Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-06 / 229. szám
4 KEIETI'UJSXG XV. ÉVF. 229. SZÁM. Hogyan Jutott a román gazdaság mai katasztrofális helyzetébe ? A törvény nem védte meg polgárait az uzsora- kamattól — Á parazita-hitel garázdálkodása — A külföld is uzsora-kamatot szed Romániától s a külföldi szakértőkkel az államadósságok kamatainak leszáilitásáról kellett volna tárgyalni Abrudbárayai Ede kamarai beszédének második része Az Erdélyben ugyancsak érvényben levő 1883. évi XXV. tc.-be foglalt uzsoratörvény 1 §-a szerint: „Aki az adós szorult helyzetét vagy járatlanságát kihasználva oly feltételek mellett hitelez, vagy ad hitel-hosszabbitást, amelyek az adós anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak, vagy egyébként is oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között az aránytalanság szembeötlő: uzsora vétségét követi el.“ 14% is uzsorakamat. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a deficittel kiizködő termelőtől szedett 14%-os kamat is uzsorakamat. Az 1930. évi kamatkorlátozó törvény szankcionálta ugyan a 14%-os uzsorakamatot, de az e törvény életbeléptetése előtt szedett hasonló mérvű, vagy még magasabb kama+ az uzsoratörvényben statuált vétség tényálladékát kimeríti. Ugyané törvény 8. §-a szerint: „Aki uzsora vétségében bűnösnek találtatik, annak csupán a tényleg adott érték visszakövetelésére van joga, azonban minden ezen felül teljesített szolgáltatás — tehát a tényleg fizetett kamat is — az adósnak visszajár.“ Íme, meg van a törvényes alapunk a kamathalmozás címén eszközlendő tőkereduk dóra is. Fentiekben kimutattam, hogy a készpénztőke, illetve a hitelező, az utóbbi 10 évben a termelő osztályok megkárosításával tételes törvényeink értelmében is jogtalanul gazdagodott. A jogtalan gazdagodás jóvátételére irányuló) törekvések ma azért látszanak forradalmiaknak, mert a jogtalanságot a huzamos gyakorlat quasi szankcionálta és az orvoslásra csak akkor gondoltunk, amikor a kizsákmányolás eddigi tempóját a gazdasági élet lehetetlenné tette. Szabad ut a parazitahitelnek. Nem beszélek az iparról és kereskedelemről, ímelyekneü rentabilitása bajosan hozható közös nevezőre, de amelyeknek súlyos helyzetét tanúsítják a naponta szaporodó fizetésképtelenségek. Románia mezőgazda állam, Az ország laBUDAPEST SVÁBHEGYI SZANATÓRIUM subalpin (430 m.) Diétás gyógyintézet. Legideálisabb őszi, téli klimatikus üdiillöhaly. Már fasti149 P.-IŐ8 Tökéletes szanatoriUmt ellátást nyújt, orvosi felügyelettel, 5- val, fűtéssel együtt.-6-szori étkezéssel, vizkurákosságának mintegy 80%-a föídmivelő. Köztudomású, hogy a mezőgazdasági termelés igen sok ágában deficittel küzködik és, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos rentabilitása circa 2% körül mozog. Tekintettel a mezőgazdasági termelés mai alacsony rentabilitására, a Barca Naţionala által, mai hivatalos kamatlába mellett, a mezőgazdáknak közvetlenül, első kézből folyósított kölcsön is csak kivételes esetekben lesz konstruktív hitelnek minősíthető. A Banca Naţionala kétszeres kamatlába A Banca Naţionala hivatalos kamatlábának leszállítása ellen felhozott ama érv, hogy a hivatalos kamatláb leszállítása károsan befolyásolná devizaforgalmunkat, oly módon fordítható vissza, hogy amíg a Banca Naţionala hivatalos kamatlába a világpiacon szokásos ka matláb kétszeresét teszi ki. Románia jogosan nem tarthat igényt ennél olcsóbb külföldi kö! csönre. Pedig nem vitatható, hogy Románia mai gazdasági helyzetében képtelen megfizetni külföldi tartozásainak megás kamatait, mert az1 csak nem tekinthetjük fizetésképességnek, hogy az állam a minduntalan igénybevett ujahb ér újabb gavallér kölcsönök dacára is csak belföldi kötelezettségeinek elhanyagolása mellett képes külföldi kamattartozásait megfizetni. A külföldi tartozások. És a kormány sokkal helyesebben járt volna el, ha a külföldi szakértőkkel a középbirtok tönkretételének módozatai helyett külföldi tartozásaink kamatainak a leszáilitásáról tárgyalt volna. Nyiltan fel kellett volna tárni, hogy az ország mai gazdasági helyzete ilyen magas kamatterheket nem bir meg. Gondoljuk csak meg, hogy amikor a világpiacon létezik lI/2%-os hitel is, mi indokolhatta, hogy a Romániának nyújtott kölcsönök 8—10% kamat mellett fo lyósittattak és 88%-os árfolyamon számitoltattak le. Semmi egyébb, mint, hogy hitelezőink már előre számításba vették, hogy Románia gazdasági élete kiegyensúlyozatlan é3 a magas kamat és folyósítási jutalék részben biztosítási dija volt a tudva elvállalt rizikónak. Ma bekövetkezett az a katasztrófa, amelynek biztosítási diját előre megfizettük. Miért akarunk jó fiuknak látszani, ha nincsen hozzá elég pénzünk? Beszéljünk nyiltan, hiszen a nyugati kapitalizmusnak nem lehet célja, hogy Románia lakosságát földönfutókká téve, a bol- sevizmus karjaiba kergesse. Az elmondottak értelmében a saját hibáján kivül fizetésképtelenné vált társadalmunk tartozásainak szanálása két jogilag és erkölcsileg is indokolt alapelv szem előtt tartásával történhetik : Az első a múltra vonatkozik és lényege az adósok méltányos kártalanítása azokért a veszteségeikért, melyekkel a hitelezők jogtalanul gazdagodtak. Ez a megoldás, míg egyfelől az adóst igazságtalan terheitől mentesiti, másfelől a hitelező számára is biztosítja ugyanazt az értéket, amelyet tényleg kölcsön adott. A szanálás második alapelve: a kamatok és a termelés rentabilitása közötti harmonikus okozati kapcsolat megteremtése. Végül a fizetési eszközök hiányából származó általános gazdasági immobilitás követeli a megfelelő részletfizetés biztosítását. Anyja és nővére szemeláttára szúrta szivén magát a tárgyalóteremben, mert becsületsértésért elitélték Lényegileg az volt a forradalmi tény, aiaeiy a parazitahitel garázdálkodását korlátozó törvények alkalmazását felfüggesztette. A jövőre vonatkozólag gazdasági életünk egyensúlyát csak akkor fogjuk helyreállitani, ha az egymással szemben álló érdekcsoportok kapzsiságának kielégítése helyett magasabb elvi szempontokból fogjuk szabályozni hiteléletünket. i: Valamikor a kamat nem tartozott az erkölcsös fogalmak közé. A kamat erkölcsi é? gazdasági igazolásául az a nemzetgazdaság' teoria szolgál, amely a tökét is a termelő té nyezők közé sorolja és ezzel indokolttá teszi, libgy a termelés eredményéből a tőke is propor- tionálisan részesüljön. Ugyanez a teoria vonja meg a határt a konstruktiv és a parazitahite: között, A konstruktiv hitel az eleven élettel kontaktust tart és a termelés eredményéhez méri a maga igényeit, ellenben a parazitahitel a maga túlzott igényeivel a termelő osztályokat kiszipolyozza és végeredményében a gazdasági élet megbénulásához vezet. A mai viszonyok között, amikor kereskedel mi és ipari vállalataink egymás után válnak fizetésképtelenekké, amikor gazdasági termelésünk a lét és nemlét határán viaskodik az életért: kamatpolitikánkat feltétlenül revízió alá kell vennünk. Az 1930-ban megállapított kamatmaximum ma már meghaladott álláspont, a 8%-nál magasabb kamat a mai rentabilitási viszonyok kö zött parazitakamat és mint ilyen, üldözendő. A kamatszabályozás terén a Banca Naţionala nem áll hivatása magaslatán. A Banca Naţionala kamatlába nem tükrözi vissza a romániai termelés rentabilitásának kétségbeei tőén alacsony voltát. (Varsó, oki. 4.) A varsói járásbíróság tárgyalótermében izgalmas jelenet játszódott le tárgyalás közben. A bíróság Dombrovsky iparosnak és nővérének ügyét tárgyalta, akiket becsületsértéssel vádoltak, amit két állami tisztviselővel szemben követtek el. Dombrovsky, aki most tesz eleget katonai kötelezettségének, egyenruhában, oldalfegyverrel jelent meg a tárgyalóteremben. A bíróság bűnösnek mondta ki a két vádlottat és Dombrovskyt 6, nővérét 4 havi fogházra ítélte. Az ítélet hallatára Dombrovsky előrántotta ba- jonettjét és mellébe döfte. A fegyver szivét járta át és azonnali halált okozott. A tárgyalóteremben jelen volt az öngyilkos 70 éves anyja és látta a szörnyű jelenetet. Az öregasszony ájultan roskadt össze. Súlyos állapotban szállitották kórházba. ■—o— CSAKIS DR. PERC ©TTÓ-FÉLE PERLŐIT fogpasztát, PERLŐT! szájvizet, P0M.OTT fogport és PERLŐIT bonbonokat IMC7NÄI Ifi! mer* e^edül eze^ tisztítják biochemist utón fogait iSMlklffiLilMlL JlJli és a fogromlással szemben i mmuni ss á teszik. MINŐÉN JOBB ÜZLETBEN KAPHATÓK! .-A&&VVi ’V
