Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-04 / 3. szám
8 KnmUjsm XVL ÉVF. 3. SZÁM. KÖZGAZDASÁG Átszervezik a földműves iskolákat Január 13-án dönt az illetékes bizottság — Ne feledkezzenek meg a magyarnyelvű iskolák felállításáról sem {Bukarest, január 3.) U.iévi számunkban cikket irtunk a magyarnyelvű földmüvesisko- Ják felállításának jelentőségéről. Az erdélyi magyarság csak egyetlen egy gazdasági szakiskolával rendelkezik s éppen ezért számukat gyarapítani kellene. Most olyan jelentést olvastunk, amely éppen aktuálissá teszi a kérdésnek napirenden való szereplését, amennyiben Voicu Niţeseu földművelésügyi miniszter január jó-ara összehívta a mezőgazdasági tanügy legfőbb tanácsát, hogy megtárgyalják a szakiskolák átszervezésének a kérdését. Ebből az alkalomból szükségesnek tartjuk íelhivni a kérdésre Maniu miniszterelnök ur figyelmét, hiszen a magyarnyelvű iskolák fenntartása korántsem jelentene megoldhatatlan problémát. A január 13-án összeülő tanügyi bizottság könnyen megoldhatná a kérdést és pedig olyanformán, hogy a idíyó évi költségvetési tételek között helyei foglaljon a magyarnyelvű íöidmiivesiskolák fenntartásához szükséges összeg is. Elsimult az olasz-román gazdasági konfliktus (Kóma, január 3.) Egyik előző számunkban részletesen beszámoltunk az olasz-román pénz- ugyi konfliktusról, amely kölcsönös retorzióig mtezKedese.í foganatosításában merült ki. Icgnai) távirati értesítést kapott a román kereskedelmi es iparügyi minisztérium, melyben arról számolnak be, hogy a Porn román és An- zilotti olasz delegátusok között lefolyt tárgyalások eredménnyet végződtek s a nézeteltéréseket sikerült kiküszöbölni. A megállapodással egyidejűleg mind a két állam visszavonja blo- káló intézkedéseit. A háború előtt a magyar gazdák nak kétszer annyi adósságuk voi: mint ma, de a kamatteher ma sem kisebb (Budapest, január 3.) A Magyar Statisztikai Szemle most megjelent novemberi száma figye- lemremelito talriulínányt közölt a magyar föld jelzálogos terheiről. Dr. Konkoly Ther/e Gyula állította össze ezeket az adatokat és ismerteti a kérdést minden vonatkozásában. Megállapítása szei int 1 Jül, végén a mezőgazdaságot terhelő összes bekebelezett és be nem kebelezett terhek- nek összege 23—24 milliárd pengőre becsülhető. A mai Magyarország területén levő földbir tokokat 1913-ha|a2284 millió pengő belföldi hite! intézeti Icöicsöu és még mintegy 700 millió pengő másfele bekebelezett adósság terhelte. Ez a körülbelül hárommilliárd pengőt kitevő összeg a világháborút követő pénzelértéktelenedés következtében teljesen jelentéktelen összeggé zsugorodott össze. Ejnnejffaz adósságnak csaknem teljes megsemmisülésé után bekövetkezett adósságmentes állapot azonban — mint a tanulmány fejtegeti — tartós nem maradt, mert az 1925. évi magyar földbirtokokat már ismét 109.9 millió pengő bruttó teher terhelte és ez a megterhelés egyre nagyobb lett. Érdekes, hogv 1928 óta az évenkijnt bekebelezett végrehajtási zálogjogok, kincstári adó és illetékhátralékok, valamint végrehajtási és perköltségek összege évről- évre emelkedett és mig 1929-ben kincstári adó es illetékhátralék címén 14 milliót, végrehajtási zálogjog címén 13.9 milliót s végrehajtási és perköltségek óimén 2.1 milliót kebeleztek be addig 1931-ben az említett három címen 27.6 millió pengőt, 27.9 millió peíngőt és 3.7 millió pengőt, tehát mégegyeszer olyan összeget kebeleztek be. Dr. Konkoly Thege Gyula a statisztikai adatokból azt a megállapitást vonja le, hogy a mezőgazdaság világháború előtti terhei a mai ter- heknek közel kétszeresét tették. Ámde a kétszerié nagyobb összeg után sem kellett kamatokban és amortizációkban többet fizetni, mint ma, emellett hitel volt bőven s az értékesítési lehetőségek hasonlíthatatlanul jobbak voltak, mint ma. Mekkora tökével dolgoznak a romániai petrőleuniáltalatok? Bukarestből jelentik: 1932-ben a romániai netróleumvállalatokba befektetett összeg 13 milliárd ■ojt tesz ki. Ebből 9.7 milliárd az idegen toke-érdekeP-- légek és a többi belföldi pénzemberek vagyona. Erde - kés, hogy Németország 1914-ben 130 millió arany lejjel volt érdekelve, napjainkban viszont már csak 32 millió papír lejjel szerepel. Gabonapiac. Brailában a buza 570—590 lej. Arpa ISO—190 lej. Kukorica 150—230 lej. Zab 175 lej. Rozs 350—360 lej. II ^at^cn árleszállítás i I i akcióban részt vesz, £ éppen ezért tpi kitűnő és olcsó regényekért |gj és szakkönyvekért forduljon a i MINERVÁHOZ jjS Cluj-Kotczsvár, Reg. Maria (Deák F. u.) 1. «vilvMiiNmPMMsnl APRÓHIRDETÉSEI ADÁS-V&EE L, F UszerO^et a Főtér f őzvetlen füzesében berendezéssel együtt,február 1-re kiadó. Értekezhetni Str. Jorga (Jókai u.) 5 szám alatt háztulajdonossal. N yiioítgyönyörünao-y Kairséííftk, Azalcák 200, 250 lei, Ciklámennek 45—70 lei-ig, Krizantin 25, Olasz szegfű, szobafenyők 80 leitől, díszített kosarak, menyasszonyi csokrok. Halotti koszorúk sza'aggal 250 leitől Grigoreseú (Rákóczi ut) 13. Telefon 730. Kolozsvári issedé szlsiliázak műsora: CORSO Előadások 3, 5, 7 és 8-kor BÄCIÄ (Színkör) ^Előadások 3, 5. és 7"kor EDISON Előadások 3, 6 és 9 «kor HOYAL Előadások 3. 5. 7, 9 és 11-kor Szerda Árkádia hercege Lyane Haid, Willy Forest. Stolz zene. Rendezte Karl Hartl. Szerelem és becsület. A főszerepekben: Charles Farrell. Elissa Landi és Myrna Loy. Pénteken: KIKI. A főszerepben: Anny Ondra Hindu síremlék. Főszerepekben : Conrad Veidt, Lia de Putty, Mia May. Ma utoljára: Az aszfaltbetyár Willy Fritsch-el. Camila Horn, Ralph A. Roberts. ERDÉLYI GAZDA Rovatvezető: TOROK BAUEST, az EGE titkár». Mezőgazdasági termények ipari feldolgozása a faluban A mezőgazdasági termények iparilag helyben valő feldolgozásáról érdekes cikket irt a „Köztelek"-ben aisoeöri Farkas Géza. Miután a mezőgazdaság súlyos helyzete világjelenség, a mi erdélyi viszonyainkra is .áillcnek a megállapítások. Arra kell törekedni, hogy a mezőgazdaságban termelt nyersterményeket maguk a gazdaságok dolgozzak fel, ha nem egészen, de legalább félgyártmánnyá. Természetesen a mai pénztelen világban azt elképzelni sem lehet, hogy minden kis gazdaság egy nagy gyárat állítson fel, de igenis arról lehet szó, hogy egy járásban, vagy egy megyében egy kisebb gyár létesüljön egyik olyan fajta mezőgazdasági termény feldolgozására, amelyet abban a járásban legnagyobb mértékben termelnek. Németországban annyi például a kisebb fajta sörgyár, hogy se szeri, se száma. Azt mondják erre a bortermelők, hogy még csak az kellene, hogy a sörgyárakat szaporítsák, mikor a bort nem tudjuk eladni, de hát én nem egy évnek a borokra nézve rossz konjunktúrája alapján tervezek, hanem tiz-husz évvel előre és akkor bizony nem szabad azt nézni, hogy most a bor eladhatatlan. Legalább is egy sörgyárnak kellene lenni egy vármegyében. A mai termény olcsóságának és ipari cikk drágaságnak legfőbb oka a drága tarifa és azért kell minden fontosabb mezőgazdasági terményt feldolgozni anélkül, hogy azt vasúton kellene számtani. Ez a sörgyár elő tudna állítani élesztőt is olcsóbban. Itt volna a sörgyári moslék, a malátacsira és még egyéb sörgyártásnál előálló melléktermékek. A cukorgyárak is csak a környék cukorrépáját dolgozzák fel s lenne a sok olcsó melléktermény mindenkinek a szomszédban és kocsikon el tudná azt a gyárból szállítani, mint a melaszt, a szörplét, a répaszeletet nyersen é3 szárítva; a mésziszap sem birja meg a vasúti szállítást, efct is elvitethetnék a szomszédok kocsijaikon. Kartellen kívül! Az olajnövényeket, mint a len- és kender magvait együtt szállították el a körós'al, mert nem lehetett eladni. Itt is meggondolandó volna, hogy nem fizetöd- nék-e ki a tökmag- és napraforgőmagolaj és lenolaj- gyártás kicsiben. A kender és len feldolgozását Is végezni lehetne kisebb arányban egy len- és kenderfonó gyárban, posztógyárat és vászongyárat is lehetne létesíteni kicsinyben, pár szövőszékkel. A buzakeményitö- és csirizgyár, kombinálva burgo- nyakeményitögyárral szintén kifizetöbb volna, mint ahogy most eladjuk a búzát és burgonyát és a mellék- termények is értékesülnének a helyi fogyasztók révén. Egy enyvgyár is elkelne minden megyében, amely szintén kicsi méretű volna és nem is kellene állandóan működnie. Ezzel kapcsolatban létesülhetne szaruáru- gyár is, továbbá bőrgyár, mind kis méretekben, továbbá spódiumgyár. Ezeknek az országban szétszórt kis gyáraknak az a haszna is volna, hogy a munkásoknak nem kellene a városokba menni. Vannak azután az olyan vidékek, ahol a közelben erdők terülnek el, itt a gazdaságok téli időben a gazdasági cselédséget foglalkoztathatnák famegmunkálással, például kaiapácsnyél készítéssel; nem is képzelik sokan, hogy mennyi kalapácsnyél fogy el egy évben e^y nagy gyárban és milyen drága az. Azután a falapát-, kapa-, kasza- és ásónyél készítés lehetne a feladatuk. A gazdaságban tehet egy darab földön szagos meggyfatelepet létesíteni, ebből aztán kellő kezeléssel és szakértelemmel igen szép botipart lehetne fejleszteni és ebből kivitel történhetne a külföldre, főleg Restre. De vannak még más botgyártásra alkalmas fanemek, amelyeket szintén lehet termeszteni és mivel fiatal korukban alkalmasak botnak, gyorsan kamatozik mellettük a töke. A méheseket is nagyobb számban lehetne felállítani az országban, mint most, egy erdő mellett ezer család méh könnyen megél és jóformán semmibe sem kerül a tartásuk, csak egy szakértő ember kellene hozzá. A szeszgyárak csak a gazdaságokkal karöltve volnának működtethetők. A gyümölcsszeszgyártást is ,e!ö kellene segíteni, mert ma igen sok gyümölcs rothad el, amiből nsm érdemes a kistermelőnek szeszt készíteni. A halastótulajdonosok is rosszul jöttek ki az őszi halárakkal, itt is tenni kellene valamit és konzervgyár- tásra kellene berendezkedniök. Husltonzervgyár is több kellene, mint most van. Zöldségfeldolgozó ipart is lehetne alapítani megyénként, a gyümölcsaszaló és konzervgyártást is be lehetne vezetni. Margaringyar, sajt- és vajgyár, hamuzsirgyár is kellene minél több, kis méretekben. Itt volnának még a mazsolaszőlő és szőlöaszalö, must besűrítő gyárak, szölöcukorgyár, tésztagyár, tojásos tészta- és süteménykészitmények, kekszgyár. mind kicsiben. Azt hiszem, még a felét sem soroltam fel azoknak a nyersterményeknek, amelyeket a gazdaságok produkálnak és iparilag fel lehetne dolgozni. Kérem' szakembereinket, szóljanak hozzá a dologhoz, mert nyers- terményeinket sehova nem bocsátják be, mig az ipari cikkeket el lehet szállítani a világ másik végére is. íjomatut a Lapu tudó tata jd onos LAPKIADÓ R.-T. nyomdájában, Cluj-Kolozsvár Str. liar on 'L. Pop (Brassói u.j 5. Telefon 508,
