Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-26 / 71. szám
4 KEimnjsxG XVI. ÉVF. 71. SZÁM. I INFLUENZA 2£m,fertőtlenítő Szt.-László toilette szappan] Nyilvános interpelláció ä kolozsvári városi költségvetés nyilvános tárgyalása alkalmából Egyenlő elbánást kérünk a kisebbségi kulturális intézmények segélyezésénél Holnap megkezdődik Kolozsváron a városi költségvetés tárgyalása. Ennek a tanácskozásnak az a különösebb jelentősége es érdekessége, hogy arra Deleu interimárbizottsági elnök meg hívta Kolozsvár város polgárságát és a sajtó képviselőit. Megvaiijuk őszintén, hogy az inte- riinárbizottság elnökének ez a gesztusa meglepett. Nem voltunk a múltban elkényesztetve s még a választott tanácsok is a költségvetések összeállításánál és letárgyalásánál lehetőleg vigyáztak arra, hogy a nagy nyilvánosságot maguktól távol tartsák. Mikor a költségvetés a közgyűlés elé került, már azon alig történlek változtatások, hiábavaló volt a kisebbségi tanácstagok tiltakozása, a többség szavazott és a költség vetési vita gyorsan lezárult. Es most az interimárbizottság elnöke nemcsak alkalmat ad arra, hogy az adózó polgárság beleszólhasson a költségvetés összeállításába, hanem határozottan kívánja és óhajtja, hogy minden adózó jelenjék meg a nyilvános tanácskozáson és mondja el ott a sérelmeit, panaszait és kifogásait. Mindig ellene voltunk az interimárbizottságok rendszerének. Különösen ellene voltunk annak, hogy interimárbizottság allitson össze költségvetést.. Most is kitartunk álláspontunk mellett s hangsúlyozzuk, hogy költségvetést csak a polgárság által megválasz tott tanácsnak volna szabad összeállítania. Most azonban kivételes helyzet előtt állunk. A leg utóbbi községi választást éppen a kartell-nár- tok vezetői fellebbezték meg, tehát hozzájárultak ahhoz a magyarság képviselői is. Amíg a fellebbezés elintézést nyer s amíg a városi tanács átveheti a város közigazgatásának a vezetését, addig az uj költségvetés összeállításával aligha lehet várni, de ettől eltekintve is a mostani interimárbizottságnak miniszteri felhatalmazása van a folyó évi büdzsé elkészítésére. Deleit interimárbizottsági elnök érezte, hogy nem alkotmányos szerv vezeti ma a város ügyeit és ennek a szervnek ő áll az élén. Éppen ennek az ellensúlyozására kívánja, hogy a költségvetés tárgyalása nyilvános legyen. Sőt a tanácskozásokat a városháza díszterme ben tartja meg s ezzel is dokumentálni akarja, hogy azon az adózó polgárság és a sajtó képviselői jelen legyenek és elmondják észrevételeiket. így akarja a nem alkotmányos interimárbizottság költségvetési tárgyalását alkotmányossá tenni. Tiszteletreméltó Deleu interimárbizottsági elnöknek ez a gesztusa is mi élni is akarunk ezzel a jogunkkal. Már most a Keleti Újság nagy nyilvánossága előtt a költségvetési tárgyalásra interpellációt jelentityik be. A múltban ugyanis a költségvetések összeállításánál, midőn a kulturális alap s a különböző segélyek szétosztásáról volt szó, a kisobbségi kulturális intézmények, iskolák, magyar intézmények és a Magyar Színház soha sem részesült abban a támogatásban, amelyhez valóban igénye lett volna. A politikusok gyakran hangoztatják, hogy ebben az országban minden állampolgár egyenlő. Egyenlő a közteherviselésben és egyen lő a jogok gyakorlásában. Azt állítják, hogy az állam és a város jövedelmeiből egyenlően részesednek a kisebbségi kulturális intézmények is. A valóság azonban sohasem egyezett a nagy hangú kijelentésekkel, politikai frázisokkal. Nemcsak as állam tess többségi és kisebbségi kulturális intézmények közölt különbséget, hanem,, a városok is. Ebben mindig elől járt Kolozsvár, ahol a kisebbségek nyugodtan elmondhatják, hogy a közteherviselésben az oroszlán- rész nekik jutott, de mikor arról volt és arról van szó, hogy kulturális intézményeiket egyenlő elbánásban részesítsék, akkor csak morzsákat kaptak. Itt vannak a kolozsvári kisebbségi iskolák, amelyek az elmúlt évben alig egytized részét kapták a segélyösszegeknek és a. kulturális alapnak s ugyanakkor a többségi iskolák aránytalanul nagyobb segélyben részesültek. Sot a leg utóbbi évben is megtörtént, az. hogy a kisebbségi iskolák részéve egymillió lej segélyt utaltak ki. amit később fellebbezés _ folytán félmillió lejre redukáltak, s midőn kifizetésre ke? rült a sor, akkor csak 250 ezer lejes segélyben részesültek. Ugyanakkor a többségi iskolák között nyolc-tizmillió lejt osztottak szét. Ez ellen úgy a kisebbségi egyházak vezetői, valamint a városi tanács kisebbségi tagjai mindig a legélesebben tiltakoztak. Mindent elkövettek, hogy ez a nagy igazságtalanság és aránytalanság megszűnjön, azonban meddő volt minden erőfeszítés, mert végül is kész helyzet elé állították és a kisebbségi iskolák kénytelenek voltak még a morzsákat s elfogadni. Vgyanez állt a kolozsvári Magyar Színházra Is. Annak idején éppen e sorok irója mutatott rá arra a nagy igazságtalanságra, hogy amíg a kulturális alapból a román színház, illetve opera ' a legutóbbi elosztásnál nyolcszázezer lej segélyben részesült, addig a Magyar Színháznak csak százezer lejt Utaltak ki. A Magyar Színház vezetőségével együtt több Ízben interveniáltunk, hogy az égbekiáltó aránytalanságot és igazságtalanságot szüntessék meg, de az intervenció nagyon sovány eredménnyel járt. Ismételten csak azt hangsúlyozták, hogy a már befejezett tények előtt meg kell hajolni, azokon nem lehet változtatni. Deleu interimárbizottsági elnök ebben a kérdésben végül is engedett és újabb segélyt utalt ki a Magyar Színháznak, de ez a segély á; jóval alatta maradt annak az összegnek, amit előzőleg a román színház- részére megállapított a kiküldött speciális bizottság. Az igaz. hogy ez a. kulturális alap nem volt felvéve a költségvetésbe, de mégis szorosan ösz- szefiiggött azzal. Az cinmit evekben a városi költségvetésekben biztosított segélyek is ugyan ezt az aránytalanságot mutatták. Felesleges külön hangsúlyozni, hogy a kolozsvári magyarságnak joga van arra. hogy az általa befizetői! .adókból, különbőzé axákból és járulékokból számarányának mes síelőén, részesedjek. Ha a befolyt adókból egy nemzetiségi statisztikát csinálnának, merjük állítani, hogy a kisebbségi ' kólák a Magyar Színház és más kulturált intézmények részére éppen fordított arányban kellene kiutalni a segélyeket. Ez az állítás csak látszólag merész, mert a valóságban tényleg az a helyzet, hogy Kolozsváron a kisebbségek nemcsak „többség“ jellegével birnak, nemcsak nagyobb a létszámuk, hanem a közteherviselés mérlegén is jóval többet nyomnak, mint a többségi nemzet tagjai. Az ipar* és a kereskedelem, melynek képviselői . a legtöbb adót fizetik, még ma N jórészt kisebbségek kezében van, de ettől eltekintve is az adókivetőbizottságok műidig előszeretettel raktak' több terhet, magasabb taxákat és. bírságokat az itt élő kisebbségek vállára. Mindezek ma már közismertek. Az itt élő kisebbségek azonban nem ragadtatják el magukat s nem követelik, hogy a kisebbségek által befizetett adó arányában részesüljenek a most összeállítandó óéi iség vetésből a kisebbségi kulturális intézmények. Mi csak azt szeretnek, hogy a költségvetésből és a kulturális alapból egyformán részesülne mindenki. Ne tegyenek különbséget román és magyar iskola között, ne rqszesitsék előnyben a román színházat a magyar színházzal szemben. Egyformán és arányosan részesüljenek úgy a többségi, valamint a kisebbségi intézmények és szűnjenek meg azok az alkotmányellenes és megdöbbentő aránytalanságok, amelyek a múltban mélységes szomorúsággal és elkeseredéssel töltötték el az itt élő kisebbségek lelkét. Az itt megirt interpelláció bizonyára a nyilvános kötségvetési tárgyalásokon is el fog hangzani, a városháza dísztermében meg fognak jelenni a kisebbségi iskolák és kulturális intézmények vezetői és kérni, sőt követelni fogják, hogy intézményeink a közteherviselés arányában részesüljenek a kulturális segélyekben. Deleu interimárbizottsági elnök biztosította a tárgyalások nyilvánosságát, meg akarja hall gatni mindenkinek jogos panaszát és sérelmét egyenlő elbánást akar’ mindenkivel szemben Legalább ezt Ígérte a sajtó munkásai előtt s re méljük, hogy ez az ígéret nemcsak frázis, nem csak meggondolatlan kijelentés volt, hanem ko moly program, amit meg is akar valósítani Reméljük, hogy a kulturális segélyek szétosz tásánál is uj rendszer lesz, egy igazságos és becsületes rendszer és a magyarság által befizetett adók egy kis része legalább igy vissza fog kerülni a kisebbségi kulturális intézményekhez. Nagy szükség van erre, pert iskoláink, intézményeink, Magyar Színházunk élet-halál harcukat vivják. Olajos Domokos. „Magyar módszerek“ címmel az Universul f. hó 19-i számában egy cikk jelent meg, mely azt az állítást tartalmazza, hogy én volnék a budapesti „Dunaposta“ távirati iroda kolozsvári tudósítója s ebben a minőségemben — egy kolozsvári magyar diák őrizetben tartásával kapcsolatosan — én informáltam volna, még pedig tendenciózusan, a budapesti sajtót. Miután a cikknek egyetlen rám vonatkozó állítása sem felel meg a valóságnak, az Universul szerkesztőségéhez f. hó 23-án a következő helyreigazító nyilatkozatot küldtem be: „Mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur! Az Universul í. hó ltí-iki számában „Procedee ungureşti“ cím alatt kis cikk jelent meg, mely velem foglalkozik. Miután a közleménynek reámvonatkoző állításai minden tárgyi alapot teljességgel nélkülöznek, nyilvánvaló, nogy a szerkesztőséget valaki felületességből, vagy esetleg éppen szándékosan, félrevezette. Lekötelezne tehát Főszerkesztő Ur alábbi nyilatkozatom közlésével 1 Semmiféle vizsgálat sem állapíthatta meg, hogy a budapesti „Dunaposta“ távirati iroda kolozsvári tudósítója én lennék, mert sem a Dunaposta, sem semmiféle más távirati iroda, vagy lap tudósításával életemben sohasem foglalkoztam — még csak alkalmilag sem. Egyébként olyan vizsgálatról — mely erre a nyilvánvalóan lehetetlen eredményre Jutott volna — én semmit sem tudok. Ónként következik mindebből, hogy a magyarországi lapok egyetlen közlemény sem származhatik az én tudósításomból. Uás kérd , hogy kinek állott érd kében ez a misztifikáció s miért éppen az én nevemet kívánta belekeverni ebbe az ügybe, melyhez semmi közöm. Fogadja Főszerkesztő Ur, stb.” Az Universul szerkes: tősége ezt a helyreigazító nyilatkozatot leközölni mai napig elmulasztotta. így nem mjtam múlik, ha cáfolatom publikálása érdekében a Keleti Újság nyilvánosságát kell igény'tvennem. Dr. Somodi András, a Lapkiadó Rt. igazgatója. Sagysikerü regény nj donságok: Bordean. : Tui'ette (240 oldal)-----Tárcsái György : MasoMno, tört. regény (250 oldal)-----Stenkievicz: Keresztes lovagok (430 oldal)---------------------„ Voiodijovszki Dr (420 o.) Lonis Bertrand: Sanguis martyrum (320 oldal)---------lej 90. 90,90.— SO.90— A finom tollú regényírók irodalmi értékű könyvei kaphatók a MINERVA Könyvesboltban Cin j-KoIoz s vár. Kolozsvári mozgrá színházak mrí^oras COMO Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor ED3&ON Előadások : 3, 6 és 9 órakor ROYAL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor 13 ö Klódéra hozomány. Eggerth Mártha, a legnagyobb magyar filmsztár, Georg Alexander, Leo Slezak, Hans Brausewetter, Trude Berliner Idegien légió gyöngyei. Főszeplők: Pinty és Ponty. Ezenkívül: Jenny Tind, svéd csalogány Grace Moore, Walace Bery Ma kedden Alpár Gitta világsikere „Szivek királynője^ Speciál opera-operelt kompozíció.
