Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-26 / 71. szám
XVI. ÉVF. 71. SZÁM. KUtTlOjSSG Laár Ferenc letette a kamara asztalára a magyar postamesterek elbocsátásának megdöbbentő aktáit Azért bocsátják el a magyar postamestereket, mert románokkal töltik be az állásaikat — A vezérigazgatóság hírlapi közleménye valótlanságokat tartalmaz — áiiapitottá meg Laár (Bukarest, március 27.) Jelentette a Keleti Újság előbbi száma, hogy Laár Ferenc magyarpárti képviselő szóvá tette a parlamentben a posta vezérigazgatóságának azt a már végrehajtás alá vett tervét, mellyel a még hivatalban maradt kevésszámú magyar postamester egzisztenciáját le akarja fejezni. A Laár Ferenc felszólalása leleplezés, megfelelő adatokkal s ezért közöljük a következőkben: — A Dimineaţa március 22~i számában a következő hivatalos közlemény jelent meg: „A budapesti lapok azt Írják, hogy kétezer erdélyi magyar postamestert bocsátottak el állásukból. A posta vezérigazgatósága cáfolja ezt a hirb és közli, hogy adott ki egy szerződést felbontó előzetes értesitést egy néhány azon kategóriába tartozó tisztviselőnek, nemzetiségre való tekintet nélkül, kik a korhatárt elérték, vagy képtelenek szolgálatukat ellátni. Ezen felmondott postamesterek száma azonban csak hatvankettő." ; — Kötelességemnek tartom e magyar tisztviselők érdekében kijelenteni — folytatta Laár Ferenc, — hogy a posta vezérigazgatóságának közleménye valótlanságokat tartalmaz. Hogy ezt az állításomat igazoljam, közlöm egy felmondó értesités szövegét, mely szószerint a következő' „A posta kolozsvári kerületi igazgatóságának szelnél yi osztálya 1933. jan. 18-án kelti 1152. számú rendelete értelmében és a vezérigazgatóság 1384/933. számú rendelete folytán azon tényből kifolyólag, hogy ön nem ismeri jelenleg a rpmán nyelvet, négy hónapi felmondási időt adunk, mely kezdődik február elsején és végződik junius elsején, mikor is szolgálatából már elbocsátottnak tekintetik és $ postamesteri hivatal vezetését más főnök veszi át." (Kolozsvár március 27.) Néhány héttel ezelőtt foglalkoztunk Szobonya Dénes nyugalmazott honvédezredes esetével, aki ellen felesége gondnokság alá helyezési keresetet tett folyamatba. A nyolcvanéves öreg ur el akart válni feleségétől, mivel az nem gondozta őt megfelelő módön. Az asszony a válóper kimondásával elesett volna a már nyolcvanéves ezredes hglála után neki járó nyugdíjtól s nehogy ez megtörténjék, beadta a gondnokság alá helyezési kérést, amelyhez dr. Hosu és dr. Ostatea hatósági orvosok bizonyítványát csatolta- A bizonyítványok szerint Szobonya Dénes dementia sébilisbén szenved s emellett érelmeszesedés tünetei is mutatkoznak rajta. Ezek miatt elhatározó képessége rendkívül lecsökkent, úgyhogy szükséges gondnokság alá helyezése. A kereset alapján az árvaszék előzetes gondnokság alá helyezte Szobonya Dénest s feleségét Ipevezte ki gondnokának. Szobou a Dénes közben elköltözött feleségétől és dr. Giurgiu János ifgyvéd utján támadta meg felesége keresetét. A törvényszék IV. szekciója, Pastia biró elnökletével hétfőn tárgyalta az érdekes ügyet. A tárgyaláson megjelent Szobonya Dénes s nála jó néhájny évtizeddel fiatalabb felesége s — Február 10-ón Gál Miklós és Barabás Béla képviselőtársaimmal interveniáltunk a vezérigazgatóságnál, beterjesztve ugyanakkor egy pár kérést, melyben a felmondás érvénytelenítését kérték. A kérvényezők egyikét maga a kolozsvári kerületi igazgatóság ajánlotta. Február 22-én újabb kérést adtak be, melyben egy kérvényező bizonyította, hogy a nagyváradi postatiszti iskolát igen jó eredménnyel végezte eh A kolozsvári kerületi postaigazgatóság aztán értesítette ezt a kérvényezőt, hogy a vezérigazgatóság előbb kiadott rendeletét fenntartja és a megjelölt időpontban szolgálatából el fogják bocsátani. így bebizonyosodott, hogy a vezérigazgatóság hivatalos közleményében foglaltak nem fedik a valóságot, sőt egy, a vezérigazgatósághoz küldött kérésre azt a meglepő végzést írták: „A postahivatal vezetését más, román nemzetiségű főnök fogja átvenni és csak abban az esetben töltik be ezeket az állásokat magyarokkal, ha nem lesz elég román jelentkező.“ ~ Tisztelettel kérem a közlekedésügyi miniszter urat, vizsgálja ki ezt az ügyet és állapítsa meg, hogy nem elitélendő sovinizmussal állunk-e szemben, mely egzisztenciákat akar tőnkre tenni csak azért, mert azok magyarok? Vagy talán azt gondolja a miniszter ur, hogy ezek a postamesterek tizennégy évi szolgálat után, most egyszerre használhatatlanokká váltak hivatásuk teljesítésében? Kérem egyúttal, szíveskedjék sürgős intézkedést foganatosítani, hogy ne bocsássanak el tisztviselőket, valahány szór változás történik a posta, vagy vasút vezérigazgatójának személyében. A kapandó választól teszem függővé, hogy ezzel a kérdéssel interpelláció formájában is foglalkozzam-e vagy sem? mint egymás előtt ismeretlenek foglaltak helyet a tárgyalóterem ellenkező sarkaiban. Dr. Bartha Ignác, az asszony képviselője mindenekelőtt arra kérte a bíróságot, hogy mondja ki érvénytelennek azt a megbízólevelet, amelyet Szobonya Dénes ügyvédjének adott. Szerinte az árvaszék előzetes gondnokság alá helyezést kimondó határozata Szobonya Dénest megfosztja attól a jogától, hogy ügyvédi felhatalmazást Írjon alá. Ezt csak kinevezett gondnoka, jelen esetben, felesége teheti meg. — Foglaljuk csak össze a helyzetet, — mondta erre az elnök. — Az asszony kérte a gondnokság alá helyezést az ügyvéd ur utján. Az árvaszék ..elrendelte az előzetes gondnokságot és a feleséget nevezte ki gondnoknak. Már most ezek szerint a feleség, aki beadta a keresetet, kellene ügyvédet fogadjon megtámadott férje mellé, hogy annak érdekeit védje vele gzembeín* A törvényszék ezek után elvetette az ügyvéd indítványát s kimondta, hogy amint tárgyalásra kerül az ügy, megszűnik az előzetes gondnokság és alperesnek joga van ügyvédet fogadni. Dr. Bartha ezután előadja hogy dr. Hosu és dr. Ostatea, hatósági orvosok bizonyítványa szerint a nyolcvanéves Szobonya Dénes dementia senilisben és érelmeszesedésben szenved és ezek a betegségek annyira befolyásolják, hogy nem ura elhatározásainak. Ezért kéri a gondnokság elrendelését. Dr. üiurgtu kéri a kereset visszautasítását. — Szobonya ezredes csak azért vette el házvezetőnőjét — mondja —, hogy nevet adjon neki. A szerelemnek nem volt köze ehhez a házassághoz, hiszen már túljárt a hatvan éven, mikor Czink Jolánt, a felperest feleségül vette. Dr. Bartha ingerülten felugrik és kéri a bíróságot, hogy védjék meg az asszonyt attól, hogy nyilvános tárgyaláson igy. beszéljenek róla. Pastia elnök szerint az alperes ügyvedjének állításai nem sértők az asszonyra nézve. Az incidens után dr. Giurgiu tovább folytatja beszédét. — Szobonya Dénes egész nyugdiját odaadta a feleségének s ennek ellenében az asszony még ételt sem adott neki, úgyhogy az aggastyánnak magának kelleti gondoskodnia fenntartásáról, szobája tisztításáról, ruhái rendbentartásáról s minden szükségletéről. Mikor megelégelte ezt a bánásmódot, válópert indított felesége ellen, ki ellentámadásra ha tározta el magát s beadta a gondnokság alá helyezési kérést. Hatósági orvosok bizonyítványát szerezték be ebből a célból. Én Urechea és Dragomir professzorokkal vizsgáltattam meg Szobonya Dénest s az egyetemi tanárok három napi vizsgálat után megállapították, hogy Szobonya Dénes előrehaladott kora ellenére is teljesen egészséges s minden tekintetben beszámítható. Nem tudom megérteni, hogyan történhetett, hogy egymással ennyire ellentétes vélemények alakuljanak ki ügyfelem állapotára vonatkozólag. Nem akarok az ügy hátsó oldalaival foglalkozni, sem az asszonynak azzal a vágyával, hogy megszerezze férje nyugdiját és vagyonát, sem az orvosi bizonyítványok ügyével. — Kérem a törvényszéket, hogy utasítsa el az asszony keresetét. Ha bizonyítási eljárásra van szükség, úgy itt van a Magyar Kaszinó tizennégy tagjának neve, akik mindennap érintkeznek Szobonya Dénessel s igazolni tudják, hogy mennyire friss a gondolkodása s meglepően pontos az emlékező te* hetsége. Dr. Bartha arra kéri a törvényszéket, hogy tekintve az ellentétes orvosszakértői véleményeket rendelje el, egy harmadik ellenőrző szakértői bizottság kihallgatását s azután döntsön az ügyben. A törvényszék elveti a kérést s Ítéletében elutasítja az asszonyt keresetével. Az indokolás szerint az egyetemi tanárok véleménye megbízható és elfogadhatóbb, mint a hatósági orvosoké s igy a törvényszék dr. Urechea és dr. Dragomir álláspontját kellett magáévá tegye. Meghalt Garda Kálmán Nagyenyedi távirat jelein ti, hogy dr. Garda Kálmán ügyvéd, a Bethlen-kollégium főgondnoka és az erdélyi református egyházkerület igazgatótanácsának tagja, hirtelejn elhunyt. Garda szombaton délután még résztvett az igazgatótanács megbeszélésein Kolozsvárt, estére érkezett haza Nagyenyedre, ahol hirtelen rosz- szul lett és egy óra múlva már meg is halt. Gardáról igazán meg lehet állapítani, hogy egész életét a közérdek szolgálatába állította. Á református egyházi életben, különösen a Bethlen-kollégium érdekeiért harcolt fáradhatatlanul. A nagymultu tanintézet az agrár-reform következtében nagyon sokat vesztett, Garda Kálmán fái’adhatatlansága és nagy tekintélye sokat enyhített a veszteségek súlyosságán.' A református egyházkerület életében, mint a közgyűlések higgadt, kvalitásos szójnoka és az igazgatótanácsi ülések alapos és nagyfelkészültségü jogász-tagja szerzett nagy érdemeket. De elévülhetetlen érdemei vannak a Hangya szövetkezetek irányításában és az impérium változás után bekövetkezett nehézségek legyőzésében is. A Hangyának igazgatósági alelnöke volt s ebben a vezetőpozicióban kiérdemelte a tiszteletet és megbecsülést. Garda Kálmán 65 éves volt, de ebben a magas korban is fáradhatatlanul buzgólkodott a Hangya és egyházának ügyeiben. Temetése kedden délután lesz Nagyenye* deh. Elutasították a házvezetőnőből ezre- desnéfé előlépett asszony keresetét, melyben férje gondnok* ság: alá helyezését kérte Szobonya ezredes Jogi képviselője a ‘Magyar Kaszinó 14 tagjával akarta bizonyítani, hogy ügyfelének meg* lépőén friss az e inlékezőtehetsége — Homlokegyenest ellenkező álláspontot képviselnek az orvosi szakvélemények
