Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-20 / 16. szám

XVI. eVF. 16. SZÁM. Kuenüjshg s Duca feltűnést kelté lelep­lezéseket ígér a Vaida-kor- mány ellen (Bukarest, január 19.) Duca elnökletével a liberális párt állandó bizottsága ma feltűnő hosszú ideig gyülésezett. Délelőtt 10 órától dél­után kettőig tartott a gyűlés, melyen Duca hosszas expozéban ismertette a politikai hely­zetet, majd Dinu Bratianu és Tatarescu köve­telték, hogy a liberális párt a legélesebb ellenzéki magatartást tanúsítsa a Vaida-kor- mánnyal szemben. A párt elhatározta, hogy úgy a parlamentben, mint a parlamenten kívül akciót indit a kor­mány megbuktatása érdekében. Nem tartja a kormányt erősnek arra, hogy a súlyos problé­mákat megoldja. A liberális párt szerint nin­csen a Vaida-kormánynak tekintélye. A libe­rális párt január végén nagy népgyülést fog tartani, mely alkalomra Duca szenzációs lelep­lezéseket igér. Oroszországban azt hiszik, hogy Vaida miniszterelnök megköti az orosz-román megnemtámadási egyezményt (Bukarest, január 19.) Az odesszai szovjet rádió-leadóállomás Colenciuc szovjet tábornok és Avancesco beszédeit közvetítette, kik azon reményüknek adtak kifejezést, hogy a Vaida- kormány alatt sikerülni fog Románia és Orosz­ország között a megnemtámadási szerződést megkötni. Buteanu Aurélt miniszterelnökségi szaktanácsossá nevezik ki (Bukarest, január 19.) Vaida Sándor, dr. liutcanu Aurélt, a Patria volt felelős szerkesz­tőjét miniszterelnökségi szaktanácsossá nevezi ki. Kabinetigazgatóvá pedig üalea Virgilt, volt kolozsvári újságírót, ki a megelőző kor­mányban is kabinetigazgató volt. SVSíért menesztette a kormány Brandschot a kisebbségi minisz­térium éléről ? (Bukarest, január 19.) Abból az alkalom­ból, hogy a Bukarestéi- Tageblatt hevesen tá­madta a kormányt, mert a kisebbségi almi- uiszteri állást nem Brandsch-sal töltötte be, a Lupta azt Írja, hogy bár Brandsch lojálisán vi-i selkedett, nem tudta elvonatkoztatni magát I német voltától és igy a többi kisebbségek elé-1 gedetlenkedtek vele. A kisebbségi alminiszteri > áiiást most azért kellett betölteni román ál-1 íamférfiuval, mert ennek bizonyára sokkal na­gyobb autoritása lesz. Bomba robbant a bilbaói templomban (Madrid, január 19.) Bilbaoban a templom- oan bomba robbant, de senkit sem sebesitett meg. Murciában a szélsőségesek fel akartak gyújtani egy zárdát, de a kivonult tűzoltóság gyorsan eloltotta a még veszélytelen lángokat. Szerdán a hajnali órákban kigyulladt a csernovici egyetem (Csernovic, január 19.) Szerdán reggel négy órakor borzalmas tűz pusztított az egye­tem épületében. Az első vészjelzést a kapus adta le, aki megdöbbenve tapasztalta, hogy a folyosókon két lépést sem lehet haladni a füst miatt. A tűzoltók és a katonaság azonnal a helyszínre sietett. A második emelet mennye­zete már javában égett. A líángnyelvek az abla­kon át átcsaptak a tetőzetre is. A tűz láttára a városban óriási pánik kelet­kezett és attól tartottak, hogy meggyulnak a szomszédos épületek is. A tűzoltók megfeszített munkája szép eredménnyel végződött és sike­rült megmenteni az egyetem épületét. A máso­dik emeleten azonban súlyos pusztításokat vé­geztek a lángok. Néhány előadóterem teljesen megrongálódott, a második emelet mennyezetét is át kell javítani. A kár tekintélyes összegre rúg. A kolozsvári rendőrség azt akarta kimutatni, hogy a magyar kormány pénzén kommunista propagandát folytatnak Erdélyben A komolytalan feltevést maga a vizsgálóbíró döntötte meg» miután az írásszakértőt kihallgatta — A rejtélyesnek látszó Gyárfás-ügy részletei végre a nyilvánosság elé kerültek (Kolozsvár, január 19.) Jelentette a Keleti Újság, hogy Pastia vizsgálóbiró elrendelte a mult héten letartóztatott Gyárfás Endre hirlap- iró szabadlábrahelyezését s a törvényszéki vád­tanács nem tartván indokoltnak a vizsgálati fog­ságot. szabadon is bocsátotta Gyárfást. Nem fog­lalkoznánk részletesen ezzel az üggyel, hogyha iskola-példája nem volna annak: hogyan lehet valakit kémkedéssel megvádolni alaptalanul és egyáltalában hogyan születnek meg az irredenta porok? , Az eltitkolt vád. Amikor Gyárfást letartóztatták, mindenki arra gondolt, hogy az ujságiró, aki néhány hó­nap óta „Gyár és ucca“ címen baloldali tenden­ciájú lapot szerkeszt és ad ki, valami kommunista ügybe keveredett és ez adta meg az alapot várat­lan letartóztatására. A letartóztatás után több oldalról is lépéseket tettek Gyárfás érdekében és elsősorban azt szerették volna tisztázni, hogy mi is a tulajdonképpeni vád ellene? A rendőrség azonban hétpecsétes titok alatt tartotta a Gyár­fás-ügyet és csak annyit közölt az ott eljáró Sa­ragea ügyvéddel, hogy a „Gyár és ucca“ dolga füg gelten a vád alapjául szolgáló rendkívül komoly bűnügytől. Azt azonban, hogy mi is az a „rend­kívül komoly“ bűnügy, újabb és újabb kérdé­sekre sem voltak hajlandók elárulni. A tény az, hogy Gyárfás két napot töltött el a rendőrségen, ahol a legelőkelőbb funkcionáriu­sok fogták ismételten vallatóra és „dokumentu­mokat“ tártak eléje, amelyek a rendőrség szerint teljesen alátámasztják — mert mint kiderült a vallatásnál, erről volt szó — a kémkedés vádját. Gyárfás a magyar belügyminisztérium spionja. — Most már, tekintve, hogy Gyárfás szabad­lábra került és ő nem tartja olyan nagy titoknak a „kémkedését“, mi is megtudtuk, hogyan került a baloldali hetilap szerkesztője, mint magyar kém indexre. Erre vonatkozólag a rendőrség a következő „bizonyítékokat“ prezentálta Gyárfás­nak: A magyar belügyminisztérium egy állítóla­gos aktájának facsimiléjét, amely B. K. M. ti­tokzatos Írásjelek mellett Gyárfás Endre temes­vári Börze ucca 1. szám alatti lakását jelöli meg. mellékel egy nyugtát Bandi aláírással 1929 de­cember 9-i keltezéssel 200 pengő felvételről. A nyugta mellett egy kézírásos levél ugyancsak Bandi aláírással, amely szabályos kémjelentés Temesvárról. Ebben a kémjelentésben arról törté­nik beszámolás, hogy a temesvári vadászezred közelebbről elköltözik Temesvárról, készülődnek a községi választásokra és egy megnevezett höl­gyet az illető titkos levelező leküldött Lúgosra Ezek voltak a lesújtó bizonyítékok, ame­lyekhez a rendőrség az alábbi fantasztikus me­sét kombinálta. Kommunista propaganda magyar pénzen. Nyilvánvaló volt a rendőrség szerint is, hogy a „Gyár és ucca“; amelyben Gyárfás Endre az úgynevezett baloldali recipe szerint szorgalmasan gyalázta Horthyt és a magyar kormány-rezsimet, nem mondható irredenta lapnak. Elképzeljük ilyenformán, hogy milyen dilemmában lehetett a rendőrség, amikor kapcsolatot kellett keresnie a baloldali lap és Gyárfás Endre irredenta és kém­kedési szerepe között. Ezt az összefüggést azon­ban szorgos fejtörés után sikerült végre megta­lálni. „Magyarországnak — ez volt a kolozsvári rendőrség gondolatmenete — érdeke az, hogy Ro­mániában zavarokat keltsen. A zavarkeltésre leg­alkalmasabb módszer a kommunista propaganda terjesztése. Gyárfás Endre kém, ezért fizetést kap, de pénzt bocsátnak rendelkezésére abból a célból is, hogy kommunista lapot adjon ki Kolozsvárt. Világos ezek szerint, hogy Gyárfás Endre egy- időben irredenta és kommunista is lehet.“ Az ügyészségi fogházban. A makacs Gyérfás azonban sehogysem akarta igazolni a rendőrségi állításokat. Tagadott kö­römszakadtáig, sőt a produkált kémjelentést sem akarta elismerni a magáénak. Két nap múlva a rendőrség átvitte az ügyészségre. így került Pas­tia vizsgálóbiró elé, aki csodálatosképpen sehogy­sem tudott a rendőrségi álláspontra helyezkedni. Különösen akkor nem, amikor Kembach törvény- széki írásszakértő kategórikusan azt állapította meg, hogy Gyárfás ideges, szinte olvashatatlan Írása semmiféle hasonlóságot nem mutat az ál­lítólagos kémjelentés gondos, szépírás gyakorla­tához. Hogy aztán miképpen került bele a buda­pesti facsimilébe Gyárfás neve és a „Bandi“ nyugta, annak Gyárfás éppen úgy nem tudta ma­gyarázatát adni, mint Pastia vizsgálóbiró. Tény- képpen lehetett azonban megállapítani azt, hogy „a magyar kormány által finanszírozott“ bal­oldali lap nyomdaszámlájából Gyárfás mai napig 7000 lejjel adós. Ilyen körülmények között Pastia szerint már eleve megdőlt a vád minden állítása és ezek után hozta meg a vizsgálóbiró a szabad- lábrahelyezési végzést. Eddig a Gyárfás-eset. Kicsi dolog az egész, de annyira jellemző közállapotainkra, hogy érdemes­nek tartottuk részletesen is ismertetni. Higyje meg a rendőrség, hogy nem mindenki kém és nem mindenki irredenta és ha valaki ellen ilyen váda­kat emelnek, jó lesz a jövőben a komoly lépések megtétele előtt ellenőrizni is a vádak alaposságát. Ebben az esetben csak az Írásszakértőt kellett volna megkérdeznie a rendőrségnek és akkor már nyomban megdőlt volna az a lehetetlen feltevés, hogy „a magyar kormány pénzén kommunista propagandát folytatnak Erdélyben“. Japánnak vissza keli adnia a haj­dani német gyarmatokat, ha kilép a Népszövetségből (Paris, január 19.) Parisban, Londonban és Washingtonban biztosra veszia, hogy Japán kilép a Népszövetségből és hátat fordít a lesze­relési konferenciának. Japán visszavonulása ezzel szemben azt a következményt vonná ma­ga után, hogy Japánnak vissza kell adni a vi­lágháború előtti német gyarmatokat, amelye­ket Japán közben sztraíégiaí erődítményekké épített ki. Párisban úgy tudják, hogy az Egye­sült Államok tartanak igényt a gyarmatokra és az Unió nagykövete már is tapogatózott eb­ben az irányban a francia külügyminiszté­riumnál. A japán sajtó ezzel szemben azt írja, hogy túlzottak Japánnak a Népszövetség­ből való kilépésére vonatkozó hirek.---Q--­Háromszoros gyilkossággal vádolt nagyszalontai ember felett Ítélkezett a budapesti törvényszék (Budapest, január 19.) A törvényszék Mé­hes-tanácsa a vonta felelősségre Barát János nagyszalontai születésű embert háromszoros gyilkosságért. Barát 1926 november 12-én ittas állapotban agyonlőtte Isai Teodor és Isai György rendőröket, majd Kosztolányi János nagyszalontai softer ellen fordította a fegy­vert, aki szintén meghalt. Barát azután átszö­kött a határon, Magyarország különböző váro­saiban apróbb szélhámosságokat követett el. A román kormány kérte kiadatását, de a magyar kormány megtagadta azzal az indokolással, hogy Barát magyar állampolgár és magyar biróság előtt kell helytállani a bűneiért. A törvényszéki tárgyalás ma délelőtt zaj­lott le, melyen Barát hangoztatta, hogy önvé­delemből követte el tettét, mert a román rend­őrök szüntelenül bántalmazták és egyizben a bordáját is eltörték. A román rendőrség előtt tett vallomását erőszakkal csikarták ki belőle. A törvényszék előtte felolvastatta a nagysza­lontai tanuvallomási jegyzőkönyveket, maid ifelethozatalra vonult vissza és bűnös­nek mondva ki szándékos emberölés bűntetté­ben, Barátot 10 évi fegyházra Ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents