Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-05 / 4. szám
CIujf-KoI©**« 1 r, 1933. fa©«dr 5 * CslltörföH K‘i p V i s e 1 őh á z BUDAPEST V. KuetiUiskú ’Előfizetés belföldön: Egy évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MÁGYARPdRTl LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 508. XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM. Előfizetés Magyarországon t/ Egy évre 50 pengő, félévre 25 pengő, negyedévre 12.50 P, Egyes szám ára 20 fiilés Az inkasszó rejtélye A decemberi állami inkasszó hatalmas végösszege nagy örömet keltett. íőkénnen a pénzügyminiszter dolgozószobájában. Milliárdokat, pontosan kettőt, sikerült az esztendő utolsó hónapjában behajtani az államkasszába s ez mindenesetig fontos eredmény az után a pangás után, amivel az állami bevételezés a mult évben indult. Bizonyos, hogy ennek az eredménynek a kimutatásában megmutatkozott a technikai ügyesség is. de az is bizonyos, hogy nagy összegű pénz folyt be a valóságban is az államkasszákba s volt miből tisztviselői fizetéseket és nyugdijakat fizetni. Ennek a valóságnak meg van az a tanulsága, amit alkalmazni lehet a jövőbeni bevételek reményeinek a realizálásához. A technikai ügyesség kitolta a költségvetési évzárót három hónappal s igy a decemberi inkasszóból nem kellett az évi deficitet kiszámítani, nem kellett az évi deficit összegét mérlegbe állitani. Az évvégi deficit nagyon lemi- nositette volna a december hónapi bevételek milliárdjainak a jelentőségét. Ez az ügyesség azonban semmit sem von le a tanulságnak az értékéből. A bevétel sikerült felemelésének titka item olyan rejtélyes, hogy azt meg ne lehetne fejteni. Nagyon egyszerű a magyarázat. A december előtti hónapokban az állam fizetett. Fi- zeţâst adott a tisztviselőinek, nyugdijat a nyugdíjasoknak és ezzel pénzt hozott forgalomba, amiből az adózók — úgy ahogy — tudtak valamit behordani az adóhivatalokba. Az állami bevételeknek ezek a havi kimutatásai mindennél fényesebben igazolják azt a különben köztudomású. de olyan szivesen elfelejtett tételt, hog3r_ amilyen mértékben tud az áílam eleget tenni fizetési kötelezettségeinek a polgárokkal sze mben, annál .nagyobb mérvű igényeket nem támaszthat, annál nagyobb arányú fizetéstelje- sitést nem várhat a polgáraitól sem. A decemberi inkasszóra talán kedvező hatással lehettek azok a moratóriumok is, amelyek a polgárság nagy rétegének a magántartozásaira adtak haladékot és még egyéb kedvezményt is és ezzel köztartozásaik rendezését könnyítették meg. Ennek a hatásnak a realitását azonban igen pontos, egyelőre még el sem képzelhető igaz statisztika tudná csak felmutatni, mert a kedvezményben részesitettek adózóképességének az emelése a másik oldalon igen bő adóforrásokat dugott be s ennek az eldugulásnak a következményei még ebben az esztendőben fognak mutatkozni. Egyelőre az a momentán valóság áll előttünk, hogy az állam felnyitotta a pénzforgásnak nehány sovány csatornáját s a forgalom érhálózatában megindult az a cirkuláció, ami bevételekhez juttatta az államkasszákat- Nemcsak ezt a tényt jelenti azonban a decemberi inkasszó. amiben a pénzügyminiszter olyán nagy örömet lát. hanem megmutatja, hogy milyen katasztrófa származott volna az állami fizetések további megtagadásából. Az a cinikus kiéhez- tetési politika, amely a tengerbeugrást ajánlotta annak az elkeseredett tisztviselőnek, aki fizetés nélkül nem tud megélni, el tudta képzelni. hogy a kincstári követelések drákói szigorának a folytonos fokozásával elő lehet teremteni. ki lehet szivattyúzni a pénzt onnan is. ahol már régóta nincsen. Ez a mondhatni fantasztikus pénzügyi politika nemcsak a polgárság tönkretételét készítette elő, hanem az állami bevételeknek. tehát az államháztartásnak a katasztrófáját is. A decemberi inkasszónak az előzménye az őszi hónapokban teljesített állami fizetés. Egy hónapi mérleg azonban nem hozza a megoldást, de még csak a várva-várt nagy fordulatot sem. Hanem meghozta az intő figyelme?, tetőst arra, hogyan és milyen utón lehet elindulni a félelmetes pénzügyi ingovány átlábólá- sára- Ha a pénzügyminiszternek az érdemét je- lrnti e tanulság felmutatása, számot tarthat az elismerésre. De az igazi, komoly eredményt csak akkor tudjuk elismerni, ha a tanulság lényegéhez lesz következetes. Az adófelhaj fások drákói szigora a fizetésképtelen polgárokkal szemben kicsiholhat valamilyen látszat-bevételt, de csak az adózás katasztrófáját sietteti. Ellen(Kolozsvár, január 4.) Maniu miniszterelnök tegnap utazott vissza Bukarestbe, hogy a népszövetségi pénzügyi egyezmény ügyében összehívott sürgős tanácskozásokon részt vegyen. A miniszterelnök bizalmas szűk környezetében egyáltalában nem néznek olyan optimizmussal a genfi döntés elé, mint ahogyan azt általában a bukaresti lapok napról-napra Írják. Sőt megerősítik azt a felfogást, amely a helyzetet igen kritikusnak látja. Ebből a körből kapta a Keleti Újság munkatársa a következő, igen érdekes felvilágosítást: — A kincstári bevételek katasztrofális sü- lyedése sodorta az országot abba a helyzetbe, hogy a tisztviselők és nyugdíjasok hátraléka rohamosan nőtt. A lorga-rezsím bukása után a tarthatatlan helyzet valamilyen megoldása után kutattak, A francia kormány segíteni kívánt és a Népszövetség közreműködésével akarta szanálni Románia pénzügyi helyzetét. Természetesen nem altruista célok vezették a franciákat, hanem főleg az, hogy szanálva adósukat, biztosítsák a Romániának kihitelezett tőkét. Mad- gearu és Lugoşeanu miniszterek első genfi ütjük alkalmával a Népszövetség jóindulatú elgondolásairól győződhettek meg, de a metódus tekintetében nézeteltérések merültek fel. — Abban az esetben, hogyha a Népszöveit- ség magáévá teszi a román kormán_y álláspontját* és hogy ha Maniu szintén hozzájárul a Nép- szövetség megfogalmazott feltételeihez, a külföldi töke-érdekeltségek a Névszövetség garanciája mellett újabb kölcsönt folyósítanának. Ez volna a Népszövetség pénzügyi támogatásának a lényege. Karácsony előtt újból Genf- ben járt Lugoşeanu. Tanácskozásairól a miniszterelnököt mindenben informálta. Az eddig ki- szivárgott hírek szerint a Népszövetség pénzügyi bizottsága kitart eredeti álláspontja mellett, vagyis szigorú ellenőröket akar Romániába küldeni, akik minden fontosabb költségvetési tétel felhasználását tanulmány tárgyává tennék. A kormány most foglalkozik a "kérdéssel, Lugoşeanu újból külföldre utazik. Abban az esetben, hogy ha a két álláspontot nem sikerül közös nevezőre hozni, úgy Maniu nyomban távozik és helyét Titulescunak, esetleg Mihalachenek akarjft átadni. A fenntiekböl Ítélve tehát, a Maniu-kor- mány sorsa Genfben dől el. Vaida és Goga találkoztak a kórházban Informátorunk elmondotta, hogy különösen Vaida Sándorral kapcsolatosan jelennek meg egyes bukaresti lapokban majdnem naponta kiszínezett tudósítások. Napokkal ezelőtt egy levélváltásnak a szenzációjáról Írtak. Vaida és Averescu marsall közötti levélváltásból magyarázták ki, hogy a tábornagy vissza akarna vonulni a politikától. Az egészből annyi igaz, hogy Averescu szenátusi ájulása után Vaida — udvariasságból — levelet irt Averescu marsallnak, melyben örömét fejezte ki, hogy felépült. A konvencionális sorokra egyszerű köszönő válasz érkezett, amelyben szó sem volt Averescu visszavonulásáról. Egy másik bukaresti lap, a Curentul hirül adta. hogy Goga Octavian közvetíti Vaida volt miniszterelnök és Titulescu külügyminiszter között a békét s Vaida meg is látogatta volna csúcsai otthonában a költő-politiküst. Erre vonatkozólag kérdést intéztek Vaida Sándorhoz, aki kijelentette: nem is kell cáfolnia, hogy Csúcsán járt, hiszen ez úgy is hihetetlenül hangzik. Bukaresti tartózkodása alkalmával az egyik szanatóriumban meglátogatta Cădere Victor varsói követet, aki vakbélgyulladásos operáción ment keresztül. Amikor Vaida belépett a Cădere ben az államnak gondoskodnia kell arról, hogy teljesítse mindenkivel szemben a belföldi fizetési kötelezettségeit s akkor számíthat az adóbevételek realizálására, ellenkező esetben csak a vegzaturák nehezítik az életet. A tisztviselőknek. nyugdíjasoknak is nagyon sokkal tartozik meg a kincstár, de. ezenfelül rengeteg a más polgárok követelése. Ezek az összegek hiányoznak abból a pénzforgalomból, amely szükséges szobájába, ott találta a látogatók között Goga Octavian feleségét is, aki elmondotta, hogy férje a másik szobában fekszik. Vaida mindjárt át is ment baráti látogatásra Gogához. Félóráig beszélgettek s főleg arról csevegtek, hogy az utóbbi időben sok volt a politikus vakbél operáció, amelyeknek sorát Mihalache belügyminiszter kezdette meg. Vaida kijelentette, hogy e beszélgetés alatt szóba sem került Titulescu. A pártvezérek feltételeket. elé vitték a genfi A Maniu környezetéből kapott ez információt megerősíti a bukaresti legvnabb jelentés iS. A miniszterelnök megbízásából csütörtökön Lugoşeanu miniszter sorra felkereste vahv mennyi román párt vezéreit és informálta őket a genfi feltételekről, a külföldi hitelezőkkel folytatott tárgyalásokról. Mielőtt a minisztertanács összeülne, tájékoztatták a pártelnököket és kikérték véleményüket. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy a kérdés kritikus helyzetbe hozta a kormányt, mert a népszövetségi feltételeket a genfi pénzügyi bizottság nem hajlandó megváltoztatni. mindenkinek az életéhez,_ de szükséges ahhoz, hogy adót tudjunk fizetni. Van azonban az inkasszó-statisztikának egy igen fontos törvényszerűsége: nem lehet többet követelni, mint amennyit tényleg meg tud az adózó fizetni. Ha nagyobb a követelés, az inkasszó felborul. A pénzügyminiszternek ezzel kell már egyszer számolni, ha a bevételeket i-ealizálni kívánja. Maniu kormányát kritikus helyzetbe hozta a genfi válási A Népszövetség nem akar változtatni a régi feltételeken s Maniu szeretné átadni a helyét Titulescunak. vagy Mihalachenak
