Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-28 / 298. szám
KElETltíjsms XV. ÉVF. 29S. SZÁM. Puky Endre magyar külügyminiszter Románia és Magyarország kapcsolatairól „Románia lojális magatartása hozzájárul a viszony megjavításához I“ (Budapest, december 27.) A Magyar Szó című lau munkatársa meginterjúvolta Puky Endre magyar külügyminisztert a román-ma* gyár viszonyról- Puky külügyminiszter a következő érdekes'nyilatkozatot tette:-- Magyarország mindig arra törekedett, hogy a szomszódállamokkal békés jóviszoüyban éljen és hogy azt ezekhez való kapcsolatai javuljanak. Romániával való jóviszonyunkat átmenetileg megzavarták azok a tüntetések, anie* lyek Bukarestben és több erdélyi városban lefolytak. Azonban megelégedéssel vettük a román kormány leszögezett álláspontját, hogy u magyarellenes agitációval nem azonosítja magát és azt eiiléli. Meg vagyok róla győződve, hogy a román kormány lojális magatartása ebben a kérdésben nagyban hozzájárult a két ország közötti viszony megjavításához. — A kereskedelmi viszony javítása nem rajtunk múlik, mert többször hangoztattuk, hogy úgy Bonni mával, mint bármely más állam mai készek vagyunk szélesebb gazdasági kooperáció érdekében közreműködni. Hangsúlyozom, — amint a parlamentben is kijelentettem — hogy a magyar kormány a magyar ellenes tüntetések tényét úrin hozza összeköttetésbe a kereskedelmi kapcsolatokkal, magát befolyásolni azok által nem hagyja és reméli, hogy Romániával is ki fogja tudni bővíteni árucsereforgalmát. ami a két állam szomszédos földrajzi fekvésének természetes következménye lenne. Az újságíró érdeklődött Magyarország szerepéről és magatartásáról a nemzetközi problémák megoldásánál. — Erre vonatkozólag a külügyminiszter kijelentette. hogy Magyarország a legnagyobb érdeklődéssel néz a közeledő konferenciák, a lefegyverzési és világgazdasági konferencia elé és el van határozva arra. hogy azokon érdekeit tehetsége szerint képviseli. A nemzetközi megértés gondolata nagymértékben haladt előre az öt nagy hatalom genfi nyilatkozatával, amely kimondja a Jcíegyverzett államok részére biztosítandó egyenjogúságot. Ezzel megszűnik az az igazságtalanság, hogy az államokat két kategóriába sorolták. Elismerték elvben a legyőzőitek egyenjogúságát úgy a leszerelés, mint a biztonság kérdésében. Az egyenjogúság elvben való elismerése egy újabb lépés a békeszerződések revíziója terén. — Magyarország, különösen élénk érdeklődéssel várja a világgazdasági konferencia ösz- szeülését, ahol számos olyan probléma megvitatása kerül szőnyegre, amelyek megoldása nélkül a világgazdasági válságból ki nem jutunk. Ez a közép- és kelttetlrópai agrárállamoknak kiváltképpen érdeke, mert ezek a világkriZis súlyát még az ipari államoknál is jobban érzik. — Remélem, hogy a keleteurópai agrárálla- mók érdekközösségének gondolata a világgazdasági konferencián erősödni fog és hozzá fog járulni miildnnnyiunk érdekében a kibontakozáshoz. —o— Hogyan él Tiíulescu Belgrédban? (Belgrad, december 27.) A belgrádi kisan j tant konferencia idején az érdeklődés központ-] jábaü TítuleScn román külügyminiszter állott.! akit ma Románia legkiválóbb politikusának és! diplomatájának tartanak. Tiíulescu nagyszá-j un újságíró csoport kíséretében érkezett meg a jugoszláv fővárosba és n román újságírók sok! érdekes dolgot meséltek el a nagy román állam-; férfin magánéletéről. Ezekből a mozaikszerül adatokból egy nemcsak tehetséges politikust.! hanem egy érdekei különc természetű embert ismerünk ma" í'Lulescuban, akit egyébként a világ legk döbben felkelő külügyminiszterének is tartanak. haja a nap tulajdonképpen este kezdődik, a nappalt legszívesebben átalussza. Környezete természetesen az éjszakai életre rendezkedett be és a bukaresti küiugyminiszteríumban a komoly munka is csak tsíe kezdődik. Belgrádiján nagy megerőltetésébe került a konferencián való részvétel, ami miatt már a kora délelőtti órákban búcsút kellett venni az ágyától. A másik két külügyminiszter: Jet lies cs Benes, koránkelő emberek, akik már korán reggel együtt ültek és amikor később Tiíulescu is megjelent, mind a kelten megfigyelhették, hogy román kollégájuk milyen fásultan, álmosan mozog. De ez csak a nappali órákban volt igy. Amint lágyultak az uccákon a villany tianszparensek. szinte újjászületett a román küliigyér. a fáradtság, álmosság minden nyoma eltűnt az arcáról, aktiv emberré vált. Félórás konunairassfa tüntetés lkarácsony elsw Ksapjîira a kolozsvári Főiére» (Kolozsvár, december 27.) Vasárnap este félnyolc óra tájban a kolozsvári főtéren nem any- nyira félelmetes, mint inkább lármás tüntetés zajlott le. Nehány ifjúmunkás előre készült a tüntetésre és azért helyezték az uccai felvonulás idejét este félnyolc órára, mert akkor vonult ki a Corso mozgóból a közönség. A tüntetést a rendőrség csakhamar szétverte, egy rendőrtiszt- viselő s egy rendőrörmester megsebesült, több ifjúmunkást pedig véresre vertek. Az egész éh- sógtüntetés mindössze félóráig tartott s azután a főtéren sétáló közönség pánikszerű félelme elmúlt. Vasárnap este a Cl'R mühelymunkások gyűlést akartak tartani, de a rendőrség az ünnepre való tekintette], a a gyűlést nem engedélyezte az állomás előtti térségre rendőrosztagok vonultak ki, mert attól lehetett tartani, hogy a gyűlést a munkások mégis csak megtartják. Két-háromszáz munkás gyűlt itt össze, de a karhatalom felvonulása miatt látszólag csendben oszlott szét. A kommunista vezetők már itt előkészítették a tüntetést. Kiadták a jelszót, hogy a Főtér melletti utcákban gyülekezzenek össze az ifjúmunkások és az elégedetlen vasúti mü- helymunkósok. Este íelnyolc órában állapodtak meg. hogy a Főtér sarkán a Corso-mozi előtt, midőn a közönség az előadásról kivonul, a Szentegyház uccáhól. Deák Ferenc- és a Kossuth Lajos uccából kivonulnak és tüntető felvonulást tartanak. Pontosan félnyolckor százötven ifjúmunkás n Hintz patika előtt posztoló Hosda rendőrőrmestert az ifjúmunkások megtámadták és az egyik fiatal munkás egy bottal hatalmasat ütött a csendőrőrmester kezére. Hosda őrmester ekkor kétszer a levegőbe lőtt, hogy a rárohanó tüntetőket magától túvoilartsa és a közelben posztoló rendőröknek vésziéit adjon le Pillanatok, alatt háromszáz-négyszáz tüntető a Corso-mozi előtt állt és az i in enni cicnulét kezdte énekelni. Közben ilyen k hutái-ok hangzottak el: —- Le a burz.sujókkal, le a rendőrséggel, kenyeret a népnek! Azonban alig indult el a tüntető tömeg. Petritor Vasilie srubkomiszár. négy rendőr és több polgár segítségévéi a tüntetőket megtámadta, Az egyik iljjmunkás Petrisovt bottal a lábán ütötte meg, azonban ekkor már több rendőr érkezett a Fő térre és tiz perc alatt a tüntetőket szétszórta. Úgy a Főtéren, mint a mellék uccukban nagy verekedések zajlottak le a rendőrök és a tüntetők között. A nagy lármára, kiáltozásra a sétálók kőiében pánik tört ki, az emberek lakásuk na menekültek. Mindez azonban csak egy félóráig tartott, a tüntető tömeg szétszóródott s közülük többen megsebesülve a lakásukra menekültek. A tüntetők közül a rendőrség öt embert letartóztatott. A letartóztatottak között vannak Malmasan Aurel. Astilian Marie. Maximilian Jakab és Jakob József. Az ünnepekre való tekintettel a leiariózía,útiakat még nem kisérték át az ügyészségre. Különben a nyomozást a politikai rendőrség folytatja és annyit máris megállapított. hogy a (FII mühelyniunkások gyűlésének a betiltásával kapcsolatosan a kommunisták éhségfüi: te lést akartak rendezni és . a karácsony estét akarták felhasználni arra. hotív a város nyugalmát megzavarják. Petrisor Vasilie szubkomiszár és Hosda őrmester csak könnyebben sebesültek meg. A vizsgálat tovább tart. MINDEN VÁROSBAN és minden faluban tudják, hogy milyen kellemes és előnyös megszállani Budapesten a Bristol Szállóban. Előzékeny kiszolgálás. Kitűnő ellátás. Kellemesen fütött szoba. Naponként és személyen* ként 12 P. ért Háromnegyed millió gyöngy tűzhalála Mikhnoto japánt gyöngykereskedő Kobe városában a kereskedelmi kamara épülete előtt máglyát 7 a kálóit s az ámuldozó közönség sze- moiáitára tűzbe lapátoltatta a gyöngyeit. Csupa igazgyöngyöt- Vérzőtüdejü gyöngyhalászok százai kikerültek cs vakultak még értük a tenger mélyében s iokkant,ak meg harmincéves korukra, hogy napfényre hozzák — vizből a tűzbe. De volt esze Mikhnotonak, csak a silány gyöngyeit Ítélte mugii! ahal álra, hogy a megmaradók árát feljebb szökken lse. Állítólag ötvenezer jen — .9 míIPó 7Ő0 0C0 lei — a tiszta kár. Ennyit érne a tűsbe veieü 720 ezer gyöngyszem — ha el lehetne .adni. ffogy mennyit érne borban felolvadva, errM nem szól a krónika. A ha jóra komán y számra tengerbe vetett és kátránnyal leöntött brazíliai kávé jut eszünkbe első pillanatban a hír hallatára s szerelnénk könnyel hullatni o japánt gyöngykirály — ehetetlen (gyöngyeiéri. Mennyi mosolygó asszonyszem csillant volna meg boldogan a temérdek csillogó csecsebecse láttára! Örök f/yöngytelen- ségre kárhoH-atoil fehérnépek — es fekete népek, a legsötétebb Afrikában — gyermeki örömmel aggatták Vaino nyakukba Mikimolo ur selejtes igaz gyöngy-füzéreit a még silányabb üveggyöngy helyett, (made in Germany). Vigasztalódjunk. Mikhnoto űrből nem azért lett gyöngykirály, hogy emberi véren és köny- nyön szerzett kincseit egy örömkönnyért elvesztegesse. A vitás kincséért oda nem adta volna gyöngyeit senkinek. Ingyen, az más, az minden pénzt megér, ha ezzel sikerül elérni, hogy valakié ve legyen. Ne hullassunk hál könnyet Mikhnoto ur ehetetlen és ihatatlan gyöngyeiért. A szív irályéból gyöngyöző emberi könny egyetlen kicsorduló gyöngyszeme drágább nekünk Mlhimoto ur máglyára hordott gyöngyeinek egész hegyeinél. Akárcsak papírpénz garmadáit szórná a tűibe. A világ nem leit szegényebb a gyöngy- király „kincseinek"'elhamvasztásával. Igaz, gazdagabb és boldogabb son lett tőle ez a szerencsétlen világ, bármennyire megdagadt is Mikimolo ur gyöngyház-pénztárcája a maradék gyöngyök — „szöku-ár"-ától. ■ City Parfüméria mélyen leszállított árakkal nagy karácsonyi és újévi vásárt rendez Clnj-Kólozévifir, Míp. it €k «r«. Jffl ás*!fa 4.
