Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-28 / 298. szám
XV. ÉVP. 298. SZÁM. KtLETI'ÜJSKG 5 A munkakamarák kerületi beosztásánál Udvarhely és Csik vármegyéket Baciuhoz csatolták Újabb románizáló törekvések — kamara fog működni és négy (Kolozsvár, december 27.) Megírta a Keleti Újság, hogy az országban munkakamarákat állítanak fel. A kérdéssel kapcsolatosan a leg- eilentétesebb verziók kerültek forgalomba s igy még a kamarák számát sem lehetett tudni. A Monitorul Uilcíai 2(i7. szamában hivatalos közlemény foglalkozik u munkakumurákkai, azok számával és hatáskörével. 1. Kamura iaşi székhellyel (GO tag. Dolo- hoi, Botosanu, Vaslui. Fáiciu és Komán megyékkel;. 2. Bacău (ói) tag. megyék: Baia, Neamţ, Udvarhely és Csik). 3. Gaíati (80 tag, megyék: C'ovurlui, Tecuci, Tutova. Futna). 4. Braila (51) tag. megyék: Braila. K. Sárát. T'ul- cea, Jalomita). 5. Constanta (50 tag, megyék: Constanta, Durostoi, Caliacra). tí. Ismail (50 tag, megyék: Cetatea Álba, Ismail, Cahul). 7. Bucureşti (GO tag, megyék: Ilfov, Vaşca. Muscel, Arges, Olt. Teleorman). 8. Ploieşti (50 tag, megyék: Prahova, Dâmboviţa, Buzău). 9. Craiova (50 tag, megyék: Vâlcea, Komauati, Dolj, Gor.i, Mehedinţi). 10. Temesvár (50 tag, megyék: Szörény, Krassó és Temes-Torontál). 11. Arad (50 tag, megyék: Bihar, Arad, Hányad). 12. Szeben (50 tag. megyék: Szcben, Al- sófehér, Nagyküküllő, Kiskiiktillő). 13. Kolozsvár (60 tag, megyék: Szatmár, Máramaros, Naszód, Szamos, Kolozs, Szilágy. Torda és Maros). 14. Brassó (50 tag. megyék*. Brassó, Má romszék, Bogaras). 15. Kiseuev (50 tag. megyék: Balei, Sqroea, Orliei, Lapusna, Tighina). 16. Cernoviţi (50 tag. megyék: Oernoviti. Hto ro.iineti, Rădăuţi. Suceava, Câmpulung. Hotin). A kamarák hatáskörét az alábbiakban állapították meg: .................. 1. Jelentésekkel, memorandumokkal, tanulmányokkal és Bármely más eszközzel informálni a könhatóná- gokat az ipari és kereskedelmi alkalmazottak, valamint a kisiparosok helyzetéről; a munkaviszonyok, a muhkásvédelem, a munkapiac, a szociális biztosítások. a munkásegészségügy és a szakmai oktatás szabályozására javaslatokat tenni, valamint minden olyan ’ déssel foglalkozni, mely közvetlenül vagy közvetve érinti az alkalmazottak és kisiparosok érdekeit. 2. A fentiekre vonatkozó törvényjavaslatokat és rendeleteket megtárgyalni és észrevételeiket megtenni. 3. Az illetékes hatóságoknál eljárni és azokkal karöltve együttműködni a munkaügyi törvények szigorú betartása végett. A munkakamarák az illetékes hatóságoktól munkaügyi inspekciókat kérhetnek, amelyeken az inspekcióé hatósági közegek mellé adott meg- bizottaikkal résztvehetnok. Az országban tizenhat szenátort választanak 8 Statisztikai adatok összegyűjtése és ankétek rendezése céljából a közhatóságokkal együttműködni, esetleg ilyen munkálatokat saját kezdeményezésből véghezvinni. 9. A munkások és kisiparosok gazdasági, szociális és kulturális helyzetének feljavítására szolgáló intézmények létesítését előmozdítani és támogatni. 10. Védelmet nyújtani a munkásoknak és kisiparosoknak munkabér, illetve megdolgozott munka ki nem egyenlítése, továbbá indokolatlan elbocsátások és a kollektivszerzödések rendelkezéseinek be nem tartása esetén. Ilyen esetekben a munkások és kisiparosok jogait, ezek helyett és ezek nevében, bíróság utján érvényesíteni. 11. Kifejtett tevékenységükről a munkaügyi minisztériumnak évi jelentésben beszámolni. 12. A munkakamarák részére fenntartott 4 szenátusi helyet betölteni. Araint a fenntiekből látható, a sovén, elnyomó politika ezúttal is diadalmaskodott a józan és tárgyilagos elgondolások fölött. Nem tudjuk megérteni, hogy a székely megyéknek mi közük van Bacăuhoz? Nagyon tévednek azok az urak. akik azt hiszik, hogy az ilyen bánásmóddal s magatartással megtörik a kisebbségi lakosság törhetetlen magyarságát. Temesváron a Magyar Párt egyezményt kötött a nemzeti parasztpárttal a városi választásra A magyar alpolgármesterség miatt nem tudtak a svábokkal megegyezni (Temesvár, december 27 ) A városi tanács választása .immár 14-én lesz Temesváron s a urtok készülődése már elég lázasnak mondható. Különösen a Magyar Párt lépett már a lázas tevékenység terére, amire szükség van azért, is, mert a németekkel nem sikerült kisebb-1 ségi_egyezményt kötni. A temesvári svábsúg vezetőivel loiytnUPt tárgyalások nem vezettek eredményre, meri a sváb vezetők állást foglaltak az ellen, hogy Temesvárnak magyar alpol-l né ••mestere legyen. A Magyar Párt pedig mindent elkövetett a német és magyar igények összeegyeztetése érdekében s azt a prepozíciót tették, hogy magvai és német alpolgármestert is válasszanak és ha a két alpolgármester megválasztását nem hagynák jóvá. az esotbcu három hónap leteltével a magyarok alpolgármestere átadja helyét a németekének. A ábok még ezt a megoldást sem fogadták el és a M :yar Pártnak nem volt más mit tennie, a svábok nélkül volt kénytelen a tárgyalásokat folytatni más pártokkal. A nemzoti-oarasztpárttal már szombaton létrejött a megállapodás, amely szerint közös listával indulnak a választásra, még pedig úgy, hogy a jelöltek egyharmudét a nem- zetí-paras/, tpárt. egyharmadát a Mag var Párt adja. a harmadik harmadét fenntartjuk azok számára, akikkel még közösen megegyeznek. A Magyar Párt számára az egyezmény biztosítja az alpolgáraiosterséget és biztosit az állandó választmányban még egy helyet, A magyar tanácsjelöltek között szerepelnek többek között Ungar Adolf dr. alelnök. Kakuk János bankigazgató, Pál György dr. főtitkár. A magyar al- polgármesterségrc valószínűleg TJngár Adolf dv.-t jelölik, aki a temesvári tagozat ügyeit vezeti. Ha a német párttal sikerül megegyezni, az esetben két alpolgáimestert jelölnek közösoj. hogy a németeknek is jusson egy alpolgármesteri hely. —o— 4. Az Ipar, kereskedelem és kézművesség támogatása végett fţtesiîendo intézményekre vonatkozó': g véleményt monyani, amennyiben azok a munkásság és kisiparosok érdekeit érintik. 5. A munkások, kisiparosok ér munkaadók közötti jóvlazonyt előmozdítani, Egyéni, illetve kollektiv mun- kalconfliktusok esetén, akár az érdekeltek felkérésére, akár saját kezdeményezésükből, azok elintézésére közbenjárni és a kollektivszerzödések megkötését megkönnyíteni. 6. A létrejött munkaszerződéseket beiktatni; a területükön működő munkás- és kisiparos szervezetekről nyilvántartást vezetni és azokkal állandóan összoköt- tetésben lenni. * 7. A munkásság és kisiparosok helyzetének feljavítására törekvő szervezetekkel és intézményekkel együttműködni; képviselőiket mindazon szervekben (bizottságok, városi tanácsok, stb.1 beküldeni, amelyekben a törvény, vagy egyéb rendelkezések szerint a munkásság és a kisiparosok részére képviselteti/ biz- tosittatik. legmegbízhatóbb ÓVSZER Minden árleszáüstási akcióban részi vesz, éppen ezért kitttnö és olcsó regényekért és szakkttnyvekert Lrduiion a HMM Cluj-Kolozsvár, íteg. Maria (Deák F. ti.) 1. I Újévkor a Royal Moziéban az,,Äsilaltb8tyar“ Willy Fritsch-css! I ^rfWMillli IMIbilllMIIIWiBlliHI ITÍTirMWWMnnfrfBWBriTtMííTIIDT"iI[iMsMPMMKIllllIIgbmm»/ Egy érült a japán császárnak adta ki magát és a császár maszkjában beszédet intézett a katonaságkoz (Tokió, december 27.) A japán császár rendkívül népszerű és népszerűségének egyik oka az, hogy szakított a régi tradíciókkal, amely szerint n császárt n népnek tulajdonképpen nem is szabad látni, n japán uralkodó az ősi hagyományokkal ellentétben gyakruü jelenik meg n nép között s igen sokszor minden kíséret nélkül mutatkozik. Pár nappal ezelőtt egy kisebb japán városban meglepetésszerűen megjelent a császár, akit csak egy adjutánsa kisért. Ez még nem keltett nagyobb feltűnést, mert a japán császár gyakran indul el ilyen látogatásokra az ország különböző vidékein. A császárnál azonnal jelentkezett n város helyőrségének a parancsnoka és egyáltalán nem talált semmi rendkívülit abban, hogy n császár elrendelte, hogy a katonaságot k szemlére vezessék elő. 4 A nagy katonai parádén a császár, aki a gyakorlótéren is adjutánsának kísérel ében jelént meg, megvárta a csapatok elvonulását, azután a tisztek legnagyobb csodálkozására beszédet intézett a katonasághoz. Ebben a bt szeriben elmondotta, hogy Tokióban nem ér. I magát biztonságban és ezért elhatározta, hogy más rá- rosba. teszi út székhelyét, majd szidalmad ti kezdte a kormányt. ‘A helyőrségi parancsnok a legnagyobb rémülettel hallgatta a császár beszédét, aipely azt a gyanút keltette benne, hogy az uralkodó hir télén megőrült. Otthagyta a szemlét és a tele ionhoz rohant, hogy a szörnyű eseméíiyröL értesítse a tokiói kormányt. Amint leadta a jeleneteit rögtön kiderült, hogy egy őrült errtbér vezette félre, aki valamilyen módon megszerezte a császár egyenruhájának másolatát és úgy maszkírozta ki magút, hogy teljesein hasonlítson a császárhoz. Az igazi császár odahaza volt tokiói palotájában c semmit sem tudott arról, hogy nevében a távoli város garnizonja előtt valaki izgató beszédet tart. A parancsnok erre visszarohant a gyakorlótérre, ahol a császár még mindig beszélt a merev vigyázállásban haptákoló századok előtt. Nagy nehezen iá tudták venni a tisztek arra, hogy fejezze be a beszédet és agy vitték el tt gyakorlótérről, hogy senki nem vette észre, hogy mi történik. Az orvosok rögtön megvizsgálták a szónokot, akiről megállapították, hogy órait. Kiderült az is, hogy a kíséretében levő adjutáns is örült. A további vizsgálat azután kiderített«, hogy a szérenesetlen őrült, aki a japán császár maszkjába)'! ilyen feltűnő módon viselkedett, egy előkelő japán politikusnak a fia, akit Tokió egyik legelőkelőbb ideggyógyiiitézctébrn kezeltek, ahonnan egy másik őrültnek, az „adjutánsnak“ a társaságában sikerült elszöknie. Azt még nem tudták kinyomozni, hogy az őrült hogyan jutott az egyenruhákhoz és a rendjelekhez, amelyeket a katonai díszszemlén viselt. A japán estis < ár elvein di He, hogy a szerencsétlen őrültet, aki pár órám az ő szerepét ilyen borzalmasan játszotta, a legnagyobb gonddal ápolják. —o6
