Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-12 / 59. szám
XVI ÉVF. 59. SZÁM. Kuetiüjskg A rózsát is másolják »* szépségéi, ragyogó szineil... de a művirág sohasem éri el a rózsa pompáját így van ez az ELI DA Lanolin-szappannal is. Utánozzák, másoljak, igyekeznek ugyanolyant eldállítani. De nem minden Lanolinszappan EL IDA Lanolin-szappan. A különbség a használatnál de rül ki. Rendkívüli minősége csak egynek van. Ez § valód] ELI DA LANOLIN SZAPPAN — ■ ■ - ■ ■ 1 — ■ ■ ................ ............................. Két gróffal, egy román elnökkel s a szigurancával járja toborzó útját a Bárdos-párt Miitrágya illata árad szét a programmnyilafkozaton, amit a parlamentben felolvastak s amit kivittek a faluba (Kolozsvár, március 11.) Két megyéből érkeznek jelentések arról, hogy a Magyar Párt elleni akcióra, a magyarság egységének a megbontására különös szervezkedési kísérleteket tesznek. Erre a célra a magát magyar gazdasági szövetségnek nevező jól ismert politikai alakulatot használják fel. Talán nem is szükséges a magyar tömegeket óva inteni a testvér- harc szitására vállalkozó embereknek arra a felelőtlen kísérletezésére, amelynek célja a magyar összetartás aláaknázása, mert hiszen a józan itélőképességü magyar ember megfelelő módon eltudja Ítélni e törekvéseket. Bizonyos jelenségeket azonban nem lesz felesleges megemlíteni, hadd lássa a mi közönségünk, hogy milyen munka folyik. Két gróf az élen. A két megye közül: Szatmármegye az egyik, ahol nem kell félteni a magyarság józanságát és Udvarhelymegye a másik, ahol különböző kormányok támogatásával régóta folyik nagy erőfeszítésekkel ez a kísérlet. Mind a két meglét megáldotta a rossz sors egy-egy tekintély nélküli gróffal, akiről nem akarunk mást inti, csak annyit, hogy nagyon érzik: a magyar ügyekből mindenütt kimaradtak. Kihagyták őket. Az egyik: gróf Lázár Dénes, udvarhelymegyei s minden foglalkozás hijján lett a Bárdos Péterek vezére. A néphez nincsen semmi köze. összeköttetést a dolgozó magyar tömegekkel nem tud szerezni, összeköttetése van azonban a hasonló kvalitású barátjával, a szatmármegyei gróf Teleki Ferenc fiatalemberrel, aki Költőn lakik. Tgy került az udvarhelymegyei magyar egységeiíenes munka palántája Szatmármc- gyébe, jobban mondva Költő faluba. Nem veszélyes az, hogy a gróf néhány béresét felvonultatja Koltó faluban Bárdos Péter fogadtatására s e' béresekkel, más lekötelezettjeivel csinál gyűlést a magyarság nemzeti kisebbségi szervezete, tömörülése, egysége ellen. Hanem bizony van ezen szégyelni való, mert sirjában fordul meg a magyar szabadságküzdelemnek egy történelmi jellegzetes alakja, aki költői Teleki volt s akinek az emlékét tiszteli az egyszerű magyar nép még akkor is, amikor a grófi utód ilyen emlékromboló szeresre vállalkozik. A harmadik: román „dzsentri* A két gróf számára Szatmármegyében a „tekintélyét egy román birtokos szállítja, Lá- poshidegkut faluból. Barbul Miklósnak hívják s ő elnököl, bizonyára azért, mert nem kaptak magyar embert erre a szerepre a megyében. A gróf és a román „dzsentri“ barátsága révén meg volt a kapcsolat. Milyen „magyar“ gazda sági szövetség az, amelynél Barbul Nicolae elnököl? S miért kell, hogy ilyen román ellen őrzés alatt, gyülésezzenek? Mert Nagybányáira úgynevezett megyei alakuló gyűlést hívtak össze, amelynek a meghívójába belenyomtatták ezt a mondatot: — Tekitettel arra, hogy vitát nem szeret nénk ■ ■ . igy a hozzászólást kérjük mellőzni. Mindenki tudja, hogy ez mit jelent. Féltek, hogy a nagybányaiak megtalálnak jelenni a gyűlésükön és ledorongolják őket a felszóla Sásokban. Két nagybányai embert kaptak a verbuválásra, akiket a gróf állított be erre a szerepre, gondolhatjuk, hogy milyen embereket. A gyűlésen voltak vagy tizenötön bámészok s kivülök többen jó magyarpártiak, akik egyáltalában nem mutatkoztak türelmes hallgatóknak, amikor a magyarság nagy_ ügyeinek szent érdekeit sértettek. Az elnöki tisztségei Barbul Nicolae töltötte be. A negyedik: a sziguranca A nagybányai becsületes polgárság általános és gúnyos mosolya, a nevetségesség fejezte be ezt a „megyei“ gyűlést, amely nem vert fel komoly hullámot. Bárdos Péter és Mátis András akartak valahol beszédet mondani s ehhez igy kívántak néhány hallgatót szerezni. Mel't a gyűlés után megjelent a színen a két gróf és a román dzsentri negyedik segítőtársa, sőt a tervük főtámasza: a sziguranca. Tekintélyes és derék nagybányai polgárakat. citálták be szigu- rancára, egyfelől kérdőre vonva, hogy a gazdasági szövetség gyűlésén miért mertek kifejezést adni magyar lelkűk becsületes magatartásának, másfelől meggyurni igyekeztek őket arra, hogy ne bántsák, hanem támogassák azt a „gazdaságidnak nevezett pártot. A sziguranca vette igy a kezébe a nem sikerült tobor zást. A sziguranca nagyon ajánlotta, hogy nézzek Bárdosékat is magyaroknak is, inért a Magyar Párt panasszal fordul Genfbe is, ezért kell ellene valamit csinálni. Beszélt a sziguranca irredenta vádakról, revízióról is. A sziguranca ilyen vádjai nem érdekelnek, a tény azonban az, hogy a mozgalom mögött nyíltan megnyilatkozott a sziguranca. Nézzünk bele a programba. _ Udvarhelyről átvitték az alakulat program- nyilatkozatát Szatmármegyébe. Felolvasták, sokszorosították. Ha a magyarság mai súlyos helyzetében tudnánk nevetni, azt lehetne mondani, hogy mulatságos olvasmány. A magyar szenvedésből ilyen nevetséges programdeklarációt csak a tudatlan butaság tud csinálni. A deklaráció néhány mondatból áll, de rá van nyomtatva, hogv ezt olvasták fel a parlamentben, a trónbeszédre adott válaszként és rá van nyomtatva az is, hogy a szerzője a deklarációnak gróf Lázár Dénes. Ha jól emlékezünk, egy ilyen udvarhelyi Lázár gróf néhány évvel ezelőtt Győri Ernő barátjával végigházalt az erdélyi magyar portákon, egy olyan top alapítására gyűjtve pénzbeli hozzájárulásokat, amely lap sohasem jelent meg, Tényleg igen fontos, hogy Károly király trónbeszédjéíe visszhang fakadjon Lázár Dénes agyából és akadjon valaki, aki a parlamentben felolvassa. Aki felolvasta, aki vállalkozott ez irásmii felolvasására, bizonyára azért, mert ő nem tudta volna még igy is megírni, azt természetesen a karikás listán a kormány ajándékozta meg parlamenti tagsággal. Mütrágyaharácsolás a knltnr- program. A deklaráció értelmesnek nem mondható első mondata ezt mondja: a m. g. szövetség ..együtt akar működni az ország minden polgára iavára“. Kivel akar együttműködni? Ezt ki kell találni, mert nem mondja meg. Egy szóval sem. Ellenben ha nem tévedünk, olyan elkenés van ebben a mondatban, ami nem akarja a magyarkodást. a magyar ügy szolgálatát vádolni. A többi báirdolatlan pont között például az ötödik pont szószeirint a következő mondatból áll: „Várja a magyarnyelvű gazdasáai oktatás kiterjesztését és a műtrágyagyárak állami kezelésbe való vételét.“ Ez a „gazdasági“ szövetség kulturális, sőt kulturgazdasági programja. Van ebben állás- foglalás amellett, hogy a gazdasági oktatás állami legyen. Az kellene még a magyarságnak, hogy elvegye az állam azt a kevés ilyen iskolánkat is, ami van. Terjessze ki?'Honnan, hova? Mindezt pedig egy mondatba keveri a műtrágyával. De ha utánagondolunk annak, hogy az iskolaállamositással egy szuszra a műtrágyát is áüamosittatniok sikerülne, akkor hogyan jutna ebből a magyar gazdának? Nekik ez mindegy, valakinek azonban az az érdeke, hogy a műtrágyagyárakra rátehesso az állam kezét s akadt egy alakulat, amely fő- nrogrampontjába bevette. És ez kisebbségi politika koncepciója. A kisebbségi jogok ellen. A mindössze 8—9 pontból álló eme jeles programdeklaráció, amit gróffal Írattak, parlamentben felolvastak, aminek alapján nyájat akarnak szervezni maguknak, azzal a befejező mondattal végződik, hogy a szövetség nem fordul külföldi fórumokhoz. Az egész alakulatnak a lényege van ebben a mondatban. Tiltakozás a kisebbségi jogok nemzetközi biztosítása ellen. A mütrágya-ügy csak itthoni kis magánérdekeket szeretne szolgálni, a nemzetközi fórumok elleni tiltakozás azonban már a hatalom kívánsága szerint való. Ez az ő utasításuk, ez az igazi színük. Ezért áll mögöttük a sziguranca s ezért áll a vezérkar azokból, akikből áll. Szegény Népszövetség, meg fog ijedni most ettől a hadüzenettől. És mi is milyen nagyon félünk. Ülést tartott a Nemzeti Bank igazgatósága Bukarestből jelentik: A Nemzeti Bank igazgatótanácsa ülést tartott. A Marmorosch Bank Ügyét tárgyalták. Ismeretes, hogy a jegykibocsátó intézet a kényszeregyezség alatt álló pénzintézetnek nagyobbmennyiségü váltóját számítolta le. Az igazgatóság magáévá tette a Mar- morosch Bank javaslatát, de a végleges döntés előtt kikéri a kormány és a pénzügyminiszter véleményét.
