Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)

1932-11-26 / 273. szám

2 KUíTiUjsXa XV. ÉVE. 278. SZÁM. fl Japán Katonaság bárom bina! falu lakosságát összeterelte és eggtől-eggig lemészároltatta (London, november 25.) Pekingi jelentések szerint a napán hatóságok Mukden körül há­rom kinai falu lakosságát összeterelték és amikor a kétezer földmivelő, férfiak, nők és asszo­nyok vegyesen, megjelentek, a japán katonaság valamennyiüket lekaszabolta, házaikat fel­gyújtotta termésüket pedig a koreaiaknak adományozta. Kaas prelátus - az uj dezignált kancellár Hitler kiáltványt intézett és bejelentette a további harcot (Berlin, november 25.) Hindenburg és Hitler között végleg megszakadtak a tárgyalások. A köztársasági elnök ma Kaas prelátust. a cen­trum-párt elnökét bizta meg prezideális kor­mány megalakításával. A centrum-párt vezére meg is kezdte a tárgyalásokat és közölte Hin- denburggal, hogy ő a maga részéről nem ragasz­kodik a kormány megalakításához, támogatja Papén kormányát is, de a kormányt minden­esetre úgy kell megalakítani, hogy azután hosz- szabb időre elnapolhassák a törvényhozást. Hitler kiáltványt intézett a néphez, amely­ben azt írja, hogy Papén kormányralépcse ide (Kolozsvár, november 25.) A kolozsvári ro­mán Opera mostanában sokat foglalkoztatta a közvéleményt a Pavel-pörrel kapcsolatban. Jó reklámnak azonban alig lehet tartani azt a kel­lemetlen aktualitást, ami az Opera volt igazga tójának pőréből ered. Az Opera tagjait nem­csak a bünpör vádlottjának személyi érdekessé­ge szempontjából foglalkoztatta a nör. hanem azért is, mert a Pavei-ügy jogi vonatkozásai mén mindig elintézetlenek. Pavelnek tudvalevő­leg több évi időtartamra koncessziója volt az Opera bérletére vonatkozólag és ezt a kon­cessziót időközben vették el tőle. Pavel Constan­tin jogi utra terelte a kérdést és többmillió lejre megy az az összeg. ame­lyet a kincstártól kártérítésképpen kö­vetel. Az Opera tagjai úgy Ítélték meg a helyzetet, hogy amennyiben a biróság felmenti Pa veit. a rehabilitáció anyagi téren is éreztetni fogja ha­tását és fennáll a lehetősége annak, hogy as erőszakkal eltávolított iaazaatót visz- szahelyezik állásába. Ez azonban csak távoli probléma, amelynek megoldására egyelőre aligha kerülhet sor- Sok­kal közelebbről érdekli azonban az Opera mű­vészeit az a mindegyre gyakrabban felszínre ke­rülő verzió, hogy a kormány takarékossági okokból men akarja szüntetni a kolozsvári román Operát, illetve egyesíteni akarja a bukarestivel. A bu­karesti Operaház állami jellegű ugyan, azon­ban igazgatója koncessziós alapon áil az intéz­mény élén. Körülbelül ugyanaz a jogi helyzete, mint a Pavelé volt menesztése előtt. jén kül- és belföldi változtatásokat Ígért és kötelezőleg jelentette ki, hogy a munkanélküliek számát kétmillióra csökkenti. Semmit sem tu­dott megvalósítani. Most Hindenburg felszóli tóttá őt. hogy néhány nemzeti szocialista mi­niszter felhasználásával fényesítse ki Papén kormányának elhomályosult fényét. Mi — mond ja Hitler — nem a Papen-kormányt akarjuk megmenteni, hanem Németországot. Németor szág megmentése pedig csalás a jelenlegi rend­szer tökéletes letörésével érhető el. Egy pilla­natnyi kétségünk sincs aziránt, hogy a legrö videbb időn belül mi következünk. A bukaresti Opera azonban igy is sok pén­zébe kerül az államnak, mert a koncessziónak igazgató óriási szubvenciót biztosított magá­nak. A kolozsvári Opera ezzel szemben minden vonatkozásában állatni intézmény, de deficitje évről-év^e emelkedő tendenciát mutat. Nem csoda ilyen körülmények között, hogyha egyre többen sürgetik a két romániai Opera köttségvetésének alapos leszállítását. amire legjobb megoldásnak az Operakázak egye­sítése látszik. A terv szerint az egyesített Opera az évnek csak három hónán iában játszana Kolozsvárt, a főszezont Bukarestben töltené és a közbeeső időben vidéki turnékat hajtana végre. Amennyi­ben ez a terv megvalósulna, a két Opera sze­mélyzetében _ lényeges csökkentéseket eszközöl­nének és emiatt izgatódnak az operaénekesek és énekesnők, mert nem tudhatják, az ő személyük nem lesz-e a B-listára helyezett művészek kö­zötti A kolozsvári Operát ezidőszerint Barsan igazgatja, aki a prózai színház igazgatója és csak ideiglenesen kapott megbízást a dalszínház ügyeinek intézésére. Nemrégiben a kormány -gy P\?rlea nevű bukaresti karmestert nevezett ki a kolozsvári Opera igazgatójává, akinek ideérke- zését még a mult hét végére jelezték. Perien azonban mindezideig nem érkezett meg és kése­delmének okáról értesítést sem küldött. Távol- maradásából az Operánál arra következtetnek, hogy a kormány a kolozsvári és bukaresti Onera egyesítésével nem várja meg a következő évet, hanem már a közelebbi hetekben sort kerít reá Persze, mindez csak kombináció, a bizonytalan­ság azonban érthetővé teszi a tagok körében uralkodó izgatottságot. meg kell nézni ‘SUSAN LENOX filmet, amely­ben az Isteni GRETA GARBO utolér* hetetlen művészet® ttindöklik ____ mmassmmm Gál Gyuszi Csendesen, mint ahogy életében sem csi­nált bajt senkinek, senkinek az útját nem ke­resztezte, elszenderedett a péntekre virradó éjszaka Gál Gyula bankigazgató, talán a leo< öregebb kolozsvári banktisztviselő. Róla igazán el lehet mondani, hogy őspolgára volt ennek a városnak■ Itt született, valahol a Hunyadi té­ren, akkor még Trencsin térén, ahol apjának vendéglője volt, egy olyan beszálló-csárda, vá­sárosok találkozó helye. Hosszú életében, —i mert most a hetvenedik év küszöbén halt men — nem sokat járt a nagyvilágban, ambíciói nem sarkallták világkörüli utakra, a Trencsin tér­től a Főtérig, ahol kora ifjúságában a Kolozs­vári Takarékpénztár tisztviselője lett, rövid az ut. A szállását is csak ott a közelben vette ki, a Király uocában lakott évtizedek óta. Valóiban Kolozsvár volt számára a világ közepe. Az életrajza pár sorban elintézhető. Kezdte, mint bank-prakükáns, rendkívül szorgalmas, fegyelmezett hivatalnok volt és annak rendje és módja szerint emelkedett a ranglétrán. Szapo­rodott a fizetése a szolgálati évein s tiz evvel ezelőtt megkapta az igazgatói címet. Igaz. hogy hamarosan nyugdíjazták is. Ez volt Gál Gyula. Gál Gyuszi azonban egé­szen más ember volt. Bent a hivatalban szigorú, semmi rendellenességet nem tűrő, a szabályok­hoz pontosan ragaszkodó bank-szakember, este kilenc órától kezdve azonban átalakult ősbo- hémmá. Az egyetemi városka vidám es pez&aő életű éjszakáinak elmaradhatatlan figurája. Ja- gáiszgyerekek patrónusa, kiruccanások rende­zője, színészek, újságírók barátja. Nagyon meg­haragudott volna, hogyha valaki a Gyuszi ne­vet a komolyan hangzó Gyulával cseréli fel vele kapcsolatban ilyenkor. Aminthogy annak sem bocsátott volna meg, aki mint ügyfél, a hivatal­ban Gyuszinak becézgéti. Éjszaka, az más. a nappal, az megint más. A fizikuma egyenesen csodálatos volt ennek ez apró, zömök emberkének. Akármeddig is tartott a lumpolás. akármennyi enyedi bort eresztett le a garatján, sohasem fordult elő. hogy 8 órakor pontban el ne foglalja helyét az Íróasz­talánál- Számított, dolgozott, mint egy számoló■ gép s az ő aondos mérlegeiben sohasem lehetett Hibát kapni. Őszintem szólva, amikor öt évvel ezelőtt nyugdíjazták, részvéttel néztem reá az első ta­lálkozásnál. Azt hittem, hogy kiforgatván életé­nek rendjéből, egyszerre összeroppan, mint ahogy erre gyakran láttam példát. Gál Gyuszi azonban kifogott a renden. Egyszerűen nem vette tudomásul, hogy ő nyugalmazott bank­igazgató, akinek csak sétálni, pihenni szabad< Ezentúl is pontosan megjelent nyolc órakor a hivatalában s ha nem is ült le a régi asztalá­hoz, de mégis hivatalos órát tartott a pénztár- ahlakok előtt. Üdvözölte a bank klienseit, elbeszél getett velük, általában minden és mindenki ér­dekelte. Pihent, mint nyugdíjas és a bank öss- szeköttetéseit ápolta, mint bankigazgató, Három hete sincs, hogy szembetalálkoztam vele a Főtért srégen átszelő gyalogjárón. A kalapja most is félreeső pót lan állott a feje búbján, barátságosan köszöntött és minden na­na sz nélkül mesélte el, hogy erősen leszállítot­ták ugyan a nyugdiját, de ö a kis pénzből is rendesen meg tud élni. — Az orvos megtiltotta a ciaarettázást, — mondotta — rendben van, legalább nem borul fel a háztartási egyensúly. Aztán arról panaszkodott, hogy enure keve­sebben élnek már a régi cimborák közül, ma­holnap nem tud elbeszélgetni senkivel réni dol­gokról. Talán ezért is sietett úgy Gál Gyuszi, türelmetlen volt, hogy elbeszélgessen rég eltá­vozott barátaival, akik bizonyára váriak mór reá. ^ — é — A kormány meg akarja szüntetni a kolozsvári román Operát és egyesíteni akarja a bakarestivel Ibiiért nem érkezett még meg ez aj igazgató P A Pavei-pőr kimenetele is seradöntö leket a kolozsvári Operára nézve

Next

/
Thumbnails
Contents