Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1933-02-22 / 43. szám
XVI. ÉVP. 43. SZÁM. KeletiUjskg 3 Manoila népszámlálási vezérigazgató biológiai alapon akarja összeállítani Románia nemzetiségi statisztikáját ötvenhatezer népszámlálási biztos adatait álhtják sorrendbe — Felesleges túlbuzgóság volt Manoila szerint is a magyar-zsidóság zaklatása Bukarest, február végén. Az Universul hatalmas méretű palotájában, amelynek impozáns voltán mit sem változtat az a körülmény, hogy az Universul még mindig tartozik a diákságnak az idegen célra fordított menza-alap millióiért, egy ugyancsak szokatlan méretű teremben ltormáinyozza Manoila ur, a statisztikai hivatal igazgatója, a romániai nép- számlálást. Kétszáz ember üli körben, egyforma kis asztaloknál Manoila nr pulpitusát és ha nem világositajnának lel bennünket e terem rendeltetéséről, azt kellene hinnünk, hogy valami igen nagy tanteremben vagyunk, avagy könyvtárterembein, ahol mindenfajtáju diák szemináriumi előadásokat hallgat. Nők és férfiak, öregek cs ifjak, vegyesen dolgoznak itt napi száz lejekért, egyik sincs beavatva a másik munkájába. Minden ember itt csak egy jelentéktelen csavar az óriási gépezetben, ebbqn a racionalizált-üzemben, amelynek hivatása, hogy összegyűjtse, feldolgozza, rendszerbe illessze a világháború utáni Románia népszámlálási adatait. A nagyteremben egy üvegfallal elhatárolt területen az iilnokok apró gépekkel dolgoznak és kalkulálnak. A falakat szines grafikonok töltik ki. A falak mentén a legkülönbözőbb dosszársorok sorakoznak. Ötvenhatezer népszámlálási biztos adatgyűjtő mimikájának ellenőrzése folyik itt és hogy mikor ér véget a mnnka, az ügyek és számok diktátora Manoila sem tudja biztosan. A magyar-zsidóság ügye. Beszélgetünk Manoilával. Rendkivül képzett ember, eredeti foglalkozására orvos, Budapesten tanársegéd volt és uj foglalkozásába bele is viszi orvosi tudását. — A modern népszámlálás jelentősége nemcsak politikai vagy gazdasági és mi nem csupán ezekből a szemszögekből akarjuk feldolgozni a népszámlálási anyagot. Fontos biológiai szempontok is felmerülhetnek — népesedés, halálozás, közegészség, járványok stb„ stb. — és a most folyó népszámlálásnak az ország közegészségét a jövőben nagyon befolyásoló tapasztalatokat is le kell vonni. Hogy csak hozzávetőleges képben rajzoljam meg a népszámlálási munka nagyságát, megemlítem, hogy a tervezett mű tizenkét hatalmas kötet lesz, amelyből egyes kötetek már ez év derekán előreláthatólag meg is jelennek. A beszélgetés során szóba hoztuk, hogy a magyar kisebbségi körök sérelmesnek látták egyes népszámlálási biztosok működését, akik politikai szempontokat kevertek be mu'nkájukba és nem riadtak vissza semmiféle eszköztől, hogy kedvezőtlenül állítsák be a többség javára a kisebbségek, jelesen a magyarság számarányait. A magyarság szempontjából igy különösen sérelmes volt az a módszer, amelyet a nemzetiség kérdésében a szatmármegyei svábság és a magát magyarnak valló zsidóság statisztikai fel- vetelezésénél alkalmaztak. — Ami a magát magyarnak valló zsidóságot illeti — adta meg a választ Manoila ur —, meg kell állapitanom, hogy egyedül a kolozsvári népszámlálás körül merültek fel az önök részéről sérelmezések. Azt amit Mureşan népszámlálási biztos tevékenységével kapcsolatosan felróttak a lapok, hogy ő egyes, magukat magyarnak valló zsidókat felcitált és más állásfoglalásra kapacitált, hogy őszinte legyek, teljesen felesleges ügybuzgóságnak tartottam és tartom ma is. Állítom, hogy mindenkinek joga van ngy kiállítani a nemzetiséghez való tartozás rubrikáját, ahogyan ő azt véli és értelmezi, természetesen, ha az adatok bevallásánál nem állapíthatjuk meg a szándékolt valótlanságra való törekvést. Igazán nem azó,n múlik a népszámlálás, hogy néhány ezer ember ehhez vagy ahhoz a nemzetiséghez tartozandónak véli magát. Ki kell jelentenem, hogy az ország bab foglalkoztatott ötvenhatezer népszámlálási biztos közti*, legfeljebb egynek-kettőnek jutott eszébe úgy elvégezni a népszámlálási adatösszegyüjtést, mint Félrevezetik, ha „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak. ahogyan önök sérelmezik. A kérdés mindenesetre sokkal bonyolultabb a nemzetiségek kritériumainak objektiv és tudományos megállapi- tásánál, mint ahogyan az az első pillanatban látszik. így van az eset a szatmármegyei sváboknál is. Higyjék el uraim, ez a probléma annyira összekuszált, hogy néha napokig is foglalkoznunk kell egy-egy ember helyes nemzetiségének megállapítása kérdésével. Miután mi olyajn munkát akarunk elvégezni, amely emberi lehetőség szerint a legexaktabbnak mutatkozik, politikai szempontokra nem lehetünk figyelemmel. A bukaresti magyarság. Arra a kérdésünkre, hogy egyes városokra nézve, különösen az erdélyi városokra nézve van-e már pontos statisztika, Manoila ur igy felelt: Az erdélyi vármegyék közül Máramaros- vármegyét dolgoztuk fel teljesen, annak ott van a grafikonja is — és a falon függő bekeretezett táblázatra mutatott. — A többi városokról és vármegyékről még mindig anyaggyűjtés munkában van és csak megfelelő összeillesztés után látjuk, hogyan állunk. Mindenesetre nagy csalódások érhetik a várakozót. A minap beszélgettem Sándor József szenátor úrral, aki azt a megjegyzést tette, aogy Bukarestben százezer magyarnál több lakik. En ezt az állítást már lá tatlanban kétségbe- Vontam és kijelentettem, hogy félannyi magyar sem lakik Bukarestben. Számolni kell ugyanis azzal, hogy az embereknek, különösen Bukarestben, ahol beleilleszkedtek a román környezetbe, román nyelven beszélnek, pillanatnyilag kényelmesebb, ha ők románnak vallják magukat. minden kikényszerítés avagy kapacitálás nélkül is. Teljes joguk van magyarnak is vallani magukat, de az már érzelmi szempont, ha ők román környezetben a románsághoz való tartozandóságuk látszatát igyekeznek megőrizni. — Ez az úgynevezett asszimilálódás útja — V pllpnt. P'7 «OMÓp C!7pv Követeli© határozottan és leérpe mindenütt a csodás 0*08 mm. A legerősebb szakáll ás legérzékenyebb bő nek mazásu embereknél is, akik magukat magyarnak vallják. Ezeknél azonban a népszámlálás „objektivizáló és tudományos“ módszerét mindenesetre alaposabban fogják alkalmazni. Manoila ur megmaradt annál az állításánál, hogy a népszámlálás tudományos módszereit, mindenkinél egyforma szempontok szerint fogják alkalmazni. — De azt valószínűnek tartja vezérigazgató ur, hogy a magyarországi 1910-es és a romániai 1932. évi népszámlálás, adatai között ama tény következtében, hogy a népszámlálást melyik nemzet ejti meg, az adatok igen különbözőek lesznek. Manoila ur megjegyezte: — Vegye figyelembe, hogy a két népszámlálás között húsz esztendő történt. Vegye figyelembe, hogy ezalatt a húsz év alatt Románia vidékein kisebb méretű népvándorlásnak lehettünk a tanúi. Megfigyeltem, hogy például Aradmegyében 1918. végén, amikor különböző katonaságok vonultak át, a falusiak egy része alkalmazkodott a katonaságok nemzeti felfogásához és a maguk számára pillanatnyilag kedvezőbb nemzetiséget választották. Nem tagadom tehát, hogy a lakosság szubjektív állás- foglalásánál tényező az általános politikai helyzet is. Ebben maradtunk. A népszámlálást maradék nélküli objektivitással nehéz keresztülvinni. De azért el kell ismerni, hogy Manoila urban rengeteg jószándék van. hogy „biológiai“ népszámlálását minél precízebben vigye keresztül és hogy ő alapjában véve igen kedves ember. Csakhogy ötvenhatezer népszámláló közül nem mindenki Manoila. ( 5 •» §y a hibás, hogy Marosvásárhelynek ma sínes érvényes fföldgázszerzödése1 Fontos ügyeket tárgyalt Marosvásárhely közgyűlése (Marosvásárhely, február 21. Saját tudósitónktól.) Marosvásárhely város reintegrált tanácsa hétfőn délután tartotta meg törvényes jogaiba való visszahelyeztetése után a második közgyűlését Pantea János polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés legfontosabb tárgya a földgázügy, mely már évek óta eldöntésre váró problémája a városnak. Marosvásárhely legutóbb 1930-ban kötött szerződést a Földgáztársasággal: ez a szerződés azonban a mai napig sem lépett életbe, mert az illetékes két minisztérium közül csak az egyik, a belügyminisztérium hagyta jóvá, mig a munkaügyi minisztérium a jóváhagyást megtagadta. Végül is kénytelen volt a város a Földgáztársasággal egy évre szóló konvenciót kötni, melynek éppen most járt le az érvénye. Ennél a pontnál heves vita fejlődik ki dr. Bernády és dr- Lakatos Sándor tanácstagok között. Bernády kifogásolja a város vezetőségének azt az eljárását, hogy a földgázszerződés életbelépése nélkül is megengedte az uecák aszfaltburkolatainak a felbontását, ami az egész várost kivetkőztette külsejéből. Tiltakozik az ellen, hogy most egy öttagú bizottságra bízzák a földgáz-ügyet és ezt a bizottságot tegyék felelőssé az előző vezetőség hibáiért. Dr. Lakatos Bernádyt hibáztatja azért, hogy nincsen a városnak érvényes földgázszerződése. 1928-ban, a Bernády polgármestersége alatt, kötötte a város az első szerződést, de akkor a belügyminiszter nem hagyta jóvá. Bernády elmulasztotta a jóváhagyást kisürgetni, mert a Püspökfürdőre ment üdülni. Bernády replikázik Lakatos dr. vádjaira. Betegsége miatt joga volt fürdőre menni, a miniszteri jóváhagyást pedig azért nem tudta keresztülvinni, mert közben kidobták a polgár- mesteri állásából. Végül egy öttagú bizottság kezébe teszik le a földgáz további sorsát. A református egyház és a város között fennálló többmilliós peres ügy kerül most a földgáz után, megvitatás alá. A Keleti Újság olvasói előtt nem ismeretlen Dandea volt polgármesternek az a balkezes intézkedése, mellyel a ref. egyházközség malmától elvonta a villanyáram szolgáltatást s ami miatt nyolcmilliós port akasztottak a város nyakába- A közgyűlés több felszólalás után úgy döntött, hogy nyolctagú bizottságot kér fel ennek az ügynek a tanulmányozására. A tárgysorozat utolsóelőtti pontja a munkásblokk három tanácstagjának a lemondása. Több ellentétes felszólalás után, szavazás utján, elfogadják a három kommunista tanácsos lemondását és a póttagok közül hivnak be hármat helyettük. Az indítványok során dr. Ferenczy képviselő figyelemre méltó bejelentéssel állott elő. A világháborúban az eddigi társadalmi rend ösz- szeomlott — mondotta —,_s most egy uj társadalmi rend kezd kialakulni. Az élet már rég túlnőtte azokat a feladatokat, melyeket eddig a városi tanácsok végeztek el_ adminisztrációs munkáikkal. A munkanélküliség enyhítése érdekében a városok vezetőségeinek kell kezdeményező lépéseket tenni és pedig a közigazgatási törvény szellemében. A közgyűlés magáévá tette dr. Ferenczy elgondolását és dr. Pantea kijelentette, hogy a városi tanács programjába veszi az abban foglaltakat.
