Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-26 / 273. szám

Képviselöház BUDAPEST V. CIuti-Kolox9Vtir, 1932. november 20, * Sszombat Előfizetés belföldön: EgjéTre 806, félévre 400, negyedévre 200, egy faóra 70 L Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGY ARP ÁRI 2 LAP SaerkEBZíöségi éo kJadúhivataC telefon: £08, XV. ÉVFOLYAM 270. SZÁM. Előfizetés Magyarországon t I Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 13JÍP, Egyes szám ára 20 fillér Városi konverzió Közvetítő utján léptek érintkezésbe a Népszövetség pénzügyi szakértőivel Auboin választ hoz a kormány számára Egy hang a bejelentett városi konverzió ellen (Bukarest, november 25.) Azoknak a pénz­ügyi terveknek a keresztülviteléhez, amiket Maniu Gyula miniszterelnök a parlamentnek bejelentett, a külföldi érdekeltségek vélemé­nyének az ismerete is szükséges. Nem tételez­hető fel, hogy a kormány enélkül végrehajtaná terveit. Külföldön nem tárgyal senki a kor­mány tagjai közül. Amint a híradásokból meg­állapítható, a kormány megbízásából Auboin francia szakértő járt el a külföldi hitelező tő­kecsoportoknál és a népszövetségi szakértők­nél. Maniu bejelentése után. Maniu miniszterelnöknek a kamarában el­mondott beszédét a lapok általában helyeslés­sel kommentálják. Ma»:u igyekezett ngy be­szélni, hogy minden szava jól meggondolt kije­lentés legyen, amikért állja a felelősséget. A lapok üdvözlik a városi konzerviónak a beje­lentését s a városi árverések felfüggesz­tésének a tervét. Az Epoca cimü konzervatív lap, amely általá­ban elejétől kezdve a konverzió ellen foglalt állást, most is azt Írja, hogy a városi adósok megsegítésének ez a terve egyáltalában nem oportunus, mert a jelenlegi pénzügyi viszonyok között olyan felesleges reménységeket kelt, amelyek csak súlyosbítják a krízist. Titulescu számolt Iorgával. Amint jelentettük, Titulescu csütörtökön délután válaszolt a szenátusban Iorga volt mi­niszterelnöknek az orosz-román paktum ügyé­ben elmondott interpellácóiára. Iorga diplo­máciai titkokat igyekezett kipiszkálni és Titu- lescunak kellemetlenkedni azzal, hogv a legtit­kosabban lefolytatott, király-előtti beszélgeté­sekre hivatkozott. Titulescu a válaszában mindezeket a kellemetlen kérdéseket fölénye­sen elkerülte. Fölényes gúnnyal mondotta oda lorgának. hogy könnyebb történelmet Írni, mint történelmet csinálni. A bukaresti lapok általában azt állapítják meg, hogy lorgának a szereplése igen kinos impressziót keltett. Az Eptfua azt írja, hogy egy volt miniszterelnök­nek. az uralkodó hivatalos tanácsadójának, nem lett volna szabad ennyire megfeledkeznie magáról és olyan dolgokról beszélnie a nyilvá­nosság előtt, amelyek a király dolgozószobájá­ban történtek. Iorga — irja a lap — számolt azzal, hogy többé sohasem lehet miniszter- elnök. Auboin választ hoz a kormánynak. Roger Auboin a jövő hét végén Bukarestbe érkezik. Auboin a külföldi hitelezőkkel folyta­tott tárgyalásairól fog beszámolni a kormány­nak. A legnagyobb kíváncsisággal várják Auboin francia pénzügyi szakértőnek a megér­kezését, mert Románia éi deliében a népszövetségi szakértőkkel keresett érintkezést és folytatott tárgyalásokat. Úgy tudják ugyanis, hogy Auboin megbízást kapott a kormánytól, nemcsak a külföldi hite- lező-éidekeltségek magatartásának a kipuhato- lására, hanem arra is, hogy a népszövetségi szakértőknél előkészítse a genfi pénzügyi egyez­mény aláírását. , , ,. Az import-kontingens. Lugoseanu ipar és kereskedelmi miniszter szombaton vagy hétfőn ismerteti a többség előtt az import-kontingentálásról szóló minisz­tertanácsi határozatot. Lugoseanu miniszternek ezt az expozéját különösen kereskedelmi körökben várják nagy érdeklődéssel, mert amint ismeretes, attól tar­tanak. hogy Románia import-lehetőségeit telje­sen exzárja. Vaida a Titulescu beszédéről A kormány hivatalosan is arra az állás- helyezkedett, hogy a mezőgazdasági adósságok rendezésénél nem lehet megállani. Sor kell hogy kerüljön a városi adósságok ren­dezésére, a kényszer végrehajtásoknak a felfüg­gesztésére. A konverzió szónak a közhasználat­ban ma már nálunk kiszélesített értelme van 8 a “©zőgázdasági adósok minden kate­góriájára törvényesített eljárást általánosság- ban konvertálásnak nevezik, a városi adósok és Hitelezők^ közötti viszonynak a rendezése is a konverzió fogalma alá fogható. A kormánynak a terve még nem áll előttünk s nem tudunk róla többet, mint amennyit Maniu miniszterelnök bejelentett: rövid időn belül sor kerül rá, a vá­rosi végrehajtásoknak a felfüggesztésére. Nyilvánvaló volt, hogy a falusi konverzió­nak ez a kikerülhetetlen következménye s aki úgy akarta az agrárkonverziót megvalósitani hogy erős ellenállást tanúsított a városiak ha­sonló követelésével szemben, voltaképpen hiába­való erőfeszítésre szánta rá magát. Amikor a hitelezők követelései alól tehermentesítették a polgárság egyik részét, ugyanakkor a terhek- nek a sokszorosát zúdították rá a másik polgári retegre. A rosszul megcsinált konverziós első törvény beszüntette a mezőgazdasági kategó­riákba sorozható adósok fizetéseit s a későbbi korrigálás ezen már nem segíthet. Semmi és senki nem segithet. Az összes hitelezők egy­szerre rávetették magukat azokra a városi pol­gárokra, akik hitelt vettek igénybe, akiknek valami tartozásuk volt, mert ott igyekeztek pénzük után kapkodni, ahol még lehetett és olyan eszközökkel, amilyeneket csak megragad­hattak. Az összes pénzintézetek, az összes ügyvé­dek, végrehajtók és árverési hiénák lázas siet­séggel mentek rá a városi polgárokra, akik ez alatt a kíméletlen prés alatt nem is tudhattak úgy védekezni, hogy megmentsék egzisztenciá­juknak a biztonságát, családjuknak a jövőjét, vagy a jelenét. A teherhordozás egyensúlyának a felbontását hozta az egyoldalú konverzió s ha ennek az egyoldalúságnak egyéb vészhatá­sait nem tekintenők, _ ez is elég volna ahhoz, hogy következményeiben az egész országot a leglehetetlenebb helyzetbe és nyomorba ta­szítsa. Hány és hány olyan esetet lehetne fel­hozni, amelyekben ártatlanul taszították ki a legtakarékosabb, legdolgosabb városi polgárt a koldusok országutjára. Az a háztulajdonos, aki az agrárkonverzió miatt nem tud hozzájutni kihitelezett, illetőleg bankba gyűjtött pénzéhez, elveszítette házát és minden vagyonát, meri volt egy kis adósi kötelezettsége is, amit pedig kíméletlenül hajtottak fel rajta. A földet a ro­mániai kamat terhelte meg úgy, hogy ezen már feltétlenül könnyíteni kellett, de ahelyett, hogy az állami beavatkozás az állam számára vette volna fel a teherkönnyitést, reázuditotta a pol­gárság másik rétegére. A mezőgazdasági kon­verzióból még nem derült ki a sok homály és zűrzavar között, hogy a végeredményben se- gitett-e a mezőgazdán, de azt a hatást már szem­mel láthatóvá tette, hogy a városi adósok fize­tésképtelenségét betetőzte. Most itt áll ez a fi­zetésképtelenség — amit annak idején előre le­hetett volna látni, mint a kétszerkettőből — és ezzel valamit csinálni kell. Ha továbbra sza­bad folyást engednek az árverési dob munkájá­nak, akkor elpusztul itt minden. Katasztrófa van s most jöjjön a mentőmunka. Ha ez a men­tőmunka megint a hibák halmozásával indul, akkor csak kímélyiil a katasztrófa. Az árveré­sek felfüggesztése már tulajdonképpen morató­riumot jelent. De ha megint azt csinálják, hogy bizonyos kategóriák számára hoznak ilyen mo­ratóriumot, akkor a többi kategóriákat meg­ölhetik vele. Kiknek a számára, mit hoznak a Maniu beígért törvényjavaslatai, még nem tud­juk. De tény, hogy a városi konverzió elkerül­hetetlenné lett s ennek a belátásával annyit késtek, amilyen késedelmet nem bir el a gazda­sági egyensúly törvényszerűsége. A Dimineaţa intervjut közöl Yaida Sándor­tól. aki válaszol Titulescu keddi kamarai be­szédére. A volt miniszterelnök hangsúlyozza, őt az az intenció vezette, hogy ha nem is teljesen kielé­gítő a formula, mégis kívánatos volna az oro szókkal megnemtámadási szerződést kötni. A célt közvetlen tárgyalásokkal jobban el lehet él­ni. Van olyan fontos a román-orosz megarmtá madási egyezmény, mint a francia-orosz, vajc.v lengyel-orosz egyezmény. .— Románia és Oroszország között működik egy vegyes bizottság, amely a dnyesztermenti dolgokat intézi minden nemzetközi szerződés nélkül is. Kézenfekvő volt a gondolat, hogyha egy megnemtámadási szerződést kötnénk, akkor mindinkább fejlődő kapcsolataink lehetnének egymással- Románia számára megnyílna Orosz­ország gazdaságilag, uj piacaink keletkeznének. Külpolitikái atmoszféránk sokkal nyugodtak» lenne, hitelezőink is nagyobb biztonságban tud nák a pénzüket. Sok dolog fejlődhetett volna ebből, egészen egy gazdasági konvencióig és a diplomáciai kapcsolatok felvételéig. — Mindegy az. hogy eg.v vagy két szerződés van-e két állam között, hanem az a lényeg, iojá- l.san és őszintén akarják-e azokat az aláhó ál­lamok betartani. Ha az egyik részről nem volna meg az őszinteség, akkor a Kellog-paktum ép^ annyira értéktelen volna, mint egy megnemtá­madási szerződés. De egy megnemtámadási szerződés megszegése egészen más alapot nyújt a Népszövetség előtt és a történelem előtt is. mint az általánosságban mozgó Kellog-szerző- dés be nem tartása. Lelki garancia nélkül tehát, amugysem sokat ér az írásbeli garancia, de eszköznek mindenesetre sokat jelenthetett volna. Vaida ezután hangsúlyozta, hogy annak­idején a többség és ellenzék megtisztelte^ azzal, hogy szolidaritást vállalt az ő külpolitikai el­gondolásaival. ügy látja, hogy Titulescu is ezen az utón fog haladni. Mindenesetre e’égté- tele, hogy Titulescu elismerését fejezte ki Ca dere-iránt, aki kiválóan teljesítette a rábízott feladatot. Örvend annak is. hogy Titulescu elis­merését fejezte ki a lengyel és francia szövetsé­gesek magatartása felett, mert mindkét állam kifogástalanul eleget tett szövetségesi köteles­ségeinek. A Titulescu által követett metódust azonban Litvinov nem tette magáévá, mert esetleg azt gondolta, hogy köztem és Titulescu között titkos megállapodás van egy kétszínű já­ték lefolytatására. — Sokat tudnék még mondani, de noblesse oblige. —o—

Next

/
Thumbnails
Contents