Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-28 / 298. szám

KUETlUjsm XV. ÉVF. 298. SZÁM. Matuskáék karácsonya Látogatás a biatorbágyi merénylő családjánál (Bécs, december 27.) Becs, V. kerület Hofgasse 9. szám. Régi egyemeletes sarokház, a földszintjén apró boltok, bent a házban ajtó ajtó mellett, csupa kislakás. A ház valamikor Matuska Szilveszter telekkönyvi tu­lajdona volt, amióta azonban a volt házigazda börtön­ben ül, a hitelezők elárvereztették, de az első emelet egyik háromszobás lakásában meghagyták Matuska Szilveszternél és kislányát. A lakást még külön vas- ajtó zárja el a többi lakástól. Matuskáné vigyáz, nem mindenkit enged be magához, a vasajtő állandóan zárva van. Karácsony napján felkeressük a stcini börtön szo­morú asszonyát. Könnyes arccal fogad. A férjét min­den öt hétben egyszer látogathatja meg és csak négy­hetenként egyszer válthat vele levelet. A lakás szerény polgári berendezésű, mindössze egy szobát fütenek, mert Matuskánénak azon a látoga­táson kivül, amit hazulról, Csantavérröl kap, semmi jö­vedelme nincs és Így takarékoskodnia kell. Az Íróasztalon ott áll keretben Matuska Szilveszter arcképe. Matuska Szilvesztert ebben a házban nem merénylőnek, nem gyilkosnak, hanem szánandó beteg embernek tartják. A felesége elmondja, hogy ö már hónapokkal a merényletek előtt tudta, hogy Szilvinél valami nincs rendben. Gyakran, ha együtt voltak, meg­állt az uccán és ok nélkül sirni kezdett. Állandóan ma­gában beszélt. Az ügyei viteléhez sem volt meg a kellő értelme. A kőbánya üzletbe több, mint harmincezer silling készpénzt fektetett be és amikor kivált az üz­letből, a társai áruval fizették ki. Büszke volt rá, hogy visszakapta a pénzét. A kapott árut azután a legna­gyobb erőfeszítésekkel lehetett huszonötezer sillingért eladni. Matuska meg volt győződve, hogy az áru, amit kapott, sok ezer slllinget ér. Matuska Szilvesztemé, Dér Irén nem tudja és nem is akarja a férjét elfelejteni. Az emberek gondoskodnak is róla, hogy ne felejtse el. Magyarországról, egyik du­nántúli városból valamilyen rejtélyes asszony levelez vele. A nő nem Írja meg a nevét, nem Írja meg a lak­óimét, csak azt a cimet közli, ahova a választ várja. Az ismeretlen levélíró nem kevesebbet Aliit, mint azt, hogy ő tudja, hogy ki követte el a biatorbágyi merény­letet. Ugyanaz, aki annakidején az Erzsébetvárosi Társaskör elleni merényletet is elkövette, az illetővel érintkezésben is van, asszony! és anyai szolidaritása készteti arra, hogy ezeket az adatokat és az erre vo­natkozó bizonyítékokat Matuskánénak rendelkezésére bocsássa. Pénzt nem kér, csupán azt kívánja, hogy Matuskáné látogassa meg. A levelei azonban mindig bonyolultabbak, a elme mindig jobban komplikálódik, úgy. hogy Matuskáné, aki az első levél után remélni kezdett, mindjobban kénytelen arról meggyőződni, hogy a titokzatos levélíró nem normális. A Matuska-ügyről ezenkívül még pesti ügyvédek leveleznek a szegény Matuskánéval. Jelentkeznek, hogy elvállalják Matuska Szilveszter védelmét. Előleget, sőt honoráriumot nem kér égjük sem, megelégszenek a reklámmal, amit ez a szenzációs védelem jelent. Bejön a szobába Matuska Szilveszter leánya, a kis Irén is. Tizenegyéves korához képest csodálatosan fej­lett, szép arcú, csinos kislány, aki az osztályának leg­jobb tanulója. Az anyja a kislány nevét megváltoz­tatta, már nem hívják Matuskának és az iskolában sem a tanárnői, sem az osztálytársai nem tudják, hogy milyen veszedelmes név örököse a kislány, akinek a kedvéért Matuska Szilveszterné nem akarja elhagyni Bécset, már egész osztrák lett, keresi a magyar sza­vakat és a kiejtésből is kihallatszik, hogy ritkán beszél magyarul. Feltűnően hasonlít az apjához, .akiről ra­jongó szeretettel beszél. vájjon hozhatsz-e valamit, mivel én itt nem ismerem ki magam. Egyelőre ne hozz semmit, csak ha már megtudtad, hogy meg van engedve, úgy küld el pos­tán. Nagyon jól vagyok és egészséges. Minden bíró­ságnak jogában áll a bűnösség kérdésében igennel, vagy nemmel felelni, de olyan bíróság nincs a világon, amelynek joga volna a tényállást megváltoztatni és az én esetemben ez történt. A magyar bíróság előtt ez majd ki fog tűnni és eszerint fogja értékelni ezt az Ítéletet. Üdvözlöm az ügyvéd urakat és a fötisztelendö urat. Az Ítéletben 39 Mba van. Imádkozom az Istenhez, hogy büntesse meg azokat, akik a tényállást meghami­sították. Most már templom van a cellámban. A nagy­templomba csak vasárnap megyek. Nagy udvarunk van, ahol sétálok és gyönyörűen süt a nap. Nincs po­loska, egyetlen egyet sem találtam. Nagyon tiszta a cella, rendes székkel és nagy asztallal. A Landesge- richten sok poloska volt. 7-től 7-ig kell aludni. Két uj találmányom van a levélboriték csinálásra és a könyv­tárra vonatkozólag. A levélboriték csináláson kívül más munka nincs. Tanítónői állásért kellene folya­modnod Budapesten. Most volna protekciód, mert ro­konod, Homan Bálint az uj kultuszminiszter. Kérek rajzeszközöket, mindenféle színű tusokat. Most már tu­dok a baloldalomon feküdni és nincs nagy szívdobogá­som. Azt gondolom, hogy mindennek a cigaretta az oka, a merényleteknek is, Igaza volt annak a profesz- szornak Budapesten, aki azt mondotta, hogy csak egy cigarettát szívhatok. Némely ember százat is szív, de amióta én cigarettázom, elvesztettem üzleti önállósá­gomat. Mi történt a turbina-modellemmel? Nagyon szeretlek benneteket. Itt központi fűtés van. Különben jól vagyok, ezer csókot küld ApucL Matuskánét aggasztja az, hogy Magyarország ki­kéri és esetleg törvényt ül a férje fölött. Az a remé­nye azonban, hogy mégis csak megállapítják, hogy Ma- tuska Szilveszter elmebajos, kórházba utalják és esetleg kigyógyitják, amikor mindent elfeledve, még nyugodt :s boldog esztendőket élnek egymással. Az ünnepelt Kodály Zoltánnál Matuskáné még mindössze egyszer látogathatta meg a steini fogházban az urát, aki ott borítékokat ra­gaszt. Közben nagy felfedezések tervével foglalkozik, üres óráiban pedig kottákat és verseket ir. Bár az orvosok azt állapították meg, hogy Matuska nem beszámithatatlan, ez a kotta, de még inkább Ma­tuska levelei azt bizonyítják, hogy a merénylő nem normális. íme a levele, amelyet karácsonyra küldött feleségének és a kislányának: Kedves aranyos leánykám és édes feleségem. Azt hiszem, hogy a hajkefémet elvesztettem. Vagy a vonaton, vagy az autótaxiban. Két imakönyvön ki­vül semmit nem hoztam magammal és azokat is elvet­ték tőlem és mindmáig nem kaptam vissza. Csak min­den négy héten irhatok és te is csak négyhetenként Írhatsz nekem. Látogatást csak öthetenként fogadha­tok, december 27-lkén aranyos Gabikámmal együtt várlak. Megkaptad-e a Madonnát? A koszt elég és jobb, mint a bécsi Landesgerichtben. A cellám i3 sok­kal jobb. Levélboritékokat csinálok, tegnap kezdtem meg a munkát. A cellámban dolgozom. Jelentkezz ra- portra a kormányfőtanácsos urnái és kérd meg, hogy A cukorbetegség, érelmeszesedés, magas vér­nyomás, gyomorbetegségek, hizlaló és soványitó kúrák, vesebetegségek stb. CZELKAIFSZTER DIÉTÁS SZAKÁCSKÖNYVE 194 oldal. Soós, Evald, Bálint, Hammersdorfer és több más orvostanár elvei alapján. — Kapható: Lobi birlapiroda Arad, Lobi Könyvkereskedés Timi­şoara. — Megrendelhető 140 lej utánvét mellett. (Budapest, december 27.) Kodály Zoltán most lett ötvenéves. Ez a félévszázados születési évforduló nem is annyira neki ünnepi mozzanat, mint inkább a zene­világnak. A Psalmus Hungaricus szerzőjének neve vé­gigzeng és tiszteletet visszhangoz a müveit külföldön, az alkotó munkában megőrzött ifjúság töretlen fris­seségével néz a jövö elé az ötvenéves Kodály Zoltán. — Nem szolgálhatok visszaemlékezéssel, vallomás­sal az eddig megtett útról — mondja — mert még nem gondolok a múltra — majd ha öregebb leszek. Különben is minden nagyobb élményem, az életem ese­ményei, mindaz, amiről érdemes lenne beszélnem, fel­szívódtak a zenémben. Szavakkal nem is tudnám többé felmelegiteni őket. — Hogy mikor kezdtem először ze­nével foglalkozni? — lám erre az időre nagyon jól visz- szaemlékszem. Hároméves koromban. Egyizben besom- fordáltam a konyhába, birtokomba kerítettem édes­anyám szűrőkanalát — melyet akkori felfogásom sze­rint haszontalan célra használtak — én azonban spár­gákat húzogattam a likacsokon keresztül s odaerösi- tettem a kanál végére. Kész volt a sajátszerkesztette gitárom, amelyet nagy buzgalommal pengettem és dal­lamokat dudolgattam hozzá, amelyeket akkor rögtö­nöztem. Nagyon tetszett nekem ez a muzsikálás, meri attól kezdve sehogysem akartam megválni a kanáltól. Sajnos, ezek a kompozícióim nem maradtak fenn, pe­dig biztosra veszem, hogy azóta sem komponáltam oly szépeket. — Könnyedén felsóhajt s elgondolkozva ir.o solyog. — Még az első hangos siker — amelyet ínint tizenhatéves diák arattam az intézeti zenekar előadá­sában a nyitányommal — sem fogható ahhoz a belső örömhöz, amelyet mint publikum és szerző egj'személy- ben éltem át művészi pályám hajnalán. — Érzésem szerint a mai zenei nagyüzem fölösle­ges megállásokra kényszeríti a zeneköltöt, aki akarva- nemakarva maga előtt láthatja minden termését, amit létrehozott. S igy ahelyett, hogy elfelejtené azt, amin túl van s lekötné egész figyelmét a jövőbeli alkotás, törődnie kell a múlttal. Azt hiszem, csak áldás szárma­I zlk abból az utókorra, hogy Mozart nem érte meg mü­vei kiadását, mert a kész szerzemény igy többé nem foglalkoztatta s alkotó szellemének szabad kiáradását 1mi sem gátolta, fantáziáját teljesen lefoglalta mindig a készülő mü. A müélvezo szempontjából üdvös az fájdalmas igazság, hogy az értékes mü: alkotójának ne hozzon gyümölcsöt. Sajnos, mint tapasztalható, a mai fiatalság nem akar müélvezo 'enni, jobban érdekli a sport és a technika, mint az emberi élet legdrágább kincse: a művészet. Az a megnyugtató, hogy ez nem tartós állapot, igy volt a napoleoni háborúk után is. — Hogy mikor virágzik ki a népi zenében élő ősi magyar zenei tradíciók fája? — el fog talán ez az idő is következni. Amikor majd az úri és falusi tömeg együtt fogja énekelni a faját és életerejét kifejező ősi dalokat, amelyektől egyedül várható a magyar zene­művészet föllendülése! Erdély nagy előnyben van mert itt a társadalmi tagozódás sohasem volt oly erős. Minden harisnyás székelynek akad egy-két nadrágos rokona s igy közvetlenebb a kapcsolat az intellektuá­lis cs a földművelő réteg között. Nem volt sohasem oly nagy válaszfal városi cs falusi között, mint minálunk. Erdélyben az intellektuális elem magában hordja a földművelő néppel való együttérzést és többé-kevésbé lelki közösségét. Ez nagy kincs. Zeneileg a nadrágos nem nézett olyan idegenül a harisnyás rokon dalaira, mint néz még ma is egy magyarországi városi a pa­raszt dalaira. Ezt a szerencsére még meglevő közössé­get fenntartani volna, az erdélyi intellektuális osztály egyik legszebb hivatása. Hallom, tartanak imitt-amott dalosünnepeket. De ez még nem elég. Népdalköltésze­tünk ápolását nem alkalmilag, hanem tervszerűen és állandósítva kellene művelni, hogy természetes folya­mattá váljék és ne kelljen mesterségesen feléiesztgetni. Az intellektuális rétegeknek a földműves néptől kell megtanulniok azt. amit az jobban tud, mert ebben az I esetben csakis úgy emelhetik a kultúrát, ha ök szálla- 1 nak le a faluhoz. (*) Babits Mihály: „A gólyakalifa“. Első nagy feltűnést keltő regénye volt ez a könyv Babits Mihálynak, a magyar irodalom legsok­oldalúbb nagyságának és egyik legnagyobb ér­tékének. Megjelenése óta Babits Mihály a ma­gyar irodalom élére került, munkái pedig be­járták egész Európát s mindenütt dicsőséget szereztek szerzőjüknek s a magyar irodalomnak. Babits Mihály rég elfogyott regényét most uj, olcsó kiadásban adta ki az Athaneaum, — ki kellett adnia, mert az olvasóközönség követeli ezt s mert a magyar irodalom nem tudja nél­külözni a Gólyakalifához hasonló ritka értéket. De ki kellett adnia azért is, mert a Gólyakaiiía olyan friss, lüktető tempójú, modern szellemű, mai levegőjű regény, hogy csodálkozva nézzük aktualitását, mely már az örök értékek aktuali­tása. A kettős élet freudi problémájával Babits Mihály hatalmas kultúrájú szelleme mar aiskor foglalkozott, amikor evvel még úgyszólván első volt a magyar irodalomban. Az ő elsősége azon­ban csalt egyik oka regénye érdekességénél;, — a mélyebb ok ott rejlik, hogy Babits hőse pár­huzamosan folyó két életét oly övök művészet­tel, oly nagyszerű reaiitussal s my.klasszikus tisztasággal rögzítette meg, amely mindig un es izgalmas marad s amelynek egy szava sem fa­kulhat el sohasem. A kitűnő regény propa­gandakiadása kötve 57 lej, kapható minden könyvkereskedésben. _ A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODA HÍREI: A Szilveszterre hazatérő' Magyar Színház két szen­zációja. A Temesváron a régi időkre emlékeztető dia­dalmas sikerrel játszó kolozsvári szintársu&l. Szilvesz­terre hazatér. Két nagy szenzációja le-« a Magyar Színháznak. Az egyik az Ezerjó, amelyet Szilveszter éj­szakáján ad elő a színház. Az Ezerjó látványos revü- operett, amelyet zene- és táncbetétekkel olyan gaz­daggá tett a színház, hogy a komplett előadás teljes szilveszteri kabarét is magába foglal. Egyúttal éjfélkor malacokat, peszgőt és színházjegyeket is sorsolnak ki a közönség között. — A másik szenzáció a hétfőn, 2-án este bemutatandó írja hadnagy, amely hosszú évek óta a legnagyobb pesti siker. Az írja hadnagy három felvonásos, 13 képből álló mesejátékszerü vígjá­ték, amelyhez a színház tiz teljesen uj diszletet készít­tetett. A legnagyobb gondossággal előkészített előadás szenzációja lesz a kolozsvári színjátszás történetének. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Szombaton, december 31-én délután 3-kor: Hamu­pipőke. (Gyermekelöadás mozihelyárakkal. Soro­zatszám: 24.) Szombaton, december Sl-ikén este 8-kor: Jó házból való urUúny, (Vaszary János óriási sikerű vigjá- tékujdonsága harmadszor. Sorozatszám: 25.) Szombaton, december 31-én este fél 11-kor: Ezerjó. (Revüoperett-ujdonság először. A nézőtéren és a színpadon. A teljes prózai- és operettegyüttes fel­lépése. Az előadás keretében nagy szilveszteri ka­baré, malac-, pezsgő- és színházjegy-sorsolással. Rendező: Tompa Béla. Sorozatszám: 26.) Vasárnap, január 1-én délután 3-kor: Elcserélt ember. (Nagyon olcsó mozihelyárakkal. Sorozalszám: 27.) Vasárnap, január 1-én este 6 órakor: Ezerjó (2-odszor. Sorozatszám 28.) Vasárnap, január 1-én este 9 órakor: Ezerjó. (3-ad- szor. Sorozatszám: 29.) Hétfőn, január 2-ikán este 9-kor: írja hadnagy. (Mel­ler Rózsi világhírű színjátéké, 13 képben. Tiz uj díszlet! A teljes operette- és drámai-együttes fel­lépése. Rendező: Földényi László. Sorozatszám: 30.) Kedden, január 3-án este 9-kor: írja hadnagy. (2-ed- szor. Sorozatszám: 31.) Szerdán, január 4-ikén este 9-kor: írja hadnagy. (3-adszor. Sorozatszám: 32.) —o— A ROMAN OPERA MŰSORA: Szerda, december 28.: Aida. Péntek, december 30.: Cigánybáró. Vasárnap, január 1. (este): Á denevér.

Next

/
Thumbnails
Contents