Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-08 / 257. szám

KEIETI'UJSICG » V XV. ÉVF. 257. SZÁM. Trebitsch Ignác, a huszadik szá­zad legnagyobb kalandorának útja a pesti színi akadémiától a buddhista kolostorig Közben angol képviselő, romániai petroleummágnás és nemzetközi kém volt Egy zseniális szélhámos kalandos élete (Budapest, november 7.) Pásztor Árpád, a kiváló magyar újságíró felkutatta a magyarországi szárma­zású, világszerte ismert, sőt hírhedt kalandor, Tre- bitsoh-Lincoln Ignác, ezidőszerint Chao Kung néven buddhista szerzetes magyarországi nyomait s adatairól rendkívül érdekes cikkben számol be. Kiderül a cikk­ből, hogy Trebitsch Ignác életének egyik szakasza Ro­mániához fűződik s a világháború kitörése űzte el a romániai dúsgazdag petróleumvállalkozót innen. Sziniakadémiai növendék, majd protestáns lelkész. Trebitsch Ignác jómódú paksi zsidócsaládból szár- in .zott, aki Pozsonyban és Budapesten járt gimná­ziumba, majd egy váratlan fordulattal a pesti Sziniaka- démia növendéke lesz. Ezt is megunta és Hamburgba utazott, ahol protestáns hitre tért át és elvégezte fi teológiát. Montreálban kapott állást s közben meg is b.'--asodott. Angliába kerül, a gazdag és tekintélyes Ibwintry-csokoládégyár titkára lesz, az ö támogatásá­val képviselővé választják. Ekkoriban vette fel a Lin- ccln-nevet. Petróleummágnás Romániában. Kémmé lépteti elő magát. A világháború Londonban találta I. T. Trebitschet Felajánlotta szolgálatait az angol kormánynak és a hadvezetőség Londonban a román és magyar levelek cenzorának tette meg. Itt dolgozott egy ideig, majd 1915-ben Rotterdamba utazik, ahol a németekkel kerül összeköttetésbe, megszerzi a német flotta állomáshelyé­nek térképét, a német chiffre-t és a zsákmánnyal Lon­donba tér vissza. De ott azal vádolják, hogy a néme­teknek kémkedett Anglia ellen, vádlója, Captain Hal! és Trebitsch-Lincoln Amerikába menekül. Amerika kiadja Angliának, amely csekkhamisitásért háromévi fogságra ítéli. 1919 karácsonyán szabadul ki, de 1920- ban újra elfogják és megint néhány hónapra börtönbe vetik. 1920 derekán Németországban bukkan fel, majd meglátogatja Vilmos császárt Amerongen-bcn, részt- vesz a Kapp-puccsban, amelyet nagyrészt ö szervez. Hivatalosan Lincoln . a Kapp—Bauer—Helferlch—Lu­dendorf szövetség sajtóreferense. A Kapp-puccs ku­darca után 1920-ban, vagy 21-ben, Lincoln-Trebitsch Ignatz Timothy Bauer ezredessel megjelenik Buda­pesten, ahol Huszár Károly miniszterelnök is fogadja. Tragikus epizód. Egy tragikus epizód újra Európába szólítja. Kedvenc fia: Nat, akit nagyapja után Náthánnak ke­reszteltek, Angliában gyilkosságot követ el. A család Így tudja az esetet: — Nat vőlegény volt és karácsony estére meg volt hiva menyasszonyához. Egy barátjával indult oda, de nem volt pénzük és szégyelték, hogy üres kézzel állít­sanak be a vendéglátó házba. Útjuk egy sötét villa mellett vezetett el. Elhatározták, hogy oda benéznek és elvisznek valamit, ha nem mást, néhány üveg bort. Be is törtek és találtak néhány palack bort, amellyel éppen el akartak menni, amikor a sötétben valaki rá­juk kiabált, hogy álljanak meg! Egyikük revolverlö­véssel felelt, amely halálos volt. Hogy ki sütötte el a fegyvert, azt a bíróság nem állapította meg. Nat nem akarta, hogy barátja miatta kerüljön bajba és magára vállalta a gyilkosságot. Társát felmentették, öt akasz­tó fára ítélték. Apja Ceylonban, a buddhista kolostor­ban tudta meg, hogy fiát kivégzik. Salvus conductus-t szerzett és minden közlekedési eszközt felhasználva, igyekezett Anglia felé. Útközben táviratot adott fel, amelyben kérte, hogy halasszák el a kivégzést, amíg ő nem érkezik meg, mert fiát mégegyszer látni szeretné. Hollandiába érkezett, át akart kelni a csatornán, amikor az újságban olvasta, hogy már késő, — Nat-et felakasztották. Egy világ dőlt össze az apában. Vissza Keletre r Ceylon... Kina! A misztikus Kelet lesz Trebitsch Ignác tanyája. A rendkivüli nyelvtehetség megtanul tökéletesen kínaiul, leteszi a mandarinvizsgát, majd a Chin Süen kolostor lakója lesz. Családja véletlenül tudja meg címét és Kí­nába értesítik anyja haláláról. Ez két év előtt történt. Es 1932 októberének elején Berlinbe érkezett egy buddhista pap: Chao Kung. Most igy hivják. De váj­jon holnap hol fog feltűnni és mi lesz a neve? Most átadjuk a szót Trebitsch-Lincoln egyik nő­vérének. — Náci képviselősége alatt én is kint voltam An­gliában. Bátyám Watford-ban lakott, remek, tizen- négyszobás házban, három házialkalmazottja volt, köz­tük fehérkesztyüs inas is, külön kertész. Szóval nagy­lábon élt. Emlékszem egy estére, amikor vendége volt Henderson, Lloyd George és Sir Sámuel Herbert. Ugr tekintettek rá, mint az angol politika egyik remény­ségére. De tiz hónap múlva feloszlatták a Házat és : nyugtalan ember már más pálya után nézett. Mert közben kint járt Amerikában, ott megismerkedett a petróleumiparral és elhatározta, hogy Európában a petróleumra veti magát. A részleteket nem tudom, csak annyi bizonyos, hogy ő alapította az Amalgama­ted Oil Pipe Lines of Galucia-t, amely egyesíteni akarta a galíciai összes petróleumtelepeket. Irodája volt Londonban, Lembergben, Bukarestben és 500.000 fontnyi érdekeltséget hozott össze. — Ujrendszerü amerikai gépekkel, amelyeknek ki­zárólagos képviseletét ö kapta meg, forradalmasítani akarta a romániai petróleumtermelést, de 1914-ben ki­tört a világháború és Ignác máról-holnapra szegény ember lett. A Banca Naţionala afférja a dévai bankokkal A Banca Naţionala maídncm mcgóvatoltatia a hunyadmegyel mczőgazdaváltéícat (Déva, november 7d A napokban nem kis meglepetést keltett a Banca Naţionala felhívása, amelyet az összes dévai bankok megkaptak. Ez a felhívás azt tartalmazta, hogy a bankok ame­lyek mezőgazda váltókra visszleszámitolási köl­csönt kaptak a Banca Nationalatól, fizessék meg a kölcsönzött összeg után a kamatot hét száza­lékkal számitva és ezenkivül fizessék meg a vál­tók összegének a felét. A bankokat annál is inkább váratlanul érte ez a felhívás, mert a Solidaritatea kolozsvári gyűlésén a nemzetipárti politikusok s köztük dr. Vlad Aurél volt miniszter is azzal érveltek, hogy a kormány nemsokára segítségére fog sietni a bankoknak. A segítség ebben az attak­ban jelentkezett, amely a bankokat a legijesz­tőbb helyzet elé állította. Tudnivaló dolog ugyanis, hogy a bankok inkasszója az utóbbi időben szinte leljeseyi megakadt 3 a forgalom legfeljebb abban nyilvánul meg, — különösen a hunyadmegyei bankok zöménél, ahol kölcsönt legnagyobbrészben mezőgazdák vették igénybe, hogy egy-egy betétesnek fizet­nek valami részösszeget. Néhány bank azonban ennek ellenére igyekezett eleget tenni a felhí­vásnak s pénzzel és u.i váltókkal jelentkeztek a dolog elintézése végett. Magát Anghetescu bank­kormányzót is feiiiivták telefonon, azonban a kormányzó azt a választ adta, hogy nem tud segiteni a dolgon. A helyzet adáig fejlődött, hogy a Banca Naţionala dévai fiókja jónéhány bank mező­gazda-váltójával a dévai közjegyzőnél óvás vé­gett jelentkezett s az óvás csak a határidő élkésése miatt maradt el, habár a megoldás egészen máskén jött létre, mint ahogy a Banca Naţionala gondolta. Egyik bank ugyanis azt a feleletet adta, hogy a bank is kezes a váltón s a konverziós törvény értel­mében a föadósnak a jogait követi s igy sem lélösszeg fizetésére, sem kamat, sem uj váltó adására nem kötelezhető. Ezzel a császár vágással végződött a novem­ber elsejei bankszoritó, úgy, hogy most már az összes bankok érzik, hogy törvénnyel kell ren­dezni helyzetüket, ha fenn akarnak maradni. A Vatikán állam vasútja (Róma, november 7.) Európa legkisebb álla­ma kétségtelenül az uj Vatikán-állam, amely­nek területe összesen 44 négyszögkilométer. A Vatikán állam rendelkezik mindazokkal a kellé­kekkel, amelyek az önálló állami életnek a kri­tériumai, van hadserege, külön diplomáciája, postája és külön bélyege s azonkivül van vasút­ja is. Noha a vatikáni állam vasútvonalának a hossza mindössze 220 méter, aránylag ebben az államban a legsűrűbb a vasúthálózat, hiszen egy négyzetkilométerre több mint öt méter hosszú vasúti sin esik. A Vatikán-állam vasúthálózata most ké­szült el teljesen. Az építkezés költsége jóval meghaladta a tízmillió lírát, a vasút minden métere ötvenezer lírába került. Az épitési költ­ségek azért tettek ki ilyen nagy összeget, mert a 220 méter hosszú útból 120 méter egy alaguton vezet keresztül, további 30 méter kedvéért periig a Mons Vatikánus hegy egy részét le kellett hor­dáim, hogy a sínek számára kellő hely legyen A vatikáni pályaudvar egyike a világ leg­különösebb pályaudvarainak. Pénztára, váró­terme, csomagkezeíőhelye, vendéglője, ujság- árnsitó bódéja nincs. A vatikáni vasút hivatal­nokainak a lakásán kívül eddig összesen csak bárom ember fesz szolgálatot az egész vasúti in- tézménnynél. Ellenben van a pályaudvaron gyö­nyörű fogadó terem, amelyben a Szent Atya képviselői a Vatikánba érkező legmagasabb vendégeket fogadják. Normális percre beosztott menetrendről természetesen szó sem lehet a mi­niatűr vasútvonalon. Még különösebbb a pápai vasút kocsiparkja. Saiát lokomotivjai nincsenek a pápai államnak, hanem Olaszország ad minden esetben kölcsön mozdonyokat. Olaszországnak kellett az egész költséges vasútépítést is a laterani szerződés ér­telmében finanszírozni. Most még csak négy vagonból áll a pápai vasút egész kocsiparkja. Három luxuskocsi a pápa különvonata és egy pod "vászkocsi. Egészen természetes, hogy a pápa különvo­nata a legnagyobb kényelemmel és luxussal van berendezve. Az első kocsit, amely a Szent Atya kocsija lesz, piros brokáttal tapétázták ki. Ebben a kocsiban van felállítva a pápai trón is, amelvet egy gazdag francia főnemes ajánlott fel. A második kocsit elegáns, modern étkező- kocsinak építették ki, amelynek saját konyhája lesz. A harmadik vagon a pápa hálószobája lepne arra az esetre, ha hosszabb níra indulna. A Szent Atya eddig még egyik kocsit sem hasz­nálta. Fnvelőre a miniatűr vasút három kocsija mén békén pihen egészen addig a percig, amíg a Párra az egész világ érdeklődése közben meg nem teszi az első utat a csodálatos pápai luxus­vonaton a 120 méter hosszú miniatűr pápai vas­út sinein át, ki a világba.

Next

/
Thumbnails
Contents