Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-12 / 59. szám
4 KuEnUjsm XVl ÉTT. S3. SZÁM. 7lzötvenéves Kodály Zoltán Scfjós szekérrel járta tk a Székelyföldet, (jogig a székely nép költészet-világát megismerje — 71 „Jjáry János“, „Székely fonó“ és a „Psalmus Tjungaricus“ zseniális zeneköltője A 71 magyar Xonzervatóium Kodály-estélyén elmondott ünnepi Beszéd A nagy klasszicizmus hagyományait élkor - csositó epigonok stilusvergődéseivel párhuza mosan már a mult században bekövetkezett a romanticizmus csődje és — amint az a nagy stílusok hanyatlásakor elkerülhetetlen: a zenei alkotóművészet irányai egyszerre csak zsákuccá- ban találták magukat. Megkezdődött tehát az uj utak keresése. — Ugyanakkor indult meg az a hatalmas, ujitó áramlat, mely foglalkoztatni kezdte eauszerre és minden téren az emberiség szellemi erőit. Ez a roppant sodrású lavina befoiysáolta az ösz- szes szépmüveszetek szellemi erővonalait — és a képzőművészetek után a zeneművészet kilátástalan stiluserőlködésci közt is csakhamar felmerült a kérdés: „evolúció vagy: — revolúciós“ Mint minden szellemi forrongásban, úgy a zeneművészet terén is bekövetkezett a szélsőségesek kora. Zenei forradalmárok léptek fel, reformokra törtető, s ezekben mint öncélban ki- olégdlő akarnokok. — Mindjárt akadt számos teoretikus, kik tudományos szijnbe öltöztetett újításokat hirdettek a zenei szerkesztés terén és saját erőltetett és célttévesztett elveik propagálására kompozíciókat készítettek. Ennek a korszaknak „izmus“-ok közt fuldokló. ólmos ködökbe merülő zenei horizontját tündöklő íistököskéint szelte át Claude De bussu művészete. Csakhogy a Debussy csodála tos, apart lelki világa annyira lezárt stiiusegy- ség, hogy az ő vevre-je nem lehetett további fejlődések reményére jogositó kiindulás kútfeje. — Az ő művészete egy örökké világossá got és meleget sugárzó magános égitest marad a zenei ulniversumban, amely vonzásával más irányba téríthet bár bolygókat,— de nem lehet egy uj naprendszer középpontja. A zenei válság tehát tobzódott tovább, sőt ~~ mint nj infekció: hatását kezdte éreztetni a „jazz" ,’is. A zejnei kháosz már-már kilátást» • laniná tette a kibontakozást és akadtak pesszimisták! akik. azon aggodalmaskodtak, hogy a dallami és ritmikai permutációk és kombinációk művészi értékű lehetőségei, valamint a harmóniai funkciók kimerültek s hogy igy: a zeneművészet csődje várható. A zenei „reyolució“ tehát nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. * Erre az időre esik Kodály Zoltán pályájának a kezdete. A hatalmas zenei tehetséggel megáldott lángeszű ifjú, ki 23 éves korában már a filozófia doktora, bámulatos éleslátással figyelte meg kortársainak végzetes tévedéseit. Nagyon korán felfedte azokat a rejtett, valódi okokat, melyek évtizedek óta a zeneművészet hanyatlását idézték előÉrezte és tudta, hogy: a zeneművészet egyedüli célja és értelme: az emberi érzelmek kifejezése, s hogy mint ilyen: a zeneművészet organikus kapcsolatban van az érzelmi világunk törvényeivel; — hogy ezek örök és állandó tör'vé- hyek s igy a zenének is örök, állandó törvényei vannak: hogy az érzelmi világnak formái is állandóak s csak a megnyilvánulási modor változik korok és egyének szerint, következésképpen: a zenei formák is állajndóak lénye gileg s csak módosulnak, de nem változhatnak. Látta tehát, hogy a zenei forradalmárok formatörekvései: — szélmalomharc. Érezte és tudta, hogy: érzelmeink lehetnek differenciáltak, de a differenciáltság még hem jelent érzelmi értéket, s hogy hasonlóképpen: a zenei kifejezés lehet magasrendü technikájú, de a zânei szerkesztés virtuozitása magában nem érték, ha nem áll arányban a művészi tartalommal. Látta tehát, hogy kortársai szerkesztési különcködéseikkel próbálták elfogadhatóvá tenni müveik tartalmi sivárságát. Figyelme most már igen korán a lényed tanulmányozására terelődött. Roppant szorgalommal végzett zeneszerzési tanulmányai idején, a klasszikusok tanulmányozása révén feltárult előtte a klasszicizmus örökérvényiiségének lényege, — mely abban áll, hogy az általános emberit kifejező érzelmi elemek a zenei elemekkel teljes egyensúlyban állanak a szerkesztési tökéletesség színvonalán. Tehát: minél inkább örök, állandó emberi érzelmeket fejez ki a zene, — annál közelebb áll a klasszikumhoz. Most már nem volt hosszú az ut a nagy felfedezésig. Még mélyebbre kellett hatolnia. Lefejteni az egyéniség érzelmi és kifejezésbeli differenciáltságát: s egyszerre tündöklő fénnyel, a maga utolérhetetlen tökéletességében előtte állt: — a Megdöbbenve eszmélt rá a. népdal kristálytiszta klasszikumára: a legkisebb, legegysze rübb, de legtökéletesebb zenei forma, a legáltalánosabb, tehát: örök emberi érzelmek a legtisztább homofon szerkesztésben: soha el nem avulható klasszikám. j Kodály megtalálta tehát a népdalban a zenei szerkesztés őssejtjét, melyen mindén maga mejlodika, ritmika és liarrnó- Megtalálta általa az evő- soha le nem tért róla. sabb zenei torma, niai funkció épül. — lució helyes- útját és Ha az elmúlt két évtized alatt szellemszár nyakon bejártuk volna Székelyföld tűin déri világát, — bizonyára találkoztunk volna valahol a Hargita alján egy rozoga echos szekéren az ifjú mesterrel, — ki igy vándorolt faluról-fá- iura fonográfjával húsz hosszú esztendőn at gyűjtve az ősi népdalokat. Feláldozta ifjúságát, egészségét, tjürte a zenei smokkok éretlen gúnyolódását — s ami egy művésznél a legnagyobb áldozat: tudmt várni karrierjének kibontakozásával. Ilyen áldozatokra csak olyan lángelme képes, aki utjának felismerésében tévedhetetlen. Közben pedig gyűltek a szebbkiél szebb fo nográfhengerek ezrei, — melyeknek tudományos lejegyzése és rendszerezése még most is tartFolklorisztikus tevékenységével párhuzamosan ernycdetlen szorgalommal saiátitpttá el minden korszak zenei müvelségét és bámulatbe ejtő emlékezőtehetsége révén az egész világon jelenleg páratlan zelnei tudásra és technikára tett szert. Kodály szintetikus tehetség. Minden korok kultúráit egyesitő hatalmas egyénisége a magyar zenei népművészet őserejével telítve: megteremtette nagyszerű stilusát: a KodálvHstilust, mely eredetiségével fascinálta a világ minden hangversenytermének közönségét* A magyar népzenéinek örök diadalt és solia el nem múló világsikert szerzett Kodály Zol tán a Háry Jánossal és a Székely ionéval. Mint Háry János, más is ábrándozik az ellenség csatavesztéséről, a győzelmi ünnepről, melyen erősebbek vagyunk a Sorsnál, egy hercegkisasszony tündéri szeméről, édes ajkától. Álmában minden ember és minden nép egyforma. Ez a zene, mely az örök álmokat meg értette, — faji, szülőföldi elemei dacára is — mindenütt otthon vau. Tehát: — világzene“ — Írja dr. Molnár Géza, a Zeneművészeti Főiskola esztétika-professzora a Háry János cimü daljátékról. Aki pedig látta és hallgatta a Székely fonó c. daljátékot, az Kodály Zoltán lelkén át megismerte a székely nép tündérszép költészetvilágát s hallott olyan kórustcchnikát. a müveim Orlando di T asso és Pierluigi da Palestrina óta nem volt példa hegy évszázad zeneirodalmában A népművészet s különösen a székely népművészet általános művészi értékére jellemző, hogy a „Székely fonó“, melyet kizárólag népi dalokból-és népballadákból állított össze, a Mes tér — megjelenésének első évében a világ legelső operaszinpadán, a hires milánói „Scala“- ban került sorozatosan előadásra s olyan népszerűségre tett szert, hogy a mű fontosabb színpadi jeleneteiről levelezőlapok készültekA Háry Jánost pedig- Némitországban egyetlen szezon alatt százötvenszer adták.elő. Kodály Zoltán legfenségesebb költői diadala a „Psalmus Hunparicusmelynek szövege Kecskeméti Vég Mihály XVI. századbeli költő pap mestermüve s egyheti a 16-ik század bap divatos költői zsoltárfordítások legremekebb terméke. — Ezt a müvet a maga apokaliptikus fenségében — hallani kell. mélta'ni profán dolog lenne. Hallani kell a tenor solo, nagyzenekar, vegyeskar, gyermekkar lélekbemarkoló hangáradatát, magunkon érezni és ezrekre menő hallgatóság arcain látni kell a sáppadt megdöbbenést annál a résznél, amidőn a zsoltáriró négv évszázad előtti fájdalma Kodály fenséges zenéiében újra fellángol, amint a magyarság mindig aktuális bűneit ostorozza: . . ,.Egész ez város rakva haraggal Egymásra való nagy bosszúsággal Elhiresedett az gazdagsággal , Hozzáfogható nincsen álnoksággal. ‘ Gyakorta köztük gyűlések vannak Özvegyek, árvák nagy bosszút vallnak Isten szavával ők nem gondolnak Mert jószágukban felíuvalkodtanak. • Keserűségem annyi nem volna, Ha ellenségtől nyavalyám volna Bizony könnyebben szenvedtem volna. Magamat attól mególiattam volna. De barátom az kit vélek volt, Nagy nyájasságom kivel együtt volt, Jó hírem nevem, tisztességem veit. Főellenségem most látom, hogy az volt. . . " Kinek nem szorul el a lélegzete, mikor a zsoltárénekes felhördülő átkára a hatalmas méretű énekkar szövegnélküli, fájdalmas felkiáltásában fölzua az ostorozott nép marcangoló bűntudata ezeknél a szavaknál: „ . . . Keserű halál szálljon fejére Ellenségemnek ítéletére Álnokságának büntetésére, Hitetlenségének kijelentésére! . , És kinek nem oldódik fel enyhítő könnyekben felkorbácsolt idegzete, midőn a kórus és zenekar pokoli íájdalomtobzódúsára megdöbbentően ható generalnauza után első Ízben szólal meg a hárfa, többszörösen osztott csellók, szor- dinált üvcghaiigjainak kiséietepeii, — majd midőn a később belépő orgona csodálatos szépségű harmóniái az égi kegyelem fenséges megnyilatkozását hirdetik: ..........Te azért lelkem gondolatodat, Istenbe veszed bizodalmadat Rólad elveszi minden-minden terhedet És meghallgatja te könyörgésedet .... S aki valaha tágranyilt ozenmkk. 1 és visszafojtott lélegzettel hallgatja a nagy raü utolsó, —- végtelen pianisszinóba vesző hangjait, —. az nem csodálkozik azon, hogy â hallgatósíig visz- szafojtott izgalma a szokatlan, de halk fenségében döbbenetes hatású befejezés után elemi erővel tör ki, — hogy az emberek felugranak helyükről és olyan tomboló lelkesedésbe törnek ki, rfieTyben megrezegnek a hatalmas . csillárok. Nem csodálkozik azóta. hogy midőn nevének hosszas kiáltozására a dübörgő tapsban végre — szerényen, elfogódottan megjelenik a pódiumon a Mester s a zenekari tagok tiszteletök jeléül felállva fogadják: a hatalmas terem mea- remeg a felzugó éljenzésbefa. Az emberélet utjának felén álló Mestert ötvenéves születésnapja alkalmából Budapest négy hatalmas méretű est keretében ünnepelte, Kecskemét díszpolgárává választotta hagy szülöttét s az Andrássy úti palota földszinti szalonja megtelt a virágok és koszorúk tömegétől. Boldog vagyok, hogy Kolozsvár is két ünnepi esttel bizonyította be, hogy hű maradt nagy ze: nekulturális hagyományaihoz. Ar kolozsvári Magyar Kofeizervatórium fáradságot és doza- tot nem ismerő vezetősége pedig a Kodály-est megrendezésével tanúságot tett arról, hogy a nagymultu intézet hivatásának korszerűen is magaslatán áll. irt levelét a Mester „Mi újság Erdély A legutóbb Milánóból ezzel a kérdéssel végezte: beM“ . , . Ugyebár, megírhatom a Mesternek: — az az uiság. hogy Kolozsvár egész üurerdő közönsége kívánja: „tartsa meg az Isten Kodály Zoltánt mindnyájunknak . • . édes viszontlátásul! Viski János. ENGLISH. FROM BORN LONDONER, EXPERIENCED. RAPID METHOD. LETTERS: Thomtson, care or „LEPAGE“ BOOKSELLERS. Misäozsvürt inoz^é szinh&zak itiiis©r»î • c omo Előadások 3, 5, 7 cs 9-kor DACIA (Színkör) Előadások fél 3, 5, fél ? és 10-kor EDISON Előadások 3, ő cs 9 «kar ROYAL Előadások 3. 5« 7 s i i •»> • Vasárnap Mit ér a szerelem? Vigoperett. Jenny Jugo, Max Hansen Are Caesar. (A kereszt jegyében.) Minden idők leggrandi- ózusabb filmremeke. A főszerepekben: Friedric March, Elissa Landi, C.oudette Colbert, Charles Laucbton. Két hangos, németül beszélő filmcsoda egyszerre : 1. Románc. Mélyen megható dráma. Greta Garbo, L. S'one. 2. Szabad a csók, rendkívül mulattató vígjáték. Schaerer, R. Moo<yomprv. Hamüsoo Paul Wegener első hangos filmje és legerősebb alakítása, az Öngyilkosok klubja Vasárnap d. e. 11-kor matiné; Asszonyok bolondja. Vígjáték. 10 és 15 leie" helyé rak
