Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-13 / 235. szám
XV. ÉVF. 235. SZÁM. HilETlBjSKG $ MÁR CSAK EGY HÉT választ el * ROHM ÁLLAMI SORSJÁTÉK I-S6 OSZTÁLYÁNAK HÚZÁSÁTÓL. Október 19.-én és 20.-án lesznek elosztva a nyeremények »450 NYEREMÉNY 9,430.000 lei ÉRTÉKESEN. Nie mulassza el az első laagry nyereményeket 900.000,300.000 és 100.000 leiből Ismételjük tanácsunkat: Az intelligens játékos megkezdi a sorsjátékot az első osztállyal, hogy egyetlen egy nyereségi alkalmat el ne mulasszon az egész sorsjátékból, mely 40.000 nyereményből, összesen leiből áll. föelárusító* KereskedeJm! Hitelintézet Részvény-Társaság, CiukKoiozsvér, Piaţa Unirii Ho. 20. Takarékosság Részvény-Társaság fjiaj-iiolflzsvfr, Calc» Segele Mmiül ■ ......... , ;r#T. ............... ................... — Banca Iliescu S.A. & Co. DN. Cluj, Regina Maria No. 42. Telei.: 11-54. Postai rendelések is eszközöltetnek Hová tQnt sí 8 két és egynegyed millió leíes kulturális alap? A Keleti Újság; kérésére Deleit interimár-bázottsági elnök a legszigorúbb vizsgálatot vezette be a kolozsvári városházán (Kolozsvár, október 11.) Tegnapi számunkban beszámoltunk arról, bogy 1930-ban Kolozs váron 8 millió 997 ezer 634 lej látványossági adót fizettek be az állami adóhivatalokba. Ezt a meglehetősen nagy összeget a pénzügyigazgatóság tartja nyilván. A törvény a leghatáro zottabban kimondja, hogy látványossági adó címen befolyt Összegek, mint kulturális alapok kezelendők és osztandók fel. A látványossági adó az államkasszába folyik be, de azt, mini kulturális alapot hetvenöt százalékban az ál-, lám és huszonöt százalékban a városok osztják szót a különböző kulturális intézmények között. A törvény precíz utasításokat tartalmaz, hogy az államot megillető hetvenöt százalék azok között a kulturális intézmények között osztandó szét, amelyek államaik, vagy állami támogatásban részesülnek. A városokat megillető 25 százalék pedig az államilag nem segélyezett, tehát magánjellegű kulturális intéz mények céljait szolgálja. Kétségtelen, hogy a törvény utasításait a múltban nem respektálták és a szétosztásra ke- ;rtilő 25 százalékból, amint az Kolozsvár esetében is történt, állami intézmények is részesültek. Ez különösen a kisebbségeket érdekli, mert a már államilag 75 százalékkal támogatott in- tézpiények rendszerint a kisebbségi színházak tói és kulturális intézményektől vonták el a: kulturális alapokat. Tegnapi számunkban azt irtuk, hogy a múltban Kolozsváron a kulturális alapot Csáki-szalmájaként kezelték, mert aj szétosztásánál nem vették figyelembe a törvény határozott utasításait és intencióit s rend szerint a kisebbségi kulturális intézményekéi rövidítették meg. Hogy ez csak a legutóbbi; időkben jutott nyilvánosságra, annak az oka az, hogy a kisebbségi kulturális intézmények, vezetői eddig hallgattak. Morzsákat hullattak nekik s azokkal is beérték. Magát a látványos- sági adóról szóló törvényt sem ismerték és csak most jönnek rá, hogy milyen hatalmas összegeket vontak el a kisebbségi intézményektől. Hétfőn délelőtt a kolozsvári pénzügyigazgatóságon megállapítottuk, hogy 1930. évben 8,997.634 lej látványossági adót fizettek be, de abból Kolozsvár városát jogosan megillető 25 százalék, ami körülbelül két és egynegyedmillió lejt tesz ki, nyom nélkül eltűnt. Annyi bizonyos, hogy Kolozsvár városa a törvény szerint megillető 25 százalékot nem vette fel és nem osztotta szét. Legalább ezt az információt kaptuk úgy a pénzügyigazgatóságon, valamint a városházán. Hogy mi történt a hatalmas összeggel, ma ijiég semmi biztosat nem lehet tudni. A kolozsvári városházán kedd délelőtt kutattuk a dossziét, de nem találtunk rá. Végül is a referens azt a szokatlan kijelentést tette, hogy az ügynek az aktái a bukaresti Comitetul Centralnál fekszik. A város vezetősége állítólag azért küldte fel a dossziét, hogy engedélyt kapjon az állam elleni per meginditá sála, mert Kolozsvár város részére járó két és egynegyedmillió lejt a pénzügyminisztérium „népművelési“ célokra fordította. El pillanatban még nem tudjuk pontosan í megállapítani, hogy a városházán szerzett in-1 formáció mennyiben felél meg a valóságnak. I>6 ha tény az, hogy a pénzügyminisztérium ezt az összeget más célokra fordította, akkor nemcsak Kolozsvár város akkori vezetőségét, hanem a pénzügyminisztériumot is súlyos felelősség terheli, mert a Kolozsváron befizetett látvány «sági adókból befolyó 25 százalék, kizárólag Kolozsvár város 'kulturális intézményeit illeti s ma is jogosan követelhető a kérdéses összeg. Minket elsősorban az érdekel, hogy hová tűnt el, vagy kiknek a részére osztották szét Kolozsvár kulturális alapját! Ma ezt még pontosan nem tudjuk megállapítani, éppen azért megjelentünk a kolozsvári városházán és arra kértük Délén interimárbizottsági elnököt, hogy a nyomaveszett két és egynegyedmillió lejés kulturális alap ügyében azonnal vezesse be a vizsgálatot. Délén elnök a Keleti Újság cikke és bejelentése alapján az esetről azonnal jegyzőkönyvet vett fel és ígéretet tett arra, hogy a kolozsvári városházán a legszigorúbb vizsgálatot vezeti be, megállapítja, hogy kit terhel a felelősség s mindent elkövet, hogy a faros részére a jogosan megillető két és egynegyedtnilbiő leje» alapot visszaszerezze. Mindenesetre csodálatos dolog, hogy Kö- lozsvár várhs kulturális intézményei részére törvény szerint több mint kétmillió lej járt volna és sem a város vezetősége, sem az érdekelt kulturális intézmények nem tették meg a szükséges lépéseket s csak most, két esztendő múlva derül ki, hogy ilyen hatalmas összeg hiányzik, illetve Bukarestben más célokra fordították. Jellemző, hogy most újságírók jöttek rá. Alapjában véve a kulturális alapok aránytalan elosztása miatt folytattak nyomozást és igy bukkantak rá a kisebbségi kulturális intézmények elől elvont és hiányzó összegbe. A kolozsvári városházán megindult a vizsgálat, ugyanakkor azonban felhívjuk Miha- lache belügyminiszter ur figyelmét is az esetre j és arra kérjük, hogy Kolozsvár város védelmé- I ben a belügyminisztériumban is indítsák meg a vizsgálatot és pontosan állapítsák meg. hogy a pénzügyminisztérium milyen intézkedések alapján és kiknek a részére fizette ki a két és egynegyedinillió- lejes kulturális alapot.
