Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-29 / 275. szám
XV. ÉVP. 275. SZÁM. KeletiUjskg Titulescu nyilatkozott a francia-orosz paktumról (Bukarest, november 28.) A Cuvântul szerint az orosz-francia szerződés aláírása mély hatást keltett külpolitikai körökben. Titulescu külügyminiszter a Havas-ügynökségnek a következő nyilatkozatot adta: — A hir, hogy Franciaország és Szovjet- oroszország aláírják megnemtámadási szerződést, csak örömmel tölthet el. Mint a parlamentben is megmondottam, Franciaország, Lengyel- ország és a szovjettek közötti közeledés Bontania érdekeit is szolgálja. A román kormány és a nép háláját kell kifejeznem Franciaország iránt, amely annak dacára, hogy a szerződés aláírása sohasem volt függővé téve egy analóg román-orosz szerződéstől, állandóan értékes és lojális támogatást nyújtott nekünk a szovjet- tekkel való tárgyalások idején. — Az a tény, hogy Románia nem kötött újabb megnemtámadási szerződést, nem érintheti sem szövetségeseinket, sem a szovjetekkel való jó szomszédi viszonyunkat, tekintettel . őszinte békevágyunkra és a Briand—Kellog- paktumra, amelyet 1929 február 9-én a szovjetek és Románia által Moszkvában aláirt külön jegyzőkönyvvel léptettünk életbe. A magyar áffak megmentéséért Sok nehézség között, sok küzködéssel, de lankadást ismerni nem akaró kitartással halad a maga utján a magyar diáksegélyző-akeió. Nem lehet lankadni, nem szabad a nehézségektől megijedni, mert a magyar ifjúság megmentéséről van szó s ennek a célnak a szolgálata nem ismerhet fáradtságot. De ennek a célnak a szolgálatáért nem lehet sajnálni az áldozatkészséget. Nincsen olyan nagy szegénység, amelyből ne telnének ki erre a nagyfontosságu célra áldozatok. Bőségben, gazdag jólétben élő emberektől nem különlegesen nagy teljesítmény felvirágoztatni az ilyen mozgalmat. A szűkös viszonyok között letett adományok mutatják a lélek nemességét és ebben az esetben azt, hogy az erdélyi magyar jövőért, a magyar reménységért, a magyar ifjak megmentéséért készség él a lelkében. A Diákscgély-akcióra újabban a következő adományok folytak be: Szluinszky Vilmos, Lugos o60 e.i. Margetits Lajos, Lúgos - 360 „ Bujanovits Rudolf, Errmhályfalva 600 „ Kiss Árpád, Nyárádszereda 467 „ Csiky Emilia gyűjtése, Marosujvár 1020 lep összesen: 2807 lej. Eddig befolyj adományok összege: 39.850 lej. Összesen: 42.657 lej. Azok részéről, akik ezt a summát összeadták, hálára kötelező szép teljesítmény, amely mutatja, hogy vannak öntudatos nemes lelke),:. A végösszeg azonban még elenyészően alacsony azokhoz a feladatokhoz, amik a Diákságé iyző- akcióra hárulnak. A példatétellel elöljárók uter az ifjak megmentésének ügye várja a követő- ket« * • — Wechsler ily nagyváradi zongoraművésznő hangversenye a bukaresti rádióban. A bukaresti rádióban kedden erdélyi zongoraművésznő fog szerepelni. Wechsler Ily fiatal nagyváradi zongoraművésznő tart hangversenyt a bukaresti sziufoniküs zenekar kíséretével. Akik ismerik Wechsler Ily művészetét, tudjak, hogy a rádió hallgatóinak az ő hangversenye alkalmával szép műélvezetben lesz része. Hangversenye kedden este 9 óra busz perekor kezdődne. Wechsler Ily nagyváradi magyar lány, aki mai- több Ízben szerepelt a bécsi és a bukaresti rádió• Kan A A bukaresti állomáson a Simplon elé vetette magát egy iaşii ha-!:özvegy uriasszony. Bukarestből jelentik: Megdöbbentő öngyilkosság történt vasárnap reggel a bukaresti állomáson. Valeria Sigilia iaşii úrasszony az öt órakor befutó Simplon elé vetette magát, mely háromszáz méteren át magával hurcolta. A mozdonyvezető észrevette ugyan, hogy egy nő áll a síneken, de a vonat nagy sebessége miatt nem tudta idejében lefékezni a vonatot. A mozdony kerekei levágták az asszony mindkét lábát és jobbkr.rját, ezenkívül olyan belső sérüléseket kapott, hogy életbenmaradásá- hoz alig van remény. A mentők beszállították a Filantrópia-kórházba. Levelet nem hagyott maga után, mindössze egy személyazonossági igazolvány volt a ^sebében, melyből az tűnik ki, hogy Valeria Sigilia hadiözvegy. Tettét nyomora miatt követte el. Cesianu párisi ás Cadere varsói követ kinevezésének kulisszatitkai Vikii tud Grigore Fiüpescu a kinevezések hátteréről? (Bukarest, november 28.) Grigore Filipescu, az Epoca ismert konzervatív főszerkesztője, vezércikket irt lapjában ezen. a cimen: Miért lett Cesianu párisi követ? Elmondja, hogy már régóta szerette volna ezt a kérdést feltárni, de különböző külföldi tárgyalások miatt eddig némán hallgatott. Egészen különös szerepet tölt be Puaux francia követ Bukarest é , Paris között. Nemcsak Franciaországnak bukaresti követe, ha- em egy személyben Romániának párisi megbízottja is. Ennek a kettős megbízatásnak, ami az egész világnak különös csodája, rendkívüli oka van. Dinu Cesianu párisi követ egészen kiskaliberű ember, nem képes a rábízott ügyeket képviselni s a bukaresti francia követet bízzák meg azzal, hogy végezzen, olyan teendőket, amiket Cesianu elvégezni nem tud. Hogy párisi követ lett, annak az a magyarázata, hogy valahova messzire akarták kidobni Bukarestből ezt az embert. Ugyanez történt Oaderevel is, aki varsói követ lett s akit nem lehet megbántani azzal, hogy elismerésre méltó képességeit összehasonlítsák a Cesianuéval. Még 24 óra sem telt le azután, hogy Caderenek varsói követté való kinevezését elhatározták, Dumitrescu tábornok sietve publikáltatta a kinevezést, habár maga Cadere még nem döntött és nem válaszolt, hogy elfogadja-e a varsói megbízást. Cesianut is el kellett valamiért távolítani s mivel nem katona, hogy egy távolvidéki garnizonba helyezhették volna át, kinevezték párisi követnek. A francia kormánynak egy tagja egyszer másfél óra hosszat tárgyalt Cesianuval s a tárgyalás befejeztekor azt mondotta: Vájjon miért küldték hozzánk ezt a lehetetlen embert? Egészen különleges oka van annak, hogy a két embert követi megbízatással ruházták fel és ígéri Filipeseu, hegy a legközelebb részletesen megírja a kinevezéseknek az okait. lorga cáfolja a klsMgyrainísztsr egy kijelentését Megírta a Keleti Újság, hogy lorga Miklós volt miniszterelnök kétórás beszédei mondott a szenátusban Titulescu külügyminiszter tízéves szerepéről. Most előttünk fekszik a parlamenti interpelláció szószerinti szövege. lorga igen epés gúnnyal és az ő sajátságos szóbőségóvel Élesen jelentette ki. hogy Titulescu a román politika és diplomácia titkaiból — külföldi nyilatkozatával — nemzetközi előadást rendezett, aposztrofálja a külügyminiszter személyét. Ismeretes, hogy Titulescu kamarai beszédjében azt állította, hogy február 12-én benyújtotta lemondását, mert az ő felfogása ellentétben állott lorga külügyi törekvéseivel. lorga a szenátusi beszédében állítja, hogy Titulescu uem mondott le, ellenben egy alkalommal lemondott Ghica külügyminiszter, akinek minden tervét Titulescu keresztezte. — Szükségesnek tartom kijelenteni — jelentette ki nyomatékosan lorga volt miniszterelnök —, hogyha február 12-én tényleg lemond Titulescu, úgy én nyomban elfogadtam volna. Kergetőztek Parisban egy asztal körül. A továbbiak során kijelenti, hogy Titulescu többször intrikált a nemzeti-paraszt párt ellen és éppen ő is jelen volt azon az értekezleten, amelyen Titulescu azt tanácsolta Ferdinand királynak, tartsa távol a nemzeti-parasztpártot a kormányzástól, mert forradalmositani akarják az országot. Az utóbbi időben pedig, olyan hatáskörrel élt, amilyenhez nem volt joga. Titulescu a kormán:/ hivatalnoka volt és igy nem volt jogában külön utakon járni, engedély nélkül szaladgálni, tárgyalni és a kormány politikáját keresztezni. — Emlékszem — mondotta szenátusi beszédében, Titulescuhoz fordulva —, amikor Párisban találkoztunk és ön elpanaszolta, hogy Bibescu herceg Washingtonban elárulta. Emlékszem, amikor Párisban egy asztal körül forogtunk, mert Ön meg akart csókolni és én nem engedtem. — lorga urnák kitűnő memóriája van — felelte Titulescu. — Igaz-e, hogy ón egy párisi asztal körül meg akartam csókolni és ön nem fogadta el az én csókomat? lorga indulatosan és gúnyosan válaszolt e szavakra: — Úgy látszik, most is meg akar csókolni, de ezt a törekvését a szenátus előtt ünnepélyesen visszautasítom. De ha már itt tartunk, engedje meg, idézzem akkori szavait, ön ezeket mondta: — Meg kell hogy csókoljam, mert Bratianu Vintila sem utasított vissza. lorga arról beszélt ezután, hogy Titulescut bosszúállónak tartja. Azzal vádolja, hogy a mult év tavaszán azért, mert nem sikerült megalakítani a nemzeti egység kormányát, bosszúsan utazott vissza Londonba és nemsokára az egész külföldi sajtó a lorga-kormányt támadta. Három karácsonyi z'-nealbum Három szenzációs tartalom: MORAVFTZ—BÁRD ALBUM RÓZSAVÖLGYI ALBUM 1VÁD0R ALBUM Kapható minden könyvkereskedésben és Moravetznél Timişoara. ■ 3miim:iiini{iiiiniiiitaiiiiiiiHiuc»Htiiiiiiiit]i!iumiiiiciuiiiiiimiciiiiumtiiicaiiiunwHciumiiiniiainiMnitiiE3niii!ii!iiiuiiiiiiiiiiiin:iimiiíi' .................................................................................................................................................................laniiiiiMiinuiiii.... Tiszta való nem ámiiás, Czinknéi készül legszebb festés és tisztítás
