Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-22 / 18. szám
s KUETI'UJSXG XVI. ÉVF. 18. SZÁM. Egy erdélyi four följegyzései Rudnydnszky Sándor báró hagyatékából A Kolozsvárt is jól ismert Klobuesár Vilmos altá- bornagyról beszélték, hogy bár szigorú katona volt, nem szerette, ha azt hallotta, hogy bántalmazzák a legénységet. Egy alkalommal Derecenben tartott szemlét, mint brigadéros, amikor meghallotta, hogy egyik főhadnagy aznap megpofozott egy huszárt. Maga elé rendelte a tisztet és megkérdezte, miért inzultálta a huszárt, mire azt felelte a főhadnagy, hogy van a legénység közt olyan ostoba ember is, akivel másképpen nem lehet boldogulni, csak ha verik. Az altábornagy kétségbe vonta ezt az állítást s azt válaszolta, hogy türelemmel mindent el lehet érni. Tüstént fel is szólította a főhadnagyot, hogy állítson eléje egy ilyen embert, ö megmutatja majd, hogyan kell bánni a legénységgel. Tudni kell még, hogy Klobuesár elődje, mint brigadéros, egy Kacsák nevű altábornagy volt. A főhadnagy a parancshoz hiven előállít egy huszárt s jelenti, hogy itt van az ostoba ember. Klobu- csár kérdezni kezdi a fiút: — Mondjad fiam, tudod-e, hogy hívják a kapitány uradat? — Igenis, jelentem alássan: Kisfalvy József kapitány urnáit. — Jól van. Hát az ezredes urat? , — Alássan jelentem: Szentimrey Gábor ezredes urnák. — Jól van. De tudod-e, hogy hívják a brigadéros urat? — Igenis, alássan jelentem: nagy méltóságú Bacsák Ferenc altábornagy urnák. — Azt már nem, fiam, az csak volt, most én vagyok, Klobuesár Vilmos altábornagy. Hát hogy hívnak? Csak a nevet mondjad. Ki a brigadéros? — Bacsák Ferenc altábornagy! — Nem jó. Mondom, az csak volt, most Klobuesár Vilmos a brigadéros. No mondjad, hogy hívják? — Bacsák Ferenc altábornagy. A brigadéros kezdett kijönni a sodrából: — Idefigyelj! Most mondtam, a brigadéros én vagyok. Engem Klobuesár Vilmosnak hívnak. Érted? No most mondd meg, hogy hívnak engem? — Klobuesár Vilmosnak. — Helyes! Na látja, főhadnagy ur? Most mégegy- szer: ki is a brigadéros? — Bacsák Ferenc... — Marha! — rivalt rá Klobuesár — hisz az előbb fíárd Oszkár verseiből: A SZÓK Be nagy dolog a szók titkát kilesni, mert dacosak s mirólunk tudni nem akarnak, szivünk tavaszt zeng. illatoz a vágyunk s állunk szélén egy vánnyadt betüravatalnak. Könnyelműk: futnak s rosszak: fintorogva, s hiába fái bent véres gyökere a létnek, tompán kongó sorunkba belecsúszik egy apróság s a szók tovább táncolva lépnek. Szemükbe kell mély alázattal nézni s parancsot osztani nékik, de könyörögve, s úgy lesni rá. mint villámra a lencse, hogy légköri kinját rögzítsük mindörökre. IMA Uram. az ember méltatlan szivéről sokszor szakad le holt parány. salak. Uram, bocsáss meg. hogyha apró kinért szent gondjaidban megzavartalak. Uram. az ember hiú. bárgyú fajta és önmagával mér nyarat, telet, s mert mindent csak könnyével magyarázhat, hidd el neki. hogy másként nem tehet. A fájdalom gyerekcipőjét egyszer, ha segíted, kinőhet! hamar, de most még kincs, dal. társtalanság. eszme, minden zilált kis fátumába mar. Ha segíted, rájön a legnagyobbra: hogy azért kap a siró keveset, mert Te is. mint a végleg megbölcsültek, a derűnek a titkát keresed...! (*) A „Madarász“ ismét színre kerül Kolozsváron. A kolozsvári román opera egyre-másra hozza szinre a mult század hires és immár klasz- szikussá vált operettjeit. Ebbe a programba vág az a terve, hogy hétfőn előadja Zeller szép ae- néjü és mulatságos operettjét, a „Madarászat, a címszerepben Andreeseuval. Ugyanazzal,, aki a Denevérben olyan sikerrel alakította Eisensteint, Postás Milkát Rózsa Anna alakítja, Csörsz báró mulatságos figuráját pedig Stefa- nescu játsza. Beszélgettünk Bretán Miklóssal, az opera főrendezőjével, aki a következőket mondotta: — Azt remélem, hogy lelkes munkánk megfelelően eredményes lesz. A darab rendezésénél a Theater an der Wien beállítását tartottam szem előtt s nagy gondot fordítunk még a legkisebb szerep kifogástalan ellátására is. A hétfői premier remélhetőleg teljes sikerű lesz. Nemcsak én követek el mindent ebben a tekintetben, hanem rendezőtársam, 'Márin Georgescu is, valamint Rónai karmester, aki fiatalos tűzzel oldja meg feladatát. (*) A zeneművészeti tanfolyam szabad- líceuma. A kolozsvári zeneművészeti tanfolyam zenei szabad líceumának legközelebbi előadása kedden, 24-én délután 6 órakor lesz és Csipkés Ilona tart előadást zenepedagógiai kérdésekről, a hallás és ritmusérzék fejlesztéséről. Az előadást a református kollégium,: zenetermében tartják. „C. * Babits Mihály: A gólya kattfá. Modern, izgalmas regény a kettős életű emberről. Propaganda kiadás, vászonkötésben 57 lej minden könyvkereskedésben, vagy ahol nincs, Lepagenál, Kolozsvár. * Paléologue: Három diplomata. Az Athenaeum memoár-sorozatának legújabb kötete: Chateaubriand, Talleyrand, Metternichröl, a világtörténet legérdekesebb három figurájáról, mai szemmel, a mai idők tanúságaival. 54 lej minden könyvkereskedésben, vagy ahol nincs, Lepagenál. mondtad már! Te ökör! Hát nem figyelsz? Vagy olyan buta vagy? Hegy hívnak téged? Te barom? — Klobuesár Vilmosnak. Erre már végkép elvesztette türelmét a brigadéros s egy hatalmas pofont adott neki. Am ugyanakkor szerényen szólalt még a főhadnagy: — Pedig Klöbucsár Vilmosnak hívják, kegyelmes uram... • Lakott Csiksomlyón egy M. F. nevű öreg, nyugalmazott honvédezredes. Híres volt Háry Jánost is megszégyenítő nagy mondásairól. Ezekből való a következő történet: Előre kell bocsátani, hogy van Csikmegyében egy kis község, Fitőd, hol a lakosság borovicska-főzéssel foglalkozott s árulta mindenfelé, mig a sokféle kisüst- rendelct véget nem vetett ennek az üzletnek. Tehát egyszer egy társaságban, hol az ezredes is jelen volt, szobakerült I. Vilmos német császár. — Ja a császár, — szólt közbe M. F. — azzal egy jó esetem volt egyszer. S máris folytatta: — Nagygyakorlatok voltak Délmagyarországon s mint fiatal százados én is résztvettem rajta. Egyik délben egy árnyas akác-erdő szélén pihentem századommal s éppen némi szalonnát eszegettem, mellettem volt a földön kulacsom is, mikor egy kisebb levascsoport állt meg előttem. Felnézek, hát Vilmos császár volt Kíséretével! Mert abban az évben ö is eljött megnézni magyarokat. Azonnal felugrottam s feszesen tisztelegtem. Erre megszólított barátságosan: — Eszegetünk, pihengetünk, százados ur? — Igenis, felség! — feleltem. A Magyar Színház heti programjai Három premier A Magyar Színház jövő heti programján uárom premier szerepel. Az első bemutató Boross Elemér színmüvének, a Forgószélnek bemutatója lesz. A Forgószél a modern német drámáknak két uj szinét egyesíti magában: vakmerő, kíméletlenül bátor hangját és a misztikus drámák eszközeivel dolgozó igazság-, elégtétel-keresését. Boross Elemér darabja a tál aj át vesztett polgári társadalom egyik legfájóbb sebéhez nyúl, a háborúban kötelességét teljesítő és visszatérve kenyér, fog- lalkozásnéikiil maradt fiatalemberek problémájához. Egy hidegen boncoló orvos kezével ad választ arra a kérdésre, amelyet egy legmagasabb túl világi bíróság intéz azokhoz az öngyilkosokhoz, akik fiatalon megszöktek az élet elől, a felelősségrevouásra megfelel: az egyik öngyilkosnak filmszerűen lepergetett életével, amelyre a túlvilág! bíróságnak csak egy válasza lellet: feloldozza a hőst a büntetés alól, mert nem tehetett másként. Ez Boross Elemér darabjának váza. Mély és emberi probléma ez. amely minden nagyváros méhében lüktet. A Magyar Színház gondos előadásban hozza ki a Forgószelet j és nagy reményeket fűz a Pesten nagy sikert I aratott szinmti bemutatójához. A második és harmadik premier: a Mézes; j hetek és a Rendőrfőnök ur jó fiú. Az Előbbi j Noel Cowardnak csillogóan szellemes, franciá- I san pikáns kis háromfelvonáso® vigjátéka. Mind : össze négy szereplő játssza él ezt az elragadó és sziporkázó házassági komódiját* amely legsikerültebb képviselője a modern operettnek: a zenés vígjátéknak: könnyű, friss, pergő, ötletes, színes és — aki keresi — megtalálja benne azt a mélységet, amely igazi értékké teszi. Ugyanazon az estén adja elő a szirtház Courteline-nek. : a humor francia nagymesterének világhírű kis egyf elvonásosát. a Rendőrfőnök ur jó fiu-h > A Rendőrfőnök ur jó fiú., egyike a francia színpadi irodalom legsikerültebb, legmaradandóbb bohózatainak. Szikrázióan finom, gyors ütemű kis ékszer ez. A Magyar Színházban hifiid a bárom darab már előadásra készen áll és át utolsó próbákon már csak a végső simításokat végzik el. hogy teljes és precíz előadást nrodrtkálhassanak. — No meg látom, iszogatunk is. Kulacsa is van egy Kis jó borocskával — folytatta a császár. — Igenis, felség! De nem bor, hanem fenyöviz. — Fenyöviz? — lepődött meg a császár. Csak nem fitódi? — De bizony, hogy az! — mondtam. S ha meg nem sérteném vele felségedet... — Hátha fitódi, akkor kérek belőle! S olyan jókat húzott a kulacsból, hogy alig maradt valami az alján. * Egy másik alkalommal az öreg Andrássy Gyula grófról volt szó. — Azt is ösmerem — dicsekedett M. F. — Régen történt, csinos hadnagy-gyerek voltam még akkor. Folytatta: — Pesten, a Vérmezőn szemlét tartott a király s szemle után a Várba ment fel kíséretével. Köztük volt Andrássy Gyula gróf is, merthogy ö tiszteletbeli tábornok is volt. Hát amint mellettem haladnak el lóháton, egyszerre csak Andrássy kiválik a kíséretből, elém lovagol, megáll s megszólít:-- Ejnye, de stramm fiú! (Hát az is voltam még akkor...) Hogy hívják, hadnagy ur? — Bemutatkoztam, hogy csikszentkírályi M. F. honvédhadnagy vagyok, mire felkiáltott: — Csikssentkirályi? En is csikszentkírályi és krasznahorkai Andrássy vagyok! Hát akkor szervusz, füstös! A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODA HÍREI: A Milliók tolvaja és Napsugár az Égen. A Szinkör-Mozgó fölülmulhatatlan slágermüsorá- nek két dar ab je e héten: a Milliók tolvaja és a Napsugár az Égen. A Milliók tolvaja óriási sikerrel fut a Szinkör-Mozgóban. A kacagtató kalandorfilm, amelyet a világhírű Dupont rendezett és amelynek főszerepét Willi Forst játsza, a fólvilágon keresztül viszi magával a nézőt; repülőgépen, vonaton, autőh, hajón Európában és Afrikában folyik az üldözés az ellopott kétmillió után. — 26-án, csütörtökön kezdi vetíteni a Szipkör-Mozgó a Napsugár az Égen-t. Minden kommentár helyett álljon itt a film szereplőinek és készítőinek névsora: Marta Eg- gerth, Hermann Thirnig, Verebes Ernő, Fritz Kampers. A zenéjét: Ábrahám Pál irta. A Napsugár az Égen-ben öt pompás Ábrahám sláger van. Nagy revü», operett- és ballet-társulat vendégjátéka Kolozsváron. Január 30-án este 9 órakor a Magyar Színházban fog vendégszerepelni Nataiita Pavelescunak, a Tanase-társulat primadonnájának Tanase revü-társulatának legjobb erőiből összeválogatott és ^kibővített revütársulata. A revü címe: Parada Bucureşti es egyike a bukaresti szezon legnagyobb sikereinek. tele e. legkitűnőbb zeneszámokkal, politikai szatírákkal, balett- és kórus-számokkal, pazar - pomnáju kiállítással. Nataiita Pavelescnn kívül Tuehi Eremia, I. Pizona, Lică Rădulescu stb. a társulat erősségei. A helyá.rakat nagyon népszerűén fogják megszabni. Jegyeket lehet rezerválni a Romania Artistica szinházügynök- ségnól a Főtéren. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Hétfőn este 9 órakor: Forgószél. (Boross Elemér mélyhatású, megrázó színmüve, a budapesti színházi szezon egyik legnagyobb sikere. Az egész drámai társulat fellépésével. Sorozatszám: 43.) Kedden este 9-kor: Forgószél. (Boross Elemér színmüve, másodszor. Sorozatszám: 44.) —o— A ROMAN OPERA MŰSORA: Vasárnap, január hó 22. (este): A zsidónö. Hétfő, január hó 23.: A madarász. (Operett-premier./ Szerda, január hó 25.. A madarász.
