Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1933-02-26 / 47. szám
XVI. fiVP. 47. SZÁM. KELETI'UjSJfG 7 Emberek a végeken IV. Kincseken járó koldusok vagyunk Bányai János, a kiváló geológus, aki negyed százada mutogatja a földön hányódó kenyeret, amely mellett majdnem éhen halunk — A furcsa tudomány, melyről kevesen vesznek tudomást (Székelyudvarhely, február 25.) A napokban a lelkesedéstől és belső izgalomtól reszketve újságolta Bányai János, a kiváló geologus-szom- szédom: — Tudod-e, hogy a te faludban a Csalavágó patak fejében a Cerithiumokban és Neritinákban gazdag rétegek válási lapjai fordulnak elő a mészmoszatoknak, az Acetabularia recés kerek lapocskáihoz hasonló érdekes termő korongjai, s a tartónyeleknek Összetört darabjai, hogy ezek mellett a másfajta alga fonalakat ne is emlitsem... unikum kérlek! — Csodálatos! — bámultam, mert egy árva szót sem értettem belőle. A geológiával mi laikusok úgy vagyunk, mint az alchimiával. Valami fél bolond, titokzatos, különös tudománynak tartjuk, amihez nem kell egyéb, mint egy kurta csákány és husz-hu- szonöt esztendő, ami alatt jól teletömi az ember a fejét kimondhatatlan nevek ezreivel és furcsa törvényekkel. Sem tudományos, sem nemzetgazdasági jelentőségét nem tudjuk kellőképpen értékelni. Hol vagyunk még attól, hogy pozitiv eredményeit a legmodernebb gazdasági módszerek igénybevételével népünk javára érvényesíteni és biztosítani tudjuk. Csak akkor döbben meg az ember igazán, mikor ezekről a lehetőségekről is legalább derengő fogalmat szerzett. Ismeretlen titkok rejtekhelyén. Maga Bányai János se vette észre, hogy milyen ravaszul hatoltam be az ő tudományos munkásságának és eredményeinek titkai közé. Tudtam, hogy az igazi hivatás szenvedély is és ha ezt sikerült felkeltenem, — ami az ilyen lelkes tanár-embernél nem nehéz feladat, — egymásután tárulnak fel a féltve őrzött titkok, amelyekből örvendetes valóságként épül fel huszonöt esztendő szorgalmas és fáradtságot nem ismerő, értékes munkája. Székelyföld kincseiről, már eleget hallottunk, magam is sokat fel tudok sorolni közülök, de hogy valójában, mit rejt ez a föld, erre csak az igazi szakemberrel való beszélgetés árán nyert bepillantás után van némi fogalmam. A könyvtárán kezdem és kiderül, hogy birtokában van a Székelyföld természeti leírásának majdnem teljes irodalma s ebből is különösen az ásványvizek irodalma. Elkészítette a Székelyföld nagyobb fürdőinek geológiai térképeit kataszteri lapokon és Székelyföld összes ásványvízforrásainak térképezését, több mint 2000 darabot, amihez hasonló gazdag anyag egy helyen az egész világon nincs. Hogy a nagy tudományos értéken kivül ennek milyen praktikus jelentősége is van, azt csak akkor méltányolhatjuk kellőképpen, hogy ha meggondoljuk, hogy ásványvizeink már többé nem tűnhetnek el nyomtalanul. Mikor pár évvel ezelőtt a hires borszéki bor- viz megszökött, közel másfél millió lejbe került, amig egy Bécsből idehozott egyetemi tanár hetek munkájával nyomára akadt. Előttem fekszenek a legteljesebb ásványtani, kőzettani és őslénytani gyűjtemények, amelyek megjelent szakmunkáinak eredeti példányai, a Székelyföld geológiai adatainak kataszterszerű összeállítása saját kutatásai alapján, s az összes eddigi irodalmi adatok is. Hatalmas érték! A hargitai opál-barlang, a barlangi borviz és az aragonit-titok. A hargitai opálbarlang pedig egyenesen világcsoda. Anyagának feldolgozása és a róla irt kutatási eredmény mely most jelent meg, magában az Akadémiádban is igen nagy feltűnést keltett. Opálból barlang az egész világon nincs, de az se mindennapi jelenség, hogy a hozzávezető utat szintén opálból építették. Az unikumszámba menő tiszta opálból álló barlang legkönnyebben az Udvarhely—Csíkszereda közt levő országúiról közelithető meg s a Tolvajos tetőn levő útka- paróház mellett vezet le a völgybe az opálból épített kitűnő karban tartott út, amely ott van a közelében. Feledhetetlen látvány ez a dobostortához hasonló hatalmas opál-képződés. A barlangot valószínűleg viaszopált kereső bányászok vágták be tíz; méter hosszúságban, öt méter szélességben és két méter magasságban egy hatalmas májbarna opál sziklába. A véletlen emberi beavatkozás a torjai „büdös“ barlanghoz hasonlóan szenzációs jelentőségű képződményt hozott létre. Ehhez hasonló világritkaság a Kisbacon határában az „Istenkasban“ fakadó barlangi borviz. A földet megremegtető dübörgéssel, patak módjára tör elő itt az érces-borviz és magában a barlangban akár fürödni is lehet benne. Aranykutatók lelték meg valamikor ezt az egész világon egyetlen barlangborvizet. Az aragon it titkát, amely sok vitára adott alkalmat, egy hatalmas gyűjtemény áttanulmányozása után szintén Bányai fejtette meg. Kitűnt, hogy a hires koronái lerakódások tulajdonképpen onix márványnak nevezhetők. A róla szóló monografia, amely annak idején kitüntetést nyert, közelebbről jelenik meg. A régi hargitai higanybányáknak a titkát újból sikerült felfedezni (Csikmadaras) s anyagából most kerültek elő minták, amelyek itt, a mi gyűjteményeinkben nem fordulnak elő, s csak két kis példány került véletlenül az EME múzeumba. Habkő, száraz jég, túrfatelepek, krém-márvány. Rá se érek csodálkozni, egyik meglepetésből a másikba esem. Soha életemben nem is hallottam róla, hogy a modern gázliáboruban való védekezés legfőbb anyaga, a gázszűrő habkő, amelyet eddig az Etna vidékéről szállítottak, tömegével van a Hargitán. Ez egyike a Bányai legjelentősebb felfedezéseinek. A legfinomabb lisztminőségtől kezdve a fejnagyságu darabig egész domb van belőle. Kiszámíthatatlan gazdasági jelentősége van. Nem csak csiszolásokra (fa-, kő) használják, hanem a legfinomabb fogpaszta készül belőle és speciális szagtalanító por is, amelyet eddig a nyugati nagy gyárak az Etnáról hozattak. Ezenkívül a modern építészet legkiválóbb betonanyaga is, amely nemcsak a kőnél háromszor könnyebb, hanem még a viz súlyát sem éri el. A világhírű Aja Sofia mecset hatalmas kupolája szintén habkőből van. Századokig tűnődtek a legkiválóbb épitészek a csodás kupola szilárdságán és a tartó oszlopok látszólag vékony voltán. Teherbíró képességén és konstrukcióban, matematikában keresték a megoldást, míg végre egy német felmászott a tetejére és megvizsgálta az anyagát, amelyről kitűnt, hogy habkő (horzsa kő). — Arra vagyok kiváncsi, hogy mikor épi- tünk a hargitai habkőből legalább egy szerény kulturházat Udvarhelyen. Akinek más a szakmája, annak ajánlom figyelmébe az itteni száraz szénsavgázömléseket, amelyeknek nagy ipari jelentősége van a hűtő- iparban, mint száraz jég és mint motorikus hajtóerőnek szilárd anyaggá sűrítve. A szénsavgáznak a jelentősége annál nagyobb, mert rádium- emanaciós tartalma is van, sőt héliumot is tartalmaz, amit az eddigi kutatások figyelmen kivül hagytak. A héliumnak a jelentősége ismeretes. Az amerikai példa után a léghajók töltéInfluenza ellen a valódi 99 DIANA ii sósborszesz sére a könnyen gyuló hidrogén helyett ezt kezdik használni. Turfatelepeink a havasi tőzegtelepek közt egész Keleteurópában a legnagyobbak a Hargitában vannak, aminek különös fontossága van a modern virágkertészetben. Viszont az ásványvízzel teljesen átitatott turfás telepek adják az újabban divatba jött, rheuma, ischiás stb. ellen sikerrel használt „fangot“, a gyógyiszapot. Külön tanulmányt kellene Írni a már híressé vált csikszenttamási krém-márványról, a szobrászok álmáról, amely a legjobban megközeliti az emberi test színét. A kőiparnak mindenféle keresett anyaga megvan a Székelyföidön, csak kőipar nincs modern, nyugati értelemben. A gyengeminőségű barnaszeneknek speciális trágyaként való fel- használására szintén Bányai professzor mutatott rá, de ez a rész is még kihasználatlanul áll. Ujabbi kutatásaiból került ki az igen ritka arzénes ásványvíz Kovásznáról, amelynek igen keresett gyógyászati jelentősége van. S mire jó mindez? Vázlatosan, futólag odavetett dolgok ezek egy ember negyedszázados munkájának eredményeiből. Irodalmi és más munkásságáról nem is szólva, mellőzve azt a rengeteg előadást, amit Bukarestben, Kolozsvárt, Budapesten, Bécsben stb. tartott Bányai János, — aki mellesleg egyik speciálistája az érctelérek mikroszkopiái kutatóinak — meg sem említve, hogy a szaktudomány szempontjából is meglepetésnek Ígérkező mintegy öt, hat testes kötetet kitevő anyagának sajtó alá rendezésével foglalkozik, s nem is beszélve arról, hogy’ a legjelesebb külföldi tudósokkal tart fenn érintkezést. Ridegen és egyszerűen felteszem a kérdést: — Mire jó mindez? Bányai talán azt felelné rá: — Bizonyítéka annak, hogy saját erőnkbÖt fs meg tudunk élni! Pedig dehogy tudunk. Sajnos élhetetlenebbek és szűkebb látókörüek vagyunk mi annál. Az a sok realitás és milliárdokra rugó jó zsíros kenyér, amelyet a mi Székelyföldünk nyújtani akar, ránk nézve álom még csak. Bányai azonban nem nyugszik. Már harmadik esztendeje adja ki a „Székelység" cimü és a Székelyföldet és népét ismertető folyóiratát pár száz lelkes ember örömére, saját tanári fizetésének ráfizetésével. Olyan gondolatot valósit meg általa, amelynek az erdélyi magyarság minden rétegének ujjongó örömével, megértésével és pártolásával kellene találkoznia; s tudományos életünk együk jelentős tényezőjévé kellett volna már régen válnia. Ehelyett vagy tudomásul se vesz- szük, vagy pedig kellő hozzá nem értéssel intézzük el: — Mi a fityfenét akar ez a Bányai azzal a lappal. Ez a Bányai, ez a geológus, ez az alchimista... Nyirő József. Minden magyar polgárhoz! A Magyar Párt kolozsvári tagozatának vezetősége felhívja a magyar polgárok figyelmét a választói jogosultság rendezésének fontosságára. A mostani választáson azok szavazhatnak (férfiak és nők), akik a községi választói névjegyzékbe be vannak jegyezve. Az eddigi rendelkezések szerint nem adnak ki újabb szavazóigazolványt, mint az eddigi választásokon, hanem a városházán kiváltott fényképes személyazonossági igazolványokkal lehet szavazni. 1. Aki nem váltotta még ki a fényképes személyazonossági igazolványát, annak számára a városháza 20. számú szobájában kiállítanak ilyen igazolványt, de kérvényt kell ezért beadni. A kérvényt a Magyar Párt irodában minden jelentkezőnek a számára kiállítják s általában a magyar polgárok ez ügyben leghelyesebb, ha útbaigazításért és támogatásért a párt irodájában jelentkeznek, ahol az állampolgársági bizonyítvány felmutatása mellett az igazolvány megszerzését intézik. 2. Akik fénykép nélkül váltották ki a személyazonossági igazolványukat, azok a fényképet most is behelyeztethetik s a pártiroda ezt részükre készséggel elintézi. 3. Akik a mult évben váltották ki személyazonossági igazolványukat, azoknak az 1933. évre érvényesittetniök kell. Az érvényesítést szintén a városháza 2U. számú szobájában intézik, de ezt a pártirodába beadott igazolványokra a párt is megszerzi. A pártelnökség felhívja a figyelmet arra, hogy a személyazonossági igazolványok rendezéséhez mindenkinek fontos egyéni érdeke fűződik, mert ez az egyéni, magánjogi ügyek intézéséhez is feltétlenül szükséges s e választás megfelelő alkalmat nyújt a rendezésre. De általános magyar érdek teszi szükségessé a választáson való részvétel törvényes feltételeinek a megszerzését. A Magyar Párt tagozati irodája: Főtér 9 sz. a. I. emelet. Hivatalos órák: d. e. 8—1 és d. u. 4—7-ig.
