Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-18 / 14. szám

6 KuetiEjsxg XVI. ÉVE. 14. SZÁM. nmmMttsm Pagnol: Fanny (Bemutatta a kolozsvári Magyar Színház) Pagnol alig néhány évvel ezelőtt tűnt fel Parisban és színdarabjai már is nagy sikerrel járják be az összes európai színpadokat. A To­páz, Marius c. darabjai után a magyar színpado­kon a Fannyt mutatták be és igy került el teg­nap este e darab a kolozsvári Magyar Szín­házba is. A *anny úgyszólván folytatása a Mariusnak, féhg-meddig tengerész darab és V'ersaiiiesben játszódik le, a francia kikötő-vá­rosban amelynek lokális színeit, tengeri sótól impregnált levegőjét, Pagnol éppen a Marius- ban ismertette oly hatásosan. A darab rövid foglalata: Marius, a kalandvágyó ifjú otthagy­ja szerelmesét, Fannyt. Fanny szive alatt Ma­rius gyermekével férjhez megy egy jóravaló, kissé koros versaillesi polgárhoz. Közben meg­születik a gyermek és hazajön Marius. A régi szerelem ismét fellángol Mariusban, Fanny in­gadozik ogy pillanatra. Végiig mégis kitart a férje mellett, a férj pedig az idegen gyermek mellett, amelyet inkább a sajátjának tekint, eppeu azáltal, mert a gyermeket betegségében apolta és a növekvő élet minden rezzenésében inkább bele tudta kapcsolni önmagát, mint a távol földrészeken barangoló Marius. Pagnol darabja tele van poétikus részletekkel, finom lírai sejtelmekkel, megható emberi momentu­mokkal, melyek természetesen egy kamara-szin pádon érvényesülhetnek a legjobban, de azért a tegnap esti kolozsvári előadáson sem tévesz­tettek hatást. A kolozsvári előadás a jobbak közé tarto­zik. Elsősorban Forgács Sándort kell megdi- csérnüink, aki lélekkel és őszinteséggel töltötte meg az öreg kereskedő, mesterien megrajzol* figuráját. Tóth Elek mint mindig, most is töké­letesen formálta remekbe szerepét. Földényi erőteljes Mariusa, Fekete Mihály nagyszerű humoru alakítása voltak még erősségei az elő­adásnak. Benes Magdáról ismét megállapíthat­juk, hogy ambíciója és elismerése méltó törek­vése hem áll arányban képességeivel. Nem mintha nem lehetne megfelelő szerepkört bizto­sítani számára, azonban az együttes egyik leg­fontosabb posztját, a drámai hősnő helyét még­sem lehet a művésznőre, őt pedig a közönségre rá­oktrojálni. A kisebb szerepekben T ásnád y és Rajnai Sándor jól megállották helyüket. Sajná­latos, hogy a közönség sekogysem tud felmele­gedni a Magyar Színházzal szemben, pedig a mostani rendszer csökkentszámu előadásai meg­engedik azt a luxust, hogy a színház igazgató­sága csak azokat a darabokat játszatja Kolozs­várt, amelyek idegen színpadokon kiálílották a tüzpróbát és a selejtesebb míisortöltelék (íem kerül hozzánk. Ilyen körülmények között a Ma­gyar Szinház bátran vághat vissza azzal a fel­hangzó kritikára, hogy miért kísérletezze^ rendszeres előadásokkal, mikor hébe-korba is csak üres házak mellett játszik a társulat. Igaz, hogy az éremnek más oldala is vajn, azonban a leglényegesebb szempont mégis csak az, hogy a közönség érdeklődése annyira lecsökkent, hogy a szinház életét már csak agonizálástnak nevez­(*) Dr. Kristóf György előadása — Arany .Jánosról. Az EME bölcsészeti szakosztályának ez évi népszerűsítő előadássorozata tegnap kez­dődött el dr. Kristóf György egyetemi tanár­nak Arany Janos költészetét ismertető előadá­sával. Kristóf professzor bemutatta és ismer­tette Arany János kisebb költeményeinek azt a nyomda számára összeáliitott kéziratpéldá­nyát, melyből a kisebb költemények első kiadá­sa 1856-ban megjelent. E becses ereklyét, me­lyet maga Arany János irt, a költő fiának öz­vegye ajándékozta az Erdélyi Muzeum Egylet nek. Kristóf professzor érdekes fejtegetéseit a közönség hálás tapsokkal jutalmazta. Pl A Vén gazember műkedvelői előadása. A kolozsvári római katholikus Kolping-legény- egytet műkedvelői vasárnap este nagy sikerrel adták elő Mikszáth—Harsányi „A vén gazem­ber" eimü nagysikerű színmüvét. A szereplők nvindenike tudása legjavát adta. A címszerep­ben Semkalszky Endre, Borly főhadnagy sze­repében Baczoni Géza brillíroztak. Domby Er­zsébet Mária bárónő, Kiss László Inokay báró, Eliz Jakner Nusi voltak és művészi feladatu­kat sikereseji oldották meg. A kisebb szerepek ben Bardócz Mária, Jakner Piroska, Vasváiű, Gergely István, Köss Gyula, Gergely Zoltán, Regöczi Pál. Pánitz István, Balogh Gyula. Ba­logh Janos, a fiatal Baczoni, Kovács Tmre, Győrire Márton. Kovács Mihály és Hadnagy Ernő jeleskedtek. A darab betanításáért és ren dezéséért Kiss Lászlót illeti őszinte dicséret. A .- agy sikerre való tekintettel a darabot január 22-én, vasárnap este nyolc órakor megismétlik. A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODA HÍREI: A milliók tolvaja. Willi Forst, E. A. Dupont, Bruno Frank. Ez a három név jegyzi a leg­újabb német operett-slágert, a Milliók tolvaját. Bruno Jfrank, a híres német színpadi szerző, szédületes tempójú, egyszerre izgalmas és ka­cagtató, fantasztikus szólhámostörténetet irt, amelynek főszerepét Willi Forst játssza a nagy szerű iáupcnt rendezésében. Paul Hörbiger, mint detektív felejthetetlen figurát csinált és Alice Treff, ez az nj színésznő a német kriti­kákban, mint „v.j csillag a film egén“ szerepel. A Milliók tolvaja egyesíti magában a film min den képzelhető erényét: operett, kalandorfilm, társadalmi dráma egyszerre, elsőrangú sztár- szereplőkkel, hihetetlenül ötletes rendezéssel. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Szerdán este 9-kor: írja hadnagy. (Meller Rizsi szati­rikus játéka ötödször. Sorozatszám: 39.) Vasárnap délelőtt 11-kor: Hófehérke. (Gyermekelő­adás rendkívül olcsó helyárakkal: 10, 15, 20, és 30 lej. borozatszam: 40.) A ROMAN OPERA MŰSORA; Szerda, január hó IS.: álarcosbál. Péntek, január hó 20.: Traviata. (P. Stefánescu-Goan­gá baritonista fellépésiével.) Vasárnap, január hó 22. (este): A zsidónő. Hétfő, január hó 23.: A madarász. (Operett-preml«r.)ţ Szerda, január hó 25.. A madarász. Ötvenedik születésnapján kezdi meg a iaşii hadbiróság Aradi Viktor kémkedési ügyének főtárgyalását (Kolozsvár, január 17.) A iaşi-i hadbiróság február 22-ón tárgyalja Aradi Viktor kémke­dési bűnügyét, Mujnteanu Ede hadbíró ügyész már ki is bocsátotta az idézőket. A tanuk kö­zött szerepelnek Maniu Gyula, Vaida Sándor, Dobrescu bukaresti főpolgármester, Serban Mi­hály kisebbségi alminiszter, dr. Parhon egye­temi tanár és dr. Popa Adám volt kolozsmegyei prefektus, országgyűlési képviselő hevei is. Ismeretes, hogy Aradi Viktort a bukaresti hadbiróság kémkedés miatt 15 évi fegyházra Ítélte, ami ellen Aradi fellebbezést jelentett be. Kéréséinek helyet adtaié és ujrafelvételt rendel tek el, de a katonai igazságszolgáltatás véle- méhye szerint a második tárgyalást már polgári bíróságnak kellett volna levezetnie. Az üfovi törvényszék azonban illetéktelennek mondotta, ki magát, mire Aradi dossziéját újból áttették a hadbírósághoz. Az elitéit erre újabb kérvényt fogalmazott meg. Véleménye szerint Bukarestben rendkívül elfogult a hangulat ellene s emiatt szeretné, hogyha más hadbiróság tűzné napirehdre az ügyet. Előterjesztését honorálták s igy került Aradi kémkedési ügye a iasi-i hadbírósághoz, amely február 22-én Aradi Viktor ötvenedik születésnapján fogja tárgyalni az ügyet. Aradi különbéin a börtönben egy szociológiai tanulmányon dolgozik. Szerdán fi Ji « Kadétkisasszony A szezon legnagyobb operett* sikerének háromnapos reprize ©oily Maas, Cinstav Fröhlich, Mai may Tihor Fortu tanár letartóztatása Bukarest szenzációjává nőtte ki magát A vád tanács fenntartja a vizsgálati fogságot A középiskolai tanárszövetség gondoskodik a védelemről (Bukarest, január 17.) Fortu középiskolai tanárnak és lapszerkesztőnek a letartóztatása jóval nagyobb érdeklődést keltett fel, mint aho­gyan kezdetben gondolni lehetett, A középisko­lai tanárok szövetsége vállalta a védelemről való gondoskodást és a szövetség bízott meg sok ügyvédet a védelem képviseletével. Fortu ta­nárt felségsértéssel, dinasztia-elleni agitációval vádolják. A bukaresti törvényszék harmadik szekció­jának vádtanácsa tegnap délután tárgyalta Fortu professzor letartóztatásának ügyét. A ta­nárság nagy számban gyűlt össze a törvény­szék folyosóján, mert a vádtanács tárgyalási termébe csak a védőket és az újságírókat enged­ték be. A vádat Dumitrescu főügyész képviselte, aki a büntetőtörvénykönyv 40., 77. és 294-ik pa­ragrafusaiba ütköző deliktumok miatt kérte a letartóztatás megerősítését. Vicol, Titel, Petres- cu, Vasiliu kolozsvári, Trancu Iaşi, Toma Dragu védők beszéltek ezután, kérve a vádlott szabadlábra helyezését. A bíróság délután 4-től este 10-ig tartó tár­gyalás után döntésre vonult vissza. Harmincöt percig tartó tanácskozás után hirdette ki a vád­tanács elnöke a végzést, mely szerint a bíróság egyhangúlag megerősíti a pro­fesszor letartóztatását. Forint a folyosón várakozó kartársainak néma aszisztálása közben vissza vitték Văcăreşti be. Fortu tanárnak a letartóztatása ma Buka­restnek a szenzációja. Fortu az első kihallgatás alkalmával elismerte, hogy ő a cikkek szerzője és ő tartotta azt a beszédet is, mely a vizs­gálóbíró szerint felségsértő kifejezéseket tartalmaz. Fortu kijelentette, hogy nem akarta az uralkodó személyét meg* sértem. csak a közvélemény figyelmét akarta felhívni egyes tűrhetetlen állapotokra és akciót akart inditani, nem a király személye ellen, hanem az állapotok megjavítása érdekében. Egyes kor­mánypárti lapok megkockáztatják azt az állí­tást, hogy Fortu tanár mögött tulajdonképpen az ó-liberálisok pártja áll, A minisztertanács tegnap esti ülésén Popo- vici igazságügyminiszter tett jelentést arról, hogy miért kellett Fortu tanár ellen az eljárást meginditani. Fortu vezetője a polgári blokk néven alakult politikai szervezetnek. A mai gazdasági élet útvesz­tőiben újabb világot gyújt Schilling- Zoltán: ENEROIATÄN ÉS PÉNZELMÉLET c. könyve,mely 240 lejért kap­ható a Minerva könyvkeres­kedésben, Cluj—Kolozsvár. Főbb c:mek a tartalomból: Egységes gazdasági ér­tékel mé'et szüksége. Az energia tanról álta’ábau. A pénz energiaiam értékéről. A pénz. mint a tár­sadalmi energia hatóeszköze. A vagyon fentaríása és: annak elemei. A diszkont politika. Az infláció. A pénzforgalom és annak alapkérdései. Az aktiv energiamennyiség és az energia kifejtése. Külföldi fizetések. Küifö di kölcsönök. Vámközösség. Bizalmi válságok. Az arany. Az államháztartás egyensúlya.

Next

/
Thumbnails
Contents