Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-25 / 297. szám
KElETllţfSXa XV. ÉVE. 297. SZÁM. szerint csak odahaza lehetnek irók, Csehszlovákiában legfeljebb csepíirágók, akiknek olyan artista igazolványokat kell felmutatnia, mint amilyenekkel a parkett-táncosoknak is szerepelniük kell az éjjeli mulatóhelyek deszkáin. Kiváncsiak vagyunk, hogy vájjon mit irna a Prager Presse a magyar kulturfölényről, ha a budapesti Pen klub egy Capeknek, Francise Langernek azt irta volna, hogyha Budapesten fel akar lépni a közönség előtt, hát hozzon ina gával egy artista egyesülettől kiállított engedélyt és igazolványt. Indokolást! Vérfagyasztó cinizmus ez, épen egy olyan testület részéről, amelyben állítólag a cseh irók színe-java foglal helyet. Mert ha a cseh hatóságok kitiltják Erdélyből a Csehszlovákiában megjelenő magyar lapokat, a Prárjii Magyar Hírlappal az élen, ha a cseli hatóságok eenzu váznak nemcsak Magyarországon, de Erdélyben is megjelent magyar könyveket, ha a cseh hatóságok bornirtak annyira, hogy elnémítanak Csehszlovákiában egy Tamási Áront, Ta- bóry Gézát vagy Szentimrei Jenőt, megbocsáj- tani ezt sem lehet, de meg lehet magyarázni a cseh állam hírhedt sovénségével. Do uraim, jelen esetben ivókról van szó, cseh Írókról! Es ha a cseh irók éreznek igy az erdélyi magyar írókkal szemben, úgy könnyen elképzelhetjük, hogy milyen lehet a cseh mejntalilás magyar országi Írókkal szemben, akinél külön teher tételként könyvelik el, hogy egy legyőzött és lelkiekben nyugtalan ország állampolgárai Jó volna már egyszer megtudni végre, hogy hát mi áll cinnek a példátlan kulturbot lánynak a hátterében. Legyen még hát a cseh hatóságoknak a bátorsága, hogyha betiltanak egy felol- vasó-körutat csupán azért, mert magyar, ezt nyilvánosan meg is vallják a közvélemény előtt és ne vezessék félre a közvéleményt a legfarizeusabb kifogásokkal. A cseh hatóságok indokolásaira nemcsak mi itt Erdélyben vagyunk kiváncsiak, hanem a Pen klubok nemzetközi összefüggése révén egész Európa irodalmi közvéleménye. Több mint egy év óta tart ez a csalfa játék az erdélyi magyar irók beutazási engedélye körül. Tessék már nyíltan szint vallani, hogy mi fáj nekik. Ligeti Ernő. KR AYER’S SPRITZLACH Modern módszerek a zongoratanitás terén Irta: Szász Edith KIAD0Ş Co. Festéküzlet ClnJ - Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand IS. „Semmi sem állandó, csak a változás". — mondta egy régi író s e mondás igazságát valóban, napról- napra minden téren tapasztaljuk. A zcnetanitásnál is sok újítással találkozunk manapság. A nagy és előkelő lapok hirdetéseitől kezdve, a külvárosi házak ablakaiba Kitett cédulácskákig, mindenütt szemünkbe ötlik a „modern““ és „legmodernebb“ módszerek tanításának hirdetése. De hogy tu- lajdonképen mi a lényege az ujabbkori zongoratanitás- nak, arra nézve nagyon sok tájékozatlansággal találkozunk a közönség körében s azért talán nem lesz felesleges kissé megvilágítani ezt a kérdést. A modern zenetanitásnak a ritmus- és hallás-képzés az alapja, és ennek eszköze az úgynevezett „zenei óvoda“. Megfigyelések és kísérletek mutatják, hogy a kis gyermekeknél igen korán, gyakran már a harmadik életévben jelentkezik a ritmus-érzék csirája. A mai pedagógusok szerint ezt a tényt ki lehet és ki is kell használni. Amint a gyermek abba a korba jut, hogy figyelmét tudatosan és tartósan koncentrálni tudja, mar megérett a tanulásra. Ez körülbelül az ötödik vagy hatodik évben szokott bekövetkezni s ettől kezdve rendszeres gyakorlatokkal fejlesztik a ritmus-érzéket. így, a tulajdor-képeni hangszer-tanulást pár évvel megelőzőleg már a ritmus vérévé válik a gyermeknek 3 ezzel óriási előnyt nyer a tanulásnál. Nagy dolog, ugyanis, ha a zongoratanulás megkezdésekor már a tanítvány ritmikai tekintetben biztos talajon áll s lg* figyelmét a többi fontos dologra fordíthatja. Természetesen, ebben a korban még csak abszolút játékosan taníthatjuk a gyermekeket; minden találékonyságunkat össze kell szednünk, hogy a tanulás unalmassá no váljék. Erre, többek között, modot nyújt a játék-dob és játék-trombita alkalmazása is. — E módszerrel any- nyira fejleszthető a ritmus-érzék, hogy gyakran feleslegessé teszi a későbbi zongoratanulásnál a számolást. A gyermek minden segédeszköz nélkül i3, taktusban fog játszani. A ritmu3-gyakorlatokkal egyidejűleg, vagy valamivel később, megkezdhetjük a hallás-gyakorlatokat is. Egyelőre ez csupán megfelelő kis dalok hallás után való megtanulásából é3 énekléséből állhat, ami azonban nem egyszer váratlan nehézségekbe ütközik. E nehézségek leküzdése a zenei óvoda feladata s ezzel előkészíti az úgynevezett auditio módszer talaját, ahol a hang kerül a figyelem központjába. Különböző hangközök, hangsorok és hangzatok állandó intonálása és rendszeres lapról-éneklés mellett a tanuló hallása oly esetben is kifejlődik, amikor erre való hajlam alig mutatkozik. A modern zongoratanitásnak egyik jellemzője a kívülről való játszató.3, szemben a régebbi korok módszereivel, melyek közül nem egy egyenesen eltiltotta a kóta nélküli játékot, összefüggésben van ez a mai kornak azzal a felfogásával, mely a tanulásnál többé nem a mennyiségre, hanem a minőségre fekteti a súlyt. Csak természetes, hogy ha az ember nincs elfoglalva azzal, hogy a kótát figyelje, jobban összegezheti minden szellemi erejét az előadásra. Ezért már a tanulás kezdetétől fogva a lehetőség szerint mindent kívülről kell tanulni. A zenei emlékező-képességnek a tökéletességig való kifejlesztését kívánja az akusztikus módszer, melynek lényegét a zongorajáték szellemi részének a testi résztől való elválasztása teszi. Itt előbbre helyezik időrendben a zenemű szellemi megtanulását a hangszeren való eljátszásnál.. Módszere kezdetben a kizárólag hallás után történő (auditio) tanitás, mely hivatva van a belső hallást kifejleszteni. Csak ennek alapján sikerülhet a kóta- és hangszer-nélküli elképzelése a darabnak. Ez a módszer óriási szellemi munkát ró a növendékre, de aki igy tanul, az minden tekintetben teljesen biztosan fog uralkodni hangszerén és művészileg is nyerni fog általa játéka. Még nehány szót a „súly techniká“-ról, mely újabban teljesen meghódította a pedagógusok és zongorá- zók táborát! Magyarországon Tóth Árpád volt a leglelkesebb alkalmazója és terjesztője. Tapasztalatairól, módszerének lényegéről hatalmas munkában óhajtott beszámolni; sajnos, meggátolta ebben korai halála. A súly technika világhírű apostola- a lipcsei Brelt- haupt. Már évekkel ezelőtt hangoztatta, hogy a zongorázásnál nemcsak az ujjak szerepe fontos. Épp oly fontos a kéz, a csukló az alsó- és felső-kar, a vállak, a lapocka, sőt az egész test működése. Az ujjak tulajdonképen csak a mozgások közvetítésére szolgálnak! A zongorázók tábora két részre szakadt. Rajongói és ellenségei támadtak az uj tanoknak. Viták keletkeztek s a zongorázó világban kialakult egy nagy kérdés: hogy jobb játszani, sulytechnikávab-e, vagy pedig anélkül? E kérdésre a felelet szerfölött egyszerű. Megadják a világ legnagyobb művészei, akik úgy játszt&k akkor is, amikor még nem tudtak a sulytechnikáról, mint manapság, — abból az egyszerű okból, hogy jól játszani csak egyfélőképen lehet! Minden nagy művész mindig Igénybevett« karja, lapockája és egész teste minden részét ott, ahol szükség volt reá a művészi hatás elérésére. Ami a modern sulytechnikában uj, az tulajdonképen csak a tudatosság. Hanem aztán ez a „csak“, — ez óriási Jelentőségül Amit a nagy művészek eddig ösztönszerüen, úgyszólván isteni sugallat folytán csináltak, az manapság mindenki részére érthető s bizonyos fokig megtanulható Is lett. Sok régimódi technikai gyakorlat a lomtárba került B az eddigi tanulás folyamán uralkodó kérdés helyett; „rult'.’“ — ezek a kérdések játszanak szerepet: „hogyan?“ és „miért?“ Minden uj dolog azonban ki kell hogy forrjon s a forrongás korában áldozatokat is szed. Sokan félreértették a helyes intenciókat. Kezdték hangoztatni, hogy* az ujjak működése valami teljesen alárendelt, sőt felesleges zongorajátéknál s így azok kifejlesztését teljesen elhanyagolták. Sok növendék megadta az árát ennek a tanításnak! Mert a dolog úgy áll, hogy igaz ugyan, hogy az ujjak nagyon sokszor a test többi mozgásának a közvetítésére szolgálnak, ha azonban elhanyagoljuk a kifejlesztésüket, akkor a közvetítésre sein lesznek alkalmasait. A pedagógusok legtöbbje belátta már ennek az igazságát. Breithaupt maga is, „Oie natürliche Klavlerteehnik“ cimü fömüvében sokkal nagyobb szerepet juttat az ujjaknak, mint azelőtti könyvében és tiltakozik a félreértések ellen. Ha megi tjük a dolgok lényegét, be kell látnunk, hogy a sulytechnika nem akarja „fejtetőre állítani mindazt, ami eddig létezett", hanem komoly szándékkal igyekszik az összes testi erőknek a gazdaságos kihasználására és a kiküszöbölésére mindannak, ami a zongorajátékban természetellenes. Hogy a sokféle, egytöl-egyig kitűnő módszerből mit, — mikor, — mennyit — és milyen módon lehet alkalmazni, ennek megítélése a pedagógus feladata. Ajánlom, hogy olvassuk cl Breithaupt fennt jelzett munkája előszavából az alábbi sorokat. Jobban semmi sem világíthatja meg azt a nehéz, de gyönyörű feladatot, amely minden zenetanltóra vár; „Minden ember különbözik a többi embertől, más érzésvilága, más ujjai és kezei vannak. Csak egyetlen „módszer“-hek van jogosultsága, az „egyéni módszer“- r.ek és ez művészt kíván! A valódi pedagógia művészet és csak az, aki minden egyes esetben konstruktív módon jár el, aki mindig alkalmazkodni tud a más természetéhez és soha sem fárad bele abba, hogy az egyéniséggel számoljon és annak számára alkosson, — hogy a tanítványt saját magából kifejlessze, — csak az tarthat igényt arra, hogy elismerjék tanítói, mesteri, miivészi jelentőségét Az ilyen nem ismer „módszereket", a szó közönséges értelmében, hanem csak munkálkodást, birkózást a képzetlen anyaggal, küzködést a növendékekkel, — az ö természetükkel, adottságaikkal, egyszóval — alkotást.“ Molozsvüri színházak műsora* zom® Előadások 3, 5, 7 és 9-kor Előadások 3, 5. 7 és 9-kor EDISON Előadások 3, 5 és 9 *kor ROYAL Előadások 3, 5, 7. 9 és ll*kor Vasárnap Ssákob vására. Főszereplő: Joan Crawford. D. e. 11 órakor nagy maiiné: Pinty is Pontba sí ó örökösök és utcai muzsikusok. VasárnaD délután karácsonyi premie-, Romániában először: & cs6- ltok vaséra. Joan Cratvíord, Ni s Asthcr, Robert Montgomery, Lewis Stone. 1. Sang teal express. Főszerepben: Marlene Dietrich, Clive Broocb, Anna May Wong. 2. Malek mint Casa* nova. Főszerepben: Buiter Keaton. D. e. 11 órakrr nagy matineu: Pat «s Palackon. Délután és este: Gitta. (Megszólalt a szivem.) Hétfőn Csókok vására. Főszereplő: Joan Cr.tw- ford. D. e. 11 órakor matiné: Pinty és Ponly a siró örökösök ( utepi rr,u- z-iku-oK. Charlei vígjáték. HétFő, kedd, szerda: Csókok várára. A nevető főhadnagy (Varázskeringő) Maurice Chavalier-vel. Ezenkívül Tabu néprajzi dráma, Délelőtt 11 órakor matineu: Gitta. Délután és este: Gitta. (Megszólalt a szivem.)
