Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-20 / 292. szám
Cluf-Kolox*v4tr. 1932. ăecembor 20, . Kell TiUrsKG _ Előfizetés belföldön: WO, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 568. XV. ÉVFOLYAM 292. SZÁM. Előfizetés Magyarországon* Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre IMIK» Egyes szám ára 20 fillér Titulescu szerint a kisantant konferencián szoba sem került a békerevízió ügye A kommüniké azonban közös revizióellenes frontról beszél — Benes u{ tervet terjeszt elő a középeurópai kérdések megoldására A belgrádi konferencia A kisantant-konferencia Belgrádban összeült, kissé váratlanul, mert egyébként semmi ok sern lett volna a tél viz idei összehívásra. A konferenciáról, a konferencia mögött álló politikai, gazdasági, sőt sztratégiai momentumokról sokat beszéltek és sokat beszélnek. Egyelőre meg kell elégedjünk a konferencia kommünikéjével, amelyben a három _ állam tiltakozik a genfi leszerelési konferencia olyan irányú határozata ellen, amely lehetővé teszi Németország és Magyarország fegyverkezését és egyben frontot is képez a békereviziós törekvések ellen, megállapítva, hogy a revíziós mozgalmak háborús veszélyt jelentenek. Elemezve a kommüniké egyes mondatait, meg kell állapítani, hogy a kisantant hatalmak ezúttal erélyesen szembehelyezkedtek a genfi ötös nagyhatalom határozataival, amelyek a lefegyverzés kérdése tekintetében a legyőzött államoknak egyenjogúságot biztosítanak. E határozat annyit jelent, hogy Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia nem Bulgáriával, vagy Magyarországgal perelnek, hanem saját patró- nus szövetségeseikkel. Franciaországgal és Angliával szemben. A kisantant államok a fegyverkezés tekintetében kevésbbé engedékenynek bizonyulnak, mint maga Franciaország, elzáir- kozóbbak a békeszerződés merev pontjainak megőrzésénél, mint maga a békeszerződés fő-fő k'találója, szószólója és sáfárja, Franciaország. Mellékesen: az ötös nagyhatalom lefegyverzési egyenjogositására vonatkozó határozata nem békeszerződés ellenes, hanem a békeszerződés szelleméből fakad, sőt egyenesen a békeszerződés egyik intenciója volt. Aminthogy nem békeszerződés ellenes a kisantant részéről sérelmezett másik mozgalom sem, amelyet a köztudat általában revíziónak nevez. A kisantant a revizionizmus minden fajtája mögött háborús veszedelmet lát. Úgy van, indokolt volna e veszély, ha egyes államok — akár a_ danzigi korridorról, akár Bulgáriának tengeri kijárójáról, akár bizonyos magyar igények lanszirozásáról van szó — a jelenlegi határok erőszakos fel forgatására törekednének. De amennyire innen, Erdélyből, a különböző sajtó- beállitások és ellenbeállitások prizmáján keresztül megtörve figyelemmel kísérhetők a revíziós törekvések, erőszakos revíziót senkisem akar. csupán az érdekelt felek kölcsönös konszonániá- ját bizonyos kérdésekre vonatkozólag, amelyeket nyugodt légkörben, a zöld-asztalnál, az argumentumok közös felsorakoztatásával, az előnyök és áldozatok fölmérésével lehet megvitatni. Ha jól értelmezzük és nem magyarázunk semmit sem e kommüniké sorai közé, a belgrádi konferencián nem történt más, mint leszögezése e két fent ismertetett álláspontnak. Ami a konferencia lezajlásának külsőségeit illeti. Bel- grácroan heves tüntetések zajlottak le, mintegy alászinezve, hogy a kisantantnak talán lehetnek közös érdekei, bizonyos közös sztratégiai összefogásai országokkal szemben, de jelen esetben Jugoszláviának Olaszországgal van a legtöbb baja. Ha van pillanatnyilag háboirus konfliktus egyes országok között, úgy az sem nem a leszerelés, sem a revizionizmus veszedelméből fakad, hanem Olaszország és Jugoszlávia végzetes ellentétéből. A dalmáeiai városokban a minap ledöntötték az olasz hatalmat és kultúrát szijn- bolizáló kőoroszlánokat, elkezdve Trauban, végezve Fiúmétól Raguzáig. Ezeket a kőoroszlánokat, amelyek eredetben még régebbiek, Velence kőoroszlánjainál, a múzeumban helyezik el. Olaszország és Jugoszlávia között talán a világháború óta egyszer, vagy kétszer volt oly hatalmas az ellentét, mint éppen most és ezért kell kissé csodálkozni azon, hogy éppen erről a konfliktusról egy szóval sem emlékezik meg a belgrádi konferencia. (Belgrád, december 19.) A nagy érdeklődéssel várt kisantant-konferencia vasárnap délután hat órakor kezdetét vette. Előzőleg megbeszélést folytatott a három állam külügy- mi^—tere. A konferenciát megelőzőleg ma- "ánértesülés szerint Benes két óra hosszat tárgyalásokat folytatott Sándor jugoszláv királyival és e beszélgetésnek diplomáciai körökben ivén nagy jelentőséget tulajdonítanak. A konferencia a tervezett két nan helyett háromnapos lesz. Az első tárgyalási nap után hivatalos kommünikét adtak ki, amely a következőket tartalmazza: A kisantant-konferencia tiltakozik a leszerelési konferencia olyan irányú határozata ellen. amely lehetővé teszi Németország és Magyarország fegyverkezését. A kisantant konferenciája szerint ugyanis valószínű, hogy mindkét állam élni fog fegyverkezési jogával. A konferencia a továbbiak során hangsúlyozza, hogy a három állam közös frontot képez a békereviziós törekvések ellen. Me^arországnak fel kell hagynia revíziós törekvéseivel. mert, a három állam megszilárdított magatartásával fogja szembetalálni magát. Egyben megállapítják, hogy a revíziós mozgalmak háborús veszedelmet jelentenek. Titulescu ellentétben a kiadott kommii- , nikével. kijelentette az újságíróknak, hogv a konferencián semmiféle szó nem esett a békerevizió kérdéséről. Arra a kérdésre, hogv mi a véleménye a* orosz-román megnemtámadási egyezményről, Tib’-eseu idegesen válaszolta: Hagyjuk ezt a kérdést, máris sokat beszéltem erről a kérdésről. A külföldi sajtó szerint a konferencia hátterében mindvégig az olasz-jugoszláv ellentétek állottak. Románia és Csehszlovákia mint amely államok szívélyes viszonyban állanak Olaszországgal, nem engedték, hogy Olaszország neve a konfliktus kérdésében szerepeljen a (Bukarest, december 19.) • Karácsony előtti hanguiat jellemzi már a román politikát is. Ma- niu miniszterelnök Szinajába utazott, a hivatalos kommüniké szerint pihenni, persze nein lehet tudni, hogy az ünnepek alatt, nem lesznek-e még mozgalmasabb napjai. Vaida volt miniszterelnök is elutazott már Bukarestből, egyelőre csak Brassóba — beteglátogatásra — ami tréfás megjegyzésekre adott okot a kormány helyzetével kapcsolatban. A Patria ugyan élesen szembehelyezkedik a kormány válságról elterjedt hírekkel. ..Nem ismerik Maniut azok. — írja á Patria. — akik azt hiszik, hogy két hónapi kormányzás után meg tudják buktatni.“ Sembeck gróf lengyel külügyi államtitkár kommünikében és gondosan elkerülték a Magyarország nevének említését is. A tervbevett revizióellenes magatartás hevessége mindenesetre csökkent, agy látszik a kisantant tiltakozását egy másik nemzetközi alkalomra tartogatja. A konferencia mai ülésén a keleti jóvátételek kérdésével és ezzel kapcsolatosan az optáns kérdéssel fog foglalkozni. Romániát nem érdekli a kérdés, amennyiben román pénzek egyáltalában nem folytak be az optáns-kasszába. Belgrádban úgy tudják, hogy az optáns-pénzeket a szövetségközi adósságok uj rendezése során kapcsolatba fogják hozni Magyarország adósságainak kérdésével. A kongresszus hangulata meglehetősen izgatott. Az izgatott légkörben fantasztikusabbnál fantasztikusabb tervekről és megoldásokról tudnak, melyek nyilvánvalóan csak szóbeszéden alapulnak. Viszont hiteltérdemlő formában közlik hogy, Benes a közép-európai népek összemükö- désére vonatkozólag uj elgondolással, gazdasági alapon nyugvó tervezetet dolgozott ki, amelyet még ezen a konferencián beterjeszt. Általábanvéve megállapítható, hogy a kisantant-konferencia attól a tervétől, hogy a közép- európai államok együttműködését megteremtse, sohasem állott olyan messze, mint most. A konferencia legjobb esetben is szerdán délelőtt ér véget. Benes cseh külügyminiszter B'elgrádból Genfbe utazik, Titulescu ellenben továbbra is Belgrádban marad, hogv a szerb külügyminiszterrel tárgyalásokat kezdjen a két állam között fennálló függő ügyek rendezésére. Jugoszlávia ugyanis román só értékében hatmillió dollárral tartozik Romániának. Jugoszlávia és Románia külügyi képviselői előtt szőnyegre hozzák a jövő héten a Jugoszláviába») élő román kisebbségek kérdését is. szombaton találkozott Titulescuval. aki Belgrádija utazása előtt alkalmat talált arra. hogv hosszasan tárgyaljon a lengyel diplomatával. Sembeck arról biztosította Titulescut. hogy a lengyel-orosz megnemtámadási szerződés Lengyelországnak Románia iránti barátságát nem ingathatja meg. Vaida bukaresti tartózkodásának utórezgései még most is érezhetők- Különböző kombinációk forognak szőnyegen, hogy Vaida miért is járt Bukarestben. Tény az. hogy Vaida Károly király kívánságára utazott a fővárosba s a király kikérte volt miniszterelnökének véleményét az aktuális politikai kérdésekre vonatkozólag. Az sem szenved kétséget, hogy különböző interKarácsonyi ellanylanlás, válsághírek a politikában Mánia és Vaida elutaztak Bukarestből Vaida bukaresti utjának uíórezg-ései
