Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-05 / 53. szám

KtlETlUjsm XVI. ÉVF. 53. SZÁM. Select Mozgóban nagy sikerrel fut! Főszerepekben: Eggerth ílártha Verebes Ernő Hermann Ibimig Hans Jankermann Schflnbfnnni álon Gyönyörű operett! Csodás zene ! Brillians ének I Kitűnő művészek ! Nagyszerű Játék! A miniszterelnök „specialitása“. Ígéretet kaptunk azonbaţi arranézve, hogy Vaida a parlament épületében fogadni fog. Jényleg mindkét alkalommal résztvett a par­lament ülésén, első nap azqfaban egy pillanatig sem tudott kimozdulni a kamara ülésterméből, ahol többizben egymás után kellett felszólalnia a megtámadott Madgearu védelmében s késő este. anélkül távozott, hogy be is ment volína a parlament épületében fenntartott miniszteri szobába. Második alkalommal maidnem igy jáhtunk- Vaida a kamara ülése közben elhagyta ugyan a tanácskozó termet s már úgy volt, hogy sor fog kerülni reánk is, amikor ismét visszahívták és este kilenc óráig nem is tudott szabadulni. Már azt hittük, hogy a kihallgatás újra elmarad, azonban, amikor a miniszterel­nök az újságírók sorfala között végighaladt a folyosón s amikor a bukaresti ujságirók (nyilat­kozatot kértek tőle, tréfásan odaszólt nekik: — Forduljanak az urak Tilea úrhoz, ez az ő specialitása, én most - és eközben reánk mu­tatott — a kisebbségi újságírókat fogadom. — Ez a miniszterelnök ur specialitása? — Igen, ez az enyém, — folytatta a tréfát Vaida. aki tudvalevőleg sohasem marad el a ri poszttal. Hármunkat fogadott a miniszterelnök, egyikünk egy bukaresti magyar újságíró volt, különben egy amerikai világlap bukaresti tu­dósitója. Ö természetesen gyakrabban kerül érintkezésbe Vaidával, aki jókedvűen ma^a mellé tessékeli, a Keleti Újság két munkatár­sának pedig szemben, két odaállított széken mu tatott helyet. Vaida sokat vár Gömböstől A beszélgetés rendjén természetesen a kis- antant-szerződés körüli helyzetre, elsősorban pe­dig a kisantant és Magyarország közötti vi­szonyra terelődik a sor. Vaida miniszterelnök optimista. Bizik ben­ne, hogy az idő feltétlenül eloszlatja azokat az ellentéteket, amelyek az utódállamok és Ma­gyarország között jelentkeznek, különösen pe­dig Gömbös miniszterelnökségéhez fűz remé­nyeket. — őszintén megmondom — mondja — hogy én nagyra tartom Gömbös miniszterel­nököt. El szoktam olvasni a beszédeit, sőt rá­dióelőadásait is nem egyszer meghallgattam és azt az impressziót merítettem belőlük, hogy. Gömbös érdekes és értékes ember, aki a politikának uj útjait igyekszik járni. Van valami be ion e Mussoliniból. Én megértem, hogy revízióról beszél, megpróbálja ezt is, de amikor lAfnifopja, hogy ezen az utón nem lehet, íüfeflá nem tud célt érni, nem fogja el­kerülni a másik utat, amely országainkat közelebb hozza egymáshoz, — Én egyébként — folytatja Vaida — nem osztom azoknak az álláspontját, akik a Magyarországgal való érintkezési felületen mindig izgató momentumokat igyekeznek keresni. Itt vah például a filléres vonatok ügye. Azt mondják, hogy a filléres gyorsvo­natok az iredentizmust táplálják, tehát meg kell akadályozni, hogy a két ország között közlekedjenek. Éppen ellenkezőleg: a gyakori érintkezésből csak jó származhatik, hasznos eredmények. — Elmondták például nekem, hogy az er­délyi dzsentri, amikor a filléres vonattal át­lépte az ország határát, BiharJcereszesen le­hajolt és megcsókolta a földet elérzékenyülé- sében. Mi ebben a veszélyes? Tudok arra is esetet, hogy a régi világban viszont románok COfBSO SfOZ««l Két órai harsogó kacagás !! AZ EZRE» DÍSZE Szenzációs katonai vígjáték Ralph Arthur Roberts, Ida Wüst, Harry Halm, Albert Paulig, Margot Walter Két órai harsogó kacagás!! A megbélyegzett asszony Joan Crawford, Clark Gable csókolták meg Predeálcm a román földet. Ab­ból sem származott semmiféle veszedelem, a magyar dzsentri gesztusától sem féltem az rijlnwi CnYSÍilpf áí Mindezt Vaida kifogástalan magyarsággal, szines és ízes magvar nyelven moíndja, anélküj. hogy egy pillanatig is gondolkoznék egy-egy ritkábban használt kifejezésen. A miniszterelnöknek megértő szavai minket is felbátorítanak. — Miniszterelnök ur, — szólunk közbe — engedje meg, hogy feltegyünk egy kérdést. Mondja meg őszintén, csakugyan olyan vesze­delmes irredenták vagyunk mi, magyaroki Csakugyan megérdemeljük, hogy mint az ál­lam ellenségeit kezeljenek bentnünket? — Ha őszinte akarok lenni — hangzik a válasz —, akkor valóban azt kell mondanom: a régi Magyarországon mi románok tagad­hatatlanul harciasabbak voltunk. Ezael azon­ban nem akaróin azt mondani — folytatta mosolyogva Vaida —, hogy nem kell önökre vigyázni. Amikor belügyminiszter voltam, ég vízben egy montsre i rreden ta-összeeskü- Vősről tettek nekem jelentést. Én a túlbuzgó ambíciókat lehűtöttem, az egész monstre- akciót lefújtam. Akadtak volna kérdéseink, csakhogy tapin­tatlanság lett volna észre nem vennünk, hogy Vaida miniszterelnök halálosam fáradt. Mert a mienk nagvon sokadik audiencia volt ezen a napon. Vaida is látta, hogy nem akarjuk to­vábbi kérdésekkel ostromolni, felélj ott és barát­ságosan köszönt el tőlünk, kisebbségi újság­íróktól. akik — saját kifejezésével élve — az ő „specialitásai“ vagyunk. Vaida nem vesz részt orthodox kongresszuson. Vaida miniszterelnök kolozsvári tartózko­dásával véletlenül összeesik az ortodoxok „Testvériség“ c. egyesületének vasárnapi kon­gresszusa, amely alkalomból Christea Miron pátriárka is Kolozsvárra érkezik. Az volna a természetes, hogyha a miniszterelnök részt- venne az uralkodó romániai egyház legnagyobb egyesületének nagygyűlésén, értesülésünk sze­rint azonban Vaida miniszterelnök nem jelenik meg a kongresszuson. Abból az egyszerű okból, mpi't — Tífin kinőtt rrmcbivób Hitler — diktátorrá kiáltatja ki magát? naáaloRi) meri Beílíab® rendeltek az összes rohauwsztagokat Nagy (Bées március 4.) A ma délben megjelent bécsi lapok óriási szenzációként közük, hogy Hitler ma délután diktárarrá kiáltatja ki ma­gát. Az összes rohamcsapatokat Berlinbe ren­delték és állítólag a segédrendőrség mozgósítá­sának a célja sem az volt, bogy a választások nyugodt lefolyását biztosítsa, de, hogy alátá­massza Hitler diktatúráját. Kormánypárti kö­rökben cáfolják a hirt, de egész Németország­ban igen nagy a nyugtalansru. A königsbergi riadó. A választási küzdelmek utolsó napján Hitler három helyen is mondott programbeszé­det, Hitler Hamburgból Königsbergbe utazott, ahol a választások előtti utolsó programbeszé- dét tartja meg. Königsberget azért választotta Hitler beszéde helyéül, hogy demonstráljon a keleti határok megváltoztatása ellen. A határ­vidék magaslatain mindenütt tüzek lobbannak fel a német ujjáébredés reményének demon- srtációjául, de a legünneoélyesebb megnyilat­kozások a keleti határvidéken történnek, hogy igy jutassák kifejezésre, miszerint Németország nem nyugszik bele a versaillesi szerződés intéz­kedéseibe és követeli határreviziót Kelet felé. A választások lezajlása után Hitler Genfbe megy, résztvesz a leszerelési konferencián és bejelenti, hogy fegyverkezni fog. Hetven kommunista képviselőre számítanak. Ami a német választási eshetőségeket illeti* nemzet: szocialista körökben ,is el vannak ké­szülve, hogy legalább hetven kommunista kép­viselő he fog jutni a választásokon. A-Hitler-kormány azonban bizik. hogy Panenékkel együtt több mint 300 mar.. dátumot és igy a mandátumok abszolút többségét megszerzi, A centrumpárti képviselők’ számát _50—^60-ra becsüli. A kommunisták elleni agitáció to­vábbra is folyik, az éj folyamán Hamburgban és Hannoverben kommunista zavargások miatt számos letartóztatást eszközölnek. A rendőrség letartóztatta Thälmannt, a német kommunista párt elnökét egy asztalossegéd lakásán. Thälmann kijelentene, hogy a maga részéről is elitéli a parlament ellen elkövetett merényletet- Thälmannt megmotozták és a zsebében kompro­mittáló iratokat találtak. Az egész német rend­őrség koncentrálta erejét, hogy Münzenberg né­met kommunista könyvkiadót, akit a hatósá­gok a birodalmi gyűlés palotája felgyujtásának értelmi szerzőségével vádolnak, letartóztassák. Müinzenberg kézrekeritése még nem történt meg, Münzenberg állítólag elmenekült és a csehszlovák fővárosban tartózkodik. Hat halott és több száz sebesültje van az újabb uccai összetűzéseknek. Kölnben különben, amikor a nemzeti szo­cialisták menete átvonult a munkásnegyeden, egyik uccuban/ a háztetőkről és ablakokból re­volverlövéseket adtak a felvonulókra- Lipcsé­ben egy nemzeti szocialistát, ismeretlen tettes lesett. Bernburg ban a szélsőséges pártok ösz- szeütköztek, egy ember meghalt, száznál többen megsebesültek. Kaisers!auternben, Pirmasesbeu, Breslauban, Essenben és Kemscheidben az éj folyamán véres összeütközések voltak a kom­ra: isták és a horogkeresztesek között. Hat em­ber meghalt, több mint kétszázan megsebe­sültek. Mi éri éppesi Szer&i Rókus labsó? ezekc í lem ) mejriepö y*>í< Dr. R. Paui. Béé* í. im s kot cm ellenére bu ?ső hejzymáifó és spciíoló 'asvolc irfint ilven lábaim teljesitökéces.fgének tóközeim és erösité-éie Szent Rúkus íábiüirdfikct vettem t* Wo-,* nagyszerű tapasz- taiţtokat sze-e/te.r, RBvkiíci után: bogy l.ánaimit ebbe n balzsiunos fűin- .zb’ máttíitam a libák fáradtsága. kimerlilsége, labiálisok, i okaduzzadások roimegy vaiazsfbésie intgszümek U„V éreztem ■ mlmba uilásztTeinék. a faluim szinte krserélfidtek és tii-s kedvvel váilaikczizm « lyaloslú- is sjiúrákia. — Ezen raesallaui ások a Szent Rókus - -,val arm indii ott: tcKvek. tel e, káüMij-tif tei mVefcleiS Szent Kókus sú hozzáadásával. A nati« «sgv»n a.miháí ekes* lényemben KícseréHSdiem volna, olyan fiatalnak es etöteljesnek é.eMcm'magara es edd » ez» nmére töt««« megnyugvás fogott el. A bér rugalmas leit, „ pulzusom nöie'jwn. egészségesen Wstszsr. egy-goval élet*t adó =soaa.9»os fludtnm járt át. Azóta, amikor ctak trhc.in-, .elváltva Szent Kókus tetes Kaa- es aőket viszek es monanatom rae^f'atalodok utána.* í4lkpdvelt SZENT,?d!CU-. í-AbSÓ összet-ielét a v. bécsi udv. , végv?zertír ba r sarcokkal iáké­it.es t.tte, auntus, negváz ezido-.zei int fclutmui minden tia.. nld kész tneérvt. T -stmag St. Hekus só ái» * lei Romániai főraktár: Rozss/ai gyógy szer tár Arad', sárosra«sranssíSBnís^ - Trirnmirmm __________­i Tavaszt ruhák festése, íisztiídsa már m© kezdődött Gzmkmél

Next

/
Thumbnails
Contents