Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-11 / 208. szám
lipvia előház £/24256 országos maqyarpArti lap SzarkesztSségl és kiaiílilvítall la'afau 533, 5.3t XV. évfolyam j{í 208. szám Előfizetés Magyarországon; Egyévra 50 Pengő, félévre 25 Pangó, negyedévre 12.50 P- Egyes szám ára 20 fillér. BUDAPEST V. Cluf-fColoxsv ár, 1932. szeptemberit Vasărnap Előfizetés belföldön; Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lei. Vlad Aurél is hiába védte a magyar nyelv jogait, a többség könyörtelenül leszavazta Wilier József válaszol a szalma «negyei sváb-magyarok ügyében Pop Ghitátsak — Konfliktus a konverzió dolgában Mshalache és Mironescu között Tekinfélycsorbitás ? Nem első csatánk ez az uccanevek kérdésében. Voltaképpen láncolat ez, amely közvetlenül az államhata im-változás után elkezdődött, a régi magyar uccanevek ellenvéleményt nem tűrő eltörlésével loiytatódott a tettvágy-sar- ku;ui Gritta rendőri'őnök magánkezdeményezésére, amellyel az nccaialakról már elsöpört magyar uccaneveket a lapok hasábjaiból s talán még az emlékezetünkből is ki akarta irtani és nt-m^ kevés harcunkba került, amig Colfescu ügyésznek is reá kellett jönnie, hogy törvényes rendszabály nélkül nem lehet sem a lapokat, sere a közönséget arra kényszeríteni, hogy a számunkra könnyebben kiejthető, tehát magyar uccaneveket e.felejtse. Az uccanevek ügyének az adott most külön is időszerűséget, hogy egy kolozsvári fellebbezési bizottság, amikor elutasította a marosvásár- he'yi magyarságnak régi minisztertanácsi döntésekre aiapitott kérését, nemcsak hogy nem engedélyezte a kétnyelvű uccajelző táblákat, hanem olyan indokolást is fűzött ehhez az álláspontjához, amely a legnagyobb mértékben sereimes. megalázó a kisebbségekre, de alkalmas arra is, hogy ebből folyóan a román állam tekintélye súlyos csorbát szenvedjen. Szóról- szóra azt a kifejezést kértük kölcsön, amelyet ez a fellebbezési bizottság használt. Szerinte ugyanis az állam tekintély-csorbulása éppen abból származna, ha az uccajelző táblák kettős nyuvíiek lennének, nekünk azonban az a megingathatatlan véleményünk, hogy a kisebbségi nyelvek kizárása az uccanevek megjelöléséből igenis rossz sziliben tünteti fel a román államot a békeszerződésekért jótálló és a dunai államokat most kétségbeesett 'igyekezettel összehozni akaró nagyhatalmak előtt. De még rosszabb sziliben tünteti fel Romániát, egészen az állam tekintélyének csorbulásáig az a tény, hogy Románia nemcsak nem engedélyezi a kisebbségi nyelvek gyakorlati alkalmazását, hanem egy előkelő közhatóság egyenesen megbélyegez minden erre irányuló törekvést. Nem akarjuk jellemezni azt a szükkeblüsé- ge1, amely Petőfitől, Arany Jánostól, sőt a román történetírás szerint román származású Mátyás királytól is sajnál egy-egy szerény ucca- nevet s azt követeli tőlünk, hogy a román történelem és irodalom kiválóságainak nevei mellett iskolásgyerekek módjára tanuljuk meg azoknak a helyi nevezetességeknek a nevét is, akiknek az egymást váltogató ideiglenes bizottságok uccákat adományoztak, emigyen áldozva saját pártjuk rég elfelejtett vezéreinek és alvezéreinek. Pedig, ha több ésszerűség és kevesebb gyűlölködés irányítaná az embereket, milyen szépén elférne az Eminescu ucca szomszédságában az Arany János ucca, a Petőfi ucca mellett a Cosbuc ucca, Vitéz Mihály sem kifogásolna odafönt a mennyekben, ha nemcsak róla neveznének el egy teret Kolozsvárt, hanem Hunyadi Jánosról is. Hiszen mind a kettő eleget hadakozott a törökkel, magyarok és románok nyu- zójával. És mennyivel könyebben tanulná meg az uj uccaneveket a hidelvei polgár, hogyha a román megjelölés alatt magyarul is ott díszelegne a román vagy magyar lüresség neve- fia a Strada Paris alatt ott állna: Páris ucca. Soha senkitől sem hallottuk, hogy a cseh állam tekintélye lezüllött, mert Kassán a mai napig van Rákóczi ucca, éppen ellenkezőleg a cseh kormányok abból szoktak dicsőséget és elismerést faragni maguknak Genfben, hogy széles teret engednek a kisebbségi nyelvek használatának, nemcsak a közigazgatási életben, az iskolákban, hanem az uccák többnyelvű neveinél is. Nálunk azonban ugylátszik, más a felfogás. A tekintélycsorbulásnak itt egyéb ismérvei vannak. Vájjon, kinek van igaza? (Bukarest, szeptember 9.) A képviselőház folyosóján ma délután elterjedt az a bir, hogy a rendkívüli ülésszakot egészen október 15-ig kitolják, tekintettel a letárgyalásra kerülő törvényjavaslatok nagy tömegére és fontosságára. A rendkívüli ülésszak után 1—2 napos szünetet tartanak és október 15-ével azonnal megkezdik a rendes ülésszakot. A rendkívüli és a rendes ülésszak igy 1—2 nap szünettel összekapcsolódik. Mania szeretne elsimítani egy konverziós affért. A konverzió« javaslat kérdésében Mihala ehe belügyminiszter és Mironescu pénzügyminiszter között sulyos nézeteltérés támadt és annak az elsimítására Maniu Gyula, ki néhány napig Badacsonyban pihente ki betegségének utókövetkezményeit, ma este váratlanul Bukarestbe érkezett. A kamara legutóbbi ülésén, amikor a közigazgatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták, Hegedűs Nándor, a Magyar Párt képviselője és Muth Gáspár német képviselő javaslatot nyújtottak be, bogy öt lakosságból húsz egyénnek legyen fellebbezési foga a prefektusnak a községek beosztására vonatkozó határozata ellen. Hegedűs Nándor javaslatot nyújtott he, hogy a községek beosztásáról szóló prefektusi hirdetményt a kisebbségek nyelvén is nyomtassák ki és függesszék ki. Ennél a pontnál szót kért Vlad Aurel, ki a következőket mondotta: — Nem akartam belekapcsolódni a vitába, de én, aki részt vettem a gyulafehérvári nemzetgyűlésen. elfogadom a kisebbségek indítványát, mert az nem borítja fel a román államot és mert a román államnak kötelessége, hogy tudomására hozza a lakosságnak a törvényeket és a rendelkezéseket a lakosság anyanyelvén is, hogy az megérthesse azokat- (Taps a kisebbségi és a szociáldemokrata képviselők között.) Vlad Aurél: Nálunk, Hunyadmegyében a bizottságban csak egy magyar tag volt és én, mint a megyei bizottság elnöke, megengedtem neki, hogy anyayelvén beszéljen, mert véleményem szerint ez természetes jog, amelytől senki sem fosztható meg. Éppen ezért ajánlom, hogy fogadják el a kisebbségek indítványát. (Taps a magyarpárti képviselők között.) Dr. Wilier József: így beszél egy tisztességes politikus. Socol Aurel elnök, ki az ülést vezette: Kérem, ne tessék a szónokot zavarni. Wilier: Elnök ur, ön ugylátszik nem tartja fontosnak, hogy kifejezzük elismerésünket egy többségi képviselő iránt, ki a politikára tisztességes példát mutat. Bár csak felemelkednének arra a magaslatra, a többi többségi képviselők is. Vlad Aurélnak ezt a felszólalását, melyben elismeri a kisebbségek anyanyelvének használati jogosultságát, mint kortörténeti dokumentumot szögezi le a magyarság. Maniu elnökletével a nemzeti-parasztpárt képviselői értekezletet tartanak, amelyen véglegesen leszögezik álláspontjukat a konverzió kérdésében, Maniu megkísérli, hogy Mihalaehe és Mironescu ellentétes felfogását összhangba hozza. Wilier válaszol Pop Ghitának. A képviselőház ma délelőtti ülésén a mult gyűlés jegyzőkönyvéhez dr. Wiüer József, a Magyar Párt parlamenti csoportjának főtitkára kért szót és bejelentette, hogy szét kér Pop Ghitának a svábok elnemzetlenitéséről kifejtendő interpellációjához. Amikor Pop Ghita interpellációját el fogja mondani, dr. Wilier József a Magyar Párt álláspontját fogja leszögezni ebben a kérdésben, ugyanakkor kifejti a párt álláspontját a kormánynak a kisebbsé,cokikéi, főleg a magyar kisebbségekkel szemben I folytatott politikájával kapcsolatban. A kamara ma délelőtti ülésén Gh. Cuza tiltakozik az ellen, hogy a zsidó Zipstein szenátor az ülésteremben tartózkodik. Socol Aurel: Zipstein szenátor nr! Mihailescu gogista, kérdezi a földmivelés- ügyi minisztert, milyen intézkedések történtek a vetőmagellátás biztosítása érdekében. Kérdezi az ipar- és kereskedelmi minisztert, tud-e arról, hogy a mezőgazdasági felszerelést készitŐ gyárak kartellt alakítottak a földmivesek hátrányára? Firita kormánypárti a devizakorlátozásokat kifogásolja, amelyek az ipari cikkek árait 10—15%-al megdrágították. A külfölddel való forgalom teljes leépítése nagy vámjövedelmektől fosztja meg az országot. D. R. Ioanitescu munkaügyi miniszter hangsúlyozza, hogy a nemzeti-parasztpárt programjában henne van a kartellek és trösztök meg- rendszabályozása. Erre vonatkozólag törvény- javaslatokat fog benyújtani az ipar- és kereskedelmi miniszter. Réti Imre előadja, hogy 5000 erdélyi polgár a legkülönbözőbb foglalkozási ágakból postatakarékokban gyűjtötte a vagyonát és 1919 óta nem tudnak még csak a kamathoz sem hozzájutni. Kéri a pénzügyminisztert, kártalanítsák végre ezeket az embereket. Másik felszólalását a közoktatásügyi miniszterhez intézi a felekezeti tanitók tragikus helyzete tárgyában. A törvény 30-ik szakasza értelmében a felekezeti tanítóknak ugyanazt a fizetést kell kapniok, mint az államiaknak. Sajnos azonban csak a felét kapják, de annak a felét is csak természetben, a másik felét pedig sehogyan. Így ál’ elő az a szomorú helyzet, hogy például Pdvarhelymegyében 1 millió lejjel vannak hátralékban a kath. tanitók. Mirescu szocialista tiltakozik az ellen, hogy az egyetemi hallgatókat 3000 lejes építkezési illetékkel rójják meg a jelenlegi sulyos vi,zo- nyok között. Ezután Leon Lupista interpellált az Eforia kórháznál történt visszaélések ügyében. Vl&d Auarel védi a magyar nyelv jogait
