Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-28 / 22. szám
XVI. ÉVF. 22. SZÁM. KueMIjsxg 3 Újabb merénylet a kisebbségi papság ellen A kisebbségi lelkészek államsegélyéből is le akarnak vonni 12'5 százalékot Megérkezett a rendelet a kisebbségi egyházakhoz Egységes tiltakozás készül az újabb redukció ellen Csak a ref. egyháznál tizenhat milliót tesz a kongru&'h&trálék ki (Kolozsvár, január 27.) A kisebbségi egyházak vezetősége értesítést kapott, hogy a tisztviselői fizetések redukciójával kapcsolatosan a kongruát is leszállítják 12.5 százalékkal, ami annyit jelent, hogy a magyar lelkészek részére a múltban folyósított államsegélyből 12.5 százalékot újból levonnak. Ez az intézkedés mélységes megdöbbenést váltott ki a kisebbségi egyházak vezető köreiben s bizonyára mérhetetlen elkeseredést fog kelteni az emberfeletti nyomorral küzdő papság között is. Hogy niit jelent az uj redukció, illetve kongrua leszállítás, annak a megítélésére tudnunk kell, hogy a múltban is és ma is az állam milyen mos tohán bánt a társadalom egyik legképzettebb és legműveltebb rétegévelMeg a lorga-kormány idején is kegyetlen kézzel megnyirbálták a kongruát és olyan mély fokra szállították le, hogy a kisebbségi papságot rettenetes anyagi nyomorba hajszolták véle. A kongrua megállapításánál kitaláltak egy olyan ravasz formulát, amely a kisebbségi egyházakat s különösen a kisebbségi papokat sújtotta. Ez a formula a hívők létszámát veszi zsinórmértékül s amint ismeretes, éppen a kisebbségi egyházak hívői Erdélyben szétszórtan élnek és igy a lelkészekre, illetve az egyházközségekre nagyon kis lélekszám esik. Hogy megérthessük, milyen nagy eltérések jelentkeznek a különböző egyházak kongruája között, a statisztikához fordulunk. Eszerint az unitárius egyház papjai részére az államsegély egyénenkint havi' 300 lejtől 900 lejig, a reformátusoknál 800— 1800, a róm. katolikusoknál 2000—3500 és az ortodoxoknál, vagyis a görög keleti lelkészeknél havi 3000—5000 lejig terjedígy megtörténhetik az, hogy egy erdélyi községben a görög katolikus lelkész havonként 5000 lejt, a római kát. lelkész 3500, a református 1800 és az unitárius csak 900 lej államsegélyt kap. Nem himlők, hogy merő véletlen ez az aránytalan kiszámítási mód, amely különösen a kisebbségi egyházak lelkészeit sújtja. Ilyen viszonyok között a kisebbségi egyházak lelkészei a múltban is nagy nélkülözések között teljesítették nemes hivatásukat, de még a izükre szabott, illetve alacsonyra redukált államsegélyt sem kapták meg pontosan, mert például a református egyháznál 1931. évről az állam négyhavi. 1932-ről pedig háromhavi államsegéllyel maradt adós, ami kerek összegben nem tesz ki kevesebbet, mint tizenhétmillió lejt. Bizonyára a római katholikus és az unitárius egyháznál sem fizették ki pontosan az államsegélyt, ami úgy az egyházmegyéket, valamint a lelkészeket nehéz megpróbáltatás elé állította- És most jött az uj rendelkezés, amely igazságtalan módon az államsegélyt fizetésnek minősítette és igy a folyó évre a kisebbségi egyházak kongruájából 12.5 százalékot le akarnak vonni. Ez a rendelkezés mélységes megdöbbenést váltott ki a kisebbségi egyházak vezetői és papjai körében s különösen az fáj, hogy a már su lyosan redukált államsegélyt fizetésnek minő sUsllék és a múltban adott állami koldus-filléreket is tetemesen redukálták. Elképzelhetetlen és leirhatatlan az a nyomorúság, nélkülözés és az a mélyen alásülyesztett élMnivó, amelyben a kisebbségi egyházak papjai élnek. Különösen nagy gondot okoz számukra a gyereknevelés és az iskoláztatás kérdése. A református és unitárius papok mai jövedelmük mellett nem küldhetik gimnáziumokba vagy egyetemekre a gyermekeiket, mert csekély jövedelmükből még a legelemibb és még a háztartás körébe tartozó kiadásaikat sem fedezhetik- Leszegényedve, lerongyolódva, eladó- sodva élnek a vallásosságnak és a kultúrának az apostolai, akiknek az államsegélyen kivül jó- í'oimán semmiféle más jövedelmük nincsen. Az a kis egyházi birtok, ami rendszerint a múltban úgy ahogy fenn tudta tartani a lelkészek családjait, ma már semmit sem jövedelmez, csak gondot, bajt és küzködést jelentAz egyházak vezetői az uj rendelkezés, illetve kongrua leszállítás ellen tiltakoznak, máris megbízták Laár Ferencz kamarai képviselőt, hogy illetékes helyen az egyházak nevében tiltakozását fejezze ki s rövid időn belül magukj az egyházak vezetői is Bukarestbe utaznak és! minaen L el fognak követni, hogy a meggondolatlan intézkedést visszavonják. Illetékes helyen kijelentették, hogy az uj miniszteri rendelkezés megdöbbentő katasztrófát jelent a kisebbségi egyházakra és a papjai- ía. Bíznak abban, hogy a kormány illetékes téKöveíeie határozottan és kór|e mindenütt a csodás cos mm. A legerősebb szakáll és legérzékenyebb bő nek nyezői be fogják látni tévedésüket és a legértékesebb társadalmi réteget nem fogják a végső elkeseredés karjai közé dobni. Mindenesetre csodálkozunk azon, hogy h mindenkori kormányok mindig mostoha kézzel bántak a kisebbségi egyházak lelkészeivel. Bukarestben megfeledkeznek arról, hogy a lelkészek a népnek a pásztorai, irányi tói, lelki vizeiéi- ila a lelkész nem tud emberi életmódot folytatni, ha nem tud méltóképpen megjelenni a nép előtt, ha anyagi gondjai miatt kénytelen elhanyagolni a lelkek irányítását, akkor a nép előtt a tekintélyét vesziti el s nem tudja kifejteni az egyház és az állam szempontjából any- nyna kivánatos erkölcsi és szellemi tevékenységét, illetve államfentartó munkát, amelyre különösen ma az országnak nagy szüksége van. Schleicher ma engedélyt kér Hindenburgtól a ház újabb feloszlatására (Berlin, január 27.) Hindenbnrg birodalmi elnök ma kihallgatáson fogadja Schleicher kancellárt, ki kérni fogja az elnöktől a ház feloszlatására szóló engedélyt. Ha Hindenburg ezt megadja, akkor ujóla* kifejezte bizalmát Schleicher iránt, ha pedig megtagadja az engedély megadását, akkor szombatra megbukik a kormány. (Berlin, január 27.) Politikai körökben a késő esti órákban hire terjedt annak, hogy a birodalmi kormány szenzációt kelteni hivatott újjászervezése közvetlen küszöbön áll. Miniszteri listákat is terjesztettek, amelyek Hitler, Hugenberg, Papén, Frieck dr. és Stülpnagel tábornok tárcavállalásáról adtak hírt. Vihar a hivatásos besúgó esküje miatt - « A fekefeszesz-pör az érdektelenség mocsarába fullad (Kolozsvár, január 27.) A feketeszesz-per legújabb szenzációja aiz a ieljelehtés, amelyet az ügyből kifolyólag Colfescu ügyész ellen tettek a táblai főügyészségen. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy Colfescu ügyész letartóztatásba helyezte Gidáli Adolf magántisztviselőt, aki tabuként volt kihallgatva am ügyben. Miután a tárgyaláson elnöklő Decusara törvény- széki elnök visszautasította az ügyész az ily- iráinyu kérését, hogy Gidálit hamis tanuzás és hamis eskü miatt tartóztassák le, Colfescu ügyész az ügyészségre vezettette Gidálit s kihallgatása utáJn letartóztatta. Dr. Klein Miksa védőügyvéd ezért hivatalos hatalommal való visszaélés eimén feljelentést tett a főügyészségen Colfescu ellen s kérte a vizsgálat megindítását ellene, mert szerinte jogtalanul cselekedett az ügyész, mikor Gidálit letartóztatta. A pénteken folytatott tanúkihallgatások különben meglehetős érdektelenek voltak. Mindössze egyetlen tanú, Bergfeld Izsák kihallgatásakor voltak kisebb viharok. A változatosság kedvéért most a védelem az, amely hamis eskü vádját emeli a tanú ellen. Bergfeld Nagyfaludi vádlottról beszél s azt állítja róla, hogy ez négyezer lejt Ígért egy másik vádlottnak, hogy kedvezően valljon. Általános derültség támad a tárgyalóteremben, mikor Bergfeld elmondja, hogy Nagyfaludi a feketeszesz-per vizsgálata alatt azt mondta neki, hogy egy táviratot intézett Vaida Sándorhoz ez ügyben s Vaida azonnal válaszolt is a táviratra, megnyugtatta Nagyfaludit, hogy (ne féljen, nem lesz semmi baja. Az elnök megkérdi, hogy igaz-e az a távirat- mese s Nagyfaludi elismeri, hogy valóban mondotta ezt Bergféldnek, de csak azért, mert tudta hogy Bergfeld — akit besúgónak nevez — mindjárt sietíni fog ezt a vizsgálóbiró tudomására hozni, szóval csak tréfa volt az egész. Bergfeld ezután egy Schönhaus Miksa nevű vádlottról beszél, aki feketeszesz-szállitással foglalkozott szerinte. Elmondja, hogy ez a Schönhaus, habár apja autójával szállította a szeszt, mikor az öreg Schönhaus kérte, hogy neki is adjon valamit a nyeserégből, megtagadj ta a kérés teljesítését, azzal az indokolással, hogy ő halál veszedelemnek tette ki magát szesz- szállítás közben s egyszer utána is lőttek a csendőrök- Schönhaus Miksa Bergfelddel való szembesítésekor tagadja mindezt. Colfescu ügyész kéri a tanuk megesketését. Xantovol védőügyvéd ekkor felindulva kiált a tanú felé: — Maga ogy közönséges denunciáns. Nézzen a szemembe s úgy merje mondani, hogy igaz. amit beszél. — Annyiszor nézek a szemébe, ahányszor akarja — fordul izgatottan az ügyvéd felé Berg- íeld, — én nem hazudok. hanem ön hazudik. Xantovol dr.: Esküdjön meg. ha a börtönbe akar jutni. A törvényszék ezután be xs veszi az esküt Bergfeldtől. . Ezután érkezik meg dr. Klem Miksa és az ügvész tudomására hozza, hogy a kolozsvári magyar királyi ítélő tábla 1915-ben hozott 645. számú ítéletében azon az alapon szüntette meg egu bünperben az eljárást Beraféldr Izsák ellen, mert az orvosi vizsgálat azt a megállapítást tette elmeállapotáról, hogy nem normálisA törvényszék a tárgyalás folytatását ezután szombat reggelre halasztotta. Félrevezetik, lia „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak.
