Keleti Ujság, 1932. október (15. évfolyam, 225-251. szám)
1932-10-02 / 226. szám
XV. ÉVF. 226. SZÁM. Keletiüjskg 3 Megalakulás előtt a Gömbös-kormány (Budapest, szept. 30.) Jelentettük, hogy Horthy kormányzó Gömbös Gyulát, a Károlyi- kormány hadügyminiszterét nevezte ki miniszterelnökké. A kormányzótól az egységes pártba jhajtatott az uj miniszterelnök, akit itt nagy ovációkkal fogadtak. Gömbös Gyula rövid beszédben jelentette be a pártnak dezignálását. Eleinte halk és elfogó- dott hangon beszélt, de azután hangja visszanyerte ércét és egyre szabadabb formában adta elő mondanivalóját. — A kormányzór ur őfőméltósága — igy kezdte Gömbös Gyula — megbízott azzal, hogy kormányt alakítsak s legteljesebb bizalmáról biztosítottEzt a mondatot éljenzés fogadta. — Megbízatásom után — folytatta Gömbös — első utam gróf Bethlen Istvánhoz, a volt miniszterelnökhöz s a párt vezéréhez vezetett, akivel régen, már Szegeden együtt dolgoztam. Második utam idevezetet, ehez a párthoz, mert abban a feladatban, amelyre vállakoztam, erre a pártra óhajtok támaszkodni. A körülállók ezt a kijelentést is megéljenezték. — Az én életem előttetek — mondotta emelt hangon Gömbös — nyílt könyv, ismertek s tudjátok, hogy mi a véleményem, mik az elgondolásaim. Programmot ebben a pillanatban nem adok. Feltételezem, hogy ismertek. Ha majd megalakul kabinetem, újra el fogok jöni a pártba s akkor fogom részletesen kifejteni programomat. Kérem, hogy vállalkozásomat addig is fogadjátok bizalommal s csak azt jelenthetem ki, hogy minden erőmmel, minden tehetségemmel és minden idegszálammal ennek a nemzetnek ügyét akarom szolgálni. Éljenzés és taps tett pontot Gömbös rövid beszédének végére. Gróf Bethlen István válaszolt a dezignált miniszterelnök szavaira. — Engedjétek meg, — mondotta — hogy ennek a baráti körnek érzéseit én tolmácsoljam és üdvözöljem Gömbös Gyulát, a dezignált miniszterelnököt, akivel együtt dolgoztam a forradalom alatt és után s akivel együtt dolgoztam akkor is, amikor mint miniszterelnök, az ország kormányán állottam s ő kabinetemben a honvédelmi tárcát vállalta. Gömbös Gyula ennek a pátinak fia s igy jött ide. Jött, hogy erre a pártra támaszkodjék. Itt szeretet és bizalom fogadja. Kívánom, hogy a párt igazi akaratát, törekvéseit és politikai programját képviselje ás valósítsa meg s emellett tartson ki necsak ebben, hanem minden percben. Meggyőződésem, hogy ez igy is lesz. Én teljes bizalommal vagyok iránta s kérem a párt tagjait, hogy ezt a bizalmat előlegezzék neki addig, amig kész kabinetjével a párt elé állhat és kifejtheti programját. Gömbös már csütörtökön megkezdte a kiszemelt miniszterjelöltekkel tárgyalásait és ma egész nap folytatta. A valószínű kormánylista, amelyen azonban változások történhetnek, a következő: Miniszterelnök: Gömbös Gyula. Honvédelmi miniszter: Gömbös Gyula. Kereskedelmi miniszter: Kozma Miklós. Földmivelésügyi miniszter: Kállay Miklós. Igazságügyminiszter: Lázár Andor. Külügyminiszter: Tomcsányi Vilmos Pál. Belügyminiszter: Keresztes-Fischer Ferenc. Pénzügyminiszter Imrédy Béla. Kultuszminiszter: Korniss Gyula. Pesthy Pál pártelnöknek megmutatták a listát, aki azt a véleményét nyilvánitotta, hogy egy-két tárcánál változás várható. Kétszer is eltemettette magát és mégis tovább szélhámosként a regáti származású nemzetközi csaló Fő trükkje az volt, hogy biztosítási összegeket vett fe jogtalanul — Végül a felesége leplezte le (Bukarest, szeptember 30.) A bukaresti lapok most sokat foglalkoznak egy világot járt szélhámossal, aki regáti származású és a napokban tartóztatták le Brüsszelben. A szélhámos neve Mihail Nicolau, 1918-ban kezdte pályafutását Konstancában, ahol hosszas munkanélküliség után bejutott a postahivatalhoz. Természetes, hogy ez a szerény állás nem elégitette ki nagyratörő igényeit. Megismerkedett előkelő családokkal, ahol magát villanyüzemi mérnöknek adta ki. A mérnök ur azonban hamar méltatlannak mutatkozott erre titulusra, mert egyszer csak az egyik család egy délutáni séta után azt vette észre, hogy hiányzik a lakásból egy fényképezőgép, egy ezüst dohánytartó és egy ékszeres kazette, amelyben a rendőrségi megállapitás szerint több mint kétmillió lej értékű ékszer volt. Nicolau a délután folyamán ellátogatott hozzájuk és mivel nem volt senki otthon, magával vitte e tárgyakat és megszökött. A rendőrség hosszú ideig körözte az egész országban, mig végre Kisenevben letartóztatták. Nicolau megkezdi pályafutását a nagyvilágban. Nem tudni, hogyan szökött meg a börtönből, annyi azonban bizonyos, hogy rövid időn belül külföldön tűnt fel. Különböző nevek alatt, mint Emil Nicolau, Nicolae Nicolaidi, Fotescu, And- reescu és végül Dimitrie Ionescu beszélhámoa- kodta az egész világot. Nemsokára Belgiumban tűnt fel, ahol Ostendében feleségül vett egy Henriette Copiny nevű lányt, majd Angliába ment, innen Németországba, azután Afrikába, az Egyesült Államokba, mig végén megint hazatért, Romániába. Közben kizárólagos foglalkozása csak a lopás volt, amelyért többször e\ is volt zárva e hosszú pályafutása alatt. Nicolau először hal meg. 1929-ben már Kanadában van, ahol szabad tér nyilt kalandos hajlamainak. Az egyik Fordgyárban dolgozott, ahol a munkások valameny- nyien ötezer dollára vannak biztosítva. Amúgy is ötletes fiú volt és itt nagyon jól jövedelmező üzletnek látta, hogy valamiképpen az életbiztosítási összeghez hozzájusson. Hogy szándékosan gyilbolt-e vagy véletlensógből, azt már később nem lehetett kideríteni, de egyszer csak az egyik mellette dolgozó munkást a gépszijja elkapta és halálra roncsolta. Tény az, hogy amikor a biróság megindította a vizsgálatot a szerencsétlenül járt munkás zsebében Nicolau iratait találták meg. A valódi Nicolau pedig ezalatt már messze kalandozott a társa irataival, mig a gyárnál hivatalosan eltemették. Ez volt az első temetkezése életében. Pár hét múlva jelentkezett Nicolauné, hogy meghalt férje élet- biztositékát felvegye, amit sikeresen el is intézett és könnyen kapott, meglehetősen szép ösz- szegből egyideig nagy lábon élhettek Amerikában. Nemsokára azonban megint előállottak a nélkülözés napjai és az Amerikában hivatalosan eltemetett Nicolau hitvesével visszahajózott első tevékenysége színhelyére, Briiszelbe. Jó volna másodszor is meghalni. Az életbiztosítási módszer úgy látszik szimpatikus volt előtte, mert itt is ezzel kezdett operálni. Csakhogy nem szerezhetett hozzá most olyan könnyen pacienst, tehát magát biztosította be. De a zseniális világfi itt sem jött zavarba, hanem hazasietett Romániába, hogy megszerezze azokat az iratokat, amelyekkel másodszor is igazolni tudja halálát. Bárladban könnyen ment a dolga, mert tizenháromévi távoliét után már nem nagyon ismerték meg. Itt szövetségre lépett egy Nicolae Tiplica nevű joghallgatóval, akinek azt mondta, hogy szüksége volna azokra az iratokra, amelyek őt halottnak nyilvánítják. Bővebb felvilágosításokat még az intim barátjának sem adott, aki csodálkozott is a különös kívánságon, de azután baráti köteles ségből, amelyet még Nicolau jelentős anyagi honorárium szóló Ígéretei is súlyosbítottak, vállalta a, dolgot. Hogy mégis könnyebben menjen a csalás, egy olyan tüdőbajos embert keresett az uccán, akit felvitt egy orvoshoz és kétszer megvizsgáltatta. Azután két hét múlva jelentkezett egyedül, hogy védence pár nappal ezelőtt meghalt. És kérte az orvost, hogy állítson ki neki egy bizonyitványt arról, hogy a beteg az utóbbi időben az ő felügyelete alatt állott. Az orvosnak azt mondta, hogy ezzel a bizonyítvánnyal akarja felkérni a beteg hozzátartozóitól az orvosi és temetési költségekért. Az orvos mitsem sejtve, kiállította a bizonyítványt, mely szerint Mihail Nicolau meg-! halt és a temetési költségek megtérítését köve-; telheti az irás felmutatója. Még szükség volt ezenkívül egy halotti igazolványra, amit Nico- lea Tiplica ismeretsége folytán könnye« megszerezhetett. A községi orvosnál jelentkezett a diákkal együtt, hogy egy barátjuk messze kint a központtól meghalt és bizonyítékképpen felmutatta a másik orvostól kapott igazolványt Az orvos mivel ismerte a fiút és családját, nem sejtett semmi rosszat és az igazolványt szabály^ szerűen kiállította. Siettek azután a két irattal az anyakönyvvezetőhöz, ahol bejegyezték, hogy Nicolau Mihail bárladi születésű egyén 1932 május 29-én, délelőtt 12 órakor meghalt. Kihajtja a saját halottaskocsiját. Hogy nagyobb hitelt szerezzenek az egész város közvéleménye előtt, még a temetést Í3 megrendezték. Egy asztalosnál koporsót csináltatott, amelybe beleszögeztek egy földdel töltött zsákot, azután megfogadott egy szekeret, amelyre feltették a koporsót és elindult a halotti menet. Hogy kevesebb szereplője legyen a ceremóniának, Nicolau maga ült fel a bakra és hajtotta a tóvakat a saját holtteste előtt, a diák pedig kisérte és adta a felvilágosításokat az érdeklődőknek az egyszerű temetési menetről. — Adventista volt, azért nem kell pap ki»; sérje a koporsót, máskülönben Nicolau Mihailt 1 viszik a sírba, hangsúlyozta mindenfelé. A hitves mindent elront. Nem sok időre Nicolau Romániába érkezése után, megjött, a hitves is Belgiumból és letelepedett Bárladban a férjével együtt. De nem va-í lami csendes házaséletet éltek, mert az asszony, gyanakodni kezdett, hogy nem részesíti őt megfelelő összeggel a szerzeményekből és igy a veszekedések és verekedések mindennapivá váltak közöttük. Az asszony tudott az urának minden lépésről, hogy kétszer eltemették, meg hogy, most megint életbiztositék felvételére van kilátás, nem akart elesni a jussától. Nem volt titok előtte az sem. hogy férje az ő kisebbik húgával, Marcella Copiny-vel együtt szokta intézni ügyeit, aki jelenleg is Ostendében tartózkodik. Az volt a gyanúja, hogy férje máskülönben is megcsalja és most Belgiumba sietett, hogy megbosszulja magát. A férj közben elküldte az iratokat Marcellának, hogy vegye fel az életbiztosítási összeget. Mikor a férfi megtudta, hogy felesége is elutazott, utána akart sietni, de ott volt most a nagy baj, hogy nem szerezhetett útlevelet, mivel minden iratán halottnak volt nyilvánítva. De hamar túltette magát ezen az akadályon is, úgyhogy megkérte egy rokonát, hogy váltson magának útlevelet és a költségeket majd ő fizeti. Az útlevelet meg is szerezték és a Nicolau fényképét csempészték bele. úgyhogy most nyugodtan repülhetett a felesége után Belgiumba. Itt Marcellának nem sikerült hamar felvenni a biztositási összeget, mivel sok mindenféle bizonyítást és ellenőrzést kellett végezni, úgyhogy már mind a ketten Brüsszelben voltak. de a pénz egyre csak késett. Mikor már az utolsó nap is eljött, hogy a pénzt ma már felvehetik, a feleség, aki közben meggyőződött, hogy megcsalták, megtette feljelentését a rendőrségen. A vádlottakat természetesen azonnal letartóztatták és telefonon érdeklődtek Bárladban, hogy tényleg meghalt-e Nicolau. Innen először igenlő választ adtak, de később előkeritették Tiplica diákot, aki mindent bevallott és igy a nagystílű szélhámos társaságot Brüsszelben elfogták. * Gyümölcs-, dióexportőrök! A gyümölcskiviteli szabályzat és gyümölcsstandardizálási rendelet teljes magyar fordítása kapható dr. Mandel Fordító Irodában Cluj, Memorandului 24. Ára 50, vidékre 60 lej.
