Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-14 / 287. szám

Képvisel öház BUDAPEST V. Cluf-fColoxsvăr. * 1932. december 14, Előfizetés belföldön: ®gyéiTe WO, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 I* Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Saerkesztöségi és kiadóhivatali telefon: SOS. XV. ÉVFOLYAM 287. SZÁM. Előfizetés Magyarországom * Egy évre 60 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévi« UMPi Egyes szám ára 20 fiilég Amerika és hitelezői December 15-én Franciaország és Anglia fizetnek. E pillanatban még nincs eldöruve, hogy aranyban, dollárban, vagy más valutában, hogy részletben, vagy egész évre száló összeg­ben fognak fizetni, de fizetnek hűvös udvarias­sággal, fogcsikorgató hidegvérrel. Alapiában véve nem olyan nagy megerőltetés egyik ál- . lamra sem a fizetés. Franciaország jegybankig aranykészletének legfeljebb egy kétszázad ré­szét kénytelen hajóra ültetni. Anglia is köny- nyen kibírja e csapást, bár neki kissé nehe­zebb. mert számolni kell a font árfolyamának újabb esésével. Inkább az elv az, ami mindkét államot egyformán izgatja, az elv. hogy ne fi­zessenek ők se, ha a többi államok nem fizetnek. Mert valószínű, sőt egészen bizonyosra ve- hető. hogy egy sereg állam deecmber 15-én nem fog fizetni Amerikának. Hogy fizesse ki Né- metország a jelenlegi gazdasági válság mellett a több milliárdot kitevő évi annuitást? Hogy fizessenek Magyarország. Ausztria, Görögor­szág, Románia, Lengyelország és a többi gaz­dasági válság sújtotta közcceurópai államok? Józan érzéssel elképzelhetetlen, hogyha ezek az államok mult esztendőben nem tudtak fizetni es kénytelenek voltak egy évre moratóriumot kérni, úgy most fognak fizetni, most. amikor a gazdasági válság még nyomorúságosabb, mint más esztendőben és a kilátások a javulásra még reménytelenebbek. Ha igen nagy áldozatok aran egyik-másik országból ki is préselik a resztorlesztésjeket. a nemzetközi államadóssá­gok kérdésé ezáltal rendezve nincs, csak Ame­rika, t ranciaország. Anglia között fog még job ban elmergesedni a viszony, aminek máris meg vannak a maga előjelei. Anglia kormánya például félre nem ismer­hető módón célzásokat tett arra. hogy Ameri- . ,Y, szemben kénytelen lesz védő vámos retor­ziókkal élni. Anglia szívesen tenne eleget küte- lezettségének áruban. — úgy mond — de a hi- telező állam csak^ nemes valutában hajlandó a fizetést átvenni. Anglia kész aranyban is mc2fizetni tartozását, de Amerikának meg kell gondolnia, hogy vájjon néhány millió dollár bemkasszálása megéri-e számára, hogy egy unabb gazdasági világkrizis álljon elő? Ame­rikában aligha fog kellemes érzéseket kiválta­ni. ha majd látják a pénzpiacon, hogy Anglia ebben az évben sokkal kevesebb árut fog vá­sárolni. mint más esztendőben. Ami a francia álláspontot illeti. Franciaor­szágban töbfoezer ember tüntetett a párisi ame­rikai követség előtt és Herriotnak alighanem le keii mondania, mert Angliával szemben vál­lait szolidaritásból kénytelen fizetni Ameriká­nak. Franciaországnak is bizonyára meg lesz­nek maid a médiai hozzá, hogy miként adia vissza most a szó politikai értelmében a köl­csönt. Amerikának. Vájjon miért oly makacs Amerika? Miért értenek oly bölcsen egyet Hoover és Roose­velt e kérdésben? Az amerikai álláspont, ez az igazság, sennni esetre sem olyan makacs, mint amilyennek az európai közhangulat be­állításában látszik. Amerikai pénzügyi szak­értők ugyanis azzal érvelnek, hogyha a de­cember 15-i fizetés elmarad, úgy ebből az európai államok precedensei olvasnak ki és egyáltalában nem fognak fizetni. Amerika e fizetésekkel a hitelezői jogfolytonosságot igyekszik fenntartani és ezért nem ment bele abba, hogy most a részletfizetéseknél akár Anglia, akár Franciaország részéről kikötések történhessenek. Ellenben az amerikai gazdasá­gi szakértők igv Anderson. Lamont bankárok tervezetet dolgoztak ki. hogy igenis Ameriká­nál: revideáltatnia kell a szövetségközi adós­ságok jelenlegi rendszerét és belátható időn be­lül az adós államok javára változtatnia kell a szerződéseket. Adósságok elengedéséről, ami pedig európai közgazdászok nézete szerint nél­külözhetetlen kelléke volna a világgazdasági helyzet szanálásának, az ni amerikai rezsim alatt sem lehet sző. hiszen Hoover és Roosevelt külpolitikája tekintetében semminemű különb­ség nincs..vagy legalábbis édes-kevés — e két Véres zavargások törtek ki Spanyolország számos területén (Madrid, december 13.) Napek éta kiélesedett a helyzet a spanyol kommunisták és a radi­kálisok között. Spanyolország számos helyén a kommunisták sztrájkba kergették a munkás­ságot és véres tüntetéseket inszcenáltak. Castel lar községben a kommunisták és a radikálisok összeütköztek, egy ember meghalt. A tumultusban a polgármestert is megsebesítették. Tolairá- ban ugyancsak inznltálták a polgármestert, a halottak száma itt kettő, harmincöt sebesült van. Ossiedoban harminc ember sebesült meg, közöttük több rendőr. Jeenben a tüntetők és a rendőrség összetűztek, két halott van. A kormány a tüntetéseket erős kézzel igyekszik meg­fékezni. Nem szűntek meg a községi választások vérontásai A regát egy falujában fegyveres bábom zajlott le és Erdélyben is volt választási gyilkosság Téves statisztikák és hibás következtetések (Kolozsvár, december 13.) A községi válasz­tok fásoknak a nagy része lezajlott, de még nincsen vége. Általában a városoknak nagy részében nem került sor választásra. Csak ott veit ta­nácsválasztás, ahol a régi tanácsokat valami­lyen okból nem lehetett visszainstallálni. A fa­lusi biróválasztások s falusi tanácsválasztások zajlanak most főképpen s az eredményeknek naponta megjelenő statisztikai kimutatásai, az azokhoz fűzött politikai következtetések, mind kombinálgatások és nagy részben téves meg­állapítások. A falu életében nem jelentéktelen lokális esemény a bileválasztás, tanácsválasztás. Bár a falusbiró: tisztségre történő jelöléseket a po­litikai pártok szerinti tagozódások, a nagy vá­lasztásokból visszamaradt csoportosulások igen befolyásolják s a román pártok mindenkori kor­tesei lépnek munkába, mégsem lehet ezeknek a választásoknak az innen-onnan kikapott ered­ményeiből politikai statisztikát kimutani. De még csak hozzávetőleges számadatot sem tudhat senki emberfia arról, hogy hány választó van összesen azokban a községekben, amelyekben megtartották már a választást. De még az sem tudható, hogy hány ilyen község van, annál kevésbé állítható, hogy hány vá­lasztóból hányán szavaztak le s hányán nem. Kizárólag a városokról lehet talán statisztikát összeállítani, azonban ezek is olyan részleges jelenségek, hogy általános meg; állapításokra nem alkalmasok. Viszont a városi választói névjegyzékek annyira rendezetlenek hogy a tényleges, élő választójogosultak számát ezekből megtudni nem lehet. Valószínűleg a névjegyzék is, de más helyi körülmények is ad­nak magyarázatot arra, hogy amikor a bessza- rábiai' Kisenevben húszezer nyilvántartott vá­lasztó közül csak hatezer szavazott le, ugyan­akkor Gyergyószentmiklóson mindenki leszava­zott. Bennünket magyarokat ezekben a válasz­tásokban az érdeket, hogy a magyarság iar-e' ék mindenütt ki­verekedni a közigazgatás? testületekben ‘ a számarányának megfelelő helyet és befolyást. És a lehetőségek szerint ez a törek­vés az összetartás erejével tud is eredményeket felmutatni. A bukaresti statisztika. Tlv<m választási statisztikát ro"tat ft-i;. államférfin nézetei közötti eRentét nyilvánvaló an belpolitikai téren fog megnvüatkozni. El­lenben szó van a sznvetségközi adósságok vég. összegének enyhítéséről, kedvezőbb fizetési modalitások beállításáról. Nagyon is kérdéses. neseu államtitkárnak a nyilatkozata is. Azt akarja kimutatni, hogy a városokban emelke­dett a nemzeti-parasztpárt híveinek, szavazói­nak a száma. Meg is állapit hétszázalékos emel­kedést, de nem beszél arról, hogy az erdélyi vá­rosokban mondhatni sehol sem volt tiszta kor­mánypárti lista, amit mint ilyent könyvelnek el, az kartelies volt. Az emelkedés jórészét ez magyarázza. Az államtitkár statisztikája a kor­mánypártnak a liberálisokkal szembeni erőviszo­nyát akarja csak illusztrálni. De a liberálisok is nyertek másfélszázaléknyi emelkedést a kimu­tatása szerint. Ha az egész számítási műveletet nem tartjuk tévesnek, akkor azt kell látnunk, hogy mindenkinek több szavazata van, mint a múltban volt, tehát többen szavaztak, nagyobb volt az érdeklődés. De ez is merész általánosítás. Alsófehérben is gyilkoltak. Gyulafehérvárról olyan megdöbbentő poli­tikai gyilkosság hire érkezik, amilyen eddig nem szokott előfordulni az erdélyi részeken. Alsócsorán főbeütötték Socaciu Teofilt, aki néhány perc alatt kiszenvedett. Szombaton dél­után a nemzeti-parasztpárt helyi csoportja Socaciu Teofil és Cirlea vezetésével a községi választásról megbeszélést tartott. Estefelé haza­mentek az emberek. Útközben Petre Stupariu fiával, mint a liberális párt kortesei, dorongokkal megtámadták Socaciut és Cirleat. Az előbbinek olyan súlyos ütést mértek a fejére, hogy azonnal meghalt, Cirlea pedig életveszélyt sérülésekkel maradt a földön. A csendőrség letartóztatta Stupariut. Fegyverharc a faluban. Motátei doljmegyei községben tegnap össze­verekedtek a különböző frakciók. Dufa primár háza előtt tüntetést rendezett az ellenzék, mire a primár hívei kirohantak az uccára. Heves összeütközés keletkezett, a felek revolverekkel és vadászfegyverekkel vettek részt a harcban. melynek végeztével Stancescu Argetoianu-párti ás Gránceanu Duca-párti vezetőket a craiovai kórházba kellett szállítani. Egy másik súlyos sebesültet a cetateai kórházban helyeztek el. mig más öt sebesültet a faluban ápolnak. Az ««fvé<s7,ség szigorú vizsgálatot folytat. hog}' ilyen bölcsnek látszó kompromisszumok kai meg lehet-e oldani azt a naev kérdést, amelynek megoldásához nem számtani kéole tek. matematikai okoskodások, hanem egyedül csakis spongya kell.

Next

/
Thumbnails
Contents