Keleti Ujság, 1932. november (15. évfolyam, 252-276. szám)
1932-11-24 / 271. szám
XV. ÉVF. 271. SZÁM. Kuetiüjsxg Gömbös külpolitikai beszédet mondott Miskolcon (Budapest, november 23.) Gömbös Gynla miniszterelnök a miskolci főispáni installáción nagyobb beszédet mondott terveiről. Kijelentette, hogy ö nem akar erőszakosan kormányozni, az ilyen politikai kísérletezéseknek ellensége. Különben is a belpolitikára nincsen sok ideje a kormánynak, nagy külpolitikai kérdések foglalkoztatják. Minden irányban azonban békés utón, békés eszközökkel kívánja az ország ügyeit szolgálni. A Duna-medencében olyan edo+tsápa van Ma"varorszásma'" amit nem lehét mellőzni, de amit nem szabad kihasználatlanul hagyni. Ausztriával azért sikerült a megegyezés, mert mindkét ország belátta, hogy egymásra vannak utalva. Olaszország pedig piacot nyújt a magyar mezőgazdaság számára. Segítséget ad a kormány a hibájukon kivül eladósodott gazdáknak, de nem hajlandó a lumpokat támogatni. Ellenségeit, akik nem bíztak benne, ' «»Ari, hogy meglepetések elé fogja állítani. Rádiójeientésekből ismeri a kormány a szovjet válaszát (Bukarest, november 23.) Politikai körökben úgy tudják, hogy Párisba Moszkvából elkiil- dötték a szovjetkormány válaszát, de a párisi szovjetkövetség még eddig nem továbbította. A válasz tartalma azonban ismeretes a kormány előtt az orosz rádiókon leadott hírekből. Titulescu álláspontja az, hogy ez a válasz elfogadhatatlan s igy a megnemtámadási egyezmény tárgyalásai meghiusultaknak tekinthetők. így áílván a helyzet, igen nagy kíváncsiság előzi meg Titulescu parlamenti expozéját, amit most péntekre halasztottak s nagy kíváncsiság várja azoknak a kormánypártiaknak az állásfoglalását, akik ebben a kérdésben Vaida Sándornak a bivei. k liberálisok megindították a kormány elleni parlamenti harcot THulescut akarja az első beszéd kífeszÜeni a kormányból Akik megszavazták a konverziót, de beindították a sem- mltőszéki pori — A romboló tüntetések miatt újból interpelláltak Spinoza halálának háromszázéves centenáriuma i Ma van háromszázéves évfordulója annak. 1 hogy Spinoza, a nagy f ilozófus meahalt. Hogy Spinoza az emberisén nagy tanítómestereihez tartozik, azt a régi nagy bölcsészek, eoy Lessing, ' Lichtenberg, Herder, Schleiermacher, Goethe, sőt mén a thectogusok is kivétel nélkül elismer ' tek. A filozófiában évszázadokon keresztül nőtt s olyan helyet ért el, mint hintő, vagy Kant. ' Ami azonban minden filozófus fölé emeli: a • filozófiát nemcsak tanította, de át is élte. Élete ékes tanúbizonysága tanának■ Életrajzát csaknem kivétel nélkül ellenfelei írták meg, de mindnyájan meghajoltak nagy, tiszta emberiessége előtt. Spinoza hitt az abszolút igazságban, amely egy az Isten^ végtelen értelmével és közömbös, hogy ez a végtelen é: telem emberi ésszel fölérhető legyen. Spinoza ezert megtiltotta, hogy főmüvét az „Etikái1" nevével jelentessék meg, azzal az indokolással, hogy az igazság mindig anonim. Tanának matematikai formulázást • adott, mivel így az igazság szeszélytelen volta a legtökéletesebben jut. kifejezésre. Hogy nagy iró volt és hogy birtokában volt gondolatai klasszikus erejű kifejezésének, nemcsak nagy munkái, de levelei is igazolják. Ö azonban sohasem a formával akart hatni, egyes egyedül az igazsággal. A tárgyilagosság, amely megadta életének a jellemző vonást, nyilvánvalóan a határtalan igazság szcrcletében mutatkozik. Az alapelvekben nem ismert kompromisszumot és álláspontját, ahol csak szükség mutatkozott, minden elhatározottsággal védte, Életének tárgyilagossága más oldalon a határtalan önzetlenségében nyilvánul meg. Minden mohóság, minden élvezetvágy idegen tőle. Elet szabályaihoz tartozott: „az élvezetekből csak annyi, amennyi az egészség fenntartásához szűk seges. ‘ Spinoza kereste a magányosságot, de csak a mii végett■ Am mindig készeit volt, bárhol és bárkinek a rendelkezésére állani és nem volt számára senkisem olyan csekély, hogy ne kezdjen vele, akár időt elrabló hosszú levelezed. Spinoza nem volt aszkéta. Részvét, megbánás, alázat számára nem kardinális erények, hanem csak bizonyos szolgai érzületnek a jelei. O igenelte az életörömet és elvetélte a gyászt, mert gátlást érzett mögötte. Szerette a növényeket és a virágokat, örömét találta az ékszerben, zenében, sportban, színházban, ételben és italbanLényének vonzó erejét mindenki magasztalta, akivel találkozott. Egyszerű volt az egyszerűekkel szemben és szerette a gyermekeket. A francia tábor udvari, környezetében csodálták viselkedésének természetes népiességét. Mindig gondot viselt a ruházatra. „Egy tisztátalan és elhanyagolt külső még nem tesz bennünket tudóinkká“ — mondotta. Tárgyilagossága valóságérzésböl nőtt ki. Kiterjedés és gondolkozás számára valóság két egyenrangú oldala. Nem volt semmiféle vonatkozásban sem ideálisig. Az erény szamára vem í felhőben úszó eszmény volt, hemern életstílus, amely lényünkhöz van szabva. A szabadember fölötte áll a törvénynek, mivel a törvényt önönmagában hordozza. A rezignáció, amelyet, Goethe Spinozától tanult abból a felismerésből születeti hogy az emberi természet korlátozott. „Mi mindent egykedvűen tűrünk annak tudatában, hogy mi a természetnek csak egy része vagyunk és a nagy természet rendjét követ jük.“ Soha senkisem hallotta panaszkodni valamelyes betegség felől, soha panasz nem hagyta el a száját, mert eltávolodtak baráti-i. A leg-yéknek és a pókoknak küzdelmében Spinoza az emberi dolgok szimbólumát látta. Bölcseleti gondolkodásának célja, kezdet, kezdetétől: megismerése az „egység"-nek, amely a szellem és a nagy természet összefüggésében, nyilatkozik. Tanát sohasem közölte misztikus érzelmi buzgósággal, de mindig a tudományosság teljes szigorával. Igazságában okos volt, mint a, kígyó és hamisságnélküli. mint a galamb. A fanatizmus és babonával szemben a valódi humanitás és teremtő lürelmesség képét állította, ő aki minden emberit Isten és a természet szem leletéből eltávolított, korszakában '.elentkezhe- tett mint „Unmensch“ és portréjának vonásain, amelyet Spyck festett, kortársai, oz eltévelyé- dettség „karakterét“ keresték. Közvetlen környezete előtt, azonban, mint áldott jó ember volt ismeretes. _____________________________ Az összes emberi Ismeretek tárháza az egykötétes Génius-Lexikon, 40.000 cikk, 110.000 sor, 1.600 hasáb, 800 ábra és mellékletek, fűzve, prop. kiadás, 120 lej, vászokötésben 150 lej iLepagenál, Kolozsvár. Beküldve portómentes, utánvéttel portó 23 lej. (Bukarest, november 23.) A kamara kedd délutáni ülésén Pop Clcio elnökölt s mivel a felirati vita megkezdésére kerüit_ a sor a Magyar Párt parlamenti csoportja is felvonult, Bethlen György gróf pártelnök vezetésével. A felirati javaslatot Radulescu Mehedinţi terjesztette elő, de ennek tárgyalása előtt napirendi felszólalás volt. A romboló tüntetésekről. Rosnoveanu szociáldemokrata képviselő első felszólalásában a csernovoci rendőrségnek a politikai foglyokkal szembeni brutalitását tette szóvá s kijelentette, hogy ami a rendőrségen ezekkel a foglyokkal történt, minden emberi képzeletet meghaladó kegyetlenség volt. A rendőri közegek felfüggesztését és sürgős vizsgálat megindítását kérik. Robn ismert cuzista állott fel szólásra s azt mondta, tiltakozik, hogy a román parlament szószékéről kommunistákat védő beszéd hangozzék ei. Csak a zsidó újságok fújják fel az esetet. — Önnek nincs joga belekeveredni ebbe az ügybe —■ szólt rá az elnök —, tudhatná, hogy Romániában tilos a verés. — A képviselőházban is tilos — kérdezte az1 elnöktől Mischie Lupu-párti képviselő, arra célozva, hogy Robu résztvett egy ilyen parlamenti verekedésben. Rosnoveanu szociálista képviselő a szószékről elmondotta második felszólalását, amelyben a szociáldemokrata párt nevében azţ a romboló tüntetést tette szóvá, melynek során a szociáldemokrata párt helyiségét is összerombolták. Az „úgynevezett diákok“ megbüntetését és kár téritést követelt s jelentette, hogy az ügyészség részéről még semmilyen eljárás megindítása nem látszik. Amikor az éhezők a kenyérért és munkaalkalomért békés felvonulást rendeznek. akkor mindig van elég rendőr ennek a szétverésére. Amikor azonban — mondotta — a magyar és olasz fasizmus ellen tüntető . román fasiszták egy héten át brutalizálták a főváros lakosságát, ablakokat vertek be, házakat dúltak fel sara mán honpolgárok között gyűlöletet szítanak, akkor nincsen rendőr. A felszólalás a belügyminiszterhez volt ad reszálva, Mihalache belügyminiszter nem volt jelen, Calinescu alminiszter jelen volt, de nem válaszolt. A felirati vita. A felirati vita Tatarescunak a liberális párt nevében elmondott beszédével kezdődött. Tatarescu mindenekelőtt azt kifogásolja, hogy a különböző rezsimek ilyen gyors egymásutánban váltakoznak. Tudni szeretné, hogy Maniu miért vállalkozott? Nem tud róla, hogy olyan okok merülhettek volna fel, amelyek miatt könnyen megváltoztathatta a visszavonuláskor elfoglalt álláspontját. Csodálkozik Titulescun, hogy belépett egy olyan kormányba, amely eljátszotta az ország hitelét és tekintélyét, különösen a külföldi tárgyalásokkal s a népszövetségi ellenőrzésnek az elfogadásával. A liberális párt kívánja Romániának a Népszövetséggel való együttműködését, de sohasem járul ahhoz, hogy pénzügyei külföldi ellenőrzés alá kerüljenek. Titulescu feláldozza a külföldön szerzett tekintélyét s az ország érdekében szerzett eredményeit veszélyezteti azzal, hogy éppen ebbe a kormányba lépett be. — Megértettem önt, szóval nem voltam elég előrelátó — szólt közbe gúnyosan Titulescu. Amikor Tatarescu a konverzióról beszélt, Duca egy közbeszólásában azt jelentette ki, hogy pártja azért szavazta meg a konverziót, mert tudta, hogy alkotmányellenessége miatt úgy is végrehajthatatlan. Erre Lupu mérgesen ugrott fel helyéről s megállapította, hogy kétszínű politikát folytattak a liberálisok, megszavazták ugyan a konverziót, de a liberális bankokkal ugyanakkor megindittatták a port. Az egész többség megtapsolta Imput s a szószékre Dinu Bratianu ment fel Tatarescuhoz, súgva neki, hogy mit válaszoljon Lupunak. Lupu azonban mérgesen elhagyta a termet. RADIOAKTÍV FOGKRÉM 3!iiiiiiiiiiinHi!iiiiiiiic]iiiiiMiii)iE3iniiiiiiiiiaii'.iinii!iiE3niiiiiiiiiiaBiiiiiiiiiic3]uiiiiiiiiiuiniiininianniimiiian!iiiiiiiiiuniiiiiiitiic3iiniiiim jniiuiiiuiniiiiiuiiincaiiiiimnHniiiiHinnininiiiiiiiiiaiiiiiiniiiitauiiiiiiiiiinmiuiiiiiininiiniiiiiniinnimiiniiiiHiiiiiiniiiiniiímcjnmiiiii« iiiiiiimmraiiiiiwiiinniimtiinnmimB Tiszta való nem ámitás, Gzinknél készül legszebb festés és tisztítás
