Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-22 / 43. szám

KElETlUjSAO XVI. «VF. 43. SZÁM. Bajorország hadüzenete Hitlernek, Hitler hadüzenete a centrumnak »• „Ha Berlinben továbbra is megkísérlik, hogy Németországot megfosszák jogaitól, Bajor­ország tudni fogja kötelességét!“ Hitler választási beszédében elítéli a centrumpártot (Mifoichen, február 21.) A müncheni Nem­zeti Színházban, a farsang alkalmából a Mada­rász cimü operettet mutatták be. A rendező na­gyon ügyelt arra, hogy a bajor hangulatot a ruházatokban és a revüszerii felvonulásokban miinél tökéletesebben érvényre juttassa. A má­sodik felvonás végén a nagyherceg lép fel kísé­retével. körülvéve a bajor ezredek és más kato­nai formációk zászlóival. Amikor ez megtörtént, a színházban a lelkesedésnek példa nélküli vi­hara tört ki. Az előadáson egyébként Ruprecht volt trónörökös is jelen volt. A közönség fel­használta ezt az alkalmat és viharos éljenzések­ben részesítette. Amikor a Gott mit dir du Land der Bayern felhangzott az egész ház felállóit és tapsolt. A publikum Ruprecht páholya felé hajolt és viharosain éljenezte. Több percig tar­tott, amig az előadást folytathatták. Ruprecht felemelkedett a poroszcénium-páholyban, meg­hajolt és a rákövetkező íelvonásközökben újra megismétlődtek az ovációk. Dr. Held miniszterelnök lapjában, a Regens­burger Anzeig erben vezércikk foglalkozott a raofaarchista kérdéssel. A lap többek között eze­ket Írja: „Ä monarchista gondolatban és annak ki- fejlesztésében látjuk Bajorország legutolsó és legnagyobb erőtartalékát. Egy bajor király a legjobb garancia a bajor állam fenntartására a jövőben. Bajorországnak szerencséje van, hogy a kormány jelenlegi képviselőiben egy olyan személlyel rendelkezik, aki mindig bölcs, állam­férfim megfontoltságot tanúsított a napi véle­mények harcában és megőrizte a nép rokon- szenvét, pártokra és vallásfelekezetekre való különbség nélkül. Ha Berlinben tovább is meg­kísérlik, hogy Bajorországot jogtalanHsak, úgy Bajorország tudni fogja, hogy mit kell tenni A bajor közvéleménynek állásfoglalása a német nemzeti pártok kormányával szemben feltünéstkeltő. hiszen Hitler mozgalma annak Idején Münchenben kezdődött el és Bajorország minden időben konservativen gondolkodott. A bajor hadüzenet tulajdonképpen két okra vezet­hető vissza. Az egyik Bajorország állandó sze­parációs törekvése, másrészt pedig a katholikus Bajorország ellenségeskedése Hitler katholikus- ellenes politikája miatt. Az uj kormány ccntrumellenes magatartá­sára mi sem jellemző jobban, hogy a centrum­nak központi orgánumát, a Germaniát betiltot­ták. A Germania betiltása után többszáz cen­trumpárti hetilap és vidéki napilap betiltására került a sor. A centrum és a kormány között a legnagyobb ellenségeskedés fejlődött ki és úgy látszik Hitler a katholikusokat éppen olyan üd- dőzeindő pártnak tekinti, mint annak idején Mussolini a popolariokat. az olasz katholikusok pártját. Ezidőszgrint minden érintkezési szál megszakadt Hitler és a centrum között, pedig amint tudott dolog, az uj kormány megalaku­lása időpontjában Hitler a ceintrumpártot be akarta vonni a kormányzásba. Hogy Hitler miként gondolkozik a centrum­pártról kitűnik stuttgarti választási beszédéből, amelyben a wiirtenbergi oentrumpárti minisz­terelnöknek. dr. Bolznak fejtegetéseire reflektál. Bolz azt mondotta, hogy a nemzeti szocialista- mozgalom tizenkét éven keresztül csak frázisok­ból élt. E tizenkét év alatt Bolz pártja azonbeln kormányozott. Alkalma lett volna megmutatná tudását és képességeit. De a tizenkét esztendő a folytonos hanyatlás történetébein merült ki. Bob: azt is állította., hogy a centcriimpárt is küzd a marxizmus ellen. Bolz miniszterelnök ur — folytatta Hitler —, ha tényleg ellene van a marxizmusnak, úgy tizennégy éven keresztül nem kötött volna vele fegyverbarátságot. A centrumpárt tizennégy éven keresztül a marxizmussal karöltve vezette Németország fi "veit. Ma lehetetlen egyiket elválasztani a má­siktól, amikor olyan hosszú időn keresztül bűn­társai voltak egymásnak. Hitler államkanoellár azt fejtegette azután, hogy a centrnmpártnak együttműködése a marxizmussal már a háborúban vészterhesnek bizonyult és Németország ellenségeinek nem bé- keszeretetét, hanem megsemmisítő akaratát erő­sítette. Hivatkozott Erzberger szerepére és kér­dezte. hogy vájjon a köztársaság megalakítása nem a német nép szabadakaratának a lenyügö- -óse volt-e? Azok akarnak ma szabadságról be­szélni, akik tizennégy é i keresztül e szót nem ismerték. „Azt mondják ma, hogy a keresztény­ség veszedelemben van és hogy a katholikus hite fenyegetik. De ma Németország élén kereszté­nyek állanak, nem pedig nemzetközi atheisták. Én nemcsak beszélek a kereszténységről, én vál­lalom is és hangoztatom, hogy sohasem fogom összekapcsolni magamat a kereszténység szét- rombolásájnak pártjával. Küzdelmünk a marxiz­mus ellen kérlelhetetlen. Nem akarunk polgár­háborút, de házánk defetista, marxista szétrom- bolásának ideje lejárt. Programúig egyszerű, és világos: népünk örök erőit a nérJ^nóptnek és a német anyaföldnek erőit akarjuk mozgósítani.“ Összetűzés a centrumpártiak és nemzeti szocialisták között. (Berlin, február 21.) Kaiserslauternben a centrum és a bajor néppárt választási gyűlése után fáklyásmenetet rendezett s ennek során nemzeti szocialisták csoportjai megtámadták a menetben résztvevőket. Tömegverekedés tá­madt, amelynek 13 életveszélyes sebesültjét kel lett kórházba szállítani. Több embert, akiknél a rendőrség fegyvereket talált, letartóztattak. Betiltottak egy vezető bajor lapot is. (München február 21.) Berlinből utasítot­ták a bajor kormányt, hogy a Münchener Neueste Nachrichtent három napra tiltsa be A bajor kormány egyelőre kitért a követelés elől azzal, hogy áttanulmá- nyoztatja a valótlanságokat tartalmazó cikke­ket s ha ez beigazolódnék a lap ellen, kikéri a főtörvényszék véleményét is az esetleges be­tiltás alkotmányossága felől. A lapok energiku­san Írnak a birodalmi kormány ellen. Hangoz­tatják, hogy amennyiben Berlinből hozzá akar­nának nyúlni Bajorország államiságához, a nép tudni fogja, mit kell tennie. MOE«*# • • // JON! AZ ÜLDÖZ© (DRAUFGÄNGER) — NAGY RENDÖRFILM. Főszerepekben: Gerda Manrus, Martha Eggert, Hans Albers IlégS letartóztatottja mu az egyik fiázactó kivető bizottságnál kipattant visszaéléseknek (Kolozsvár, február 21.) A pénzügyigazgató­ság egyik adókivetőbizottságáuái kipattant visszaélések ügyében kedden újabb események történtek, amennyiben Barboteiu vizsgálóbiró az eddig letartóztatott két tisztviselő mellé még kei tisztviselőt helyezett letartóztatásba akik ellen az eddigi vizsgálat folyamán alapos gya- nuokek merültek fel arranézve, hogy ők is ugyanolyan módszerrel fosztogatták az adófi­zető polgárokat, mint társaik. " _ A vád szerint úgy biztosítottak maguknak jogtalan jövedelmeket a bizottsági tisztviselők, hogy olyan házakra vetettek ki adót, au hlyek­nek a törvény szerint' adómentességük volt. A háztulajdonosok nem lévén tisztában azzal, hogy tulajdonkér pen meddig élvezhetik az adó­mentességet, tiltakoztak ugyan az adókivetés ellen, a kivető bizottság tagjai azonban azt bi­zonyították, hogy a kedvezményezési idő le­járt. Ellenben-^'ajánlották, hogy bizonyos ösz- szég ellenébe hajlandók eltekinteni a meg­adóztatástól. A háztulajdonosok, akikre igy ki­sebb teher esett, belementek ebbe és kifizették a kert összegeket. Nemrégiben azután több feljelentés érkezett a pénrugylgazgatósághoz ezeknek a háztulajdo­nosoknak a részéről, akik közben információkat szereztek arra nézve, hogy tulajdonképpen mi­lyen .logaik vannak és meddig élvezhetik az adómentességet. Az előzetes nyomozás után Barboteiu vizs­gálóbíróhoz került az ügy, aki azonnal letartóz­tatott kéf ; jiizügyigazgatósági tisztviselőt, P. I,-t és C. V.-t. A vizsgálóbiró harmincnapos vizsgálati fogságot rendelt el ellenük, amelyet a törvényszék vádtanácsa megerősített. Közben tovább folytatta a vizsgálatot s ez kedden újabb két letartóztatáshoz vezetett. Az uj letartóztatotat !i. E. és- V. S. pénzügyigaz­gatósági tisztviselők, akik szintén tagjai voltak a bizottságnak, amely a jogtalan házadókiveté­sekkel és a baksis ellenében történt házadóle- szöllitásokkal tett szert jogtalan jövedelmekre. A letartóztatott tisztviselők egyelőre tagad­ják a terhűkre rótt cselekményt. A megígért, de visszatartott százezer lef miatt az egyik tama visszavonta vallomását, mire azonnal let artézi at iák (Kolozsvár, február 21.) A feketeszesz-ügy keddi tárgyalása dr. Kernbach törvényszéki orvosnak, mint szakértőnek kihallgatásává! kez­dődött. Dr. Kernbachot Liebermayer Áron tanú elmebeli állapotáról kérdezte meg a biróság. Ugyainis Liebermaver a hétfői tárgyaláson olyan összefüggéstelen és a vizsgálóbiró előtt tett vallomásával egyáltalában tvro egyező ki­jelentéseket tett, amelyek a védelmet arra bír­ták, hogy szakértők kihallgatását kérjék annak megáillapitására, hogy Liebermayer beszámít­ható, vagy sem. Dr. Kernbach, aki hétfőn délután alaposan megvizsgálta Liebermayert, annak a vélcmé- hyének adott kifejezést, hogy habár a- tanú in­telligenciája erősen csökkent, mégis beszámít­ható s mivel emlékezőtehetsége jól működik, vallomása teljes értékű. Az elnök ezután megkérdezte Liebermayert, hocy miért vonta vissza a vizsgálóbiró előtti vallomását, amely súlyosan terhelő adatokat tartalmazott a feketeszesz-per fővádlottjairól. — Dusinszki, u:‘előtt kihallgattak volna a vizsgálóbírónál -— mondta Lieber- mayer — százezer lejt ígért nekem, hogy úgy vallják, ahogy ő kitanit. Szegény ember vagyok, semmi vagyonom nün- esen, ezért elfogadtam az ajánlatot s azokat ad­tam ellő a vizsgálóbírónak, amiket Dusinszki mondott nekem. Erre ott meg is esküdtem. Dusinszki az, aki az első lelje!öntést beadta a feketeszeszesek ellen. Érthető tehát, hogy ér­dekében állott tanukat szerezni állításainak alá­támasztására. — A pénzből azonban nem kaptam semmit — folytatta tovább a talmi — s ezért most vissza­vonom előbbi vallomásomat. A törvényszék ezután a védők tiltakozása ellenére újból raegesketi Liebermayer Áront tekintve, hogy a tanú ilyenformán két ellentmondó vallomásra tette le az esküt, hamis eskü miatt azonnali letartóztatá­sát rendelték el. Liebermayert a törvény­szék rendelkezése értelmében rögtön át­szállították az ügyészségi fogházba. A törvényszék ezután vésnök-vszakértőket hallgat ki. annak megállapítása végett, hogy a szászfán esi és szentpáli gyáraikban használt plombák közül melyek hamisak. Voith Miklós aranyműves hosszas vizsgálat után kettőt talál hamisnak az elébe helyezett huszonnégy darab plomba közül, Steiermann vésnök azonban szűk séges műszerek hiájnyában nem mond véleményt ebben a tekintetben. A törvényszék ezután elrendeli, hogy a szer­dai tárgyaláson újabb szakértőként dr. Kern­bachot hallgassák ki.

Next

/
Thumbnails
Contents