Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-19 / 65. szám
XVI. ÉVF. 65. SZÁM. KeletiUjsäg LEGÚJABB A költségvetést a kisebbségi pártok nem szavazták meg Báró Jósika János a Magyar Párt és Hans Otto Roth a szászok nevében emeltek éles kifogásokat a kamarában (Bukarest, március 18.) A kamara délutáni ülésén Hans Otto Roth emelkedik szólásra a költségvetési vita során. Beszédének bevezetésében rámutat azokra a gazdasági állapotokra, amelyek halódó gazdasági életünket nemhogy elősegítenék, hanem az eredményt állandóan csökkentik. — Lelkileg is kötelességünk volna,— mondja — lépéseket tenni a gazdasági életünk fellendítésére és más egyebet is tehetnénk, minthogy a romokat takarítsuk el az útból. A kormánynak semmi intézkedése, egyetlen törvénye sem vált be a kivitelben. Meglehetősen gyenge eredményt mutat fel a külföldi hitelezőkkel folytatott tárgyalásunk is. Hozzájárultunk a tisztviselői fizetések redukciójához s az sem vezetett eredményre. Előirányoztuk a felesleges állami intézmények megszüntetését, semmi eredmény. Elhatároztuk a parazita tisztviselők leépítését, s újabb kinevezésekkel tovább szaporodtak. A pártok között ahelyett, hogy az együttműködésre törekednének, a legnagyo.bbfo- ku gyűlölet és ellenszenv uralkodik. Szükségesfriss ébredést a rendes életmód éa jó táplálkozás biztosit. A szokásos táplálko- *ást kitünően kiegészíti lefekvés előtt egy csésze 0verneítme s tej, ilVVVVVWWWVVWVWWVWWVVWiAt nek tartanánk egy egységes újjáépítési terv kidolgozását és egy határozottabb aktivitást a bel és gazdasági politikában. — Ami a német kisebbségekkel szembeni politikáját illeti a kormánynak, mindenek előtt le kell szögeznem azt, hogy az erdélyi szász lakosságnak a legrégibb iskolai oktatási tervezete van egész Európában. Azt kívánjuk, hogy a kormány egyszer már nyilatkozzék. elismeri-e jogainkat és hozzájárul-e a mi iskoláink és templomaink fenntartásához a költségvetés utján. A szász nép erélyesen követeli jogainak respektálását, el lévén határozva arra, hogy az utolsó rendelkezésére álló eszközzel is meg fogja védeni iskoláit. Ahelyett, hogy itt a kamarában botrányos vitákat folytatnak egyes személyi kérdések körül, jobb volna, ha a nép panaszait vennék figyelembe és megértéssel gyógyítanák a sebeket. Egyházunk az 1878-iki törvény szerint, valamint a békeszerződések alapján egyenlő jogokat élvez bármilyen más egyház népeivel. Ugyancsak az iskoláink is. Sajnos azonban, hogy ez csak papíron van igy, a valóságban egészen másképpen áll. Az 1929. évi költségvetés alapján számarányunkhoz híven 90 millió lejhez volna joga szász iskoláinknak évente és ezzel szemben kaptnnk 5 milliót. — Az adókötelezettségeink azonban egyre súlyosbodnak. A szász lakosság 200.000 embert számlál s az utóbbi években 1.200.000 lejjel járultunk hozzá a szász iskolák fenntartásához. Ez minden képességeinket felülmúlja. Megtakarított vagyonunk mind elúszott az utóbbi évek krízise során. Vagy az állam teljesiti kötelezettségét, vagy kénytelenek leszünk élet-halál harcot folytatni kultúránkért. Éles kritika a költségvetés ellen Utána br. Jósika János a Magyar Párt nevében szól hozzá a költségvetéshez és a következőket mondja: — Talán nehezebb körülmények között sohasem készített pénzügyminiszter költségvetést, mint most. Madgearu pénzügyminiszter a legsúlyosabb időkben, a legkényesebb helyzetben állította össze az állami költségvetést, ezt mindenkinek el kell ismernie, annál is inkább, mivel a mostani beterjesztett költségvetés a legalaposabb munka, mely valaha parlament elé került. Ha a költségvetés globális összegét vesz- szük bírálás tárgyává, meg kell mondanunk, hogy túlságos optimizmust látunk ezen a téren. Az optimizmus azonban csak akkor lenne indokolt, ha a gazdasági helyzet javulását lehetne remélni. A pénzügyminiszter azonban nem számit a gazdasági helyzet javulására, ő praktikus intézkedésekkel, az adók szigorú behajtásával akarja az állam bevételeit fokozni, mely elgondolás elé mi, kisebbségek, nagy aggodalommal tekintünk, annál is inkább, mivel a múltban a magyar vidékeken az adónak 90 százalékát hajtották be, vegyes vidékeken 45 százalékát és teljesen románok által lakott területeken 15 százalékát. Nsgy tételt képez a költségvetésben az állam külföldi adósságainak, illetve azok kamatainak törlesztése. Ezen összeg évente hat milliárdot tett ki, amelyet sajnos az uj költségvetésben csak négy és fél milliárdra sikerült redukálni. Az államnak tavalyelőttről 2 milliárd 400 millió tartozása van. mely összegben a személyzet fizetési hátraléka fél miliárdot tesz ki. 1932-ben 5 milliárd 300 millió volt a tartozás, melyből a személyzeti fizetés hátralékára 1 milliárd 300 millió lej esett. A pénzügyminiszter az 1931 előtti hátralékokra állami bonokat bocsátott ki, az 1332-beli hátralékok fizetését a rendkívüli költségvetésre utalta. Az államira nézve ez a megoldás nagyon előnyös, az állam hitelezőire azonban annál katasztrófálisabb. Vájjon mi lesz ezeknek ’a bonoknak a forgalmi értéke? Ezután vizsgálat tárgyává tette a közoktatásügyi tárca költségvetését és sainálattal állapítja meg, hogy abból kimaradt a felekezeti iskolák állami segélye. Ez annál sajnálatosabb mivel 1929-ben Madgearu maga vett fel a költségvetésbe 20 milliót ilyen rendelkezésre. Rámutat arra, hogy az állam a magyar vidékeken sok felesleges iskolát tart fenn oly helveken, ahol kitűnő felekezeti iskolák vannak. Vannak iskolák, melyekbe csupán nyolc-tiz- tanuló jár. Codreănu közbeszól: Hogy képzeli, bogy a román iskolákat beszüntessük? Elismerjük, — folytatta br. Jósika — hogy az államnak takarékoskodnia kell, dé egyenlő elbánást követelünk. Minket nem tekintenek egyenlő jogú állampolgároknak, dacára annak, hogy a mi egyházi vagyonainkat kisajátították. Helytelen az elbánás a földadó kivetésénél is. Fentieket összegezve, tekintettel arra, hogy a költségvetés a nyugdíj hátralékokra, a felekezeti iskolák ügyére, a földadó kivetésre vonatkozólag nem felel meg a mi kivánalmainknak, a költségvetést pártunk nevében nem szavazom meg. Br. Jósika János után Pavel Pavel többségi szól hozzá a költségvetéshez, ki beszéde végén kijelenti, hogy a költségvetéssel minden tekintetben meg van elégedve és megszavazza azt. Töltőtoll javításokat gyorsan és pontosén készítünk. Rossz töltőtollakat makkal be- r cserélünk- FEJ? ÉR IRÓGÉPVÁLLALAT Cluj, Sir. Reg. Maria 2. Telefon: 11-09 Van der Lűppc istán Magyarország’©® Is nyomoznak (Budapest, március 18.) A rendőrség német megbízásra aziránt folytat nyomozást, hogy Van der Lüppe, ki egy évvel ezelőtt hosszabb ideig tartózkodott Magyarországon, valóban érintkezett-e kommunistákkal, vagv pedig egyszerűen csak csavargóit. „Heies:2>uuick”*<ik nevezik a takarékos háziasszony új kávéitalát! 1—2 evőkanálnyi „Valódi Franck1* egy liter forró tejbe morzsolandó Keverés közben újból felforraljuk és végül leszűrjük. — A i. a,Te|es-Franck** «egészséges, ízletes éS ... olcsó! Már egyes francia lapok is a revíziót sürgetik (Paris, március 18.) Francia baloldali lapok mostanában gyakran hangoztatják a revizió szükségességét. A Republic azt írja, hogy őrültség hinni a békeszerződések fentartbiatóságában. Franciaország szövetségesei olyan államok, melyek a győzelem mámorában túlságosan sokat kaptak és ragaszkodnak ahhoz. Ha a lengyel korridor, vagy Magyarország elveszített területei miatt háború törne ki, úgy Franciaországnak nincs mit nyernie. Ha bennünket megtámadnak, — írja a Republic — mi védjük magunkat, de már az életünket nem tesszük kockára a Kárpátok miatt. A Volonté vezércikkben foglalkozik a .revízió kérdésével és kijelenti, hogy azt Európának háromnegyed része sürgeti és hogy erre a kezdeményező lépést Franciaországnak kellene megtennie. Sortüz a kommunistákra Lengyelországban (Varsó, március 18.) A Lodz közelében levő Pabjanice textilgyári negyedében sztrájkba lépett kommunista munkások megostromolták az egyik gyártelepet. A tömeg a kivonultatott karhatalom elől sem hátrált meg, mire a karhatalom parancsnoka sortüzet vezényelt. A sortüz során öt munkás életét vesztette s többen megsebesültek. A katonák ezután szuronyt szegezve szétkergették a zavargók tömegét. Két millió pengős birság Szombathelyen (Szombathely, március 18.) A töliivényszék Weiss Ferencet, ki 357 kg. sacharint csempészett Ausztriából Magyarországra, 1.910.200 pengő birságra Ítélte, mely büntetést száz pengővel egy napi fogházra lehet átváltoztatni. Ezek szerint tehát több mint 50 évig kellene börtönben ülnie. Az ítéletet Weiss megfellebbezte. Riadókészültség Égerben (Prága, március 18.) Égerben holnap lesznek a községtanácsi választások. A nemzeti szocialisták választási gyűlését baloldali elemek megzavarták, úgy hogy rendőrségnek kellett közbeavatkoznia s karhatalommal szétoszlatnia a gyűlést. Az uccán folytatódtak a jobb- és baloldal híveinek összeütközései. Több sebesülés történt. Az estére tervezett nemzeti szocialista fáklyásmenetet a rendőrség betiltotta. Elrendelték a karhatalom riadókészültségét. — ORVOSI HÍR. Hr. Kovács Margit orvosi rendelőiét áthelyezte Főtér 3. sz., I. em. alá (iymond-ház). Női betegeknek rendel délelőtt 10—12., délután 3—6-ig.
