Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-05 / 53. szám
őház V. Előfizetés belföldön: ®RT évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 4 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és ki adóhivatali telefon: 508. XVI. ÉVFOLYAM 53. SZÁM. Előfizetés Magyarországon: Egy évre 50 pengő, félévre 25 pengő, negyedévre 1250 P. Egyes szám ára 20 fillér. Cuza hitlerizmusa, Manoilescu mussoiinizmusa Cuza állítólag kiutazik Hitlerhez, hogy tárgyaljon vele. Lehet, hogy tanácsokat fog kérni tőle:, lehet, hogy fölajánlja szolgálatait, — az ősz hadastyán megjelenése Berlinben semmiesetre sem fog feltűnést kelteni. Aminthogy nem keltett különösebb feltűnést, hogy .egy cu- zista képviselő tegnap a parlamentben festői JrUtler-ruhaban jelent meg. Ha valaki ilyen os- tentativn igyekszik kimutatni rokonszenvét, ám tegye. _ r öltéve, ha nem ütközik az uniformis viselési tilalomba.Hitlernek hatalómrajutásával benne van a hitlenzmus a levegőben, mint ahogyan benne volt a fasizmus iş Mussolini katalomrajutása- kor. Romániában is meg vannak a hivei mindkét gondolatkörnek — mert legyünk tisztában azzal, hogy egészen más a fasizmus ideológiáié és más a hitlerizmus ideológiája is —- és ez a lokonszenv nem elégszik meg egy ország bel- ügyei lényeinek puszta konstatálásával, de más nemzetre szabott eszméket akar átültetni hozzánk is. Hitler előretörésének Németországban magyarázata és értélráev hogy a fenyegető kommá rnzmubsal szemben Németország számára nem kínálkozott niás megoldás, mint a jobboldali forradalom. Hogy egy közeli példát 'vegyünk. Romániában a kommunizmus veszedelmét még csirájában elfojtották, ez a forradalmi alakulat sem legális, sem illegális formájában nem veit gyökeret és ha itt-ott fel is üti a fejét, diktatúra nélkül, jobboldali forradalmi erők mozgósítása nélkül le lehet verni, Romániának sokkal nagyobb problémái vannak, mint a kommunista veszedelem és ha az erőket koncentrálni kell. akkor bizonyára más irányban kell koncentrálni. A parlament cuzista-jellegii megnyilatkozásai: jelenségek, de a román állam összlakosságának szempontjából nézve nem jelentős jelenségek. Egy árnyalattal talán jelentősége- sebb az a mozgalom, amelynek élére a tehetséges Manoilescu szenátor állott. Manoilescu szendébb, fésültebb, európaiasabb formában óhajt leszámolni a parlamentarizmussal, ő a fasizmus áiiaméletét igyekszik áthasonitani a hazai viszonyokhoz, ecélból lapot, pártot alapított és PTOpagandaköruttal járja már elveinek népszerűsítése végett Erdélyt is. Legutóbb Szeben- ben volt, a szászoknak adta elő teóriáját, uj politikai koncepciójáról, amelynek tengelye a korporációs állam. A fasizmus megvalósította a régi középkori rendszer mintája szerint egyes pártok parlamenti képviselete helyett az érdek- csoportok képviseletét, egy olyan organizációt, amelyben termelési kategóriák vannak külön- külön képviselve. Manoilescu azt állapítja meg. hogy Románia lakosságát nyolcvan százalékban földmivelők teszik ki. mégis a képviselők jórésze ügyvédekből és lelkészekből verbuválódik. A nép tulajdonképpeni képviselői bojárok, parasztok és a céhek volnának, ennek megfelelőképpen kell tehát a parlamentet is átalakítani. Az alapvető elv, hogy egy kategória sem majorizálhatja a másikat és hogy az érdekképviseltek teljessége céljából az államhivatalnokok, katonaság és tudományosság képviselői nek is megfelelőképpen kell képviselve lennie a közvéleményt visszatükröztető korporációs parlamentben. Amit Mussolini megcsinált, azt több mint tiz évvel ezelőtt csinálta meg, egy olyan légkörben, amikor még lehetett merész kísérlettel forradalmositani egy országot. Ma. amikor minden politikai kérdésnél lényegesebb a gazdasági létezés problémája, Mussolini sem tudott volna oly könnyen hatást ébreszteni a közvéleményben.'De vegyük figyelembe azt is, hogy Olaszország összetétele is, amint Németország összetétele is egészen más, mint Romániáé. Olaszország egy aránylag igen kisszámú kisebbségtől eltekintve egységes nemzet, Németország pedig, amelynek hatvanötmillió lakosVaida miniszterelnök váratlanul Kolozsvárra érkezett Vaida senkit sem fogadott és környezete szerint „inkognitóban“ marad elutazásáig Beszélgetés Vajidával Gömbösről, a filléres vonatokról és az erdélyi magyarság „irredentizmusáról64 (Kolozsvár, március 4.) Minden bejelentés, hivatalos fogadtatás mellőzésével Vaida miniszterelnök Kolozsvárra érkezett, itt töltötte a szombati napot, vasárnap is itt lesz és vasárnap este utazik vissza Bukarestbe. Aktiv miniszterelnök utazásait nem szokták elhallgatni, sőt mindig keresik az okot, amely az akármilyen rövid utat is megindokolná. Igaz viszont, hogy Vaida állandóan Kolozsváron lakik, itt van a háza és állandó lakása és mindez érthetővé tenné minden különösebb magyarázat nélkül hazalátogatását. Sokkal viharosabb a politikai atmoszféra az országiján, semhogy ne keltene feltűnést a miniszterelnöknek Bukarestből való egy-kétnapos távolmaradása is. Értesülésünk szerint azonban Vaida miniszterelnök kolozsvári utazásának ezúttal igazán nincs politikai jellege és magyarázata. A közvetlen ok fiatal asszony-leányának közeli operációja és gyengélkedése, emellett pedig bizonyára az a le nem kicsinyelhetö szempont, hogy manapság, amikor egy miniszterelnöknek akkor is bőven akadna dolga, hogyha a nap nem huszonnégy, hanem negyvennyolc órából állana, nem is tekintve a pihenésre szánt éjszakai órákat, politikai tettnek számit* hogyha a kormány fene két napra elugrik Bukarestből s megpróbálja ezt a két napot a pihenésnek szánni. Ámbár ez nem pillanatok alatt fu hogy Kolozsváron van a miniszterelnök és ezzel egyidejűleg kezdetét vette az ilyenkor már szokásos audiencia-ostrom. Mindazok ugyanis, akiknek valami elintézni való ügyes-bajos dolguk van Bukarestben, azt remélik, hogyha beszélni tudnak Vaida miniszterelnökkel, feleslegessé válik a fővárosba való utazásuk, nem beszélve arról, hogy többet remélnek a kormányfővel való találkozástól, mint egy érdektelen miniszteri vezérigazgató semmitmondó és semmit nem Ígérő „felvilágosításától“. könnyű dolog.* Ma délelőtt lőtt szét a nV' n városban, Vaida inkognito Ja Mindazoknak azonban, akik szombaton felkeresték a Hunyadi-téri Vaida-palotát, csalódottan, üres kézzel kellett távozniok, mert a miniszterelnök nem volt hajlandó senkit sem fogadni. Sőt a legtöbben azt a választ kapták, hogy Vaida nem is érkezett Kolozsvárra. Aki nagyon erősködött és meggyőző adatokat sorolt fel arranézve, hogy a miniszterelnök igenis megérkezett, annak be kellett érnie azzal a fel- vilá.gositással, hogy „a miniszterelnök ur inkognitóban tartózkodik Kolozsvárt“ és éppen ezért felesleges kisérlet bejutni hozzá. Ugyanezt jelentette ki a Keleti Újság munkatársának Mircea Vaida mérnök, a miniszterelnök fia is, aki elmondotta, hogy édesapja amióta itthon van, ki sem mozdult a lakásáról és senkit sem fogadott kihallgatáson. A Keleti Újság munkatársa azonban mégis abban a helyzetben van, hogy néhány aktnális politikai kérdésről közölheti, még pedig elsőnek, Vaida miniszterelnök nyilatkozatát. Az audiencia, amelynek lefolyásáról az alábbiakban számolunk be, pár nappal ezelőtt folyt le Bukarestben, amikor körülbelül egy óráig beszélgettünk Vaida-Voevod Sándorral. Ez a beszélgetés nemcsak abból a szempontból érdekes, hogv mit mondott a miniszterelnök, hanem hogy milyenek voltak az intervju-adás körülményei. * * A miniszterelnökségen kerestük előbb Vaida miniszterelnököt, még pedig két nan egymás után. Mindkét esetben sikertelen volt ez a vállalkozásunk, mert a minisztereinököt fontos ügyei távol tartották a prezidenciától. Egyizben miniszteri értekezlet, másodszor pedig az a körülmény, hogy a királynál volt ebéden. sága van, ha egv félmillió zsidót külön nemzetiségnek veszünk is, mégis csak egy egységes német nép országa marad, Románia azonban túlontúl telitve van kisebbségekkel, amelyek legalább az ország harminc százalékát teszik ki. Már most képzeljük el a romániai korporációs államot kisebbségi szempontból: a korporációs állam csak kategóriákat képzel el, külön termelési ágakat és mintegy belekényszeríti az ittélő népeket, hogy népi egynéuiségük kritériumairól lemondva, a kisebbségi jogoknak meg nem szerzett előzetes védelme nélkül termelési ágak szerint csoportosuljanak. Vannak olyan periódusok a társadalmi életben, amikor a foglalkozási ágaknak összefogása nemzetiségi különbség nélkül indokolt. De valljuk be őszintén, mindaddig a magyar kisiparos román kisipar rossal vagy szász kisiparossal nem tud küzdeni egy fronton, amig Románia életében nem mint tökéletes egyenrangú felek állanak egymással szemben. A korporációs állam gondolata nem kedvezne Romániának, egy egészséges demokrácia gondolata azonban igen. Minden ittlakó népnek, minden ittélő józan állampolgárnak törekednie kell arra, hogy a pseudo-demokrácia helyett igazi demokrácia valósuljon meg, az a demokrácia, amely az ittlakó népek sajátos szelleméből fakad, nem pedig hol bő, hol szűk kölcsönruha.
