Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-06 / 229. szám
XV. ÉVF. 229. SZÁM. KELETIUJSKG Ismeretszerző vonaték Pár megjegyzés Spectator kasonvé című fejtegetésére A nyár elején a Keleti Újság olvasóinak figyelmét több cikk keretébep a külföldön nemes divattá fejlődött honismertető — Heimatkunde '— mozgalmakra igyekeztünk terelni. Bejelentettük, hogy a Pásztortűz szerkesztősége és ki- adóhivatala ezeknek a mozgalmaknak szolgálatába kíván szegődni s nemcsak Írásban, hanem kirándulások utján, helyszíni bemutatásokkal is dolgozni fog elsősorban Kolozsvár, de tovább- menve egész Erdély természeti szépségeinek, művészeti és történeti nevezetességeinek föltárásán és népszerűsítésén. Egy ilyen szellemű próbaelőadásunk Kolozsvár legszebb, legmüvészibb régi hímzéseit nagy érdeklődés mellett mutatta be a közönségnek. Az előadás örvendetes várakozást keltett a mozgalom további fejleményei iránt, de azzal a tanulsággal járt, hogy, különösen a vidéki kirándulásokat, nagyon nehéz volna egy folyóirat elfoglalt szervei utján megrendezni. Ez a tapasztalat vetette föl egy olyan utazási iroda megteremtésének gondolatát, amely nagyobb külföldi kirándulások üzleti nézőpontjai mellett a honismertetés kisebb méretű, de annál nagyobb erkölcsi jelentőségű feladatait is felkarolja. A gondolat már testet is öltött, a szóban- forgó iroda Oíbis cimen Kolozsvár székhellyel megalakult. *•’' Az Orbts-iroda tehát, mint Budapest Fürdőváros Egyesület romániai képviselője, hasznos kapcsolatai révén a külföldi utazások rendezését is minél sűrűbben gyakorolni fogja, de mindjárt a kezdet kezdetén több honismertető kirándulás szervezésével akar közérdekű célkitűzéseiről bizonyságot tenni. Alkalmasint leghamarabb sor kerül egy sza- mosvölgyi, vagy tordai kirándulás megszervezésére. Olcsó, kényelmes utazás, sok kedves benyomás és feledhetetlen tanulságok fogják ezeket a vasárnapi kirándulásokat emlékezetesekké tenni. Hasonló tervek és elgondolások másokat is megkapnak, akik hazarészünk sorsát szivükön viselik- Kitűnő publicisztánk, Spectator, mult vasárnapi cikkében hasábokon át fejtegeti az „Ismeretszerző vonatok“ megindításának szűk séges voltát. Erdély több nevezetes városát c? Szép vidékeit látogatta meg s benyomásainak hatása alatt irja: „Elgondolkozom rajta, milyen jó volna olcsó vonatokat indítani, amelyek például az erdélyi városok nemes titkait és hallgatag értelmét nyitnák föl- Kulcsvonatokat . Micsoda sokat, micsoda mindent lehetne „helyszíni szemlékkel“ föltárni, magunknak benfon- tes embereken át kihallgatni!“ Nos, azok a vonatok, amelyek után Specta tor áhitozik, rövidesen megindulnak. A benfen tes emberekről, vagyis a legkiválóbb vezetőkről, magyarázókról a Pásztortűz szerkesztősége fog gondoskodni. Az Or&is-iroda alkalomszerű bejelentéseit, híradásait tehát érdemes lesz ezek után figyelemmel kisérni. Gyallay Domokos. Gianone Károly eltört karjai és lábai a törvényszék előtt A feleki autóverseny legsúlyosabb szerencsétlenségének okozóját Ignaiiu kapitányt, felmentette a bíróság *t. (Kolozsvár, október 4.) A két évvel ezelőtt szeptember végén Kolozsvárt megtartott nemzetközi autóversenynek'sok eseménye volt, szenzációsak és kevésbé érdekesek, de a legszomo- rubb mindenesetre annak a fiatal temesvári motorversenyzőnek a szerencsétlensége volt, aki a verseny egyik tréningnapján felfelé menet a Feleki-uton, összeütközött a lefelé tartó Ignatiu kapitány autójával s olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy hónapokig lebegett a kolozsvári klinikán élet-halál között s habár sikerült nagynehezen felépülnie, örök életére magán kell viselnie a szerencsétlenség nyomait. A lapok akkoriban egyöntetűen Ignatiu kapitány ellen fordultak s őt okolták a szerencsétlenségért, annál is inkább, mert az autóvezető tisztnek nem ez volt az első esete, amikor karambolt okozott. A feleki-uti versenypályán le volt tiltva a forgalom abban az időben, csupán a versenyzők számára volt megengedve a közlekedés s ez a körülmény inkább Ignatiu kapitány ellen fordította a közvéleményt, akinek tudnia kellett erről s igy fokozottabb elővigyá- zattal kellett volna autóját vezetnie a lezárt utón. A szerencsétlenség által okozott nagy felháborodásnak az ügyészség megindította az eljárást Ignatiu kapitány ellen, gondatlanságból okozott súlyos testisértés címén s Gianone Károly, az össze-vissza tört versenyző a maga részéről kártérítési pert indított a hatalmasra felszaporodott orvosi költségek és munkaképessége egy részének elvesztése miatt. Az ügyészség vádja szerint Ignatiu kapitány, amint lefelé haladt a, Feleki-uton az egyik éles fordulóban, amely meggátolta az előrevaló látást, az előírással ellentétben nem a jobb, hanem az ut baloldalán vette a fordulót s ekkor találta magát szemben az alulról nagy sebességgel, jobboldalt felfelé jövő versenyzővel Idő már nem volt egyik részről sem a kitérésre s igy egymásbaszaladt a két gép. A mo- torbieikli az autó baloldal sárbányója és kereke közzé rontott s az erős összeütközés levetette a gépről Gianone Károlyt, aki több méterre repülve eszméletlenül terült el az utón. Az autóban ülőknek semmi bajuk sem történt. _ A kolozsvári törvényszéken többszöri elhalasztás után kedden tárgyalták az ügyet. Megjelent a vádlott Ignatiu kapitány s a szerencsétlenül járt Gianone Károly, aki botra támaszkodva, sántítva tud csal járul A tanuk is felies számban jelen voltak s igy a törvényszék elrendelte a tárgyalás megtartását. Ignatiu kapitánv kihallgatásakor hangsúlyozza, hogy nem érzi bűnösnek magát, mert ő a közlekedési szabályokhoz hiven, szorosan a jobboldalon hajtott s a halálfordulóban azért kellett kissé eltérnie a jobbfelöli utszéltől, mert énpen ott állt egy gőzhenger, amellyel az utat imLinmHTrjL'LTiUbiubüUL'imTfhihmipJiímjumímíuimu Ajándék so i» I»!* í Előfizetőinknek I! előfizetési dijat SgBfcST ’ tw©sí beküld. all^llam^orsiátél^lső^osztól^^^/^sor^egy^a^Htdtó^a^Uffl* 400 lei előfizetési díj beküldési határideje 1932. október hó 14. B m A Keleti Újság ajándéksorsjegyeit a_ Waggons Lits Cook utazási iroda (Főtér IS.) bocsdjtja rendelkezésünkre. Előfizetőink, akik egyúttal az Állami Osztálgsorsjáték sorsjegyének is birtokosai lesznek, természetesen ugyanazon jogokkal fognak rendelkezni, mint azok, akik készpénzen vásárolnak sorsjegyet és éppen vgy remélhetik a most kisorsolásra kerülő hétszázezer leies főnyeremény megnyerését. immrow javították a versenyt megelőző napokon. Szerinte Gianone Károly sokkal beljebb jött az utszélétől. Mikor a fordulóból kijőve észrevette, már alig néhány méternyi távolság volt köztük hiába stoppolta le azonnal az autót, semmit sem lehetett tenni a katasztrófa kikerülésére. — Láttam, hogy nincs mit csinálni a kolli- 3ió ellen. Rögtön leállítottam a gépet, ez azonban már nem segített. Gianone Károly egész máskép mondja el az esetet. Szerinte ö szorosan betartotta a jobboldalon való közlekedést előíró szabályzatot. Mikor a fordulóhoz ért, a szembejövő autó annyira a baloldalon volt, hogy alig egy méternyi ut volt közte és az árok között. Nagy sebességgel, mint egy hatvan kilométerrel ment s igy nem volt lehetősége a keskeny sza- badonálló utón elhajtani. Megtörtént az összeütközés, az azután történtekről nem tud semmit, mert hosszú ideig nem tért magához. Ezután az Ignatiu kapitány autójában ülő Pordea közjegyzőt és egy másik katonatisztet hallgatnak ki, akik úgy adják elő az esetet, hogy valóban egy kissé balratértek a fordul** ban az őket akadályozó hengergép miatt, de igy is kikerülhette volna őket a versenyző, ha kisebb lett volna a sebessége. Kelemen József szabómester a következő (tanú. Elejétől végig szemtanúja volt a szereä- osétlenségnek. A tanúi minőség kissé megzavarja s meglehetős bizonytalanul adja elő, hof^i Ignatiu kapitány autója alig valamivel a jobboldal^ árok mellett jött lefelé. Miközben ezt mondja: a balkezével mutatja az irányt. EiK feltűnik a versenyző ügyvédjének s megkérdezi a szabótól, hogy melyik a jobbkeze. Kelemen a balkezét emeli fel s ekkor derül ki, hogy eltévesztette az irányokat. — Jól vigyázzon minden szavára — szól reá Dunca elnök —, mert rendkívül fontos az, hogy melyik oldalon ment az autó. Ettől függ a vádlott elítélése. — Egész biztos, hogy a baloldalon jött — mondja a szabó most már valamennyire meg- nyugodva —, az utszélen álló henger és az autó között volt vagy három méter távolság, az autó másik oldala és az árok között pedig mintegy másfél méter. — Mit gondol, ha az autó a jobboldalon jött volna lefelé, megtörtént volna a szerencsétlenség? — Nem — feleli a tanú —, hiszen bőven volt hely még egy autónak mellette. ^ _ Ugyanígy adja elő az esetet egy rendőr is, aki éppen a kritikus útszakaszon teljesített szolgálatot a szerencsétlenség idején. A törvényszék egyik tanut sem esketi meg. Az elnök ezután tudomására hozza a vádlottnak, hogy a tanuk egészen ellenkezőképpen adják elő az esetet mint ő. Ignatiu kapitány semmit sem szól erre. Még két tanút hallgatnak ki, akik egy felfelé jövő autóban éppen a megtörtént szerencsétlenség után érkeztek a helyszínre. Semmi fontosabbat nem mondanak. Ezután az ügyész mondja e! vádbeszédét, amelyben nagy meglepetésre felmentést kér, mert szerinte nincs kellőleg bebizonyítva az, hogy Ignatiu kapitány a baloldalon hajtott volna lefelé. Nem lett volna szabad a versenyzőnek akkora sebességgel jönnie, mert ebben az esetben nem történt volna meg a katasztrófa s ha meg is történik, nem lett volna ennyire súlyos. Mireea Georgescu védőügyvéd részletesen akarja előadni a tényállást, az elnök azonban tekintve az ügyész felmentést kérő szavait, felszólítja, hogy fogja rövidre eiőadandóit. A védőügyvéd erre megsértődik s elhagyja a tárgyaló termet, A magánvád lefolytatott bizonyítási eljárás alapján súlyos Ítéletet kér Ignatiu kapitány ellen s kéri a törvényszéket, hogy kötelezze azt a felmerült költségek és a kártérítési összeg megfizetésére. A törvényszék rövidesen meghozza ítéletét, amely felmentést jelent a vádlott számára. A törvényszék magáévá tette az ügyész álláspontját s Gianone Károlyt okolja a szerencsétlenségért. Az ítélet ellen a magánvád fellebbezéssel élt
