Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-29 / 275. szám
6 FL FTíUíSKG XV. ÉVF. 275. SZÁM. Tizenkétmillió leles nana mit fedeztek fel a salad vasúti műhelynél Tíz év óta eladják az uj javítóanyagot és ócskavasat építettek be a mozdonyokba (Galac, november 28.) Két évvel ezelőtt Badiu Iordacke vasúti munkás levelet irt Stan Vidrighinnek, a vasutak vezérigazgatójához, melyben nagyszabású visszaélésekre hivta fel a figyelmét. A galaci munkás első levelének egyszerűen nyoma veszett. Badiu azonban nem hagyta annyiban a dolgot, hanem Ionescu tábornok kinevezése után megismételte feljelentését. Állításai szerint a „Şantierele Române de la Dunăre“ vagon- és mozdonyjavitó műhelynél tiz éve halmozzák a visszaéléseket, még pedig olyan formán, hogy a javítási munkálatoknál nem az uj, hanem a félredobott régi anyagot bnsználiák fel. A mult év májusában aztán Drogeanu vezérfelügyelő megkezdte a kihallgatásokat. Két vizsgálat folyt: egyrészről a vasút, . másfelől pedig az igazságügyi hatóságok dolgoztak. A közel egy évig tartó vizsgálat megdöbbentő eredménnyel végződött. Kiderült ugyanis, hogy Ionescu és Sclavu mérnökök vezetésével jól megszervezett panamista társaság dolgozott Galacban. Az újonnan vásárolt javítóanyagot kerülő utón értékeltették, az ócskavasat beépítették s végor«'! menyben csekély 12 millió lejjel károsították meg a vasutat. A vizsgálóbíró letartóztatta a panamistákat. Adóeltitkolás miatt tízmillió tejes bírsággal sújtották a Matro Goldwyn Mayer filmválialat romániai képviseletét (Bukarest, november 28.) Nemrégiben névtelen levél érkezett a pénzügyminisztériumba, mely szerint a Metro Goldwyn Mayer hatalmas filmvállalat romániai szerve nagyobbszabásu adócsalásokat követett el- A feljelentést szigorú vizsgálat követte. Teutu vezérfelüyeglö két hónapon át nyomozott s végre adóeltitkolás címén tízmillió lej birsáaot rótt ki a filmvállalatra. A vizsgálat eddigi adatai szerint közel hat- vaíimillió lejes jövedelmi adóalap eltitkolásáról van szó. Az ügyészségi engedéllyel megtartott házkutatás legalább ezt állapítja meg. A ftemetik el. Az aradi szobafestő, dolognak azonban nagyobb a füstje, mint ’ tüze. Ismerjük az ilyen természetű „adócsalásokat“. A minisztérium megállapítja a büntetés összegét és a biróság rendszerint eltörli. Gyermekek, mint az évente változó taitervek kísérleti nyulai Elfogtak Aradon egy szobafestősegédet, aki egy regáti városkában húsz hullarablást követett el I A temetőőrrel és leányával^ rendszeresen fosztogatták a sírokat (Arad, november 28.) Az aradi rendőrség őrizetbe vette Brassai János 25 éves szobafestő és mázoló segédet, aki ellen az a vád, hogy nem kevesebb, mint húsz hullarablást követett el Calafat regáti városban. Ma reggel megjelent láncú Trajánnál, az aradi rendőrség bűnügyi osztályának igazgatójánál egy fiatalember, aki Ion Mitrica calafatl detektivnek mutatkozott be. A detektív elmondotta a rendörigazgatónak, hogy a calafati rendőrség nagyszabású hullarablást leplezett le, amelynek egyik tettese Brassai János aradi szobafestő. Brassai Jánost rövidesen le is tartóztatták. A szobafestő látta, hogy helyzete menthetetlen és ezért jobbnak látta, ha bevall mindent. Elmondotta, hogy másfélévvel ezelőtt, mint katona került a calafati 31-ik gyalogezredhez. A regáti városban összeismerkedett Baciu Péter temetőör leányával, akivel később vadházasságban élt. Brassai a továbbiakban elmondotta, hogy néhány hónappal ezelőtt határozta el apósával, hogy a frissen eltemetett hullákat kirabolják. Calafat vidékén ugyanis az a népszokás, hogy a halottakat ékszerekkel, drága ruhákkal, prémekkel és szőnyegekkel temetik el. Az aradi szobafestő, vadházastársa, a te- 5 metöör és annak felesége úgyszólván naponta követtek { el hullarablásokat. Előzőleg a temetési ceremónia lefolyása alatt kikémlelték a halott vagyoni állapotát és ha érdemesnek tartották, még aznap éjjel felásták a frissen hantolt sírt és az ékszereket, értékesebb ruhadarabokat, szőnyegeket, prémeket magukhoz vették. A hullafcsztpgatók a leghátborzongatóbb tetteket vitték véghez. Nemcsak a holttesteken, vagy a koporsóban talált értéktárgyakat rabolták el, hanem a holttestek arany fogait is kiszedték. Október hó elején egy öreg MINOSkjS Még a felnőtt fizikai munkásoknál Is többsí dolgoztatják a serdületlen tanulóifjúságot Harminchét óra az iskolapadban, huszonötharminc óra otthon, az Íróasztal mellett (Kolozsvár, november 28.) Amióta az uj tanterv életbeiépett, a szülők nagy megdöbbenéssel nézik azt a fáradságos és keserves kínlódást, amit az uj tanterv az iskolás gyerekekre rótt. A váltakozó kormányok ötletszerűen módosították az iskolai tantervet és a dolog úgy fest, mintha az elemi és felsőbb iskolákban a tanuló ifjúságnak a kísérleti nyúl szerepét szánnák. Még élénk emlékezetünkben él az Anghelescu-féle tanterv, amelyen részben rontott, részben pedig átalakított a Iorga- féle tanterv. Ezek után mindenki azt hitte, hogy a lorgát követő kormány végre olyan hu mánus és a drákói rendszabályokat enyhítő iskolai tantervet honosít meg, amely végre nyugvópontot teremt a kérdésben, ehelyett azonban úgy a szülők, mint a tanférfiak s az egész tanuló ifjúság a legnagyobb meglepetéssel látja és érzi, hogy az Anghelescu- és Iorga- féle tan tervből egy egészen újat kovácsoltak, »mi még súlyosabbá teszi a helyzetet. A legkiválóbb szakemberek állítása szerint az uj tanterv életbelépte óta az iskolákban valóságos emberkinzás folyik, mert az ui tanterv olyan snlvos tanitási időt és feltételeket ró az iskolás gyerekek és a tanuló ifjúság vállára, melyek elviselhetetlenek és az egész jövő .generáció szellemi és testi fejlődését veszélyeztetik. Az iskolák vezetői részéről számos intervenció történt a tanterv súlyosságának az enyhítése érdekében, de ezeknek a közbenjárásoknak semmiféle eredménye nem mutatkozott. Megdöbbentő, hogy a tiz4izenkétóves fiuknak és leánynövendékeknek heti 36—37 órát kell a tantermek fülledt levegőjében ülni. nemcsak délelőtt, hanem délután is előadásokra járnak, mert máskép nem lehet a tanterv hatalmas anyagát beosztani. A régi tantervek szerint, amelyek szintén terhesek voltak, a heti órák szama csak huszonnyolcat, harmincat tett ki. Tudvalevő, hogy még a felnőtt munkások is napi nyolcórai munkaidő mellett hetenkint negyven- nyolc órát dolgoznak. Ezzel szemben az iskolásgyerekek csak az iskola-padban 37 órát ülnek, de ezenkívül odahaza is állandóan dolgoz- niok és tanulniok kell, hogy feladott leckéiket megtanulhassák és Írásbeli dolgozataikat elkészíthessék. Ha figyelembe vesszük, hogy erős fizikumú munkások sem dolgoznak annyit, mint a serdületlen tanulók az iskolában, akkor világossá válik előttünk, hogy ez a szellemi tulerőltetés nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is tönkreteszik a fiatalságot. Ha a mai iskolásgyerekek a reájuk rótt terhes iskolai kötelezettségeiknek lelkiismeretesen eleget tesznek, akkor néhány év után az iskola őket nem az életre készítette elő. hanem ideggyógyintézeti. vagy szanatóriumi kezelésre. Nem is szólva azokról a rettenetes gondokról és nélkülözésekről, amiket nemcsak a szülök, hanem az iskolásgyeiekek is megéreznek, nincs miért titkolnunk, hogy a mai iskolásgyerekeknek a legnagyobb része még a táplálkozásban és az öltözködésben is hiányt szenved. Es ekkor az uj tanterv bölcs kigondolói nincsenek figyelemmel a mai idők nehéz viszonyaira, a mai generáció teljesítőképességére s olyan feladatok elé állítják a tanulóifjúságot, amelynek a reakciója esetleg végzetes rombolást fog előidézni a jövő generáció kialakulásában. Felhívjuk Gusti közoktatásügyi miniszter ur figyelmét az itt elmondottakra s arra kérjük, hogy az Anghelescu- és Iorga-féle rossz tantervből összeállított és egy bizonyos fokig még jobban eltorzított tantervet rövidesen változtassák meg, azon enyhítéseket eszközöl- lenek és az iskolásgyermekek válláról vegyék to azt az irtózatos terhet, amely előbb-utóbb végzetesen meg fogja bosszulni magát. kereskedőt temettek el, akiről mindenki tudta a városban, hogy platinából készült mü-gégéje van. A temetést követő éjszakán a hullarablók felásták a kereskedő sírját, majd annak fejét teljesen összezúzták, hogy a platinaesövet magukhoz vehessék. Érdekes körülmények között leplezte le a calafati rendőrség a rémregénybe illő sorozatos hullarablást. Nemrégiben meghalt egy dúsgazdag gazdálkodó, aki halála előtt néhány nappal egy uj cipőt csináltatott az egyik calafati cipészmesterrel. Néhány nappal a gazdag férfiú temetése után a cipész találkozott Baciu Péter temetőőrrel, akinek a lábán az elhunyt uj cipője volt. A cipész meg is szólította a temetöört: — Hogy kerül hozzád ez a cipő? A temetőör zavarba jött és azt mondotta, hogy valószínűleg tévedésről van szó, mert a lábán levő cipőt egy félévvel ezelőtt csináltatta. A cipész látszólag elfogadta a temetőör védekezését, majd a rendőrségre sietett, ahol elmondotta a történteket. A feljelentés után két detektív ment ki a temetőbe, ahol Baciu keresésére indultak, akit az egyik kriptában találtak meg, — amint az másik cipőt akar felvenni. A temetőőrt nyomban a rendőrségre vitték, ahol rövid kihallgatás után bevallotta, hogy hónapok óta fosztogatja a temető hulláit, feleségével, leányával és Brassai János aradi illetőségű, 25 éves szobafestővel együtt. Baciu Péter a calafati rendőrségen húsz hullarablást ismert be, de valószínű, hogy ez a szám a további vizsgálat során meg fog növekedni. A calafati rendőrség Baciuék lakásán házkutatást tartott és ott valóságos bazárraktárt talált azokból a tárgyakból, amelyeket a hullafosztogatók összeraboltak. Brassai János ma délelőtt a rendőrségen elmondotta Calafatból való szökésének érdekes történetét is. Egy Ízben, amikor kiraboltak egy hullát, a sírban talált értékes ékszereket magához vette és Baciunak azt mondotta, hogy semmiféle ékszert nem talált. Néhány nap múlva a temetőör megtudta, hogy Brassai becsapta őt s ekkor elhatározta, hogy meggyilkolja az aradi fiatalembert. Ez azonban nem sikerült neki, mert Brassai János vadházastársa révén tudomást szerzett a tervről és megszökött Aradrá, ahol már elfogták és megvasalva Calafatba szállították. ELEGANCIA ÍZLÉS MiríPEN M. EU MAN N CLUJ, PSATA UNIKI! 14. SÍ. RUHA
