Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-25 / 297. szám
XV. ÉVF. 297. SZÁM. KuetiUjskg 9 Vaida arról az időről beszél, amikor mint magyar képviselőt vádolták — árulással hogy a magyaroknak is ezt kívánjuk. Kubik Béla: Menjen Romániába! Éhez a parlamenti szópárbajhoz ennyit Ifi» hozzá Vaida: — Hiába, a történelem ismétli magát! És itt nyilván arra céloz, hogy bizony magyar képviselőinket is gyakran küldik Budapestre. (Kolozsvár, december 24. Mult évi karácsonyi számunkban interjút közöltünk Vaida- Voevod Sándortól. Bethlen István emlékezetes temesvári útjáról, a Habsburg restaurációról és a Státus elleni kampányról mondott akkor véleményt. Most újból felsétáltunk a Hunyadi téri palotába. Egy év alatt azonban sok minden történt. A lorga kormány távozása után elsőnek Vaida jelent meg az uralkodó előtt és kormányalakítási megbízatással hagyta el a palotát. A választások után misszióját befejezettnek tekintette, de a kormánya lemondását a király nem fogadta el. A Titulescu aller miatt Vaida aztán búcsút mondott a miniszterelnökségnek és visszatért kolozsvári magányába, ahonnan csak a legmagasabb hívásra ment Bukarestbe. Itt ülünk a fugádószobájában. A rádió a budapesti stúdió hangversenyét közvetíti. Nem most lépjük át először a Vaida-porta küszöbét, de az az érzésünk, mintha otthonának jólismert rendje, titkokat őrizne. Szimbólum. A sarokban gyönyörű, művészi kivitelű bronzszobor. Római katona vaskarjaival fiatal lányt szorongat. — A szobrot nézi? Egyike legkedvesebb emlékeimnek, hiszen Mária királynőtől kaptam. Az ajándék átvételénéi inog is jegyeztem, hogy a rossz nyelvek szimbólumnak is magyaráz hatják: mintha a katona az ókirályságot, a ha iádon pedig az ogyoitszcretett Erdélyt jelké pezné. A falakat családi képek, aztán nagy sereg karikatúra disziti. Az egyik rajz a nemzetiruhás, boeskort viselő Vandát ábrázolja, amint kelté görnyedve vár Ferenc József kabinetirodájában. Ez a mulatságos rajz pesti magyar lap hasábjain iátott napvilágot. A másik karikaturista diszmagyarba öltöztette a román politikust. Ez persze román lap politikai torzkápe. Ki volt a gerinces? Mind a két érdekesség Vaida gerinctelensé- gét domborítja ki, — Iliába, nem ismerik az embert, — menü ja Vaida, amint hol egyik, hol másik karrika túrát nézegeti. A gerinctcíenség vádja visszapattan rólam. — Mi sokkal bátrabban szólaltunk fel népünk érdekében a magyar parlamentben mint ahogy azt egyidejűleg Bukarestben tettek. — A megboldogult uralkodó, I. Károly király és Bratmjiu Jonel mindig a legteljesebb lojalitást tanácsolták nekünk. Mi pedig, éppen ennek az ellenkezőjét cselekedtiik. •— Titkos jelentéseket küldtem a trónörökösnek és Bukarestben részletesén beszámoltam a magyarorsági helyzetről. A parlamentben viszont kemény harcot vívtunk, do azért akadtak akkor is, akik a magyarok bérenceinek, oi illának neveztek. Széles, kiugró homlokéin redök jelennek meg. Emlékezetében a mult eseményei torlódhatnak össze. — Itt van például Jón Rusu Abrudeanu esete. Könyvet irt Ferenc Ferdinand és egy román lálny szerelméről. Később, belügyininisz- terségem idején kérvényt nyújtott be hozzám, hogy ötvenezer lejjel járuljunk hozzá a nyomdaszámlához. Az irás csupa valótlanságot tartalmazott, mert Ferqnc Ferdinándnak sohasem volt viszonya román hölgyekkel. Mindössze annyi történt, hogy egy román lány virágcsokrát kézfogással viszonozta. A könyv természetesen felháborított és megtagadtam a támogatást. Nosza, uj köjnyvet irt, melyben aztán árulónak bélyegzett. — íme. hogyan lett belőlem áruló, — mondja rezignáltam „A történelem megismétlődik.“ Vaskos könyvet helyez az asztalra. Lapozgat benine. A magyar képviselöbáz üléseinek gyorsírói jegyzetek alapján történt naplósoro zata. Megáll egy lapnál. 1905. junius 5. Báró Bánffy Dezsőt támadja. „Egy percig se higyjék az urak — mondotta ottan Vaida Sándor, — hogy elnyomó rqn- delkezéseikkel meg tudnak fölemlíteni, hiszen a román nép bátorságával még a honvédek sem vehetik fel a harcot.“ , Egy más lapon ezeket találjuk: — Programmot kérüjnk, — kiáltották Vaida felé. 1 Vaida: T. Ház! jSzabadságot! Egyenlő bánásmódot! Jobb sorsot a román népnek. Közbekiáltások: A magyar haza boldogságát! Vaida: A román népét! És tegyék lehetővé, — Amikor ép ilyenformán, sőt gyakran erősebben beszéltem a magyar képviselőházban Dimitrie Stnrdza a román szenátusban nagy beszédet mondott. Mit gondol, milyen kérdést feszegetett? Arról szólt, hogy a regátnak támo. gatnia kell a monarchiát, mert hiába akarjuk Erdélyt megszervezni. A monarchia összeomlása pedig darabokra tépné Kis-Romániát is. Ferenc Ferdinand Szína fában Az íróasztalon újabb fénykép. Javakorabeli katonatiszt feleségével. — Ez Bosch ezredes, — mondja Vaida Sándor, — Ferenc Ferdinand kabinetirodájának a főnöke. A megilletődés hangján beszél: — Mi sokat, nagyon sokat köszönhetünk Boschnak. Azok közé a kevés számú emberek közé tartozott, ki legteljesebb bizalmával tisztelt meg. — 1909-ben történt. Ferenc József házassága miatt valósággal üldözte a trónörököst s többek közt lefújta legtöbb külföldi útját is. Csak nagy nehezen járult hozzá. Fereipc Ferdi- nánd szinajai látogatásához. Az egész utat mi terveztük és rendeztük, pedig a bukaresti kor- uutny ellenezte, attól tartott, hogy a látogatásból külpolitikai jegyzékváltás lesz. Az utat a Bosch ezredessel folytatott hosszú levelezés előzte meg, ami természetesen kerülő utón, az orosz konzulátuson keresztül jutott illetékes kezekhez. — Hosszú fáradozások utáu sikerült minden akadályt elhárítani és Ferenc Ferdinand vonatra ült. A szinajai állomáson a kastélyig erdélyi román közéleti tényezők álltak sorfalat. — Szinújában egy paraszt-kórust tanítottak a Gotterhaltera. Mikor a trónörökös az erdőben sétált, egyszer csak román parasztok vették körül festői népviseletükben és nevetve elénekelték az osztrák császárhimpuszt. Ön újságíró, elképzelheti a hatást... Vaida szól a titkárának, aki hatalmas iratcsomót helyez az asztalra. Levél hull ki. — Ezeket a sorokat Bosch irta közvetlenül a szarajevói merénylet után. „Finis Ausztria“, — kezdi németnyelvű levelét. Vége Ausztriának.“ A levélben ecseteli azt u végtelen fájdalmat amelyet a trónörökös halála előidézett nála s aizit írja, hogy a tragikus esemény a monarchia összeomlását eredményezi. — Jaj, de mi lesz a szegény románokkal? — sóhajt fel. Vaida és Andrássy Gyula. A beszélgetés újból a magyar parlamenti szereplésre terelődik. — Yolt-e olyan magyar politikus, akihez baráti szálak fűzték volna? — Én soha senkihez semmiféle kéréssel nem fordultam, de kölcsönösen tiszteltük egy ! mást. Egy alkalommal belügyi és költségvetési vitához szóltam hozzá. Arról beszéltem, hogy a romári vidékeken olyan orvosok működnek, akik nem ismerik a nép nyelvét. Az ülés után hozzám jött Andrássy Gyula gróf és megköszönte, amiért a közegészségügyi kérdésekre felhívtam a közvélemény figyelmét. — Sokkal nagyobb lett volna azonban a hatás, — mondotta, — hogyha beszédében nem teszi a hangsúlyt a nemzetiségi szempontokra. — Csak ezt tehettem, — válaszoltam. —■ mert nagyon fontos az, hogy a román vidékekre román yyelvet ismerő orvosok kerüljenek. Vagy ha kérésemet nem tartják indokoltnak, úgy rendeljenek ki állatorvosokat, mert azoknál nem fontos a beszéd. Irredenta térképek. Az asztalon különös térképet fedezel; fel. Nagyromâţnia — a Dnyesztertői a Tiszáig. — Sokat beszélnek most irredenta térképekről. Látja, ez 1916-ban készült és Dobrescu Aurél, aki aniuak idején Jasiban kapitány volt, küldötte nekem. A valóságban kisebb Románia, mint eze\n a képzeletbeli térképen. Azért maradtunk csak ekkorák, — fűzi hozzá mosolyogva, — mert igen sok a magyar. Mit csinálnánk velük, ha még többen volnának? — teszi hozzá mosolyogva. — Erőszakosan asszimiláltak volna, — rinosztoztupk. — Ö, nem. Én határozott ellensége vagyok az erőszakos beleolvasztási rendszernek. Sejti-e, hogy ennek mi volna a következménye? A magyar társadalom salakja nyomban románná vedlrne át. Már pedig a salakból éppen elég jut ki nekünk is. Egy kis aktuális politika. Végül aktuális kérdést teszünk fel. Vaida bukaresti útját, amelyről a legfantasztikusabb verziók keringenek. — Miért csodálkoznak bukaresti utamon? Hát aiz olyan nagy dolog, hogy a volt miniszterelnök kihallgatáson jelenjék meg az uralkodó előtt? A Maniu-kormúnyt minden erőmből támogatom. Hiszen, időt kell hagyíii pro grammja megvalósítására. Az egyesülés óta Romániában tizennyolc kormány volt. Hát uraim, elég volt a politikai játékokból és főleg elég a liberális várt machinációiból, A nyilvánosság előtt demokrata színben pompázik és Erdély őszülte barátjának mutatja magát, pedig semmiféle kapcsolat nem fűzi Erdélyhez. Ha őszinték lennének, még hagyjam Mondják meg nyíltan, hogy diktatúrát akarnak és vállalják érte a felelősséget. De az eddigi politikájuk csak katasztrófát ígér. — Ismétlem, — fejezi be karácsonyi nyilatkozatát, — Mania Gyulának, akit a párt legteljesebb szolidaritása és szere tete övez körül, tovább kell dolgoznia... Demeter Béla C3R5310Z60 RflMCSQNYil Vasárnap | Karácsony Hétfő 26 litván Kedd 21? János Meiro>Goidwyn. Világ-slág-cr! Csőkok vására Főszereplők; Joan Crawford ATi3s Astlier, Robert líontgomei'j, Lewis Stone Délelőtt 11 órától elővételi pénztár! Számozolt helyek 1 Kedvezményes és szabad- jegyek nem érvényesek!
