Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-07 / 6. szám
XVI. ÉVF. 6. SZÁM. KuetiUjskg 3 Varjassy Lajos, a balkáni Trebiisch Lincoln kiadta önleleplező memoárját A magyar népnek ajánlja, de valójában a bűnügyében Ítélkező román hatáságak elnézését igyekszik kikönyörögni magának a forradalmi idők felkapaszkodott kalandora — Hogyan tolta fel magát a miniszteri székig a megszálló francia hadsereg bizalmasa ? (Kolozsvár, jaguár 7.) Egy vörösfedelü könyv jelent meg Temesváron, amely már meglehetősen Ízléstelen címével (Károlyi, Kun és Horthy) is elárulja, hogy szerzője az októberi íorradalom tragikus időszakát akarja a maga szemüvegén keresztül „megeleveníteni.“ Olyan ember irta ezt a könyvet, aki ezeknek az eseményeknek csakugyan aktiv részese volt s bizonyára lehetnének érdekes mondanivalói, hogyha tehetsége, erkölcsi tisztasága és az igazságkeresés őszinte szándékai irányítanák a tollát. Hogy azonban a könyv szerzője éppen az a Varjassy Lajos dr., aki most egy súlyos bűnügy vádlottja, a közelmúlt egyik legbotrányosabb panamájának hőse, (a Bukaresti Hírlap gründolásának és a lapindi- tás címén kiutalt papirvagonoknak eltiintetöje), mindez alapos ok lehet arra, hogy a legnagyobb bizalmatlansággal nyissuk fel a száz oldalt alig meghaladó füzetet s már eleve azzal az elfogultsággal nézzük azt, hogy történelmi forrásmunka helyett egy közönséges bűncselekmények vád ja alatt roskadozó ember védőirata. Az előszó előtt ott áll Varjassy dedikációja: „A magyar népnek — a szerző,“ Ha néhány oldalt átfutunk a könyvből, nyomban megállapíthatjuk, hogy egy kalandor frivol dedikációjavai állunk szemben és Varjassy, akinek utjai valóban régen elszakadtak már a magyarságétól, jogtalanul és feltűnő Ízléstelenséggel appellál a magyar néphez és fellebbezése, dedikációja csak biráihoz szólhat, akik évek óta igyekeznek a kötetszámra menő vádiratokból kihámozni: milyen szerepe volt Varjassy Lajosnak a sokmilliós Juhos-vágyon kifosztásában? Mindenesetre érdekes jelenség és csak a Var- jassyhoz hasonló kalandor-tipusok vakmerőségét bizonyltja, hogy valaki a vádlottak padján hosszú és keserves vizsgálati fogság után Jilava árnyékában a szigorú erkölcsbiró tógáját oitsş magára és egy korszak történelmi-nevű szerep lői fölött akarjon ítélkezni. A pamflett végig- olvasása után azonban minden kiderül. Kidé rül, hogy a forradalmi idők zavarosában felkapaszkodhatott ugyan egy alapjában véve szűklátókörű, jelentéktelen ember a karrier száguldó paripájára, de már ezeknek a zsokc-mutatvá- nyoknak a sikerei is csak megriadt, megzavarodott fejű emberek megtévesztésén épültek és a karrier-paripa gyorsan ledobta magáról dilettáns lovasát, aki azonban már nem tudott szűk hivatali szobájának vicinális keretei köze beleilleszkedni, hanem vélt dicsőségének és jelentőségének mámorától megrészegedve, továbbra is „nagyvonalú“ életet igyekezett élni, ha másképp nem ment, szélhámosságok, kiskorú árvák kifosztásán, szemérmetlen panamákon keresztül- Éppen ezért a Varjassy-könyv margójára nem jegyezzük ki a volt aradi „miniszter“ kritikáját közéleti szereplőkről, szenzációként feltálalt, alapjában véve agyoncsópeit „kulisszatitkait“ csupán adatokat halászunk ki belőle egy ugorkafára felkapaszkodott kalandor — egy olyan balkáni Trebitsch-Lincoln-féle egyéniség — kétségkívül érdekes portréjához. Egy kis iparkamarai titkár. Varjassy Lajos aradi bennszülött. Édesapja tehetséges, kitűnő ember, Arad polgármestere, akinek működéséhez a Maros-parti város fejlődésének legnevezetesebb korszaka fűződik. Az öreg Varjassy Lajos tekintélye és tehetőssé- ge sima és biztos életpályát Ígért a fiú számára is. És csakugyan szép reményeket fűztek a fiatal Varjassy jövőjéhez. A karrier azonban megrekedt Aradon. Mindössze annyit tudott elérni a polgármester fia, hogy az apai protekció segítségével tisztviselőnek jutott be az iparkamarához s a szamárlétra fokain keresztül ugyancsak édesapja hathatós támogatásával elérte az iparkamarai titkárság legmagasabb gráduszát. Ha közbe nem jön a világháború és Magyarország szétdarabolása, akkor ezen a ponton be is tető- ződött volna a Varjassy Lajos életpályája. A világháborút azonban elvesztettük, a monarchia úgy esett szét, mint egy, összedrótozott fazék,] kitört a forradalom, Károlyi Mihály ideiglenes köztársasági elnöke lett Magyarországnak, ami azt jelentette, hogy keresni keiiett egy garnitúrát, amely a váratlanul uralomra jutott magyar baloldalnak fontosabb posztjait elfoglalja. Varjassy szabadkőműves volt, Jászi Oszkárral is kapcsolatokat tartott fenn, mindez tehát elegendő jogcim volt arra, hogy kineveztesse magát Árud és Aradmegye forradalmi kormánybiztosává. Tehát a rendkívüli idők ugró-deszkája feljuttatta a karrier első állomására a kalandort. Varjassy külügyminiszternek jelöli önmagát. Az a régi közmondás, hogy evés közben jön meg az étvágy, hamarosan beigazolást nyert Varjassy esetében is. Helyzeti adottsága szerencsésnek mondható. Aradon született, Aradon volt iparkamarai titkár, amely város a békebeli Magyarország román politikai küzdelmeinek fő szintere volt, amelynek az összes magyar városok közül a legnagyobb volt a román intelligenciája. Varjassy a saját és édesapja magas közéleti állásánál fogja is kontaktust tartott fenn az aradi románsággal, amelynek a forradalmi időkben az a hivatás jutott, hogy a Jászi Osz'kár-féíle román-magyar tárgyalások közvetítője legyen. Jászi Oszkár egyébként is hires volt arról, hogy rossz emberismerő vol Varjassynak tehát nem volt nehéz a magyar kormány és a román politikusok közé betolakodni összekötő tisztként. Jó ismerőse volt Goldis Lászlónak is, akivel Aradon többször összejött. Varjassy tehát bőven élt a helyzet- nyujtotta kedvező alkalmakkal, Azt ő is látta, — mint mondja, pontos információkat sikerült szerelnie a békediktátumban szereplő uj határokról, — hogy Magyarország területének jórészét elveszik, hogy ă megkissebbedett Magyarország helyzete rendkívül súlyos lesz. ö tehát nem elégedett meg azzal, hogy Magyar- ország felé orientálódjon, hanem mindjárt kezdetben igyekezett román összeköttetéseit úgy megalapozni, hogy homályos, de magasratörő céljait a két ország akármelyikében tudja valósitatni. Miután a Jászi—Maniu-f éle aradi tárgyalások meghiúsultak, Varjassy Lajos továbbra is a helyén maradt, mint aradi kormánybiztos. Ebben a minőségében aztán sietett leviziitelijni a Nagyszebenben felállított kormányzótanácsnál, ahonnan egyizben azt az izenetet vitte Budapestre, hogy „Goldis László szeretné, ha Varjassy lenne a magyar miniszterelnök“. Miután pedig erre az izenetre Budapesten nem reflektáltak, Varjassy ur kis idő múlva úgy módosította ezt az óhajt, ezúttal már nem a Goldis, hanem a saját nevében, hogy nagyon helyes volna, hogyha őt neveznék ki külügyminiszternek. Ezt a szerény kívánságot Varjassy igy indokolja: „Kifejtettem Jászi Oszkárnak, hogy módomban állana reális politika elfogadása esetén a francia kormány segítségével a magyar államnak a forradalomból kikerült tervezetét az antanttal elismertetni és a békeszerződésben gazdasági téren olyan előnyöket elérni, amelyek részben kárpótolnák Magyarországot a területi kérdés kedvezőtlen megoldásáért“. Ugyanezt elmondta Károlyi Mihálynak is, akitől, mint Írja: „a külügyi tárca átengedését kértem“. Erre még Károlyi Mihály is megbokrosodott. „Miután a haragnak most már csaknem a kiuta sitásig emelkedő hangján azt válaszolta, hogy a nagyszebeni uraknak he fogja bizonyitani Magyarország hatalmát, kereken kijelentette, hogy őt etekintetben senki, még az antant sem terrorizálhatja“. A Károlyi-kormány megbukott, a kommunisták vették át a hatalmat Magyarországon. Gy&ims ölelkezés a franciákkal Varjassy Aradon maradt és egyelőre más hijjája igyekezett az oda kirendelt francia különítmény tisztjeivel „jó összeköttetéseket“ keresni. Aradon ekkor Gondrecourt tábornok volt a mintegy kétszáz főnyi francia katonaság parancsnoka és Varjassy Saint-Laummcr kapitány utján meg is nyerte a tábornok bizalmát. Mint ahogy az már a Varjassy lényéből folyik, hogy mindig azzal igyekszik jó-viszonyba kerülni, akinek pillanatnyilag hatalom van a kezében. Általában Varjassy nexusai a franciákkal Aradon, majd később Szegeden az udvariassági kapcsolatot lényegesen meghaladó mértékben voltak bensőek. Varjassy imádta a franciákat és a franciák ezt a rajongást nem utasították vissza. Aradon felvetődött az ellenforradalmi kormány eszméje. A kormány Károlyi Gyula gróf elnökletével meg is alakult és Varjassynak, aki amint láttuk, már kéfcizben kosarat kapott, rnijht miniszter- aspiráns, ezúttal sikerült feltornásznia magát az aradi kormány kereskedelmi miniszterévé. A helyzet úgy alakult, hogy az ellenforradalmi kormány székhelyét áthelyezte Szegedre. A franciák közbejöttével különvonatot is kaptak, amelyet aztán mint ismeretes, Mezőhegyesen feltartóztattak. Varjassy azonban valami csodálatos előérzettel nem ezzel a vonattal utazott Szegedre, hanem külön utakon, minden baj nélkül jutott el oda. Amin nem is lehet meglepődni, ha a franciákkal való intim kap esolatait ismerjük. Ugyancsak tagja maradt Varjassy a Szegeden átalakított kormánynak is s azzal is eldicsekszik, hogy az összes miniszterek közül csak neki volt ténylegesen működési területe, mert a francia parancsnok a Lancia megszállás alatt lévő "terület dirigálását az iránta érzett bizalomból kifolyólag az ő kezébe fektette le. Elmeséli Varjassy a Károlyi-kormány utolsó minisztertanácsát, amelyen visszavonulá fsát határozta el. Nem titkolja el azt sem, hogy csak a franciák biz-tak annyira benne ellenben minisztertársai egyáltalábcud nem lisztJlték meg bizalmukkal cs szemere lobbantották azt •s, hogy szövetkezett a magyar hadsereg (s a magyar haza ellenségeivel, Egyébként a nemzeti hadsereg megalakulásának körülményeiről semmi újat nem mond és megelégszik azzal, hogy Horthytól elkezdve az összes magyar politikusokat lepocskondiázza, ugyanakkor ami kor hétrétre görnyed minden francia és mán katona vagy politikus előttSzökés Budapestről. Varjassy a második szegedi kormány (Ábra hám Dezső-kormánya) bukása után felmegy Budapestre. Mindent elkövet, hogy Friedrich Tstván kormányában is kiverekedjen magának egy miniszterséget, ettől kezdve azonban egy időre lehanyatlik a szerencse-csillaga. Annyira, hogy Budapestről a szószoroéricinében meg kellett szöknie. Az már természetes, hogy előzőleg a francia missziónál keresett védelmet s egy vöröskeresztes vonatcin menekült el az országból. roMagyar Színház ! Vasárnap délelőtt 11 órakor: W H fi£R E? W £ «y* ÍÜ, £& Hétfőn este 9 órakor: Kedden este 9 órakor Szerdán este 9 órakor: HölÍllIpípOnB Gyermekelőadás. Rendkívül olcsó mozihelyárak. Ír fa hadnagy Édes ellenség Vígjáték 3 felvonásban: Irta: Bónyi Adorján. Premier! Jegyek ára : 10, 20 és 30 lei
