Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-15 / 87. szám

XVI. ÉVF, 87. SZÁM. Keletiüjsxg 3 A goromba mamelukok a konverziós vitában meg sem akarták hallgatni a Magyar Párt módosító javas­latát és Wilier képviselőt Budapestre küldték itaida miniszterelnök az éjszakai ülés ideges hangulatá­ban szintén megtámadta Willert — Még Bethlen pártelnök objektív hangú kritikájára sem volt kiváncsi a többség (Bukarest, április 14.) A konverziós törvény­javaslat testet-lelket ölő vitájának befejeztével a kormány felhivta a pártokat, liogy delegálja­nak e,gy-egy tagot abba a bizottságba, amely a körülbelül 200-ra tehető módositó indítványo­kat felülvizsgálja. Ebbe a bizottságba a Magyar Párt dr. ÍViller József főtitkárt delegálta. A bizottság­ban Mirto miniszter előterjesztette az úgy­nevezett hivatalos módositó javaslatokat, ame­lyek jóformán szöveg szerint megegyeztek azzal a szöveggel, melyet a szemfüles bukaresti sajtó már előző éjjel megszerzett és napvilágra ho­zott. A bizottság tagjai," akik demonstrative a lapok egy-egy példányával a kezükben tettek eleget törvényhozó kötelességüknek — Mirto miniszter érthető bosszúságára. —, maguk is számos uj módositó indítvánnyal álltak elő. Csakhamar nyilvánvaló lett azonban, hogy lé­nyeges javításról már szó sem lehet, a kormány kötött marsrutával dolgozik. Argetoianu ezért hamarosan cl is hagyta a bizottságot. az ellenzéki padsorok között beszélgetve Willer­rel kijelentette:-— Nem hittem volna, hogy Ön, aki mindig annyira egyensúlyozott modorú embernek mu­tatkozott, ennyire elragadtassa magát. Kiváncsi Vagyok, mi történt volna akkor, ha a mieink közül a magyar parlamentben valaki ilyent merészelt volna mondani. Wilier erre a következő választ adta: — Bár nagyon csodálkozom ezen az érzé­kenységen, hízelgőnek kell magamra nézve tar­tanom, mert ahol a legdurvább sértések, leg­súlyosabb személyeskedések nap-nap után röp­ködnek a levegőben, nálam már az ilyen ártat­lan megjegyzés is feltűnik. Vaida is Wilier ellen fordul. A parlament nyílt ülésén Wilier szintén megtámadta az „abandon“ szakaszt, Vaida szo­katlan hevességgel támadt Willerre, súlyos szemrehányásokat tett neki, akinek reggeli 4 órakor már fogalma sem volt arról, hogy vol­taképpen mit nehezményez a miniszterelnök, az éjféli incidenst, vagy a szakasz megtámadá­sát. A helyzet annyival érthetetlenebb volt mert a többség, élükön a miniszterrel a Willert támogató két magyar képviselőt is lehurrogták. A támadásból kijutott Bethlen György grófnak is, aki pedig minden kihívó célzat nél­kül, teljes tárgyilagossággal hivatkozott a sza­kasz jog- és alkotmány-ellenes voltára. A folyosón még másnap is többen vissza­tértek az éjszakai jelenetre, emlegették, hogy Vaida miniszterelnök mennyire megneheztelt, amire Wilier csak ennyit felelt: — Nem is beszélve arról, hogy Vaida mi­niszterelnök kirohanása ellenem aránytalanul goromba volt, a miniszterelnök ur úgy látszik nem számol a saját fékezhetett en temperata in­jával és elfelejti, hogy néhány évvel ezelőtt hirtelen haragjában ama bizonyos pittoreszk, enyhe éghajlatú, középtengeri kikötőbe küldött (Portul Marseille: kezdőbetűnél fogva ma­gyarra lefordíthatatlan leleplezése egy drasz­tikus kiszólásnak). Ha erre visszaemlékszem, nem is szabad nagyon Pop képviselő urra hara­gudnom, aki engem már csak Budapestre kül­dött. Magyarpárti módositó javaslatok. Wilier a párt megbízásából számos módo­sitó indítványt terjesztett elő, ezek azonban néhány technikai természetű javaslat kivételé­vel merev elutasításra találtak. A leglényegesebb indítványok a Magyar Párt részéről a következők voltak: 1. A 10 hektáron aluli, kisgazdák részéről folyósított kölcsönre a konverzió ne terjesztes- 6 ék ki, mert a szomszédoknak egymás közt fenn­álló szívességi kölcsönöknek felborulása mély­séges gyűlölködés kutforrása lesz, ami rettentő kilengésekre vezethet. Népnevelési szempont­ból is meg kell gondolni, hogy teljesen veszni hagyjuk-c a takarékos gazda kölcsönadott tőkéjét, amikor szomszédja a konverzió folytán tehermébtesitődik. 2. Az árvaszéki kölcsönök részleteit a sú­lyos viszonyok között kis embereink pon­tatlanul fizették, mire a kölcsönt egyszerre esedékessé tette a kormány és peresítette. Wilier kérte, hogy állítassák vissza a részlet­törlesztés további lehetősége. Az „abandon“-ról szóló szakasz arról intéz­kedik, hogy a hitelező, ha adóssága a vagyonát meghaladja, a vagyon négyötöd részének át­adása esetén mentesül terheitől. A törvény szö­vege szerint az állam közbeléphet és a hitelező­in ele eső részt vagyis a négyötöd vagyonrészt, állami renták fejében megválthatja. Wilier szerint ez az intézkedés egyrészt a hitelezőt károsítja meg, mert hiába ajánlja fel az adós vagyonát, a hitelező csak bizonytalan árfolyamú rentáknak jut birtokába. Viszont az adósnak is árt, mert a hitelező nyilvánvalóan iparkodni fog meghiúsítani az „abandon“ létre­jöttét. A rentákkal való megváltás egyébként beleütközik az alkotmányba is, mert a tulajdon­jogot érzékenyen sérti. Ezeket és számos más javaslatot elutasítot­tak, ami Willert érthetően lesújtotta, látva azt, hogy az iparos- és kereskedő-osztály még a lea­rn rltányosabb enyhítésre sem számíthat, Mirto miniszter és Éne előadó ismételt kijelentései szerint. Budapestre küldik Willert. Az elkeseredés éjfélkor robbant ki, amikor Pop Cicio elnök éjjel 12 órakor bezárta az az napi ülést és a másnapi ülést biz perc után megnyitottnak jelentette ki. Wilier ekkor kese­rűen felkiáltott: — Nagypéntek előtt állunk és itt karnevált rendeznek! A többségiek közül eh". Pop Emil képviselő, akivel Willernek már az elmúlt hetekben is éles összetűzése volt, kihívó hangon megkérdezte, hogy ki volt a közbeszóló, noha nagyon jól rá­ismerhetett a hangra. Wilier rögtön jelentkezett és előre sietett, mire Pop Emil rátámadt, több­ször ismételve: Menjen Budairestre és ne inzuh- táljon itt bennünket. Wilier nyugodtan válaszolt: — Ön sokkal jelentéktelenebb_ ember ebben a parlamentben, semhogy ilyen kihívó kiáltása kát mögen (lelhessen magának. WiíWrrel a jelenlevő magyar kisebbségi képviselők, élükön gróf Bethlen György elnök­kel azonosították magukat és erélyes hangon csatlakoztak Pop képviselő támadásának vissza­utasításához. Annál különösebb, hogy Mirto miniszter, Pop Emil oldalára állott és később IIA W AI a szerelem, szépség és romantika hazája RÓZSA a virágok királynője HAWAIROZSAJA mindkettő együttesénél több, mert muzsikáját ABRAHAM Pál szerzetté és Richard OSWALD rendezte a következő gárdából: EGC1ERTH MARTA, PETROTIC8 IVA9, VEREBES ERNŐ, HANS JUNKERHANN. IEusvét vasárnapjától, 16-től Kezdve a SELECT o, URANIA.».. Ez az operett egyesit: csodás muzsikát! brilliáns rendezést! kiváló játékot! URAWÎA! vasárnap és hétfőn délelőtt 11 órakor matiné: STAU «A BRAM Hét (iinamitrobbanási a felsőbőrből vasútvonalon Először merényletre gondoltak, de kiderült, hogy csak a pálya mentén talált dinamittal kísérleteztek (Beszterce, április 14.) Tegnap a késő esti órákban vasúti merényletről tettek jelentést a kolozsvári CFR igazgatóságának. A távirat szövege arról számolt be, hogy szerdán délután három órakor Felsőborgó állomás közelében merényletet követtek el a szamosvölgyi vonat ellen. A vonat alig hagyta el a feisőborgói állo­mást, a mozdonyvezető fegyverdörrenésszerü zajra lett figyelmes, ami kétperces idő­közökben pontosan hétszer megismét­lődött. A mozdonyvezető azonnal lefékezte a szerel­vényt és a kisérő személyzettel megindult a sínpáron. Az első pillanatban attól tartottak, hogy valami robbanóanyagra lépnek és köny- nyen szerencsétlenség fordulhat elő. Ez alka­lommal azonban semmifele gyanús jelre nem akadtak. ■ Tekintettel arra, hogy újabban a vonatkésé­sek miatt szigorú büntetés jár, a mozdonyvezető elindította a vonatot ős Besztercén nyomban jelentést tett a történtekről. A kolozsvári vasutigazgatóság Köller fő; mérnököt küldte a helyszínre, aki csütörtökön szigorú vizsgálatot vezetett le. Kiderült, hogy a háborúból nagyobbmeny- nyisegü robbanóanyag maradt a pályatest kör­nyékén, u'gyannyira, hogy a tavalyi besztercei húsvéti üdvlövéseket ebből az anyagból adták le. A napokban egy besztercei férfi jelent meg a helyszínen, aki robbanóanyag után kutatott. A kereset dinamitot meg is találta s azt éppen a vasútvonalon akarta kipróbálni. Szerencsére a nyomás nem volt olyan erős, how a mi Ivót megrongálna. Százölven kilogram hamis száz- fejeseket gyártottak az órádnál pénzvarök (Úradna, április 14.1 Napok óta tartó szi­gorú nyomozás után a járási osendörőrmester egy hatalmas munkát kifejtő pénzhamisító tár­saságnak jött nyomára, mely a környékbeli fal­vak rejtett helyein dolgozott. Nyugodtan ámít­hatjuk, hogy az órádnál pénzhamisítók gyár­tották eddig a legnagyobb mennyiséget. A ház­kutatások alkalmával összesen 150 kg. ólomból készült hamis százlejest találtak, amit erős csendőrfedezet mellett az elmúlt nap folyamán átadtak a besztercei ügyészségnek. A pénzhamisító társaság feje egy az ó-királyságból nemrégiben Óradnára került munkanélküli volt, aki nyolc embert vont be a vagyonszerzési munkába. A hamis pénznek azonban korántsem volt megtévesztő jellege, kizárólag, ennek a körülménynek tudható, hogy a1 csendőrség rajtaütésszerűen mind a kilenc embert letartóztatta.

Next

/
Thumbnails
Contents