Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1933-02-26 / 47. szám
4 KUETlUjsm XVI. ÉVF. 47. SZÁM. Kisebbségi regény — egy néger színészről (Ligeti Fmő: „Az idegen csillag" Az Erdélyi Szépmiues Céh kiadása) Elolvastam azokat a recenziókat, amelyek Ligeti Ernőnek legújabb könyvéről „Az idegen csillagáról Íródtak. Ezek a könyvismertetések az iró sokoldalúságát emelik ki elsősorban és nagy elismeréssel állapiíják iheg, hogy a mai erdélyi magyar élet mesteri rajzát tükröző regényei után Ligeti ugyanazzal az intuitív erővel és művészi szemléltető képességgel nyújt alapos k rtörténeti áttekintést a tizenkilencedik század elejének mozgalmas korszakáról. Tagadhatatlan, hogy Ligeti Ernő uj könyvének nagy erénye ez is. Az idegen csillag romantika, egyben azonban történelem is- Egy érdekes ember életregényén kerésztül vezet végig a mult századbeli Európán, egy-egy reflektorszerü villanással teszi mindenki előtt érthetővé a korszak eseményeit, néhány futólagos, de jellemző ecsetvonással hozza közelebb hozzánk nagy nevek viselőit, állitja elénk a fényes név mögött rejtőző embert. Akadnak talán olyanok, akik azt kérdik: mi közünk nekünk Ira Aldridgehez, a néger színészhez, aki európai kőrútjában érintette ugyan Pestet, sőt Kolozsvárra is leszaladt egy napra, azonban annyira kiesik érdeklődési körünkből, hogy történetének minden mozgalmas és regényes volta ellenére is valóban idegen tőlünk, exotikum, akiről egy újságcikk éppen elég tájékoztatót adhat. En azonban úgy érzem, hcigy nem véletlen a világhírű, elfelejtett, de az ismeretlenség homályából napfényre hozott szinész-zseni regényhőssé avatása. Nem véletlen éppen most, amikor a saját bőrünkön próbáltuk és próbáljuk ki a „kisebbségi“ jelző tragikus hangsúlyát, ezt a kőtöréssel egyértelmű sziszifuszi harcot, ahol sokszor minden akarat minden energia semmibe vész az elfogultság, a rosszindulat kinai fala előtt. Ligetinek igazán nincs eszében a politika, ebben a könyvben a legvérmesebb ügyész sem tudna nagyitóüveggel sem politikai vonatkozásokat kikeresni, de szinte kísérteties az az analógia, amelyet a néger-gyűlölet barbarizmusa és — mondjuk — az Universul kisebbségellenes hajszája között meg lehet találni. Egy életen keresztül járta Ira Aldridge világvárosok színpadait, Amerikától Péter várig, ő szegény azt hitte, hogy művészete elfelejteti végre arcbőrének sötét árnyalatát, de mindig a siker zenitjén csapott le rá a megvetés bélyege. „A világ legnagyobb Shakespeare- szinésze volt (még pedig a legszebb irodalmi an-1 golsággal beszélő Shakespeare-szinész), de az Encyelonaedia Britannica egy szóval sem em lékszik meg róla.“ Ezzel a keserves tanulsággal fejezi be Ligeti Ernő Ira Aldridge életregényét, íme a gyűlölet még a sirban sem bocsát meg. A nagyapja még király volt Ira Aldridgenek. Ha néger király is, de mégis király. Az apja már keresztény pap, misszionárius Amerikában. Az emberevéssel kacérkodó fekete törzs másodiziglenl leszármazottja ott nö fel az ébredező amerikai civilizáció árnyékában. Futó képet kapunk itt az amerikai életről, „Észak- Amerika hőskoráról". Amikor még az amerikai polgár nem bank-trösztök gründelásáról álmodozott, hanem az ősember módjára a rengetegben vívta harcait az óriásfákkal és a vadállatokkal. A néger fiúban nem haltak még ki a vad ösztönök, elmegy erdei munkásnak, majd ácsinasnak. Ezen a réven jut be aztán a színház légkörébe. A későbbi nagy színész egyelőre még csak díszlet- munkás. Aztán beszegödik az Amerikában vendégszereplő Keanhoz, Shakespeare legendáshírű interpretáto- rához és megismeri Keant és megismerjük mi is: Hamlet és III. Richard felséges alakitója otthon és a korcsmában egy betegesen hiú, részeges ripacs, mértéktelenül teng túl benne a dicsőség hajszolása, a féltékenység mások habáraira. Vele együtt hajózik át Angliába, Londonba. Az óceánjáró hajón két olyan momentum adódik, amelynek elhatározó jelentősége lesz egész életére. A Shakespeare-szinész inasa szaval egy társaság Tartósan ondoiál, hajat lest, garancia*ai Böszörményi cínUKolozsvár, St.r. Matel. előtt és ráeszmél östehetségére. És megismerkedik egy szőke gyönyörű misszel, életének talán egyetlen igazi szerelmével, aki szintén szereti öt, de aki akaratlanul is hozzájárul ahhoz, hogy egy boldogságot hajszoló, de igazában boldogtalan ember életét még tragikusabbá tegye. A véletlen hozzásegíti ahhoz, hogy elérje álmainak álmát, ő is színész lehessen, mint eszményképe, Kean. Sikerek-sikerekre következnek, de ezeknek a sikereknek mindig van valami kesernyés mellékizük. A mértéktelen angol öntudat sohasem ismeri el magáénak a négert, még ha angolul is beszél. Nosztalgiája visszaüzi Amerikába, ahol ismét csak a véletlen menti meg a meglincseléstöl. Vissza Angliába! Kezdhet mindent élűiről. Egyszer még találkozik Keannal, aki küz- ködve önmagával, arra buzdítja, hogy fordítson hátat a színpadnak, de felülkerekedik benne a jóérzés és egy ajánlólevelet hagy hátra neki. Innen kezdve Ira egyre magasabbra emelkedik. A diadal útja sem göröngynélküli azonban. Kénytelen elhagyni a britt-szigeteket, Párisba megy. Találkozik Dumas-val, illetve felkeresi, mert kiváncsi a nagy íróra, akiben szintén csörgedezik némi néger vér. Közben megházasodott, vége a felelőtlen életnek, dolgozni, még pedig keservesen kell dolgozni, hogy a kis családot úgy tarthassa el, ahogy szeretné. És hogy ne a négert lássa benne az asszony, hanem a jólkereső, hires szinész-férjet. Egy tragikus lovaglás — mert Ira felesége szenvedélyes lovas — félbeszakítja a házaséletet. A halál „rejtélyes". A rendőri nyomozás megállapítja, — bár a gyanút eloszlatni nem tudja —, hogy a feltevés, amely szerint a fiatal asszony száníszándékosan okozta volna balesetét, nem nyert beigazolást. Uj házasság borit fátyolt Ira komor gondolataira. Hajsza a pénz után. Vendégszereplés vendégszereplés után. így kerül el Pestre is, ahonnan a cenzor, akinek Shakespeare is forradalmár — eltanácsolja, mert felizgatja a konspiráló magyarokat. Vándorlása alatt fia is születik, akit azonban alig-alig lát néha és aki azt feleli, amikor apja hívja a turnéjára: „Nem, én megyek haza anyukával. Mi majd megvárjuk, amikor hazahozod az arany-zsákokat." íme, az „idegen csillag" idegen a fia előtt is, aki a természet szeszélyéből mit sem örökölt apja sötét arcbőréből és fehér maradt. Turné Oroszországban, turné Lengyelországban. Mint a bolygó zsidó, úgy vándorol városról városra az öregedő színész. Hiába van Angliában kastélya, az otthona mégis csak a színpad, csak akkor boldog, amikor Othelója után felzug a taps vihara, amikor senkisem vágja a szemébe, hogy néger. A lodzi gettóban kalandozva elfogja a szédülés. Betámolyog egy földbesülyedt faház küszöbén, érzi, hogy végórája nem lehet már messze. Még elmotyogja, hogy haza kellene mennie. „Haza, mint egy kódis nigger, akármi is történik." Aztán: „Milyen érdekes, hogy .azok között éltem, de ezek között halok meg," Akármilyen messzire is került el az esi földtől, akármilyen messzire esik Shakespeare a primitiv néger népénekektől, Ira haláláig nem tudta levetni magáról azt a keresztet, amelyet mint négernek, viselnie kellett. A bolygó néger számára lehetett-e sül- szerübb halál, mint amely családjától távol, a külvárosi nyomortanyán érte el.. . Ligeti Ernőnek nagy érdeme, hogy Ira nehéz munkával felkutatott, adatokkal alátámasztott életét, amelyhez masszív és pontos kor történelmi hátteret rajzol, a költő meleg szivével, a regényíró pompás mesélő készségével szövi át meg át. Ahogy pedig Ira Aldridge alakját elénk állítja, a lélekelemzés finom műszereit alkalmazza a rutinos iró könnyedségével és a feltálalás eleganciájával. Olyan munka ez, amely az iró európaias világszemléletét tükrözi vissza, de meleg szivét is, amely kezet ad a csüggedő- nek, akit nagysága ellenére is el akar nyomni az alantas indulat, a hitvány fajgyűlölet. Szép, nemes könyv ez, amely bizonyára meg fogja találni az utat minden nyelven az intellektuális rétegekhez. Ami pedig egyszerű, színes, kifejező magyar stilusát illeti, ©tekintetben ezúttal sem mondua- tok újat. Ligeti Ernő most is hü maradt önmagához. Az erdélyi könyvpiacnak igazi gazdagodását jelenti „Az idegen csillag“. Sz. E. Kolozsvári színházak műsora: CORSO Előadások 3, 5, 7 és9-kor DACIA i$zmhör) Előadások 3» 5, 7 és 9-kor EDISON Előadások 3, 5 és 3-kor ROYAL Előadások 3, 5. I éi: )•*>( Vasárnap Minden csak komédia. Operett világsláger. D. e. 11 órakor vígjáték matiné. Siam és 3ran Stépvlselőjeleiiek. Mikor a tengerész partra r-z ii. Helvárak Lei 10 és 15. Napsugár az égen. Ábahám Pál gyönyörű muzsikáju film operettje. Főszereplők : Eggerthi Mártha, Hermann Tűimig, Verebes Ernő Minor előtt Világh:radó. Sink-Sink (A szerelmes ördög) Fősz.: Dlta Parlo. Heinrich George.— A darab Dantera emlékeztető vizió az amerikai börtönök poklaiból. Bécsi szerelem Lehár operett. „Quick“ Ufa sláger-operett. Lilian Harvey, Hans Albers. Vasárnap d. e. 11-kor matiné: Szerelek, szeretsz, szerei... 10 és 15 lejes helyárak. Fősz. Willy Forst, Ezen hely a Bristol Szálloda Budapest részére van fenntartva. Figyeljük az Itt megjelenő további hirdetéseket I MSm-MMSffl G. A. Borgese: Előle és holtak. Két kötet. Borgcsc az olasz irodalom inomas Mannja, eimeiyuiesre najio lélek, aki minden könyvében az élet és halál örök titkait ostromolja szenvedélyes szondázással. Ebben a regényében páratlanul finom lelki analízis során egy nyugtalan lélek vergődését festi csodálatos lírával, az élet, halál és szerelem mélységes misztériumai között. Ara fűzve 162 lej, kötve 252 lej minden Uönyvkereske- desben, vagy ahol nincs, Lepagenál Kolozsvár. Széchenyi István regénye és éjszakája. Hegedűs Lóránt regényes életrajza a legnagyobb magyarról, a titkos levéltárak adatai alapján. A hatalmas kötet gazdagon illusztrálva 132 lej mindenütt, vagy Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel franco. Kérje az Athenaeum memoár sorozatának jegyzékét. A női testkultúra uj utjai. Dr. Madzsarné könyvének uj kiadása: A ritmikus torna, a művészi mozgás és a modern testkultúra módszerei és tornagyakorlatainak leírása 150 magyarázó kép, 220 oldal, ára árleszállításban 112 lej mindenütt, vagy Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel franco. A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODA HÍREI: Hálás Ids nő. A jövő hét műsorának szenzációja és igazi csemegéje lesz a Hálás kis nő bemutatója. Ezt a brilíiáns 3 felvonásos bohózatot 150-szer . adták Budapesten példátlan sikerrel. Aki megnézi két órára elfelejti minden gondját, baját, buját. Témája a színházi élet fonákságaiból van merítve. Igen nagy kedvvel készül a „Hálás kis nő“-re a személyzet. Főszereplői: Poor Lily, Vass Piri, Miklóssy Margit, Benes Ilona, Copán Flori. Tóth Elek, Eaj- nay Sándor, Tompa Sándor. A „Hálás kis nő“ első előadása szerdán este lesz, a második előadása csütörtök este. Ma délelőtt 11 órakor Feketeszártí cseresznye. 30, 20, 10 lejes helyárakkal. A mozielőadások alkalmával is drágábbak a jegyek, mint a Feketeszáru cseresznye előadása alkalmával vasárnap délelőtt 11 órakor. A legdrágább zsölyoszék 30 lej, a többi jegy ára 20 és 10 lej. Páholy 5 személyre 100 lej. Volpone, vagy A pénz komédiája. A diadalmas sikerű „Volpone“, amely kétszer töltötte meg a színházat ujongó, kacagó közönséggel, kedden este harmadszor kerül színre. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Vasárnap d. e. 11-kor: Feketeszáru cseresznye. (Ez évadban először. Rendkívül olcsó, a mozihelyárak- nál is olcsóbb helyárakkal. Legdrágább zsöllyeszék 30 lej. Páholy 5 személyre 100 lej. Erkély 10 lej. Jegyek már most megválthatok. Ssz.: 55.) Hétfőn: Nincs előadás. Kedd este -9 órakor: Volpone, vagy a pénz komédiája (3-adszor). Sorozatszám: 56. Szerdán este 9 órakor: Hálás kis nő. (Budapesten 150- szer adott újdonság. Először! Sorozatszám: 57.) Csütörtök este 9 órakor: Hálás kis nő. (Újdonság másodszor. Sorozatszám: 58.). A ROMAN’OPERA MŰSORA: Vasárnap, február hó 26. (este): A fehér asszony? Hétfő, február hó 27.: Othello. Szerda, március 1.: A madarász. Péntek, március 3.: Szünet. Vasárnap, március hó 5. (este): Rigoletto.
