Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-14 / 287. szám

2 KeietîUjskg XV. ÉVF. 287. SZÁM. Szentiványi József nagy beszéde a csehszlovákiai magyar kisebbségi helyzetről (Kassa, december 13.) A csehszlovákiai ma­gyar nemzeti párt Kassán nagygyűlést tartott, amelyen Szentiványi József pártelnök rendkí­vül hatásos beszédet mondott. Beszédében han­goztatta a nemzeti megújhodás szükségességét, amely csak munka árán érhető el. Hangoztatta, hogy a magyar kisebbség munkája nem hagy­hatja figyelmen kivül más magyar nyelvterü­letek, Magyarország és az utódállamok magyar­sága nemzeti megújhodásának munkáját. Mi (Berlin, december 13.) Egy ismeretlen férfi belopózott Vilmos excsászár doorni kastélyába. Megállapítást nyert, hogy a tettest Webernek hívják és 33 éves munkanélküli. Elfogatása al­kalmával azt vallotta, hogy Hitlertől hozott le­velet az excsászárnak. Megmotozásánál revol­nálunk — folytatta Szentiványi József emel­kedett hangon —- nem hajtották végre a béke- szerződésben előirt törvényeket, másod- és har­madrendű állampolgárok vagyunk. Annyit vet­tek el tőlünk, amennyit a cseh nemzeti forrada­lom szelleme megkívánt, kifosztottak bennün­ket, elrabolták tőlünk a magyarság gazdasági erejét, polgáraink nagyrészét földönfutóvá tét ték. Bizunk azonban a tizennégyéves igazságta­lanságok jóvátételében. vert és tőrt találtak nála, A doorni kastély őr­ségének az a feltevése, hogy nem akart merény­letet elkövetni, hanem elmebajos. A hollandiai rendőrség vizsgálata is ugyanezt a feltevést lát­szik igazolni. Lupu szeriut a jövő háborújában nem lesznek győztesek, csak legyőzőitek Pesszimista vélemény a Népszó« vétség pénzügyi támogatásáról (Bukarest, december 13.) Rövidesen jelen­tettük. hogy Lupu dr. az ismert politikus va: sárnao Kolozsvárt volt és résztvett pártja évi kongresszusán. A gyűlés után szállodai lakásán felkerestük Luput. akit az aktuális politikai kérdésekről megkérdeztünk: — Kolozsvári barátaim mesélik. — mondja Lupu dr. — hogy egyes magyar lapok azt ;rták rólam, hogy Wilier József dr.-t a parlamentben inzultálni akartam. Arra kérem, cáfolja meg ezt a verziót, mert egy szó sem igaz belőle. En Willert régóta ismerem és sokkal jobban tiszte­lem, mintsem ilyesmire vetemednék. Egyébként egy ilyen lépés ellenkezik felfogásommal is. Lupu dr, nagyon fáradt. Sokat utazik, ledől a díványra és igy mondja: — Most kérdezzen. — Itt van a revizióellenes propaganda. Szo­morú való. hogy a kampány részben a magyar kisebbségek ellen fordult, ami néhány sajnála­tos kilengésben nyilváult meg.-■ Tudok róla. Az erdélyi magyaroknak a dologba való belekeverését végzetes hibának tartom. A magyarok román állampolgárok és az állam fontos alkotó elemei. — A revízió kérdéséről azonban más a vé­leményem. , . , , , — Á mai helyzet történelmi események kö­vetkezménye. A békeszerződések ellen csak a hogpménitás problémáját lehetne felhozni. De meggyőződésem, hogy ezt a kérdést egy uj euró­pai konferencia sem tudná megoldani, hiszen a Duna-medence államaiban számos vegyes terü­letet találunk. Az is tény. hogy az utóbbi idő­tlen mindinkább kiütközik a fajok egoizmusa, ami háborús veszedelmeket rejt magában. A jövő háborúja azonban nem két államnak a ma­gánügye. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a jövő háborújában a győzők éppan olyan katasztrofális helyzetbe kerülhetnek, mint u leg?iözcitck, jobbon mondva csali legyő­zőitek lesznek. Nekünk a népek közti szolidaritás gondolatát kell ápolnunk, mert csak igy tudjuk megoldani a fontos gazdasági kérdéseinket. Megemlítjük, hogy Vaida ünneplése alkal­mával Gafencu volt külügyi alminiszter kije­lentette a Keleti Újság munkatársának, hogy a Maniu-kormány támogatná a dunai konföderá­ció megteremtését célzó francia javaslatot. Lupu dr. erre vonatkozólag arra az állás­pontra helyezkedik, hogy a gazdasági válságot csakis az európai összefogás oldhatja mea. amelynek a keretein belül feltétlenül szervez­kedniük kell úgy az agrár, mint az ipari álla- mokn'tk. Szóba került Lugeseauu kereskedelmi és ipar­ügyi miniszter genfi útja is. amelynek célja, a Népszövetség pénzügyi támogatásának a meg­nyerése volna­— A Népszövetség? — mondja Lupu dr. rezig­nált kézmozdulattal. Sajnos, én nem tudok bizni a pénzügyi támogatás semmiféle formájában. Rátérünk később a közigazgatási reformra. A centralizmus és decentralizáció harcában színvallásra kértük Luput. — Én mindig a helyi önkormányzat hive voltam és továbbra is kitartok álláspontom mellett. Azt is hozzáteszem, hogy a kisebbségek­nek ott. ahol többségben laknak, a közigazga­tásban feltétlenül használniok kell anyanyelvű­ket, Mesebeszéd, hogy az anyanyelv használata veszélyt jelentene az államra nézve. Vége az intervjunak. Lupu dr. Vaida Sán­dort látogatja meg. akivel a szovjet-román meg­nemtámadási szerződésről folytat eszmecserét. (d. b.) i»wvwvwww.wwvwwwwwwvív», Kiszabadult Afrika. A mára kimondott általános tiltakozó mozi-sztrájk folytán az Elszabadult Afrika premierje nem ma, szerdán, hanem csak holnap, csü­törtökön lesz. Az Elszabadult Afrika a D. W. Hubbard- expedició felvételeit tartalmazza. Ezt az expedíciót az amerikai állatkertek küldték ki Afrikába azzal a cél­lal, hogy a fenevadakat élve fogja el. Érdekesebbnél érdekesebb képek sorozata jött igy létre. Különleges veszélyt jelentett az, hogy a vadászok csak legvégső esetben használhatták fegyvereiket. Mint a világsajtó egybehangzóan állapította meg, nem volt még Afrika­film, amelyben Afrika állat- és növény világa pompá- sabban és dusabban bontakozott volna ki. A koiozsvári vámhivataltól Belgakongóig és vissza Az önként jelentkezett kalandos múltú sikkasztó a koiozsvári törvényszék előtt (Kolozsvár, december 13.) A invatşlszoba helyett a törvényszék folyosóján adott találko­zót egymásnak tegnap délelőtt a kolozsvári vám­hivatal tisztviselő kara. Nem a legújabban ki­pattant nagyszabású vámpanama hozta itt ösz- sze a vámtisztviselőket, hanem egy régi. négy­éves sikkasztás, amelynek vádlottja a fiatal Troe János vámtiszt. Troe 1928 elején kétszáz­negyvenezer lej hiányt hagyva maga vitán el­tűnt Kolozsvárról s érdekes kalandok után tért újból vissza, amikor is saját maga jelentkezett a törvényszéken. Mert. mint mondotta, végezni akar már ezzel a ballépésével. Augusztusban történt a visszatérés s azóta a volt vámtiszt vizsgálati fogságban ült. Troe re- gáti származású, Calafatban született s kalan­dos hajlamaira hallgatva, jött Erdélybe, ahol sikerült is elhelyezkednie a kolozsvári vámhiva­talnál. Jól ellátta a feladatát s feljebbvalói meg voltak ejégedve vele, mig csak meg nem ismer­kedett egy Nagy Ibolya nevű leánnyal, akibe végzetesen beleszeretett. A leánynak nagy igé­nyei voltak, ezzelszembenTroe nem állt valami jól pénz dolgában. Pénzre volt szüksége s igy tűnt el apránként a kezén a kétszáznegyvenezer lej. 1928 elején egyszerre nagyobb összeget tett zsebre a vámtiszt, több mint százezer lejt. Ekkor Nagy ibolyával együtt Budapestre utaztak s mig tartott a pénzből, nagyszerűen érezték magukat, kiélvezve a magyar főváros összes gyönyörűségeit és szórakozási lehetősé­geit. A jó élet mellett azonban röv idesen vége volt a pénznek- Annyit a pénz elfog nőtt. Nagy Ibolya is ott hagyta Troct. A hiány visszauta­zott Kolozsvárra, a fiatal vámtiszt pedig, aki­nek nem volt tanácsos visszatérnie, fogta magát s kiutazott Afrikába, kipróbálni szerencséjét. Sikerült is neki kitünően elhelyezkednie. Belga- kongóban telepedett le, ahol az ottani vasút­társaság tisztviselője lelt. Megszerették az egzotikus vidéken s alig nehány hónap múlva már egy vasútvonal vezetését bízták reá. Fize­tése is olyan volt, amilyet a vámhivatalba hosz- szu évek után sem igen tudott volna elérni. Kö­rülbelül 15.000 lejnek megfelelő belga frankot kapott, amellett, hogy természetbeni lakás is járt neki. Négy évig működött a belgakongói vasút­társaság szolgálatában s szép pénzt gyűjtött Össze magának. Mikor Parisban megrendezték a gyarmatügyi kiállítást, már olyan jól állt. hogy elhatározta a párisi kirándulást A párisi ut azonban kellemetlenül végződött, mert Troe súlyos vakbélgyulladással megbetegedett. Meg­operálták, az operáció azonban nem sikerült a legjobban, merf utána Implikációk léptek fel. Troe ekkor már Brüsszelben volt, a belga fővá­rosban. Brüsszelben tovább betegeskedett. A hosszú betegeskedés pesszimiSztikussá tette, úgy érez­te, hogy halálán van s error határolta ei. hogy ha már itt a vég, legalább saját, hazájában érje utói. Rájött a honvágy s ez kergette vissza Ro­mániába. Augusztus első napjaiban jelentkezett a kolozsvári törvényszéken s a fogházi levegő ugylátszik betegségére is kitűnő hatással volt. mert most már teljesen felépült s semmi nyo­ma sincs már a súlyos vakbélgyulladásnak. Többször tűzte ki már azóta tárgyalásra az ügyet a törvényszék, azonban állandóan el kel­lett halasztani a tárgyalást, mert a tanuk kö­zül mindig többen hiányoztak. Ez történt ked­den _ is. Hiányzott két tanú s a tárgyalást ezút­tal is elhalasztották. Troe ezt az alkalmat felhasználta arra. hogy a törvényszéktől szabadlábra helyezését kérje. A bíróság minden tanácskozás nélkül visszautasí­totta a kérést. Tekintve a fiatal vámtiszt-sikkasztó lán­goló szerelmeit, belgakongói és párisi utazásait s általában kalandos hajlamait, melyek mindun­talan tartózkodási helyének változtatására kényszerítik, nem lehet csodálkozni a bíróság 1 ’ fi f îi rozătân Ne dobja ki pénzét hiába­valóságokra, hanem vegyen praktikus és olcsó ajándékot karácsonyra. Ez a ma követel­ménye. A KALAPKLRÁLY cég ez­úton liivja fel a vevőközön­ség figyelmét, hogy a kará­csonyi vásár összes újdon­ságai megérkeztek és még sohasem látott olcsó áron lesznek áruba bocsájtva. A KALAPKIPÁLY elve: kevés pén­zért sokat és jót adni. Az áruház Piaţa Unirii ( ötér) 24 szám alatt van és saját érdeke, hogy a dúsan felsze­relt raktárt megtekintse. Csütörtöktől 3, 5, 7 és 9 órakor. . AZ ELSZABADULT AFRIKA mm A D. W. HiBBA»D>£XPEm€lé MOS UME&TÁUS ► AFRIKA FILMJE Elmebajos hatolt be Vilmos császár doorni kastélyába

Next

/
Thumbnails
Contents