Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-31 / 74. szám

XVI. ÉVF. 74. SZÁM. KeletiUjskg 3 Marosvásárhelyen indult meg a református tanítóság ujra- szervezkedése A földhözragadt nyomorúságban a közö­nyösség ellen emelnek szót — Az aj zsi­nati törvény értelmében egyházkerületi tanitóértekezlet alakul (Marosvásárhely, március 30.) A református zsinat újonnan hozott törvényei rendelkezéseinek értelmében, a legtöbb református iskolával biró marosi egyházme­gye tanítósága e hó 23-án Marosvásárhelyt, maga ke­beléből választott tisztikarral az élén, maga szerkesz­tette ügyrenddel, mint egyházmegye* önálló szerv, ér­tekezletté alakult. Az egyházmegye 68 tanitő, illetve ta­nítónője közül alig egy, kettő hiányzott e gyűlésről. A kultúrának ez az a hetvenhétfelöl fenyegető paragrafu­sok rendelkezésével nyomorékká tett, biztatásokkal, ígé­retekkel, kiközösítéssel fizetett egyszerű munkása, a tanító, valóságos örömünnepet ült, hogy végre ennyi önállóság is megadatott részére. Ének után Farkas Jenő esperes imádkozott, aki a legnagyobb szeretettel ölelte fel mindig a tanítóság ügyét s akit az értekezlet örökös tiszteletbeli elnökének kiáltotta ki. Ferenczy Gábor, elnöki megnyitójában most is, mint mindig, a fanitóság begyepesedett életugarában hasogatott. Keményveretü elgondolásai magukba fog­lalják mindazt, ami energiát felörlö borulat a jelenben és ami biztató Ígéret a jövöre nézve. Hallva az ö pallé­rozott gondolatmenetét, látva az ő lelkes alkotnivágyá- sát, önkéntelen támadt az érzés, hogy a kisebbségi ta­nítóság súlyos problémáinak intézését ö egyedül képes volna vállaira venni s aztán elhitetni velünk, hogy azok minden harc nélkül, önmaguktól nyertek meg­oldást. A tanitőértekezletek szervezését előiró zsinati tör­vény ismertetése után az értekezlet, egyházmegyeileg már jóváhagyott ügyrendjének olvasása következett. Közgyűlés az ügyrendet minden változtatás nélkül el­fogadja és kimondja annak a testvéregyházmegyék ta­nító egyesületeihez való megküldését avégböl, hogy mindenütt megszervezve a törvényes tanitóértekezletet, sor kerülhessen az egyházkerületi értekezlet megalaku­lására. A tisztikar választását eldöntötte a harmonikus él­jenzés, amellyel a régi vezetőséget hivatalba iktatták. A választmányba beválasztottak egy tanítónőt is, ezt a számot azonban keveselték a nők, tekintettel létszá­mukra. Felszólalásuk az elnöki enuneiálás után történt, Így megbolygatni a választást már nem lehetett, de ígé­retet tettek a férfi tanítók, jövöre nézve, hogy kész­séggel fogják teljesíteni majd a kívánságukat. Következett a minden tanltőgyülés tárgysorozatá­nak legfájdalmasabb pontja: az anyagi ügyek meg­tárgyalása. Az előadó kertelés nélkül beszélt s bátran kimondta, hogy végtelen nyomorúságunk oka, a csúnya ma­gyar betegség: a közönyösség. Pr. Ferenczy Zsigmond kámarai képviselő Ígéretet tett, hogy ezentúl minden alkalmat megragad úgy ö, mint a párt parlamenti csoportjának minden tagja, kiverekedni a békeszerződés biztosította állami támo­gatást a kisebbségi tanítóság részére. Dr. Mester Gábor szanatóriumi orvos, immár har­madik éve adja, marosi egyházmegyei tanitö által Írott pályamunka legjobbjának jutalmazására a maga kétezer lejét. a pálysdijat Kali Sándor udvarfalvi tanitö vitte el. A kinevezéssel szolgáló tanítók, tanítónők vándorolnak évenként Erdély egyik szegletéből a másikba. Ismét kell építsék a szegényes életeeskéjük berendezését, visel­niük kell a hurcolkodással járó kárt és költséget. Kéri a gyűlés illetékes helyen, hogy csak fontos ok miatt As szabályszerűen lefoly­tatott vizsgálat után lehessen valakit állásából elmozdítani. Középiskolákkal bíró városokba, vagy azok közvetlen közelébe csak az a tanitö légyen megválasztható, vagy kinevezhető, kinek legalábD 12 évi szolgálata van é3 gyermekeket taníttat. E kérdések, törvényes formában való rendezése végett, az összeülő zsinat elé terjesztessenek. Indítványra kimondja közgyűlés, hogy a nagy­enyedi tanítóképző javára felajánl fejenként 50 __50 lejt. Az ös Alma Matert megható áldozatkészséggel akarják segiteni a tanítók, földhözragadt nyomorúságunkban is. Más indítványra kéri közgyűlés ez intézet vezetősé­gét, találjon módot, hogy a végzett ifjak ne csak, mint képzett szakemberek, de mint a társadalmi élet ruti­nos, a mindennap érintkezés formáit ismerő, intelligens emberek kerüljenek az életbe. Kimondja még közgyűlés, hogy tanév befejeztével háromnapos konferenciára gyűl össze Akosfalván, mely idő alatt előkészíti, egy Marosvásárhelyt megtartandó nagyobbszabásu kulturestély programját az őszire.- Megtárgyalja végül a testi fenyítéket eltiltó igazgató­tanácsi rendeletet, megállapítja, hogy durva verés csak durvalelku embertől telik, a mi iskoláinknak meg van a maguk jól bevált fegyelmezési eszköze, mely ellen panasz nem merül fel. Ének után esperes áldásával véget ért a négyóra hosszat tartó, szép és nívós gyűlés, melyről éppen maga esperes jegyezte meg: — Ilyen önfegyelmezést, egymást megbecsülést és ilyen egyakaratu épitökészséget soha nem láttam. A. 'i. A bánsági szerb kisebbségek Jósairól szélé Jugoszláv-román egyezmény tárgyalásánál Gyárfás Elemér ugyanazokat a logokat követelte a magyarságnak lorga azzal válaszolt, hogyha Magyarország ugyanolyan barátságos viszonyba keryl Romániával, mint Jugoszlávia, a magyar kisebbség fs részesül a Jog kiterjesztésben Gyárfás szenátor frappáns replikája (Bukarest, március 30.) A Jugoszlávia és Románia között létrejött egyezmény ratifiká­lásáról szóló törvényjavaslat szenátusi tárgya­lásán dr. Gyárfás Elemér feltünéstkeltő beszé­det mondott: — Teljes egészében helyeslem a törvényja­vaslatot, — mondotta, — gratulálok a külügy­miniszter urnák a ragyogó diplomáciai siker­hez, amelyet ezzel elért. Valóban kívánatos, hogy megszűnjenek mindazok az ellentétek, melyek még íennállanak más államokkal szem­ben. Különösen nagyjelentőségű számunkra az egyezménynek a bánsági kisebbségi népiskolák szabályozásáról szóló része, amely nagyon fon­tos elveket ismer él. így elismeri, hogy a bánsági szerb kisebbségi iskolák nyil­vánossági joggal rendelkeznek. Az állam nyelvét csak a harmadik osztálytól kezdve tanítják, de akkor is csak heti hat órá­ban. Tanulni fogják a jugoszláv történelmet és földrajzot is. A szerb-horvát kisebbségi isko­lák tanítói olyan nemzetiségűek és vallásuak lesznek, mint a növendékek többsége. A vallást a lelkészek a gyermekek anyanyelvén adják elő. Amely faluban legalább hüsz tanköteles szerb-horvát gyermek van, kisebbségi elemi iskola létesül és megállapítást nyert, hogy a gyermekek nemzetiségét a szülők vagy gyámjuk nyilatkozata alapján állapítják meg. A kisebbségi iskolák tanítóinak fizetését egészé­ben az állam fizeti, a tankönyveket az illető ki­sebbség készíti elő és használhatók külföldön ki­adott tankönyvek is. Végül, a szerb-horvát ki­sebbségnek joga lesz kizárólag szerb-horvát nyelvű iskolákat létesíteni. Örvendek, hogy ki­sebbségi sorstársaink ekkora eredményt tud­tak elérni, noha ez ellenkezik az alkotmányban leszögezett egyenlőségi elvvel. Reméljük azon­ban, hogy a román nép igazságérzete meg fog­ja szüntetni ezt az egyenlőtlenséget, mely a kisebbségekkel való bánásmódban fennáll. Mi mindenesetre mindent elkövetünk, hogy ugyanezeket az eredményeket elérjük és nagyon fon- _ tos okunk van hinni, hogy az ugyan­ilyen jogok elismerése nem késhetik soká. lorga: Amikor a magyar állam el fogja ismerni határainkat, mikor ugyanolyan barát­ságos magatartást fog irántunk tanúsítani, mint Jugoszlávia, akkor megadható lesz a ma­gyar kisebbségeknek is ugyanaz, amit meg­adtunk a szerb kisebbségeknek. Gyárfás: Professzor ur, éppen most érkez­tem el ennek a lélektani momentumnak kifejté- séhez. A szerb kisebbség kölcsönösségien alapuló nemzetközi szerződés eredményeként érte el ezeket a jogokat. Méltányoljuk az okosságot, mely a kormányt e szerződés megkötésére ve­zette. Azonban azt hiszem, bármilyen örvende­tes is ilyen szerződések megkötése, nem állhat a román állam érdekében, hogy abból olyan rendszert létesítsen, mely azt a meggyőződést keltheti a ki­sebbségekben, hogy helyzetük a határon tuli testvérük magatartásától függ és hogy bizonyos kívánságaik csak akkor telje- sittetnek, ha nemzetközi szerződések formájá­ban ilyen jellegű megegyezések jönnek létre. lorga: Azt hiszi ön, hogy be lehet nálunk vezetni Magyarországon kiadott tankönyvet, mely a román állam és nemzet elleni gyűlö­letre izgat? Gyárfás: Nagy hiba beoltani az ifjúság lei­kébe a gyűlöletet egy szomszédos nép, vagy ál­lam ellen. De az előbb kifejtett rendszer annak a meggyőződésnek a meggyökeresedésóre vezet, hogy a kisebbségek divlomáciai incidensektől várhatják csak kívánságaik teljesítését. lorga: Értjük, hogy mit akar maga ide be­csúsztatok Gyárfás ezzel fejezi be beszédét: — Elfogadjuk a javaslatot és őszinte ko­moly kéréssel fordulunk a kormányhoz, hogy a szerb kisebbség érdekében tett első lépést kö­vesse hasonló bánásmód kiterjesztése az összes kisebbségekre. A Select és Uránia Mozgókban a filmvilág szenzációja: Draga Masin I végaete. Egy királyi udvar intrikus szövevényeivel tel1 ritka érdekességü történelmi dráma. Pola Weg-ri ezen első hangos filmjében is bebizonyítja ragyogó művészi tehetségét A Timiseana Bank külföldre szttköt'* cégjegy*ö|e felentkezett Boca kolozsvári vizsgálóbírónál törvényszék váditanácsa előtt lefolyt revolveres incidens ügyét. Arsenovici, Oprea és Mérő mellett vádat emeltek a Timiseana egyik cégjegyzője, Limber Ármin ellen is, aki azonban a bank bukása után külföldre szökött, úgy, hogy nem lehetett a vizsgálatot lefolytatni ellene. Közéi három éve tartózkodott Limbér Ármin külföldön, mig a napokban visszatért Romániába s első útja Kolozsvárra vezetett, ahol jelent­kezett Boca vizsgálóbírónál s kérte, hogy folytassák le ellene a vizsgálatot. Limber csütörtökön délelőtt jelent meg a vizs­gálóbírónál, aki miután tudomásul , vette jelent­kezését, hatálytalanította a Limber ellen kiadott körözőlevelet s szabadlábra helyezte a cégjegy­zőt. A vizsgálóbiró rövidesen lefolytatja a vizs­gálatot. / ^ (Kolozsvár, március 30.) A romániai bank­bukások egyik legizgalmasabb fejezete Temes­váron a Timişeana Bank összeroppanása volt. A bank fizetésképtelenségének proklamálása után az_ ügyészség azonnal megindította a bűn­vádi eljárást a pénzintézet három vezető em­bere, Oprea loan, Arsenovici és Merő igazgatók ellen, ugyanis már az első percekben tulyos gyanuokok merültek fel abban az irányban, hogy nem is annyira a rossz gazdasági viszo- yok, mint inkább a vezetők bűnös kLnyelmü- sége és rosszhiszemű kezelése ásta-meg a bánit sírját. A letartóztatott igazgatók kérték, hogy a főtárgyalást helyezzék el Temesvárról, mivel az ott ellenük megnyilatkozó hangulat károsan be­folyásolja ügyüket. Kérésüknek eleget is tettek s a Timişea.na Bank ügyét Kolozsvárra helyez­ték át. így Kolozsvárra kerültek az igazgatók, akiket néhány hónapi vizsgálati fogság után szabadlábra helyeztek. Kolozsvárt tárgyalták e Oprea loan ismeretes ügyét is a temesvári

Next

/
Thumbnails
Contents