Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-10 / 284. szám
2 KELEJlUjSXG XV. ÉVF. 284. SZÁM. . ■MiMMMiHiaai SELECT Mozgóban t ATLANTIDA r Brigitte Heim nagy sikerrel lut rendkívüli film a főszerepben. Az elejtett orosz paktum. Az orosz megnemtámadási paktum ügyét a szenátusban lorga. a kamarában az Avcicscu- párti Hannibal Teodoreseu tették szóvá. lorga inkább kellemetlenkedni igyekezett a kormánynak. Teodoreseu azonban nyiltcm állást fontait Titulcscunak az orosz kérdésben tanúsított magatartásával szemben s a kormánypárt egy része helyeselt Teodorescu- nak. Gafencu volt külügyi államtitkár is közbeszólásban szögezte le. hogy az oroszok egyszer hajlandók voltak a Besszarábiáról való lemon dást aláírni, ezt a történelmi pillanatot akkor elmulasztottákManlu válaszolt Iorgának. A szenátus csütörtöki ülésén Maniu miniszterelnök válaszolt Iorgának a külpolitikai kérdéseire. Ami Dovgaleszky levelét illeti, az közismert, nóvumot ez a levél nem tartalmaz. Az ügy különben is a román kormány és a román parlament elhatározása folytán be van fejezve. Felolvassa Cadere varsói követ nyilatkozatát, aki kijelenti, hogy az oroszok sohasem fogadták el a vitatott „differenciák“ kifejezést létező, vagy jelenlegi és jövőbeni jelzőkkel és ő sem járult viszont más szövegezéshez, mint a differenciák szó felvételéhez. Az az állítás, hogy ő az oroszokkal megegyezett volna, nem felel meg a tényeknek. — Én a magyar propagandára nézve is intéztem önhöz kérdést — mondotta lorga— Ez egy egészen külön ügy. amelyre a kormány majd válaszolni fog, talán már holnap — válaszolta Maniu. lorga: Az én kérdésemben ez nem volt külön ügy. Én beszéltem a leningrádi rádiónak besszarábiai propagandájáról és ugyanakkor a magyarok románellenes akcióiról. Maniu: Önnek a szenátus elnökségéhez benyújtott kérdései nem kötik össze a két egymástól különálló ügyet. Áverésen összeesett a szószéken. Azután Averescu marsall megy fel a szószékre és a felirati javaslathoz beszélt, kijelenti, hogy sajnos, nálunk nem veszik túlságosan ko molyán a trónbeszédben foglalt kormánvigére- teket semBeszéd közben hirtelen rosszul lesz és nem tud szóhoz jutni. Costachescu elnök kéri. hogy pihenjen egy kissé, maid később folytatja a beszédét. A marsall azonban nem akar lemenni a szószékről. A következő pillanatban a szenátorok és miniszterek rémülten látják, hogy az agg marsall összeesett. Maniu. Titulescu és a többi miniszterek odasiettek a szószéken aléltan fekvő tábornokhoz, akit Anghelescu volt miniszter részesitett az első orvosi segélyben. Azután a szenátorok kivitték Averescut az elnöki fogadó- szobába. Megállapították, hogy a marsallt agy- ;szélhüdés érte. Ez a megállapítás érthető nagy megillető- dést keltett s Averescut a lakására szállították. Szerencsére kiderült később, hogy a szenátororvosok tévedtek. i . Este a Dobrovici, Meteanu. Daniel és Ada- miel orvosprofesszorok aláírásával orvosi buletin jelent meg Ayerescu állapotáról. A bulletin szerint Averescu influenzában megbetegedett, de miután szólásra iratkozott fel. orvosi tilalom dacára, elment a szenátusba és felszólalt. A marsall 3—4 nap múlva elhagyhatja a szobát és a .lövő kedden folytatni fogja a szenátusban beszédét. Az orvosi bulletin igen megnyugtató hatást gyakorolt. Ayerescu marsall pénteken délelőtt már több barátjával folytatott telefonbeszélgetést. — Politikai körökben érdekességként beszélik, hogy Averescu csütörtökön délután, mikor belépett a szenátus üléstermébe. odament lorga volt miniszterelnökhöz és kezet fogott vele. A marsall és lorga között mély politikai ellentét volt s évek óta nem is beszéltek egymással. Averescut meglátogatta Dúca, Titulescu. lorga, Vait-oanu. Atevra tábornok és Nicoleanu tábornok. valamint a néppárt több vezetője. Maniu miniszterelnök is többször érdeklődőit állapota felől. Érvénybe» marad a konverziót módosító törvény. Magyar ésl román szövege kapható Dr. Mandel Forditó |. Irodában Cluj, Memorandului 24. Ára 20, vidékre 30 lei. Postabélyegben is beküldhető. Tetemrehivás a bonctani intézetben Megrázó jelenet közben ismerte íei férjét az öngyilkos özvegye az összeroncsolt hullában (Kolozsvár, december 9.) Jelentettük már, hogy kedden az esti órákban öngyilkosság tör; tént a halálsorompónál. Egy 40—45 év körüli férfi a bukaresti gyors elé vetette magát, mely testét a felismerhetetlenségig roncsolta össze. A rendőrség vizsgálatot inditott. de a halott személyazonosságát nem sikerült megállapítani. Mindössze egy papirfoszlány adott némi utba- igazitást arra nézve, hogy az öngyilkos Szakács József kolozsvári földésszel azonos. Tegnap megjelent a központi rendőrségen Szakács felesége és bejelentette, hogy férje már három nap óta eltűnt. A bonctani intézethez utasították, ahol megmutatták a holttestet. Az asszony reszketve közeledett a boncasztalhoz. Lélegzetviszafojtva nézte. — Nem, ez nem lehet az én férjem... Az ajtónál újból visszafordult. Egyszerire csak erős zokogás törte meg a tetemrehivás csend iét. — ö az... Sírva tért vissza a rendőrség bűnügyi osztályához, ahol elmondta, hogy az áldozat azonos férjével, Szakács József hostáti magyar fóldész- szel. — Kódden délben ment el hazulról. Nem szólt wem mit. Este még azt gondoltam, .hogy valamelyik ismerősénél tartózkodik. Megjött a reggel s ekkor már nem tudtam megmagyarázni távolmaradását. Az újságban olvastam az öngyilkosságról, egyszerre feltámadt bennem a rettenetes gyanú. a rendőrtisztviselő megkérdezte a megtört’ asszonytól, mi lehet az oka az öngyilkosságnak? — Fogalmam sincs róla. Nehezen élünk, de valahogy átküzdöttük magunkat a nehézségeken. Szakács József halálának az okát tehát most is titok fedi. A permiszeb korszaka újból beköszöntött Az 9 »pori engedélyek nemcsak megdrágítják az éleset, hanem a korrupciónak újabb tápot adnak Az új minisztertanácsi határozat a kereskedők és iparosok körében nagy riadalmat keltett (Kolozsvár, december 8.) Bizonyára emlékszik még mindenki a permiszekre. A háború utolsó éveiben és a forradalom idején a legdivatosabb és a legismertebb szó volt a permisz. Emberek gazdagodtak meg belőle és egy egész társadalmi réteg permisz-kereskedéssel foglalkozott. Mindenféle permisznek meg volt az árfolyama s a zavaros korszak vége felé úgy hamisították a permiszeket. mint a bankót. Azt hittük, hogy a háborús és forradalmi rekvizitumoknak az ideje lejárt. És ime. a Ma- niu-kormány valuta és devizavédelem ürügye alatt minisztertanácson határozta el. hogy egv csomó kereskedelmi és ipari cikknek és élelmiszernek a külföldről való behozatalára miniszteri engedély kell. Az intézkedés az egész országban nagy meglepetést keltett. Már eddig is devizakorlátozások bénították meg a kereskedelmi és ipari életet, de ngylátszík a kormány nem áll meg ezen az utón. hanem a háború és forradalom éveire emlékezhető drótkerítésekkel veszi körül kereskedelmi és ivari életünket, ránk szabadítja újból a germ iszrendszert. amely után következni fon a baksisrendszer és a korrupció újabb felvirágzása. A kereskedelmi és iparügyi minisztérium egész csomó kereskedelmi és ipari cikkek behozatalát kontingentálja, illetve meg í^gia állapítani a külföldről való behozatal módozatát. Az uj rendelet valósággal megbénítja az importot. Ha a mai naptól kezdődőleg akár kereskedő. akár iparos árut akar rendelni külföldön. előbb a kamarák ajánlásán keresztül be kell szerezniük a permiszeket. mert eszek nélkül még megrendelést sem lehet eszközölni. Már maga a hivatalos eljárás is rendkívül hossza-', dalmas és költséges- Amíg egy kereskedő a kívánt permisz birtokába jut. addig a külföldről hozandó szezonáru már a divatjából kiment, tehát a kereskedő kénytelen olyan eszközökhöz folyamodni, amelyek a lassú, hivatalos eljárást meggyorsítják. Ismerve viszonyainkat, nem kell, külön hangsúlyoznunk, hogy az eljárásnak a meggyorsítása jelentékenyen meg fogja drági- : tani az árut is. Munkai "rsunknak alkalma volt beszélgetést folytatni több kereskedővel és iparossal, akik egyöntetűen kárhoztatják az uj rendszert. Meg vannak győződve arról, hogy nehány napon belül a vernnszek a külföldről behozandó áruk értékét ugrásszerűen fogják megdrágítani. — Már a múltból ismerjük. — mondotta az egyik tekintélyes kereskedő. — a permiszrend- szert. ’Sok bajt és kellemetlenséget fog okozni ! nekünk a jövőben is. A permiszeknek árfolyama lesz, csak az a baj, hogy a mai nehéz viszonyok között nem tudjuk megfizetni. Az utolsó évek- 1 ben sok nehézséggel küzdöttünk meg, de a per- ' miszrendszer a kegyelemdöfést fogja nekünk megadniGazdasági könpek! Leszállított áron! De«E!2®8s©r 15-sg! tel Bei nátsky: A veteményes kert-------------84 „ A mezőgazdaság alapelvei SS „ Gyümölcskertészet — — — 67 „ Növény kórtan elemei------SS Krenedits : Baromfitenyésztés-------------84 Bittera : A kukorica-----------------— 45 „ Szerves trágyák-----------------£S „ Kender és len —-------------28 „ Műtrágyák------------------56 „ Répatermelés------------— 39 Buchta: Gyümölcs és főzelék feldolgozása és konzerválása-----------— 67 Darvas—Magyari—Kossá: Hazai gyógynövények ismertetése és használata 280 DornerBéia; Burgonyatermesztés------5© „ „ Sertéstenyésztés--------------84 „ „ Rét- és legelőművelés-------168 „ . Kereskedelmi trágyák — 168 Éltető: Vaj- és sajtgyártás------84 Ereky: Zöldtakarmány malom — 56 Fehér: Takarmánynövények term. Gratz Oltó: A kisgazda fejős tehéne — Guoth: A pata és a csülök — — Gyárfás: Szántóföld — — — — — Hauser: Vetés és növényápolás — Hérits—Tóth—Oszirovszhy: Gyümölcsök szeszipari feldolgozása — Méhészet —-------------Méhészeti kiskáté------— Cirok, köles, mák-----*----Nyúl- és kecsketenyésztés Magyari—Kossá: Hazai gyógynövények haszna------—----------0 ztrovszkyné: A szöllő és must — — Papp : Gabonafélék —-------------PettenkoHer: A bor — — —-----Prack: Kisbirtok-----------------Szemere: Háztartási konzerv— _ Welsik: Okszerű növénytermelés Ignácz: Illés: Lel 28 56 84 28 56 84 84 22 28 56 100 84 22 140 56 56 112 Kérjük a pénzt előre beküldeni, hogy porléraciatesesa küldhessük. Minerva könyvkereskedés CSuj-Kolozsvár, Strada Regina Maria (volt Deák Ferenc ucca) 1. szám a;&tL
