Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-23 / 68. szám

s KlLETSUjSJSti XVI. ÉVF. 68. SZÁM. KÖZGAZDASÁG Erdély és Bánát gazdasági életére újabb csapást mér Madgearu a kincstári bonokkal Az állami szállítók a készpénz-letét helyett kincstári bonokat kapnak (Kolozsvár, március 22.) Madgearu pénz­ügyminiszter ötmüliárd kincstári bon kibocsá­tásáról szóló törvényjavaslata a törvényhozó házak asztalán fekszik. Az uj törvényjavaslat sokféle módosításon ment keresztül. Madgearu eredetileg nagyobb összegre szóló kincstári bo­nokat akart kibocsátani, az volt a terve, hogy a függő államadósságokat az uj bopokkal az 1932. év végéig lehessen kifizetni. A legutóbbi pénzügyi expozéjában azonban visszatáncolt s a törvénytervezet végső formájában már az áll, hpgy csak az 1931. év végéig fennálló függő államadósságokat fizetik bonokkal. Madgearu törvénytervezete sokféle kom­mentárra ad alkalmat. Ma már nyilvánvaló, hogy a kincstári bonokból csak az ó-királyság­beli szálútoknak lesz haszna, mert Erdélyben az adóprés olyan könyörtelenül működött, hogy az 1932. év előtti időkből alig van adótartozás és ha van is, azok olyan adóhátralékok, ame­lyek behajthatósága kétséges és a kincstár ré­szére elveszettnek tekinthetők. Köztudomású az is,‘hogy a Regátban az állam a szállítókat pon­tosabban fizette és igy az ötmilliárd kincstári 'bon legnagyobb része erdélyi szállítók kezébe kerül. A törvénytervezet kimondja, hogy a ki- hocsátandó bonokat állami adótartozásokba, bírságokba teljes névértékkel kell elfogadni, vi- szint az is biztosra vehető, hogy a'kincstári bo­nok névértéke a közforgalomban 25, 50, esetleg 75 százalékkal esni fog. Erdélyi közgazdasági tényezők tehát egész nyíltan hangoztatják, hogy az uj pénzügyi törvény Erdélyt és Bá­nátot újabb zsákmány-területnek te­kinti és azon csak a Regát fog keresni, mert a bonokat Erdélyben nem lehet hasznosítani és igy Bukarestbe fognak árfolyamon alól vándorolni. A mai kormány élén Vaida Sándor minisz­terelnök áll, a kormányban több erdélyi ember szerepel s mégis az erdélyi érdekek ismét csor­bát szenvednek. Madgearu most sem tagadja meg önmagát, vérbeli regáti marad, aki az uj kincstári bonok kibocsátásával kétségtelenül könnvit az állam pénzügyi helyzetén, rendezi az állam függő adósságait, de ugyanakkor dön­tőcsapást mér az erdélyi és bánáti pénzügyi és közgazdasági életre. Statisztikai adatok vannak arról, hogy 1932. előtti időkből az erdélyi kereskedők, iparosok, mezőgazdák, valamint a gyáriparosok nincse­nek nagyobb adótartozásokkal hátralékban Ugyanakkor statisztika van arról is. hogy az állami fixggőadósságokmak legalább kétharmad része erdélyi és bánáti szállítóknak jár. A bo nők kibocsátása után tehát az fog történni, hogy az erdélyi és bánáti szállitók birtokába hatalmas mennyiségű kincstári bon kerül. De nem fogják tudni, hogy mit csináljanak e bo­nokkal, mert azok értéke messze fölülmúlja adótartozásaikat, tehát túl kell adni, illetve áruba kell bocsátani a kincstári bonokat, ami magától értetődő módon nagy árfolyamcsökke nést fog előidézni. Különösen sérelmes az uj törvényben az a rendelkezés, hogy a szállitók által letétbe helye­zett és még ma is letétben őrzött összegeket az állam nem fogja készpénzben, hanem csak kincstári bonokban visszafizetni. így tehát megtörténhetik az, hogy az erdélyi kereskedő és iparos, általában a szállító, aki állami meg­rendeléseket teljesített, még a készpénzben be­fizetett letéti összegeket is bonokban fogja vi­szontlátni. Az uj törvénytervezet szerint 1932. év előtti időből származó nyugdijakat is bonokban fog ják kifizetni, tehát itt is az erdélyi és bánáti nyugdíjasok jönnek rosszabbul ki, mert a Re gátban a nyugdíjasokat mindig pontosan kifi zették, jóformán semmiféle hátralék nincsen. Sőt a nyugdíjasoknak adóhátralékuk sem lehe Apróhirdetések Csak portóbélyeggel ellátott Jeligés leveleket továbbítunk! F ordításod, másolá­sok, gépbediktálás, levelezés minden nyel­ven. — Fordító Iroda, Strada Regina Maria 13. emelet. ÁLLÁST KERRS fanul! mechanikus, * pnrfekt magyar, ro­mán és német nyelvtu­dással gépész, üzemla­katos, vagy soífőrl állást keres. — Szives megke­resést Miklós István, Str. Dónát 64 cimre kérek. jegfeletó állást keres komoly uri- leány könyveléshez, pénztárhoz, vagy hason­ló mlnó'ségben, esetleg gyermek nevelését is vállalja. Ajánlatokat: Cluj, Str. Nouă No. 27, Balla F. ALKALMAZÁS ■MgegfeleSci óvadék- kai rendelkező, gyakolattal bíró pénz- Beszedő fixum és juta­lékkal nagyobb biztositó társulatnál felvétetik. Biztosítási üzletszerzés­hez értők előnyben. — Ajánlko7ások „Szorgal­mas“ jeligére akiadóba kéretnek. K armestert öt sze­nt ly tanítására al­kalmi znék. Keresetnek másfél részt és lakást biztosítok, különórákat is adhat. — Cím: Berky Jóska; Năsăud. rílA!ÍÓb*^4S mcssssimsamiemmm K iadó május 1-re első emeleti 1 szoba konyha, fürdőszoba, mel­lékhelyiséges napos la­kás. Érdeklődni Kis u. 1, házfelügyelőnél. Mégy szoba, konyha, Pl elő- és fürdőszoba, garázs és külön három szoba, nagy gyümölcsös­kerttel együtt kiadó. Értekezni a házmester­nél Str. Octavia n Goga (Schütz J. u.) 5 szám. K iadó modern búto­rozott szoba, fürdő­használattal és kiszolgá­lással a belvárosban, kertes viiláean. Értekez­hetni a kiadóhivatalunk­ban Karádi Nagy Lajos szerkesztőnél. E gy szép nagy na­pos, parkettes, kü- iönbejáratu butorozat- lan szoba április 1-re kiadó. Gyulai Pál u. 4. K iadó két szoba bú­torozva vagy anél­kül, irodának is belvá­rosban. Piaţa Mihai Vi­teazul (v. Szécbeuyi tér) 2. sz._________________ £*yUmölcsöst kere- sek bé be a Rákó- czy vagy Dónáth utón. Címeket a kiadóba ké­rem. K iadó Cui-Kvtron, a Piaţa Unirii leg­forgalmasabb részén, 35 méter fronttal biró, ká­véház, bank vagy mis üzlet céljaira kív'ióan alkalmas üzlethelyiség (volt Kikakkerkávéház) 1933 november lié 1-től. — Ajánlatok legkésőbb 1933 március hó 31 nao- jáig adandók be a Róm. Kath. Egyházközség gazdasági hivatalához (Str. Memorandului 1 sz. I. emelet). ____________ APÁS-VÉT^h a—WBBTO H asznált férfiruhát magas áron vesz. hívásra házhoz megy „Dorotheum“ Főtér 22. udvarban. 0 6c»ón eladó a str. Fântânei en, kb. a Törökvágással szemben 1000 m2 területű házhely vízvezeték és villany a közelben. Cim a kiadó­ban. Wxavan&rAnt.. .. »•— i i lesrklRcbbBp- rdbírdetés Ara 20.— L Állítat kereuCk­szavanként .. i— i. 4 tasrklsebb am« dhlrdeíés Ära 10 — í r ÖTÉIEKKÉl f svavanbént): 230 «/ónál.. .. 1 75 I 500 «zónái.. .. 1«© l IOOO szónál.. .. 1 25 l I f gyümölcsöst meg vételre kesesek. — Cim a kiadóban. E ladó ötszáz hold ki­termelési engedél­lyel rendelkező, Nagy­károlytól negyven kilo­méterre fekvő őserdő üzemképes iparvasuttal, ugyanott 35 hold szöUő nagy belsőséggel és 1500 hold kitermelt erdőtalaj. Érdeklődők íelvilágosi- tást nyernek Fejér Fe­renc Cluj, Samuil Mlcu 1. ___ dughagymáf, fokhagymát szállit nagyban Reitzer József, Oradea, Str. Vulturul 2. KÜLÖNFÉLÉK M atls Mihály kosár-, vessző- és nádbútor gyár Malom u. 1. j§7gér>, moíyrágást, '•fa* égetést és szakadást müvésziesrn eltüntet Hirsch, Kossuth Lajos ucca 15. Z álogházi árverés most hétfőn „Rraşo- veana“-ban Calea Victo­riei 5. tett, mert addig nem fizették ki a nyugdijakat, amig adóhátralékaikat nem törlesztették ie. Remélhető, hogy a® uj törvényjavaslat ka­marai és szenátusi tárgyalásánál az erdélyi és bánáti közgazdasági tényezők intervenciójára a legélesebb kampány indul a törvénytervezet ellen, illetve a törvénytervezet olyanirányu mó­dosítása érdekében, hogy az erdélyi és bánáti pénzügyi és gazdasági érdekek védelmet talál­janak. Megállapították a cukorrépa uj árát. Az ipar -és kereskedelmi minisztériumban tegnap újabb értekezletet tartottak a cukorgyárosok és cukorrépatermelők és sikerült megegyezésre jutniok a következőkben: A cukorrépa ára 7300 lej marad vagononként, mint azt a kor­mány gazdasági delegációja már megállapítot­ta. Ebből az árból a cukorgyárosok 5700 lejt tartoznak kifizetni 1933. év végéig, a fennmara­dó 1600 lejt 1934 augusztus 1-ig. Amennyiben a gyárosok 1934 április 1-ig kifizetik ezt az 1600 lejt, úgy a répatermelők 135 lejt bonifikálnak vagononként az előbbfizető gyáraknak. A eu- korgyárosok kötelezték magukat arra is, hogy az elmúlt évben szállított cukorrépáért még hátralékos vagononkénti 1800 lejt az esedékes augusztus 1. helyett már most, április 15-ig ki­fizetik. Ennek fejében a - cukorrépatermelők vagononként 100 lejt engednek el az 1800 lejből. Az egyezményt ma írják alá. tTzlettelen a bukaresti tőzsde. A bukaresti tőzsde ellanyhult, a legutóbbi tőzsdenapon alig volt üzletkötés, az értékek kisebb árfolyamveszteséget szenvedtek. A 3tabllizáciős kölcsön kötvényei 40.75 lejről 40 lejre, az országitjleszfésl kölcsön 44.25 lejről 43.75 lejre, az ag- rárkisajátitási kölcsön 30 lejről 29.25 lejre morzsolódott le. A Nemzeti Bank részvényei 4050 lejről 4000 lejre csökkentek, a Creditul Industrial (Ipari Hitelintézet) részvényei 215 lejről 210 lejre, a Resica papírjai 182 lej­ről 178 lejre estek vissza. A petróleumpapirokat a kö­vetkező árfolyamokon kínálták eladásra: Astra Romana 490, Steaua Romana 270, Creditul Minier 175 lej. Árlejtés! naptár. A csikmegyel Tölgyes község pol­gármesteri hivatala április 8-án nyilvános árlejtést tart a községi erdőkben levő 2500 köbméter lucfenyő eladá­sára. Kikiáltási ár 55 lej köbméterenként. Az árlejtésen résztvevők 15.000 lej biztosítékot kötelesek letétbe he­lyezni. — A bukaresti Principesa Elisabeta elemi iskola igazgatósága április 4-én árlejtést tart az intézet ré­szére az 1933. évben szükséges kenyér, hús és fűszer­áru szállítására. — A hadsereg föhadbizottsága április 6-án árlejtést tart a kalács sütéséhez szükséges anya­gok szállítására. — A zalatnai állami bányák igazga­tósága március 31-én árlejtést a bányaüzemek részére szükséges f'H)0 öl tűzifa szállítására. — Kolozsvár vá­ros polgármesteri hivatala március 30-án nyilvános ár­lejtést tart a Str. Gén. Poetas (volt Dézsma ucca) ki­kövezésére, körülbelül 250.000 lej értékben. __ Csikkoz­más község elöljárósága április 3-án nyilvános árlej­tésen elad az úgynevezett Jajgatóerdőből kitermelt 2000 köbméter lucfenyöfát, körülbelül 140.000 lej értékben. — A szilágymegyei prefektura április 10-én nyilvános árlejtést tart körülbelül 300,000 lej értékű uccakövezési munkálat ekra. Convocare. La adunare generala ordinare Cooperativei Măcelarilor ect. care avea loc la 24 Aprilie 10. n. m. a. c. Ordin de zi: 1. Deschiderea Adunarei, alegerea legaliza- torilor si constatarea numeral membrilor pre­zent. 2. Raportul Consiliului de Administraţiei si al Censorilor pe anul 1932. înaintarea bilan­ţului si al profit si pierdere pe 1932. 3. Alegerea membrilor Consiliului si al Censorilor. 4. Propuneri. Cluj, la 22 Martie 1933. I. Kirkosa preşedinte. L. Syko director. Meghivő. A kolozsvári Husiparosok Bőrértékesitő Szövetkezetének 1933. évi április 24-én délelőtt 10 órakor Kriza ucca 12. sz. alatt megtartandó rendes évi közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Közgyűlés megnyitása, jegyzőkönyvhite- lesitők jelölése, határozatképesség megállapí­tása. 2. Igazgatóság és Feliigyelőbizottság jelen­tése, 1932. évi zárszámadások előterjesztése, fel­mentvény megadása. Az évi mérleg a Szövetkezet iroda helyisé­gében a közgyűlés megtartását nyolc nappa! megelőzőleg kifüggesztetik. 3. Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok választása. 4. Indítványok. Cluj, 1933 március 22. Kirkosa Gy. Syko L. elnök. igazgató Ifiuomatott a lapkiadótulajdonos LAPKIADÓ R--T. nyomdájában, Cluj-Kolozsvár. Str. Baron L. Pop (Brossai uJ ő* Telefon őüi.

Next

/
Thumbnails
Contents