Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-12 / 261. szám

3 e 1 6h á z BUDAPEST V CTifl-ifolOÄSiitfr, 2932. november 12, 1 "u ^ Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy bóra 70 X* Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 608. XV. ÉVFOLYAM 261. SZÁM. Előfizetés Magyarországon i Egyévié SS Tengő, félévi» 25 Pengő, negyedévre 1250 P< Egyes szám ára 20 fillér j! lálasztÉjoi és a feSzrgazpíási May refarmját vállalja őszire a tanán; 4 miniszterelnök Szinajába vitte a trónbeszéd szövegét Magyarfalás nagyban Kezdetben, vala aktiv antiszemitizmus és most a változatosság kedvéért aktiv anti- magyarizmus szerepel a programon. Az Univer­sul kiadta a jelszót és ez a jelszó úgy látszik hűséges követőkre talál: ki kell űzni a magya­rokat Bukarestből. Ki kell ütni szájukból a fa­latot, ki kell seprüzni a magyar pincéreket a bukaresti kávéházakból és vendéglőkből, le kell tépni azoknak a moziknak a plakátjait, ame­lyek magyar sztárok képeit pingálják a bejárat mellé és van bátorságuk Nagy Kató produkcióira invitálni Bukarest románjait. Másfél évtized múlva ez a helyzet szignaturája. íme igy „kö­zeledik“ egymáshoz a szomszédos két nemzet, a magyar és román. Ez a visszhang Dobrescu fő­polgármester budapesti és a magyar főváros delegációjának bukaresti látogatására. Nos, hogyha csak ilyen visszhang támad a két ország között ide-oda szaladgáló filléres gyorsvoDatok békítő kísérleteire, akkor igazán nem kérünk belőlük. Úgy látszik, az ordító bé­kekiáltásoknak és lelkesítő hidverési szólamok­nak egészen más hatásuk van, mint ahogy ezt kiszámították. Nekünk csak csendben szabad meghúzódni, esetleg akkor megtűrnek vala­hogy, de korántsem az őslakosok jogainak vagy a sokat hangoztatott kisebbségi jogoknak alap­ján, hanem kizárólag csak a türelem és elnézés — vagy lenézés? — vállveregetésével. Olvassuk, hogy a belügyminisztériumban ankétot tartottak ebben a kérdésben. Az érte­kezleten bizonyára el fogják Ítélni azoknak a szerepét, akik minden olyan bukaresti lakost, aki „idegen“ nyelven beszél, ki akarnak akolbo- litani állásukból és talán még egy kommüni­két is kiadnak, amelyben további tüntetések esetén megtorlást helyeznek kilátásba. Csak­hogy ezek a kormánykommünikék sem a rémü­letben élő bukaresti magyarokat nem fogják megnyugtatni, sem pedig nem alkalmasak a további magyarellenes zavargások megelőzé­sére. Ami történt, az minden, csak nem megle­petés. Az Universul magyargyalázó népgyülése ítermészetes következménye volt annak a szélső­séges uszításnak és felháborító gyalázkodásnak, amellyel nemcsak ez az egyetlen bukaresti lap, hanem majdnem valamennyi napról napra ki­fejezést ad őszinte érzéseinek. Amikor a ma­gyar sajtó tollhegyre merészeli venni a közélet kinövéseit és azokat a jelenségeket, amelyeknek megszüntetését a kisebbségi közvélemény jog­gal reklamálja, nyomban jelentkezik a sajtó­ügyész, aki az állam legszentebb érdekeinek ne­vében tucatszámra indítja a sajtópöröket a ma­gyar sajtó munkásai ellen és vádbeszédeiben azt sem mulasztja elhallgatni, hogy Jugo szláviában az ilyesmikért legalább is halálra Ítélnék a magyar újságírás visszaeső bűnözőit. És amig Kolozsvárt olyan éberen vigyáznak az állam biztonságára, addig Bukarestben még egyetlen ügyész sem indított eljárást a szélső­séges lapok magyarellenes izgatásai miatt Pedig a magyar sajtó cikkeinek hatása alati még egyetlen tüntető felvonulás, vagy román- ellenes népgyülés nem zajlott le, viszont a vasárnapi Universul-gyülésnek és tegnapi tér ror-felvonulásnak már voltak szomorú prece­densei Nagyváradon és Kolozsváron. És ha már ügyészek és lapok állandóan régmúlton rágódnak és a nemzetiségi elnyomás avult kísérleteit emlegetik, írjuk meg azt is, hogy a sokat emlegetett ezer esztendő alatt Budapesten sohasem jutott eszébe senkinek az ott lakó és ott kenyeret kereső románság ki­űzését követelni. (Bukarest, november 11.) A miniszterelnök a múltban szerzett tapasztalatai alapján, most keresztül akarja vinni a választójogi reformot, nehogy ismét bekövetkezzék a bukása, mielőtt a maga felfogása szerinti törvényt meghozná. Ugyanilyen meggondolással tűzi ki a mostani parlamenti ülésszak másik főprogramjául a közigazgatási törvény nagyszabású módositását. Mihalaehet megoperálták. Ma reggel az Erzsébet szanatóriumban meg­operálták Mihalache belügyminisztert. A mi­niszternek vakbéliritációi voltak. A műtétet Amza orvosprofesszor hajtotta végre. A műtét után Maniu miniszterelnök és Calinescu belügyi államtitkár mindjárt meglátogatták a belügy­minisztert, akit betegsége alatt Mirto miniszter helyettesit. A liberálisok harcot hirdetnek. A Duca-féle liberális párt végrehajtó bizott­sága ülést tartott és elhatározta, hogy a parla­ment megnyitása után heves ellenzéki akciót kezd. A költségvetéssel kapcsolatosan, fogja be­indítani ezt az akciót­Maniu a királynál járt. Maniu Gyula miniszterelnök pénteken reg­gel kiutazott Szinajába, ahol a király kihallga­táson fogadta és ebédre is magánál tartotta. A miniszterelnök este utazott vissza Bukarestbe. Argetoianu kihallgatáson. Argetoianu ma szintén Szinajában járt és kihallgatáson volt az uralkodónál, ahol előadta a helyzétre vonatkozó álláspontját. Tisztviselő létszám törvénye. A Lupta jelentése szerint a pénzügyminisz­ter törvényjavaslatot kószit a köztisztviselők beínkadrálásáról. A törvényjavaslatnak egyik: főcélja az, hogy megállapítsa a tisztviselők min­den kategóriájában azt a létszámot, amit nem' lehet majd átlépni. így a pontosan fixirozott lét-; szám mellett lehetetlenné válna az uj tisztvise-j löknek olyan tömeges kinevezése, amilyent. ad-= dig a rezsimváltozások előidéztek. Elkészült a tronbeszéd A kormány tagjai tegnap este hat órakor minisztertanácsra ültek össze Maniu Gyula el­nöklete alatt. Madgearu pénzügyminiszter be­hatóan referált az 1933. évi költségvetés előkó- szitő munkálatairól. Maniu Gyula felolvasta ezután a parlamen­tet megnyitó királyi trónheszéd általa megszö­vegezett tervezetét, amelyet a miniszteranács magáévá tett. Maniu péntek délelőtt már el is utazott Szinajába, hogy aláírás végett beter­jessze az uralkodó elé úgy a trónbeszédet, mint azt a királyi dekrétumot, amely november 15-ikére összehívja a parlamentet. A trónbeszédben, amely az ülésszakot meg fogja nyitni, különösképpen kihangsulyozódik, hogy a kormány igyekezni fog olyan költség- vetést összeállítani, amely reális egyensúlyt teremt meg az államkassza bevételei és kiadásai között. Kifejti továbbá, hogy a kormány min­den erejével dolgozni fog a gazdasági élet fel­lendítésén és az állam pénzügyeinek rendbeho­zatalán. Fontos része az, amely bejelenti a vá­lasztójogi reform módositását, valamint a köz- igazgatási törvény módositását. A kenyér ára s a macedo-románok letelepítése. A minisztertanács este féltiz órakor ért vé­gett, amikor is a sajtó részére a következő hiva­talos kommünikét adták ki: Lehet, sőt valószínű, hogy az Universul kampányának hátterében politikai machinációk húzódnak meg és ez is egyik mód a Maniu-kor- mány munkájának elgáncsolására. De minél nyilvánvalóbb a szándék és minél átlátszóbb a ■endencia, annál jogosabban követelhetjük meg Maniu Gyulától és kormányától, hogy neosak kommünikében Ítélje el a kisebbségek elleni iz­gatást, hanem erélyes kézzel csapjon szét a lelkiismeretlen uszitók között. Mindenekelőtt] gitiw kísérletet könyörtelenül elfojtson. „A minisztertanács november 10-iki ülésén megvitatta a törvényhozó testületek ülésszakát megnyitó trónbeszéd-tervezetet. Ezután azokkal a határozatokkal foglalko­zott a minisztertanács, amelyeket a kormány gazdasági bizottsága a liszt- és kenyérforgalom­mal kapcsolatosan hozott. A minisztertanács magáévá tette a kormány gazdasági bizottságá­nak álláspontját. Az uj határozatok november 25-ikével lépnek életbe. A lakosságnak a szük­séges kenyérrel, valamint a hegyvidékeknek á szükséges kukoricával való ellátása érdekében a minisztertanács úgy döntött, hogy a buza és a kukorica vasúti szállításánál 25 százalékos tarifaleszállitást engedélyez. Ezután a Macedóniából idemenekült, romá­nok kérdését tanulmányozta a minisztertanács s megbízta Voicu Nitescu földművelésügyi mi­nisztert, gondoskodjék az országban való letelepí­tésükről. A földművelésügyi miniszter a minisztertanács tudomására hozta, hogy román állattenyésztők­ből álló társaság angol érdekeltségekkel kar­öltve, koncesszióba akarja venni’ a burdojenii vágóhidat, hogy húst exportálhassanak Ang­liába. A minisztertanács az ajánlatot aprobálta, majd különböző folyóügyeket oldott meg.“ pedig akadályozza meg az uszítás átharpódzá- sát Erdélyre. Úgy olvassuk, hogy Stelian Po- pescu volt igazságügyminiszter ur lapja leha­nyatlott népszerűségének mentési kísérletei cél­jából Bukarest után Nagyváradon, majd pedig Kolozsváron akar reprizt rendezni a magyar- ellenes kilengésekből. Elemi kötelessége a kor­mánynak, hogy ezeket a gyűléseket ne engedé­lye**« és megtartásukra irányuló minden illő-

Next

/
Thumbnails
Contents