Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-04 / 3. szám

8 KnmUjsm XVL ÉVF. 3. SZÁM. KÖZGAZDASÁG Átszervezik a földműves iskolákat Január 13-án dönt az illetékes bizottság — Ne feledkezzenek meg a magyarnyelvű iskolák felállításáról sem {Bukarest, január 3.) U.iévi számunkban cikket irtunk a magyarnyelvű földmüvesisko- Ják felállításának jelentőségéről. Az erdélyi magyarság csak egyetlen egy gazdasági szak­iskolával rendelkezik s éppen ezért számukat gyarapítani kellene. Most olyan jelentést olvas­tunk, amely éppen aktuálissá teszi a kérdésnek napirenden való szereplését, amennyiben Voicu Niţeseu földművelésügyi miniszter január jó-ara összehívta a mezőgazdasági tanügy leg­főbb tanácsát, hogy megtárgyalják a szakisko­lák átszervezésének a kérdését. Ebből az alkalomból szükségesnek tartjuk íelhivni a kérdésre Maniu miniszterelnök ur figyelmét, hiszen a magyarnyelvű iskolák fenntartása korántsem jelentene megoldhatat­lan problémát. A január 13-án összeülő tan­ügyi bizottság könnyen megoldhatná a kér­dést és pedig olyanformán, hogy a idíyó évi költségvetési tételek között helyei foglaljon a magyarnyelvű íöidmiivesiskolák fenntartásá­hoz szükséges összeg is. Elsimult az olasz-román gazdasági konfliktus (Kóma, január 3.) Egyik előző számunkban részletesen beszámoltunk az olasz-román pénz- ugyi konfliktusról, amely kölcsönös retorzióig mtezKedese.í foganatosításában merült ki. Icgnai) távirati értesítést kapott a román ke­reskedelmi es iparügyi minisztérium, melyben arról számolnak be, hogy a Porn román és An- zilotti olasz delegátusok között lefolyt tárgya­lások eredménnyet végződtek s a nézeteltérése­ket sikerült kiküszöbölni. A megállapodással egyidejűleg mind a két állam visszavonja blo- káló intézkedéseit. A háború előtt a magyar gazdák nak kétszer annyi adósságuk voi: mint ma, de a kamatteher ma sem kisebb (Budapest, január 3.) A Magyar Statisztikai Szemle most megjelent novemberi száma figye- lemremelito talriulínányt közölt a magyar föld jelzálogos terheiről. Dr. Konkoly Ther/e Gyula állította össze ezeket az adatokat és ismerteti a kérdést minden vonatkozásában. Megállapítása szei int 1 Jül, végén a mezőgazdaságot terhelő összes bekebelezett és be nem kebelezett terhek- nek összege 23—24 milliárd pengőre becsülhető. A mai Magyarország területén levő földbir tokokat 1913-ha|a2284 millió pengő belföldi hite! intézeti Icöicsöu és még mintegy 700 millió pengő másfele bekebelezett adósság terhelte. Ez a kö­rülbelül hárommilliárd pengőt kitevő összeg a világháborút követő pénzelértéktelenedés követ­keztében teljesen jelentéktelen összeggé zsugo­rodott össze. Ejnnejffaz adósságnak csaknem tel­jes megsemmisülésé után bekövetkezett adósság­mentes állapot azonban — mint a tanulmány fejtegeti — tartós nem maradt, mert az 1925. évi magyar földbirtokokat már ismét 109.9 millió pengő bruttó teher terhelte és ez a meg­terhelés egyre nagyobb lett. Érdekes, hogv 1928 óta az évenkijnt bekebelezett végrehajtási zálog­jogok, kincstári adó és illetékhátralékok, vala­mint végrehajtási és perköltségek összege évről- évre emelkedett és mig 1929-ben kincstári adó es illetékhátralék címén 14 milliót, végrehajtási zálogjog címén 13.9 milliót s végrehajtási és perköltségek óimén 2.1 milliót kebeleztek be addig 1931-ben az említett három címen 27.6 millió pengőt, 27.9 millió peíngőt és 3.7 millió pengőt, tehát mégegyeszer olyan összeget kebe­leztek be. Dr. Konkoly Thege Gyula a statisztikai ada­tokból azt a megállapitást vonja le, hogy a me­zőgazdaság világháború előtti terhei a mai ter- heknek közel kétszeresét tették. Ámde a két­szerié nagyobb összeg után sem kellett kama­tokban és amortizációkban többet fizetni, mint ma, emellett hitel volt bőven s az értékesítési lehetőségek hasonlíthatatlanul jobbak voltak, mint ma. Mekkora tökével dolgoznak a romániai petrőleuni­általatok? Bukarestből jelentik: 1932-ben a romániai netróleumvállalatokba befektetett összeg 13 milliárd ■ojt tesz ki. Ebből 9.7 milliárd az idegen toke-érdekeP-- légek és a többi belföldi pénzemberek vagyona. Erde - kés, hogy Németország 1914-ben 130 millió arany lejjel volt érdekelve, napjainkban viszont már csak 32 mil­lió papír lejjel szerepel. Gabonapiac. Brailában a buza 570—590 lej. Arpa ISO—190 lej. Kukorica 150—230 lej. Zab 175 lej. Rozs 350—360 lej. II ^at^cn árleszállítás i I i akcióban részt vesz, £ éppen ezért tpi kitűnő és olcsó regényekért |gj és szakkönyvekért forduljon a i MINERVÁHOZ jjS Cluj-Kotczsvár, Reg. Maria (Deák F. u.) 1. «vilvMiiNmPMMsnl APRÓHIRDETÉSEI ADÁS-V&EE L, F UszerO^et a Főtér f őzvetlen füzesé­ben berendezéssel együtt,február 1-re ki­adó. Értekezhetni Str. Jorga (Jókai u.) 5 szám alatt háztulajdonossal. N yiioítgyönyörünao-y Kairséííftk, Azalcák 200, 250 lei, Ciklámennek 45—70 lei-ig, Krizantin 25, Olasz szegfű, szoba­fenyők 80 leitől, díszített kosarak, menyasszonyi csokrok. Halotti koszo­rúk sza'aggal 250 leitől Grigoreseú (Rákóczi ut) 13. Telefon 730. Kolozsvári issedé szlsiliázak műsora: CORSO Előadások 3, 5, 7 és 8-kor BÄCIÄ (Színkör) ^Előadások 3, 5. és 7"kor EDISON Előadások 3, 6 és 9 «kor HOYAL Előadások 3. 5. 7, 9 és 11-kor Szerda Árkádia hercege Lyane Haid, Willy Forest. Stolz zene. Rendezte Karl Hartl. Szerelem és becsület. A főszerepekben: Charles Farrell. Elissa Landi és Myrna Loy. Pénteken: KIKI. A főszerepben: Anny Ondra Hindu síremlék. Főszerepekben : Conrad Veidt, Lia de Putty, Mia May. Ma utoljára: Az aszfaltbetyár Willy Fritsch-el. Camila Horn, Ralph A. Roberts. ERDÉLYI GAZDA Rovatvezető: TOROK BAUEST, az EGE titkár». Mezőgazdasági termények ipari feldolgozása a faluban A mezőgazdasági termények iparilag helyben valő feldolgozásáról érdekes cikket irt a „Köztelek"-ben aisoeöri Farkas Géza. Miután a mezőgazdaság súlyos helyzete világjelenség, a mi erdélyi viszonyainkra is .áillcnek a megállapítások. Arra kell törekedni, hogy a mezőgazdaságban ter­melt nyersterményeket maguk a gazdaságok dolgozzak fel, ha nem egészen, de legalább félgyártmánnyá. Természetesen a mai pénztelen világban azt elkép­zelni sem lehet, hogy minden kis gazdaság egy nagy gyárat állítson fel, de igenis arról lehet szó, hogy egy járásban, vagy egy megyében egy kisebb gyár létesül­jön egyik olyan fajta mezőgazdasági termény feldolgo­zására, amelyet abban a járásban legnagyobb mérték­ben termelnek. Németországban annyi például a kisebb fajta sör­gyár, hogy se szeri, se száma. Azt mondják erre a bor­termelők, hogy még csak az kellene, hogy a sörgyára­kat szaporítsák, mikor a bort nem tudjuk eladni, de hát én nem egy évnek a borokra nézve rossz konjunk­túrája alapján tervezek, hanem tiz-husz évvel előre és akkor bizony nem szabad azt nézni, hogy most a bor eladhatatlan. Legalább is egy sörgyárnak kellene lenni egy vár­megyében. A mai termény olcsóságának és ipari cikk drágaságnak legfőbb oka a drága tarifa és azért kell minden fontosabb mezőgazdasági terményt feldolgozni anélkül, hogy azt vasúton kellene számtani. Ez a sörgyár elő tudna állítani élesztőt is olcsób­ban. Itt volna a sörgyári moslék, a malátacsira és még egyéb sörgyártásnál előálló melléktermékek. A cukor­gyárak is csak a környék cukorrépáját dolgozzák fel s lenne a sok olcsó melléktermény mindenkinek a szom­szédban és kocsikon el tudná azt a gyárból szállítani, mint a melaszt, a szörplét, a répaszeletet nyersen é3 szárítva; a mésziszap sem birja meg a vasúti szállítást, efct is elvitethetnék a szomszédok kocsijaikon. Kar­tellen kívül! Az olajnövényeket, mint a len- és kender magvait együtt szállították el a körós'al, mert nem lehetett el­adni. Itt is meggondolandó volna, hogy nem fizetöd- nék-e ki a tökmag- és napraforgőmagolaj és lenolaj- gyártás kicsiben. A kender és len feldolgozását Is vé­gezni lehetne kisebb arányban egy len- és kenderfonó gyárban, posztógyárat és vászongyárat is lehetne léte­síteni kicsinyben, pár szövőszékkel. A buzakeményitö- és csirizgyár, kombinálva burgo- nyakeményitögyárral szintén kifizetöbb volna, mint ahogy most eladjuk a búzát és burgonyát és a mellék- termények is értékesülnének a helyi fogyasztók révén. Egy enyvgyár is elkelne minden megyében, amely szintén kicsi méretű volna és nem is kellene állandóan működnie. Ezzel kapcsolatban létesülhetne szaruáru- gyár is, továbbá bőrgyár, mind kis méretekben, továbbá spódiumgyár. Ezeknek az országban szétszórt kis gyáraknak az a haszna is volna, hogy a munkásoknak nem kellene a városokba menni. Vannak azután az olyan vidékek, ahol a közelben erdők terülnek el, itt a gazdaságok téli időben a gaz­dasági cselédséget foglalkoztathatnák famegmunká­lással, például kaiapácsnyél készítéssel; nem is képze­lik sokan, hogy mennyi kalapácsnyél fogy el egy évben e^y nagy gyárban és milyen drága az. Azután a fala­pát-, kapa-, kasza- és ásónyél készítés lehetne a fel­adatuk. A gazdaságban tehet egy darab földön szagos meggyfatelepet létesíteni, ebből aztán kellő kezeléssel és szakértelemmel igen szép botipart lehetne fejlesz­teni és ebből kivitel történhetne a külföldre, főleg Re­stre. De vannak még más botgyártásra alkalmas fa­nemek, amelyeket szintén lehet termeszteni és mivel fiatal korukban alkalmasak botnak, gyorsan kamato­zik mellettük a töke. A méheseket is nagyobb számban lehetne felállí­tani az országban, mint most, egy erdő mellett ezer család méh könnyen megél és jóformán semmibe sem kerül a tartásuk, csak egy szakértő ember kellene hozzá. A szeszgyárak csak a gazdaságokkal karöltve vol­nának működtethetők. A gyümölcsszeszgyártást is ,e!ö kellene segíteni, mert ma igen sok gyümölcs rothad el, amiből nsm ér­demes a kistermelőnek szeszt készíteni. A halastótulajdonosok is rosszul jöttek ki az őszi halárakkal, itt is tenni kellene valamit és konzervgyár- tásra kellene berendezkedniök. Husltonzervgyár is több kellene, mint most van. Zöldségfeldolgozó ipart is lehetne alapítani megyén­ként, a gyümölcsaszaló és konzervgyártást is be lehetne vezetni. Margaringyar, sajt- és vajgyár, hamuzsirgyár is kellene minél több, kis méretekben. Itt volnának még a mazsolaszőlő és szőlöaszalö, must besűrítő gyárak, szölöcukorgyár, tésztagyár, to­jásos tészta- és süteménykészitmények, kekszgyár. mind kicsiben. Azt hiszem, még a felét sem soroltam fel azoknak a nyersterményeknek, amelyeket a gazdaságok produ­kálnak és iparilag fel lehetne dolgozni. Kérem' szak­embereinket, szóljanak hozzá a dologhoz, mert nyers- terményeinket sehova nem bocsátják be, mig az ipari cikkeket el lehet szállítani a világ másik végére is. íjomatut a Lapu tudó tata jd onos LAPKIADÓ R.-T. nyomdájában, Cluj-Kolozsvár Str. liar on 'L. Pop (Brassói u.j 5. Telefon 508,

Next

/
Thumbnails
Contents