Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1933-02-05 / 29. szám
e KelbtiUjsxg XVI. ÉVF. 29. SZÁM. Men delet, amelyet a magyar kisebbségnek nem szabad ismernie • • Miért nem kapják meg a magyar iskolák a 14 százalékos iskolaadóból az őket megillető részt ? A Magyar Párt parlamenti csoportja folytatja a harcot a magyar iskolák jogaiért! (Bukarest, február 4. Saját tud.) A romániai kisebbségi iskoláknak, főleg a magyar népkisebbség iskoláinak régi és még mindig megoldatlan sói elme, hogy a 14 százalékos iskolai adóból, amelyet a községek szednek be a lakosságtól, a kisebbségi iskolák vagy semmit nem kapnak vagy csak nagyon keveset és a 14 százalékos adó címen befolyó összeget — az egyébként is jelentős állami támogatást élvező — állami iskoláknak juttatják, mig a kisebbségi iskolák, főleg a magyar nyelvűek a létfenntartás kegyetlen gondjaival és nehézségeivel küzdenek. E kérdés körül a legnagyobb bizonytalanság és tájékozatlanság uralkodik, mert mig Iorga — miniszterelnösége idején — rendeletet adott ki, hegy a 14 százalékos iskolai adót a tényleges szükséglet arányában osszák szét az iskolák között, — ami természetesen a kisebbségi iskolákat sújtó jogtalanságokat és visszaéléseket eredményezett, — addig Gusti professzor, — a jelenlegi közoktatásügyi miniszter — olyan értelmű utasítást adott ki, hogy a 14 százalékos adóból befolyt összegeket az iskolák növendékeinek, illetve tanerőinek számaránya szerint kell szélosztani. Gusti miniszternek ez az utasítása, illetve rendelete azonban sehol sem található meg A magyar kisebbségi iskolák ezen régi sérelmének orvoslása érdekében a Magyar Párt parlamenti csoportja már többször interveniált» legújabban pedig Hegedűs Nándor, a kiagyar Part bihari képviselője járt el az illetékes fórumoknál, hogy megszüntesse a magyar iskolákat ért jogfosztást és biztosítsa a magyar iskoláknak a 14 százalékos adóból őket jogosan és törvényesen megillető részesedést. Hegedűs Nándor képviselő intervenciója során azt az érdekes megállapítást tette, hogy a közoktatásügyi minisztériumban működő isko- laigazg .tóság (Casa Scoalelor) bizalmas rendeletid intézett a prefektusokhoz, hogy a 14 százalékos iskolai adóból befolyt összegeket Gusti miniszter rendeletének szellemében osz- szák szét, tehát az iskolák növendékeinek, illetve tanerőinek számaránya szerint, a jó szándék tehát nem hiányzik a kisebbségi iskolák súlyos panaszának elvi orvoslására, a gyakorlati megoldás azonban mégis késik, sőt hiánya": mert ezt a rendeletét a kisebbségi iskolák kérdésében legelsősorban érdekeltek nem ismerik és nem is ismerhetik éppen a rendelet bizalmas jellege miatt. A tényleges és szomorú helyzet ma az, hogy végre kiadtak Romániában egy rendeletet a kisebbségek jogainak tiszteletbentartására és érvényesítésére, ezt az egyetlen rendeletet azonban a magyar lakosságnak, tehát a legnagyobb romániai kisebbségnek nem volt és nincs al- kFíima megismerni az őt megillető jogot gyakorlatilag érvényesíteni, mert titokban tartották és tartják előtte ezt a rendelkezést! Ennek a bizalmas rendeletnek, amelynek jellege és tartalma valóban nem követeli meg a „hivatalos titok“ féltve őrzött kezelését, az lett a gyakorlati eredménye, hogy mig a romániai szász községek valahányszor megfellebbezték a helyi iskolaszéknek a 14 százalékos iskolai adó helytelen és igazságtalan elosztására vonatkozó határozatát és döntését, a közoktatásügyi minisz terium iskolaigazgatóságától (Casa Scoalelor) mindig olyan kedvező döntést kaptak, amely a 14 százalékos adó jelentékeny’- hányadában részesítette őket, addig a magyar községek — nem tudhatván erről, a kisebbségek jogait biztositó és a prefektusoknak kiadott . bizalmas rendeletről, — tovább kénytelenek nélkülözni, szenvedni és lürniök kellett, hogy a 14 százalékos iskolaadóból, — amelyhez a magyar kisebbség számarányát és teherbiróképességét gyakran meghaladó mérőkben járult és járul hozzá — nekik semmi, vagy legjobb esetben csak na- <’>n kevés jusson! Súlyosbítja a helyzetet, hegy mig a szász községeknek a 14 százalékos iskolandó helytelen rtalan szétosztása miatt beadott fellebbezéseit a közoktatásügyi minisztérium rövid idő alatt és érdemben letárgyalta és a legtöbb esetben kedvező döntéssel intézte cl, addig néhány magyar községnek. — amelynek vezetői kísérletképpen fellebbeztek, — hasonló természetű fellebbezése még mindig elintézetlenül porosodik a minisztériumban. A magyar kisebbségnek ez a súlyos sérelme eredményesen és radikálisan csak úgy orvosolható, ha az összes magyar községe.1!,:, amelyek jogsérelmet szenvedtek ebben a tekintetben, — az összes elsőfokú határozatokat, amelyek a 14 százalékos iskolaadót igazságtalanul osztották fel, sorozatosan meg fellebbezik a Casa Scoalelor- hoz, amely remélhetőleg — ha már a prefektusok nem respektálták n közoktatásügyi miniszter bizalmas rendeletét, — érvényt fog szerezni a miniszteri akaratnak és a kisebbségek jogait a magyar iskolák részére is biztosító rendeletnek. Kettős szerelmi dráma Nagyváradon Egy meiőieSegdi vasúti rakiimok a visszaküldött Jegygyűrű mist! lelőtte hűtlen menyasszonyát s azután öngyilkos lett (Nagyvárad, február 4.) Ma délután két órakor kettős szerelmi dráma játszódott le a Szent János ucca 34. szám alatti ház konyhájában. Cercetecar Károly 27 éves mezőtelegdi CFR raktárnok egyetlen revolverlövéssel megölte feltűnő szépségű menyasszonyát, Platt Emmát s azután pedig maga ellen fordította a fegyvert, halátékon lőtte magát és egy óra alatt a kórházban kiszenve- dett. A kettlős szerelmi tragédia hire nagy szenzációt keltett és megindult a találgatás, hogy mi idézte elő a fiatal pár tragédiáját. Cercetecar Károly néhány hónappal ezelőtt megkérte a szép fiatal leány kezét. A lány igent mondott s nemsokára ütnnepélyes formák között megtartották a® eljegyzést. Az esküvő időpontját 1933 február 18-ában állapították meg. A napokban nagy meglepetés érte Cercete- cart: menyasszonya visszaküldte a jegygyűrűt. A fiatalember az első pillanatba)« azt hitte, hogy valami rossz viccről van szó s érdeklődött, hogy tényleg a menyasszonya küldte-e vissza a mátkaság szimbólumát Csakhamar meg is tudta a valóságot. Menyasszonyának uj udvarlója akadt egy biztosítási tisztviselő személyében. Tegjnap reggel a vasúti j raktárnok vonatra ült, előzőleg azonban maga-; hoz vette szolgálati revolverét. Déli két órakor nyitott be menyasszonyának Szicjnt János uccai lakására. A lány egyedül volt otthon, éppen a,' konyhában foglalatoskodott. Az elhagyott vőle-j gé)ny néhány szemrehányó kifejezés után élő-' rántotta revolverét, Platt Emma ki akart rohanni a konyhából, mielőtt azonban a kilincsre’ tette volna a kezét, eldördült a fegyver. A golyó szivén találta és holtan esett össze. Cercetecar ezután maga elle)n fordította a' fegyvert és halántékon lőtte magát. A fegyver-’ dörrenésre összefutottak a szomszédok, a fiatal-1 ember kórházba szállítása után azonnal meg-; halt. Kabátjának zsebében jnégy búcsúlevelet találtak. Az egyik helyen ezt Írja: „Őrizkedjetek a szerelemtől.“ Basch professzor halál-készülődése * Egy budapesti orvosprofesszor, dr. Basch Imre, a Szent Isván-kórház egykori igazgatófőorvosa. néhány hónappal ezelőtt súlyosan megbetegedett. Fájdalmakról, légzési nehézségekről panaszkodott, de orvos barátai megnyugtatták, hogy mindez csak a korral járó ér- elmeszesedéses tünet. A professzor azonban megérezte, hogy barátai titkolják a bajt és amint már nem először történik meg az orvosok között, kegyes cselhez folyamodott. Levelet int Pfinsterer professzornak, a hires bécsi orvosnak közölve benne, hogy a napokban egy betege dr. Ljsznyay Sándor, aki rákra gyanús, föl fogja keresni. Kéri a professzort, hogy vele, mint kezelőorvosával írásban közölje a helyes diagnózist. Basch természetesen nem tette postára a levelet, hanem személyesen jelentkezett a levéllel a bécsi professzornál és bemutatkozott, mint Lisznyay Sándor. A bécsi profesz- szor alaposan megvizsgálta, megveregette a vállát, a levelet pedig elküldte Budapestre Baselinak címzetten, megirva benne, hogy a nagyfokú érelmeszesedés mellett súlyos rákosodat,: folyamatot konstatál és hogy a betegnek legfeljebb két hónapja van még hátra. Rettenetes érzés lehet halálraítélten jönni- menni a világban; tudni, hogy az életből hetek, vagy hónapok vannak hátra. Azt, hogy az ember halandó, mindenki elismeri, mégis úgy él, mintha ő volna az egyetlen, aki ki fogja kerülni a halált. De más az, ha ehhez az elvi bizonyossághoz egy megfellebbezhetetlen időpontot is megjelölő bizonyosság járul. Ha egy hires orvostanár adja ki a diagnózist egy másik ugyancsak hires orvosnak. A halál bizonyosságának tudata a legtöbb emberben a kétségbeesés paroxizmusát váltja ki. Minden napjában, minden ötpercében leszáll abba a siri börtönbe, amelyet fölizgatott képzelete ágyaz meg magának. Nines egy nyugodt pillanata sem, hogy ne számítsa ki: még csak ennyi nap és aztán... Bizonyára ez az emberi természetnek a rendje. Ha ellenkezője történik, az a kivétel. Az irodalom, természetesen erre az utóbbi álláspontra is helyezkedhetik. Klingelein, egysöerü könyvelő a Grand-Hotel eimü darabban, miután megmondták neki, hogy meg fog halni, egész élete folyamán összekupor- gatott garaséit szórta szét utolsó hónapjaiban. Ez azonban irodalom. Irodalmilag is: egy jelentéktelen templom-egere, egy örökké koplaló kis- hivatalnok, akinek egyetlen lázadása a végzettel szemben, hogy beköltözik egy világhotelbe és szórja a pénzt. És most Bosch Imre doktor is a Klingelein- fóle receptét követte. A szolid agglegény, aki egész életében a tudományoknak élt, doktriner ember vmt. nem voltak szenvedélyei, nem voltak „kilengései *, amióta megtudta, hogy meg kell halnia, vénülő fővel belevetette magát az éjszakába. Basch, aki soha nem élt alkohollal, most éjszakáról éjszakára pezsgőzött és uezsgőz- tetett. Az emberek, paciensek csodálkozva nézték e szokatlan változást. Hajlandók voltak már a hanyatló kor értelmi tunyaságának betudni. Orvos barátai gyöngéden csóválták a fejüket, megbocsátották neki, hiszen ők tudták, hogy ez egy ember kísérteties haláltánca. Basch pedig kettéhasadt lélekkel táncolt az éjszakában, azon a vékony kötélén, amely az életet elválasztja a haláltól. Bizonyára nem a Klingelein- féle okoskodással „habzsolta“ az életet, nem ama szorongató érzéssel, hogy most egyszerre mindent behozzon, amit egy életen keresztül elmulasztott — erre Baschnak nem volt szüksége. Lehet, hogy narkózisból tette, hogy önmaga elől meneküljön. Lehet, hogy puszta kíváncsiságból, most mán felelőtlenül, nem tartozva semmi kötelezettséggel a társadalom iránt, egy privát ember érdeklődéséből: hogy is fest az a másik élet, amelyet eddig madártávlatból ismert. lenézett, korholt és az általános egészség szempontjából kártékonynak tartott. Ha hivő ember lett volna... Egy vallásos ember a buzgó vallásosság klasszikus értelmezésében. De ő elsősorban tudományos ember volt. Tudományos ember, aki rájött a tudomány tehetetlenségére. Már nem volt ideje hozzá, hogy megtegye az átmenetet az exakt vizsgálgatások világából abba a világba, amelyet egyedül Isten tölt be. De élete és megdöbbentő halála talán igv még megrázóbban példázza az esendö- ségeket. amely éppen annyira jellemzője az embernek, mint múlandósága. fl.) Töltőtoll javításokat gyorsan és pontosan készítünk. Rossz töltőtollakat újakkal be- w cserélünk. FEHÉR ibógépvAllalat Cluj. Sir. Reg. Maria 2. Telefon: 11-09
