Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-12 / 261. szám
3 e 1 6h á z BUDAPEST V CTifl-ifolOÄSiitfr, 2932. november 12, 1 "u ^ Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy bóra 70 X* Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 608. XV. ÉVFOLYAM 261. SZÁM. Előfizetés Magyarországon i Egyévié SS Tengő, félévi» 25 Pengő, negyedévre 1250 P< Egyes szám ára 20 fillér j! lálasztÉjoi és a feSzrgazpíási May refarmját vállalja őszire a tanán; 4 miniszterelnök Szinajába vitte a trónbeszéd szövegét Magyarfalás nagyban Kezdetben, vala aktiv antiszemitizmus és most a változatosság kedvéért aktiv anti- magyarizmus szerepel a programon. Az Universul kiadta a jelszót és ez a jelszó úgy látszik hűséges követőkre talál: ki kell űzni a magyarokat Bukarestből. Ki kell ütni szájukból a falatot, ki kell seprüzni a magyar pincéreket a bukaresti kávéházakból és vendéglőkből, le kell tépni azoknak a moziknak a plakátjait, amelyek magyar sztárok képeit pingálják a bejárat mellé és van bátorságuk Nagy Kató produkcióira invitálni Bukarest románjait. Másfél évtized múlva ez a helyzet szignaturája. íme igy „közeledik“ egymáshoz a szomszédos két nemzet, a magyar és román. Ez a visszhang Dobrescu főpolgármester budapesti és a magyar főváros delegációjának bukaresti látogatására. Nos, hogyha csak ilyen visszhang támad a két ország között ide-oda szaladgáló filléres gyorsvoDatok békítő kísérleteire, akkor igazán nem kérünk belőlük. Úgy látszik, az ordító békekiáltásoknak és lelkesítő hidverési szólamoknak egészen más hatásuk van, mint ahogy ezt kiszámították. Nekünk csak csendben szabad meghúzódni, esetleg akkor megtűrnek valahogy, de korántsem az őslakosok jogainak vagy a sokat hangoztatott kisebbségi jogoknak alapján, hanem kizárólag csak a türelem és elnézés — vagy lenézés? — vállveregetésével. Olvassuk, hogy a belügyminisztériumban ankétot tartottak ebben a kérdésben. Az értekezleten bizonyára el fogják Ítélni azoknak a szerepét, akik minden olyan bukaresti lakost, aki „idegen“ nyelven beszél, ki akarnak akolbo- litani állásukból és talán még egy kommünikét is kiadnak, amelyben további tüntetések esetén megtorlást helyeznek kilátásba. Csakhogy ezek a kormánykommünikék sem a rémületben élő bukaresti magyarokat nem fogják megnyugtatni, sem pedig nem alkalmasak a további magyarellenes zavargások megelőzésére. Ami történt, az minden, csak nem meglepetés. Az Universul magyargyalázó népgyülése ítermészetes következménye volt annak a szélsőséges uszításnak és felháborító gyalázkodásnak, amellyel nemcsak ez az egyetlen bukaresti lap, hanem majdnem valamennyi napról napra kifejezést ad őszinte érzéseinek. Amikor a magyar sajtó tollhegyre merészeli venni a közélet kinövéseit és azokat a jelenségeket, amelyeknek megszüntetését a kisebbségi közvélemény joggal reklamálja, nyomban jelentkezik a sajtóügyész, aki az állam legszentebb érdekeinek nevében tucatszámra indítja a sajtópöröket a magyar sajtó munkásai ellen és vádbeszédeiben azt sem mulasztja elhallgatni, hogy Jugo szláviában az ilyesmikért legalább is halálra Ítélnék a magyar újságírás visszaeső bűnözőit. És amig Kolozsvárt olyan éberen vigyáznak az állam biztonságára, addig Bukarestben még egyetlen ügyész sem indított eljárást a szélsőséges lapok magyarellenes izgatásai miatt Pedig a magyar sajtó cikkeinek hatása alati még egyetlen tüntető felvonulás, vagy román- ellenes népgyülés nem zajlott le, viszont a vasárnapi Universul-gyülésnek és tegnapi tér ror-felvonulásnak már voltak szomorú precedensei Nagyváradon és Kolozsváron. És ha már ügyészek és lapok állandóan régmúlton rágódnak és a nemzetiségi elnyomás avult kísérleteit emlegetik, írjuk meg azt is, hogy a sokat emlegetett ezer esztendő alatt Budapesten sohasem jutott eszébe senkinek az ott lakó és ott kenyeret kereső románság kiűzését követelni. (Bukarest, november 11.) A miniszterelnök a múltban szerzett tapasztalatai alapján, most keresztül akarja vinni a választójogi reformot, nehogy ismét bekövetkezzék a bukása, mielőtt a maga felfogása szerinti törvényt meghozná. Ugyanilyen meggondolással tűzi ki a mostani parlamenti ülésszak másik főprogramjául a közigazgatási törvény nagyszabású módositását. Mihalaehet megoperálták. Ma reggel az Erzsébet szanatóriumban megoperálták Mihalache belügyminisztert. A miniszternek vakbéliritációi voltak. A műtétet Amza orvosprofesszor hajtotta végre. A műtét után Maniu miniszterelnök és Calinescu belügyi államtitkár mindjárt meglátogatták a belügyminisztert, akit betegsége alatt Mirto miniszter helyettesit. A liberálisok harcot hirdetnek. A Duca-féle liberális párt végrehajtó bizottsága ülést tartott és elhatározta, hogy a parlament megnyitása után heves ellenzéki akciót kezd. A költségvetéssel kapcsolatosan, fogja beindítani ezt az akciótManiu a királynál járt. Maniu Gyula miniszterelnök pénteken reggel kiutazott Szinajába, ahol a király kihallgatáson fogadta és ebédre is magánál tartotta. A miniszterelnök este utazott vissza Bukarestbe. Argetoianu kihallgatáson. Argetoianu ma szintén Szinajában járt és kihallgatáson volt az uralkodónál, ahol előadta a helyzétre vonatkozó álláspontját. Tisztviselő létszám törvénye. A Lupta jelentése szerint a pénzügyminiszter törvényjavaslatot kószit a köztisztviselők beínkadrálásáról. A törvényjavaslatnak egyik: főcélja az, hogy megállapítsa a tisztviselők minden kategóriájában azt a létszámot, amit nem' lehet majd átlépni. így a pontosan fixirozott lét-; szám mellett lehetetlenné válna az uj tisztvise-j löknek olyan tömeges kinevezése, amilyent. ad-= dig a rezsimváltozások előidéztek. Elkészült a tronbeszéd A kormány tagjai tegnap este hat órakor minisztertanácsra ültek össze Maniu Gyula elnöklete alatt. Madgearu pénzügyminiszter behatóan referált az 1933. évi költségvetés előkó- szitő munkálatairól. Maniu Gyula felolvasta ezután a parlamentet megnyitó királyi trónheszéd általa megszövegezett tervezetét, amelyet a miniszteranács magáévá tett. Maniu péntek délelőtt már el is utazott Szinajába, hogy aláírás végett beterjessze az uralkodó elé úgy a trónbeszédet, mint azt a királyi dekrétumot, amely november 15-ikére összehívja a parlamentet. A trónbeszédben, amely az ülésszakot meg fogja nyitni, különösképpen kihangsulyozódik, hogy a kormány igyekezni fog olyan költség- vetést összeállítani, amely reális egyensúlyt teremt meg az államkassza bevételei és kiadásai között. Kifejti továbbá, hogy a kormány minden erejével dolgozni fog a gazdasági élet fellendítésén és az állam pénzügyeinek rendbehozatalán. Fontos része az, amely bejelenti a választójogi reform módositását, valamint a köz- igazgatási törvény módositását. A kenyér ára s a macedo-románok letelepítése. A minisztertanács este féltiz órakor ért végett, amikor is a sajtó részére a következő hivatalos kommünikét adták ki: Lehet, sőt valószínű, hogy az Universul kampányának hátterében politikai machinációk húzódnak meg és ez is egyik mód a Maniu-kor- mány munkájának elgáncsolására. De minél nyilvánvalóbb a szándék és minél átlátszóbb a ■endencia, annál jogosabban követelhetjük meg Maniu Gyulától és kormányától, hogy neosak kommünikében Ítélje el a kisebbségek elleni izgatást, hanem erélyes kézzel csapjon szét a lelkiismeretlen uszitók között. Mindenekelőtt] gitiw kísérletet könyörtelenül elfojtson. „A minisztertanács november 10-iki ülésén megvitatta a törvényhozó testületek ülésszakát megnyitó trónbeszéd-tervezetet. Ezután azokkal a határozatokkal foglalkozott a minisztertanács, amelyeket a kormány gazdasági bizottsága a liszt- és kenyérforgalommal kapcsolatosan hozott. A minisztertanács magáévá tette a kormány gazdasági bizottságának álláspontját. Az uj határozatok november 25-ikével lépnek életbe. A lakosságnak a szükséges kenyérrel, valamint a hegyvidékeknek á szükséges kukoricával való ellátása érdekében a minisztertanács úgy döntött, hogy a buza és a kukorica vasúti szállításánál 25 százalékos tarifaleszállitást engedélyez. Ezután a Macedóniából idemenekült, románok kérdését tanulmányozta a minisztertanács s megbízta Voicu Nitescu földművelésügyi minisztert, gondoskodjék az országban való letelepítésükről. A földművelésügyi miniszter a minisztertanács tudomására hozta, hogy román állattenyésztőkből álló társaság angol érdekeltségekkel karöltve, koncesszióba akarja venni’ a burdojenii vágóhidat, hogy húst exportálhassanak Angliába. A minisztertanács az ajánlatot aprobálta, majd különböző folyóügyeket oldott meg.“ pedig akadályozza meg az uszítás átharpódzá- sát Erdélyre. Úgy olvassuk, hogy Stelian Po- pescu volt igazságügyminiszter ur lapja lehanyatlott népszerűségének mentési kísérletei céljából Bukarest után Nagyváradon, majd pedig Kolozsváron akar reprizt rendezni a magyar- ellenes kilengésekből. Elemi kötelessége a kormánynak, hogy ezeket a gyűléseket ne engedélye**« és megtartásukra irányuló minden illő-