Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-11 / 260. szám
i KeietiüjsXg XV. ÉVF. 260. SZÁM. Elnapolták a temesvári monstre-pört| ki is sugni kell< végre ő is ki tud:ia mon* 1 Tn íTrr»v\í 1 1 1 A 3 hatalmas állam MM állítja oda a iiasaíi szmncsétienség iÉÉfáa ás milliúhat hivetsl pajta Megrázó jelenetek a temesvári főtárgyaláson . (Temesvár, november 10.) Tegnapra tűzte ki a temesvári törvényszék Ganea-tanácsa a múl: hónapban történt temesvár-józsef városi vasúti katasztrófa iövádlottja: Csernák András ügyében a tárgyalás napját. Már a kora reggeli órákban benépesült a törvényszék környéke: Be- j egszóról, Szakálházáról, Zsombolyáról fájdal- mas arcú özvegyek,, szülők, gyermekek, néma rémület ég a szemeikben, a halálvonat víziója, mely ma ismét elrobog szomorú emlékükben... Pontosan tiz órakor nyitotta meg Ganea elnök a tárgyalást. — Vezessék elő a vádlottat... Kopott, gyúrt, vasutas köpenyben előlép a xegyörrei Csernák_ András. A nagy erős ember gornyedten áll a bírói emelvény elé, erősen lefogyott, rettenetes lelki tusáról beszélnek beesett szemei, pár hét alatt megfonnyadt arca, busz esztendőt öregedett Csernák András pár hét aiatt. Személyi adatok, formalitások, Csernák András valahonnan igen távolról, színtelen hangon válaszol a kérdésekre, csak arra a kérdésre kap erőre a hangja, hogy bűnösnek érzi-e magát: — Nem, egyáltalában nem vagyok bűnös, nem erezhetem magam bűnösnek, mert... — Jól van Csernák. Ezt majd később... , . Az elnök felolvassa Cserpáknak a vizsgálóbíró előtt tett vallomását. — Fenntartja-e vallomását? — Kiegészítem azzal, hogy az utolsóelőtti vaaon, az, amely pozdor,-láva zúzódott, kétizben siklott ki az utolsó hónapban. Egyetlen hónap alatt kétizben siklott ki, olyan helyen, ahol nem volt váltó, ahol a többi vagonok baj nélkül átmentek. Én a szabályzat értelmében j artam el, attól egy hajszállal el nem tértem,,tudtam azt, hogy a váltás nem történhetik meg, amíg a feloldást meg nem kapom... .. ,£z elnök ezután felhívja azokat, akikjnek kár t“™« igényük van, jelentsék be a biróság előtt összegszerűleg. Elsőnek Marcus Vasile ügyvéd a vasút ma- gánnogi igényeinek képviselője szólal fel és bejelenti, hogy Csernák András ellenében: tönkrement kocsikért, megrongált pályafelszerelósek- ert, palya helyreállításáért, a katasztrófa egyéb Karaiért, továbbá az áldozatok hozzátartozóinak netalán iizetendő kártérítési igényekért összesen harmincmillió lei iránt támaszt követelést Csernák Andrással szemben. Fekete hárászkendős, gyászfátyolos asszo- iiyok sora következik most, az áldozatok özve- gyeit szólítják egyenként a bírói emelvény elé. Linszter József özvegye az első, özvegy Linsz- terné Katalin, zsombolyai lakos, gyászfátyol, suttogó hang, arra, hogy mennyi kára van. értelmetlenül néz maga elé: — Kérem, nekem meghalt a férjem, én úgy maradtam... — Tessék pontosan megmondani, mennyi a kára. Erre nem tud válaszolni özvegy Linszterné, Imgy mondja meg lejben, mennyit ér neki Linszter József, melegségben, szeretetben, biztonságban, gyöngelségben, mint élettárs, eat most mind megmondani, átszámítani lejbe, nem tudja-, tanácstalanul áll, néz. kibuggyannak könnyei, hogy lehet Linszter Józsefet lejbe átváltani, képtelenség... Az elnök vár türelmesen, majd mégegyszer Minden árleszállítást akcióban részt vesz, éppen ezért kitűnő és olcsó regény és szakkönyvekért form már sürgeti özvegy Linszternét, akinek most az ügyvédek súgják: — Kétmillió, hárommillió... — Kétmillió... mondja özvegy Linszterné, mintha azt mondaná: rongyos kétmillió Linszter Józsefért, általában van-e annyi pénz a világon, amiért Linszter Józsefet oda lehetett volna adni... Henner Zsuzsanna, aki most özvegy Henner Jánosáé, szintén nem érti a kérdést, meg kell neki magyarázni: Henner János halála által kára volt. hiányzik munkaereje a gazdaságban, otthon... Henner Zsuzsanna szava is zokogásba Egymillió... Drágán Anna férjét Drágán Vasilét vesztette el. a hatalmas parasztasszony megremeg egész testében, mikor a vallatásra is meg kell, hogy mondja, mit kér Vasilért— EgymillióA délután folyamán további tanúkihallgatások folytak. Kihallgatták a temesvári állomás józsefvárosi pályaudvarának főnökét, ki a szerencsétlenségről azonnal értesítést kapott és az elsők között ment ki a helyszínére- Az ügyész és a védő között vita volt, mert a tanúvallomásból azt akarták megállapítani, hogy Csernák, amikor a zsombolyai vonat elment, hogyan állott: féloldalt, vagy szemben a vonattal? Az állomásfőnök kijelentette, hogy a szabályzat azt nem Írja elő, hogy álljon, az a fontos, hogy lássák az őrt, amikor elmegy a vonat, hogy azonban a váltóőr hogy lát jobban, azt eb határozza meg. A tárgyalást este 6 órakor a törvényszéki elnök elhalasztotta jövő szerdára és akkorra elrendelte a tanuk közül hatnak a kihallgatását. Csak ezután kerül majd sor a szakértők kihallgatására. Előreláthatólag még egy-két hétbe beletelik, mig Ítéletet hoznak. A védő kérte, hogy Csernákot helyezzék szabadlábra, a biróság azonban úgy határozott, hogy továbbra is fogva tartják. A tárgyalás után a börtönőr visszaki- sérte Csernákot cellájába. Hogyan tette tönkre Balassa Sándor magyar gazdát a hivatali slendriánság és könyörtelenség? 250,000 lejt Slzefett ki egy cséplőgépért és motorért s a szásziekencei percepem az eladó tartozásáért lefoglalta és harmincnyoicezer lejért elárverezteIte a gépeket — A kolozsvári tábia elégtételt adott a tönkretett gazdának ekért üljön a MINERVÁHOZ Cluj-Kolozsvár, Reg. Maria (Deák F. u.) (Kolozsvár, november 10.) Magas, tiszta és rendes kék zekébe öltözött falusi gazdaember kopogtatott be a szerkesztőségbe. Az első impresszió, amit kelt bennünk: igazi szép szál magyar ember. A gazda megszólal és elmondja a maga kálváriáját, amelyre még a mai viszonyok között is alig találunk példát. Balassa Sándornak hivják, a beszterce- naszódmegyei ös községből való. Magyar ember, tehát mivel is foglalkozhatna mással, mint földműveléssel? A földje azonban évek óta csak deficitet produkál haszon helyett, úgyhogy Balassa uram elhatározta, hogy megpróbálkozik mással is. Ha már a saját termésű gabonájából nem tud megélni, hátha megél a másokéból. Cséplőgépet akart tehát vásárolni. Meg is vette és ebből keletkezett azután az a drámai összeütközés, amiben a kolozsvári tábla most mondta ki a maga Ítéletét. Kétszázötvenezer lejt izzad ki Balassa uram. Balassa a cséplőgépet a Román Gépkereskedelmi Rt. kolozsvári fiókjától vásárolta 1092 dollárért. A dollárok valorizált értéke fölött nézeteltérése támadt a céggel, mig végre a biróság 183.456 lejben állapította meg a tartozás összegét. A gépet ugyanis részletfizetésre vette s a részleteket megközelítő pontossággal fizette is. A cséplőgéphez szükséges motort a nagyváradi Phöbus cég szállította 132.000 lejért. Ezt is részletre. A kettős vásár 1927-ben történt s évek folyamán mintegy 250.000 lejt fizetett ki a két cégnek. Közben azonban beütött a gazdasági válság, amire persze Balassa Sándor sem számíthatott. Aminthogy nála sokkal nagyobb kapacitású diplomaták és miniszterelnökök sem tudták előre megmondani, hogy mi lesz itt? A cséplőgép-vásár természetesen minden anyagi erejét igénybe vette Balassának. Kis birtokából eladott néhány holdat, ezenkívül a megmaradtra bankkölcsönt vett fel, mert kellett a kamatokra. A cséplőgép sem nagyon vált be, mint üzlet. 1931-ben valami munkát vállalt Balassa, tehát a gépeit el kellett szállítania, Fel is rakta a vonatra, a falujához legközelebb eső vasúti állomáson, Szászlekencén. A vasúti állomáson foglalják le t a gépeket. Itt következik aztán a drámai fordulat. A szászlekeneei perceptor lép be a történet kellős I közepébe és lefoglalja a vasútra rakott cséplőgépet és motort. Azt is megmondja, illetve hivatalos Írást mutat fel, hogy a gépre 32.747 lej tőkekamat-illeték van betáblázva, amelyet a Román Gépkereskedelmi Rt. nem fizetett meg. Balassa kézzel-lábbal kapálózott a követelés ellen, elmondta, hogy ő a gépvásárlással kapcsolatban nem lehet felelős az eladó tartozásáért, hajtsák fel azt a kolozsvári cégen. A perceptor azonban kijelentette, hogy Szászlekence messzi esik Kolozsvártól, az ő hatásköre nem terjed túl Balassa a falu határán, tehát nem tágíthat. akkor azt mondta, hogy legalább a Nagyváradon vásárolt motort hagyják ki az obligóból, mert erre nem is vonatkozik a követelés. A perceptor azonban hajthatatlan volt s reátette a kezét a cséplőgépre és a motorra is. Balassa amikor nem sikerült visszaszerezni a gépeit, bejött Kolozsvárra és itt végre megtudta, hogy voltaképpen miről is van szó? Balassa a megegyezés szerint 12 százalékos dollár-kamatot tartozott fizetni a cégnek, a ki nem fizetett részletek után és erre a kamatra szabott ki a nénzügyigazgatóság 20 százalékos tőkeka- mat-iíletéket. A cég megtagadta az összeg kifizetését, azzal érvelve, hogy amúgy is igen magas adót fizet és ilyen címen nem kényszeríthetik külön fizetésekre. A pénzügyigazgatóság erre fordított egyet a köpönyegen és a fizetési meghagyásban nem a gépkereskedelmi vállalatot, hanem Balassa Sándort szerepeltette. Ezen az alapon történt meg azután a foglalás a szász- lekencei állomáson. A háromszázezer lejes értéket harminezer lejért árverezik el. Nemsokára meg is tartották az árverést, ami újabb meglepetésül szolgált úgy a vevőre, mint az eladóra nézve. Az árverést ugyanis 1931 május 4-én tartották meg anélkül, hogy erről a gép tulajdonosának tudomása lett volna. Balassa ebben az időben Kolozsváron tartózkodott és az árverési hirdetést neki május 12-én kézbesítették, tehát nyolc nappal azután, ahogy azt ténylegesen meg is tartották. Ilyenformán nem jelenhetett meg és hasonlóképpen járt a Gépkereskedelmi Rt. is, amely szintén érdekelve lelt volna, mivel a gépet Balassa a tulajdonjog fenntartásával vásárolta. így távollétükben a pénzügyigazgatóság nemcsak a Gépkereskedelmi Rt-tó! vett cséplőgépet adta el, amelynek részleteire szólott csak a követelés is, hanem Phöbus cégtől vásárolt motort is. A két gépet 38,000 lejért fecsérelték el, holott a vételáruk azelőtt két évvel 336.090 lejt tett ki, A táblán végre Balassa győz, A törvényszék elé került a dolog és a besztercei járásbíróság elutasította Balassa kérését és a pénzügyigazgatóság eljárását jogosnak jelentette ki. A fellebbezés alapján a kolozsvári tábla most tárgyalta le Balassa ügyét és amint előrelátható volt, jogtalannak jelentette ki úgy a besztercei járásbíróság határozatát, mint a percepcia eljárását és helyet adott Balassa fellebbezésének. Ilyenformán az ügy végre tisztázódott s most a jogtalanság egész sorozatát elszenvedett vevő, akinek csak a perköltségek több mint 140.000 lejét emésztették fel, kártérítési pert fog indítani a kincstár ellen, hogy jogtalanul tönkretett vagyonát megtérítsék.