Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-07 / 6. szám
8 KELETI'UJSXG XVI. ÉVF. 6. SZÁM. DR. PERL OTTÖ tudományos kísérletei alapján készült PERLOTT fogpaszta, íogpor, szájvíz és dra- £389 geé máris mindenkit meghódított Egy izgalmas német botránypör utolsó felvonása Egy német ügyvéd, hogy védence ártatlanságát bebizonyítsa, meg akarja mérgeztetni magát (Berlin, január 7.) 1929 júliusában halálra lteltek egy dr. Richter nevű kiváló bonni orvos- professzort. Hindenburg elnök a halálos Ítéletet életfogytiglani fegyházra változtatta. Orvosi rendelőjében tíz esztendővel ezelőtt a kitűnő tudós megismerkedett Martensnével, akivel csakhamar meleg barátságöt kötött. Amikor Martensné férje tudomást szerzett a viszonyról, benyújtotta a válópert felesége ellen. Dr. Richter azonban eskü alatt azt vallotta, hogy sohasem fűzték intim kapcsolatok Marv tensnéhez. És amikor évekkel később sor került a nagy bünügy tárgyalására, dr. Richternek be kellett vallania, hogy a válóper alkalmával hamis esküt tett. Védelmére csak egy mentsége volt : lovaglás kötelességét teljesítette az asszonnyal szemben. Martensné egy szenvedélytől fűtött, túlfeszített idegzetű, hisztériás asszony, éveken át üldözte a fiatal orvost, Dr. Richten’ azonban, aki karrierjét féltette, nem merte a nőt lerázni magáról, miután Martensné állandóan fenyegette, hogy nyilvánosságra hozza viszonyukat, lehetetlenné teszi, leleplezi a hamis esküt és feljelenti az orvosi kamaránál orvosi kötelességgel való visszaélés, „spáciens elcsábítása“ miatt. Dr. Richter, hogy meneküljön az asszony elől, végleg feladta bonni praxisát és Bingenben, egy Ids rajnaparti városban teremtett magának uj egzisztenciát. De alig telepedett le uj otthonában, már P ismét felbukkant Martensné és most már azt követelte a férfitől, hogy vegye magához, szerződtesse őt ápolónőnek. És amikor Richter kétségbeesetten védekezett a tolakodás ellen, Martensné megfenyegette, hogy az orvos várószobájában öngyilkosságot fog elkövetni. Az orvos csak a legnagyobb erőfeszítéssel ért el annyit, hogy Martensné elutazott Bingenből, de többé nem volt egy nyugodt órája sem. Bármelyik napon, bármelyik órában ismét felbukkanhat üldözője. A rettegett néger méreg és a nagy titok. , A Martensné látogatását követő napokban, különböző patikákban, strophantint / vásárolt az orvos. Ez növényi méreg, melyet Európában csak 1924 óta ismernek és melyet az orvosok kis adagokban a szívműködés fokozására használnak. Az Európában gyógyszerként használt Strophantin az afrikai négerek legrettenetesebb • mérge, melybe nyilaikat mártják. Dr. Richter a bizonytalanságot nem tudta tovább elviselni és inkább maga ment el az asszonyhoz Bonnija, hogy valamiképpen megegyezzen vele, megszabaduljon üldözésétől. Megegyezés helyett rendkívül heves összetűzésre került a sor és a hisztériás asszony egyszerre csak görcsökben fetrengve, összeesik. Ami ezután következett, az a nagy bünper nagy, megfejthetetlen titka. Egyszerre csak a szomszédok borzalmas kiáltásokat hallanak, megismerik Martensné hangját, aki gyerekét hivja és kétségbeesetten orditja, hogy megmérgezték. Alig telik el néhány nerc, az asszony bomlott hajjal, mintha menekülne valaki elől, rohan ki az uccára és mögötte dr. Richter. A nő beugrik egy taxiba, odakiált a soffornek, ne engedje beszállni a férfit, a gyilkost gazembert, de az orvos egy ugrással benn termett az autóban és az asszonnyal együtt a kórházba hajtanak. A szörnyű vád és bosszú. Útközben a nő egy cédulát nyom a soffőr kezébe, melyet ismerősének, egy államügyésznek cimzett, a következő szöveggel: „Kedves Ottó, most az automobilban vagyok, meg kell halnom, Richter megmórgezett.“ A kórházban is fenntartja a szörnyű vádat, de az orvosok a legbehatóbb vizsgálat alapján sem tudnak semmi különöset megállapítani. Szívműködés normális, mérgezés nyomai nem állapíthatók meg. Ellenben az asszony oly izgatottan és extatikusan viselkedik, hogy szavainak nem adnak hitelt, hanem átviszik a kórház idegosztályára. Itt, miután úgy látszik megnyugodott, pár percre egyedül hagvják, de mikor az ápolónő visszatér a betegszobába, rémülten látja, hogy az ágyban egy halott fekszik. Azt; hogy hogyan halt meg Martensné, pm napig sem sikerült megállapítani, a boncolj>s során ugyan megállapították az orvosok, hogy az asszony vérében méreg volt, még pedig sztrophantin, azonban olyan kevés mértékben, amely nem okozhatta halálát. A gyanús körülmények hatása alatt ennek ellenére halálra Ítélték az orvost. Két éve ül az orvos börtönben és legjobb barátja, dr. Manheimer, aki egyébként Németország egyik legkiválóbb védőügyvédje, ember- feletti harcot folytat azért, hogy barátjának az ártatlanságát bebizonyítsa. Már többizben komoly támpontok alapján ujrafelvételt kértek, ezt nem sikerült azonban elérniök. Most egy fantasztikusnak hangzó ajánlattal állott a védőügyvéd a berlini igazságügyminisztérium, elé, amely szerint , annyira meg van győződve vedeneenek az ártatlanságáról és olyan mértékben vállal vele szolidaritást, hogy hajlandó dr. Richter ártatlanságának bebizonyítására ő is és védence is megmérgeztetni magát azzal a méreggel, amellyel Richter állítólag Martensnét megmérgezte. A fantasztikusnak hangzó kísérlet iránt nemcsak Németországban, hanem az egész világon óriási érdeklődés nyilvánul meg. Regény Madách ImrérőS Harsányi Zsolt könyve: Ember küzdj Harsányi Zsolt szerencsés utón s helyes érzékkel értékesíti irói tehetségét. Előbb Mik- száthot, a sajátos elbeszélőt irta át színműnek, (A Noszty fiú esete). Mikszáth novellájának drámává átírása teljesen sikerült. A közönség kapott egy izig-verig magyaros levegőjű ízléses és mulatságos színdarabot. A kritika pedig szintén szívesen és elismeréssel vette tudomásul a nagy palóc müvének színre alkalmazását. Harsány! ugyanis meg tudott maradni a Mikszáth levegőjében a formai változások között is. Mikszáth müvének irodalmi értékét nem csökkentette, színvonalát nem szállította alá, hanem kiterjesztette, tovább vitte uj síkra: az olvasó közönség egyszerűen átalakult néző, hallgató közönséggé, do ugyanakkor számban tetemesen gyarapodott. A Mikszáth színpadra átírása után látszólag uj útra lépett: Harsányi irodalomtörténeti regényt irt. Alig egy éve, hogy Az üstökös címen Petőfi életrajzát regényesitette és most íme kezünkben van a Madách Imre háromkötetes életrajzi regénye. Az üstökös páratlan si kere után alig egy év múlva a három kötetnyi Madách regény! — kissé aggodalmat kelte sietségnek tűnt föl. Félő volt, hogy Harsányit a siker elnagyplásra, felületes munkára csábítja úgy, hogy a Madách regény nem lesz méltó a Petőfiről ivotthoz. Az aggodalom, istennek hála, indokolatlannak bizonyult. Úgy látszik, Harsányi már hosz- sáu évek óta foglalkozott a Madách-kérdéssel s regényének anyaga már régen együtt volt. Mert az előttünk levő tekintélyes terjedelmű mű méltó párja Az üstökösnek. Lelkiismeretes tárgyszeretet, irói gondosság és komolyság ömlik el az egész művön. A regény tárgya Madách Imre életrajza. A nagy közönség Madách életrajzát ke- vésbbá ismeri. Palágyi Menyhért irt volt még 1900-ban egy úgynevezett könnyed stílusa Madách élete és költészete c. monográfiát. Könnyedségben nem volt hiány, sót sok tekintetben igen könnyűnek találtatott. Nevezetesen Palágyi az életrajzi adatok között mutatkozó hézagokat önkényes feltevésekkel próbálta áthidalni. Az egyes müvek magyarázatában pedig épen erőszakolt és képtelejn eredményekkel állott elő. A másfél évtized múlva megjelent Voinovich féltí Madách életrajz meg eleve inkább csak a szakemberek és az esztétikailag ős irodalomtörténctileg iskolázott körök igényének kielégítését tartotta szem előtt. így aztán a szélesebb értelemben vett olvasó közönség Madáchtól csak annyit tud és tudhatott, amennyi adatra iskolai könyveiből emlékezett vagy amennyit a különböző lexikonokban megtalált. Harsányi teljes és részletes életrajzot irt és pedig életszerűen a legéletszerübb műfajban, — regény alakjában. Az első kötet Madách gyermek és ifjúkorának regénye és életrajza a Fráter Erzsébettel kötött házasságáig. A másodiknak középpontjában a fogságba jutott férj küzdelme áll a kiszabadulásig. A harmadik kötet a feleségtől elválástól a költő haláláig terjedő elbeszélés. A kettős arcú, tudományra és költészetre néző müvei szemben az igény és követelés is kétféle. Tárgyikig, történettudományi szempont ból azt kell kérdeznünk, hogy a Madách életének tényei, eseményei benne vannak-ó a regény cselekvéjnyében s úgy, ahogy benne vannak, történetileg igazak é? Regényünk e kérdésre azt feleli, hogy mindazok a személyek és események, amelyek Madách életeken szerepet játszink, a regény meséjebe is be vannak illesztve. Egyetleji tudott név vagy esemény sem hiányzik a miiből: az életrajz teljes. És tegyük nyomban hozzá: ami benne történet, az megmarad eredeti mivoltában; átírás, stilizálás a történeti hűséget és hitelt sehol nem csökkenti. Költői, irodalmi követelésünk pedig az, hogy a hiteles történetet, a teljes és kopasz való hozza át a lélek ;üz.>, a költészet összefoglaló pillantása és művészi tormája, Harsányi regénye ebben a tekintetben se hagy kielégít' lenül. Mindvégig -érdekes, eleven, íordulatcs cl beszéiésü, ki biztos kézzol szövi mesébe a történteket . és . a történetet. Tolla megeleveníti, valósággal elénk állítja élő alakká, jellemmé formája át a szereplőket. Ott vaja' pl. az idősebb Madáchné, a költő anyja. Szinte látjuk erős, ellentmondást nem tűrő alakját, szinte megcsap határozott és céltudatos egyéniségének olykor nagyon is rideg, majdnem szívtelen szele. Jól sikerült a Fráter Erzsébet, Szontágh Pál rajza is, de a mellékalakoké is akár a vármegyei élet urait, akár a Madách kúria zselléreit és cselédjeit tekintjük. És ebben a megelevenitésben érvényesül a Harsányi költői ereje, lébddálásaa, alkotó képzelete. Mit a történeti adatok, a tudományos életrajz sziikszavulag, esetleg ellenmondások, kétségeskedések között terjeszt elő, azt Harsányi, a költő, kerek történetté formálja, az elten,mondást kiegyenlíti s a kétséget képzeletével bizonyossággá tömöríti. S teszi ezt mindig úgy, hogy nem rávarr, ráagyal a történeti magra és vázra valami idegen, hirtelenjében előkapott irói kelléket. Harsányi belülről, az adottságból nő te ti ki azt a költészetet, amely a kopasz valónak bájt és szépséget biztosit. De alkalmat ad a szerzőnek arra is, hogy élvezetes, könnyed formában az olvasó lelki vagyonúvá örökítse át a Madách költészetét, költészetének érzelmi és eszmei tartalmát, szépségét és értékét. A Harsányi regénye sok olvasóra nézve nagy meglepetést jelent. Innen fogja megismerni a lírikus Madách Imrét. Látni fogja, hogy Madách nemcsak drámákat, de számos lirai költeményt is irt s közöttük többet olyant is, amelyik gondolati költészetünknek legértékesebb termékei közé tartozik. Az angolok Szoktak arra hivatkozni, hogy ők nemzetük történetét hamarabb és jobban megismerik regényirodalmukból, mint tudós könyvekből. Bizonyos, hogy Harsányi is közelebb vitte Petőfi és ezúttal Madách életét, lelkét és művészetét a nagy kezönsnéghez, mint bármely tudományos életrajz. Nehány bqszantó, de jelentéktelen hiba. inkább elirás, a Madách regényben is éktelenl edik (épen mint a Petőfi-regénybein is). Mégis örömmel olvastuk az Ember küzdj-et s meg vagyunk győződve, hogy az ifjúság és nagy közönség irodalmi műveltségé:, iroda 1 oroszé rét ötét jelentékenyen fokozza. Érdekes, tanulságos, kedves olvasmány. Mindenkinek melegen ajánljuk. Tófalvi György.
