Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-11 / 285. szám

XV. ÉVF. 285. SZÁM. KUETtlljSÜG 3 A Magyar Párt panasznapja: Jogosult nyugdíjasok szenvednek Csíkban a protekciósok miatt — Nyugdíj nélkül, nyelvvizsgák tortúráinak felhasználásával bocsátják el szolgálatból a vasuta­sokat - Sulyok István és Hegedűs Nándor interpellációi 1V (Bakarest, december 10.) A parlamenti ülése­ken egymás után hangzottak el a Magyar Párt bejelentett interpellációi. A kamarában Hege­dűs Nándor, a vasutasok elleni hajsza. Su­lyok István dr., a csikmegyei nyugdíjasok pén­zének a máscélokra fordítása miatt emeltek pa­naszt, a szenátusban pedig Gyárfás Elemér je­lentett be interpellációt az erdélyi földgáz ki­zsákmányoló árairól. A csíki nyugdíjasok pénze. A képviselőház ma délutáni ülésén Man lelkész alelnök elnökölt. Az első felszólaló dr. Sulyok István volt, aki a Magyar Párt nevében a következőket mondta: .. — Kérem a pénzügyminiszter urat, hogy szüntesse meg azokat a lehetetlen állapotokat, melyek Csikmegyében a nyugdíj-kifizetések kö­rül uralkodnak. Hivatalos megállapitás szerint Csikban az 1932 május 15-től október 31-ig ter­jedő időre csak a polgári nyugdíjasok hátraléka, s nem számítva a hadirokkantak és katonák nyugdijait, I.43S.225 lejt tesz ki, dacára annak, hogy a pénzügyminiszter az ez időre eső nyug­dijaknak a kifizetésére szükséges egész összeget rendelkezésre bocsátotta. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy ez a rendkívül nagy hát­ralék azért keletkezett, mert a Csíkszeredái pénzügyigazgatóság a miniszteri imperativ ren­deletek ellenére a május 15-ike előtti időre is fizetett ki nyugdijakat szabálytalanul és nem érdektelenül. Dacára, hogy a vizsgálat ezt meg­állapította, semmiféle intézkedés nem történt, hogy a szabálytalanul elköltött pénzt pótolják s a nyugdíjasoknak erre az időre járó kevés já­randóságait kifizessék. Madgearu miniszter végighallgatta a fel­szólalást és nem jelentkezett szólásra, azonban a miniszteri pádból értésére adta Sulyok kép­viselőnek megnyugtató gesztussal, hogy a pa- I naszt tudomásul vette és intézkedni kíván. Az üldözött vasutasok A Magyar Párt nevében elmondotta inter­pellációját Hegedűs Nándor is, a következők­ben: — A Magyar Párt több Ízben szóvátette itt a parlamentben és különböző miniszteri audien­ciákon azoknak a magyar vasutasoknak a hely­zetét, akiket különböző okokból a szolgálatból elbocsátottak, anélkül, hogy bárminő nyugdijat vagy végkielégítést kaptak volna. Körülbelül egy esztendeje folyik az az elbocsátás részben azon a címen, hogy ezek a vasutasok nem tud­nak románul, részben a létszámcsökkentés cí­mén. Olyanok is, akik több Ízben letették Siker­rel a nyelvvizsgát, vesztették el kenyerüket a nyelv nem tudása címén. Egyszerű vasúti Mun­kások, váltóőrök, pályafelvigyázók is kenyér- lelenékké váltak a nyelv nem tudása indokából. Ezrekre rúg azoknak a családoknak a száma, amelyek tehetetlenül sírnak egzisztenciájuk romjain. Vannak köztük igen sokan, akik húsz évig is szolgáltak, nyugdíj járulékaikat befizet­ték és ma itt állanak kidobva, elhagyatottan és az állam, vagy a CFR nem akar gondoskodni róluk. Mindegyiket azzal utasítják el, hogy várják be 57 éves korukat, de senki sem kérdezi, hogy addig miből fognak élni. — A legnagyobb nyomor és nélkülözés pusz­tít közöttük. Égv-két ügyvéd és kijáró kihasz­nálja kétségbeesett helyzetüket, összeszedi ak­táikat, pénzt csikar ki tőlük, a boldogtalanok kötelezettségeket vállalnak, hogy jogos nyug­dijaik felét is odaadják annak, aki nekik nyug­dijukat megszerzi. — Számtalan memorandumot nyújtottunk be ebben a négy évben az összes kormányoknak, amelyek ez alatt az idő alatt uralmon voltak és kértük, hogy ne hagyják ezeket az ártatlan embereket éhenveszni. Rámutattunk arra, hogy jogos nyugdijuktól nem lehet őket megfosz­tani, hogy képtelenség az, hogy 57 éves korukig várjanak, amig nyugdijukat meg fogják kapni. Hivatkoztunk a jogra, a belátásra, az emberies­ségre. Mindhiába, egyetlen kormány sem tett az érdekükben semmiféle komoly lépést sem. A probléma ma is megoldatlan. — Ismételten felhívjuk tehát a kormány fi­gyelmét ezeknek a vasutasoknak a sorsára és kérjük, hogy végre a kidobott vasutasok hely­zetét rendezze. Jogos nyugdijukat meg kell ha­ladéktalanul állapítani. Nem lehet a végletekig tétlenül nézni ezt a felhá­borító ridegséget, amivel ezrek és ezrek helvzetét kezelik. . — Meg kell állapítani szolgálati éveik sze­rint az ő nyugdijukat és azt elbocsátásuk nap­jától ki kell fizetni. Különösen elvárhatjuk ezt akkor, amikor közlekedési miniszteri székben okán kiváló jogász ül, mint Mirto miniszter ur, akinek át kell éreznie az elkövetett jogtalan­ságot és azon okvetlenül segítenie kell. — Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy még ma is tart a kisebbségi vasutasok sorainak mearitkitása. A kisebbségi vasutasok egyrészét különböző vidékekre helyezték el. Most is rendezik a nyelvvizsgákat, holott nincs olyan kisebbségi vasutas, aki szolgálatát ne tudná az állam nyelvén ellátni. — Hiszen működésűk ellen semmi kifogás nem merült fel, világos tehát, hogy munkakö­rükhöz szükséges nyelvtudással feltétlenül ren dclkeznok. Egy nyelvvizsga nem szolgálhat bi zonyitékul a nyelvtudásra, mert ezek a munka ban elfáradt, gondokkal küzdő, kenyerükért re megő emberek, a vizsgáló-bizottságok előtt féléi műkben és izgalmukban gyakran nem tudnak felelni, mégha teljesen felkészültek is. —- Szót kell emelni az ellen is. hogy a beteg vasutasok nyugdíjazását rendkívül megnehezí­tették és gyakran akkor is szolgálatra kénysze­rítik őket. mikor az elsőfokú orvosi bizottság szolgáíatképtelenségüket megállapította — Kérjük a kormányt, hogy a nyelvvizsgá­kat szüntesse be. a beteg és munkaképtelen vas­utasok nyugdij-kérelmeit méltányosan intézzék el és senkit se bocsássanak el többé anélkül, bog''' nvugdiist ne adnának neki A törvénfhozék megfeledkeztek egy s&océl s mégis dózisttták a bmckíí- gazda§ági mnnká§okat és cselédeket (Bukarest, deecmber 10.) Ismeretes, hogy a mezőgazdasági munkások és cselédek betegse- gélyző járulékainak a fizetését nem tette az u.í törvényes intézkedés kötelezővé, illetőleg ezt a kötelezettséget fakultativ jellegire változtatta át. Kiderült azonban, hogy az u.i törvény szöve­gében csak a rokkantság és betegség esettre való biztosítás fakultativ jellege került be, a bmeset elleni biztosításról ez az intézkedés kimaradt. Alapos a feltevés, hogy a balesetbiztosításnak ez a módosítása csak tévedésből maradhaioií ki. E tévedésnek azonban bonyodalmas és súlyjs kő vetlcezményei vannak- Most, december 5 én a munkás és betegsegélyző pénztár igazgató-taná­csa rendeletet adott ki, mely szerint a baleset­biztosítás mezőgazdasági munkásokra és cselé­dekre is kötelező s minden munkás, illetőleg cseléd után havi 5 lej biztosítási járulékot, ezen kivül pedig hetenként 2 lej poldijat. az iparos­i 1 1 tanonciskolák javára, követel. Azok a magyar párti képviselők, akik a parlamentben és a mi­nisztériumban is interveniáltak a fakultatív jelleg keresztülvitele érdekében, most meglepe­téssel szereztek tudomást, erről a rendeletről, amely minden mezőgazdasági munkást és cselé­det ismét megadóztat. Ioanitescu munkaügyi mi­nisztert Gál Miklós képviselő kereste fcl^ és kérte, hogy a november elseje előtti járulékok behajtását függessze fel s hogy teremtsen tiszta helyzetet ebben az ügyben- A miniszter' intézke dést Ígért, de árra kérte a képviselőt, hogy a ma gyarpárti képviselők nyújtsanak be egy emlék iratot a betegsegélyző igazgató-tanácsához^ s adjanak be egy törvényjavaslatot a kamarához a baleset elleni biztosítás fakultatív jellegéről. Megállapodtak abban, hogy a törvény javaslatot a legrövidebb időn belül elkészítik. Társaságban és alkalmával í biztos lehet a siker felől asszonyom, ha selyeméi készült ruhában jár. I Cluj-fCoíozsvár Hók: Str.Gen.Neculcea 2. (Renner-palota) U Még karácsony előtt összeül a kisantant-konferencia (Bukarest, december 10.) Az egyik külföldi távirati iroda közli, hogy a kisantant konfe­rencia december 25-én ül össze. A konferencia elnöke Jeftici szerb külügyminiszter lesz. A bu­karesti lapok szerint még a karácsonyi ünne­pek előtt megtartják Belgrádban a kisantapt konferenciát, melyen a leszerelés és a revízió kérdését fogják megvitatni. A konferencián Románia részéről Titulescu külügyminiszter vesz részt. Az emlék-repülés egyik gépe lezuhant a bukaresti repülő­téren / • (Bukarest, december 10.) Súlyos repíilőszetren- csétlenség történt ma délelőtt a Bukarest mel­letti repülő-téren. Három katonai repülőgép szállott fel, hogy a tavaly ugyanezen a napon szerencsétlenül lezuhant Romeo Popescu kapi­tány sírjára virágot dobjanak. A felszállás előtt Domosneanu Péter repülőtiszt a gépével próbarepülést végzett. Hibás manőver követ­keztében a gépe lezuhant és összetört, őt pedig, összetört végtagokkal, haldokolva szállították i be a kórházba.

Next

/
Thumbnails
Contents