Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-09 / 206. szám

visel Őház BUDAPEST V. Cluf-Kolozsvár, 1932. szeptember 9 Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L, Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS NAG/ARPART! LAP Szerkesztőség! és kiadólilvatali te'afani 503, 6.94 XV. évfolyam * 205. szám Előfizetés Magyarországom Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 29 fillér. Pop Ghita a szatmármegyei svábok elmagyarositása miatt sopánkodott, de lenyelte a moldovai csángók ma is fájó türelmetlen elnemzetlenitését Támadta Fiedler püspököt, amiért nem szegődött a magyarellenes-attak vak eszközéül Vége a válságnak ? Papen-kormánya annak feltételezésével bo­csátotta ki szükségrendeletét, amely amellett, hogy jelentékeny mértékben leszállította az adókat, prémiumokat tűzött ki az uj munka- alkalmakat teremtő vállalkozóknak, hogy túl­jutottunk a gazdasági válság mélypontján és ezentúl a helyzet csak javulhat. Más államok­ból is útnak indították a gazdasági-fellendülés híreinek első fecskéit s az optimizmus hulláma minden jel szerint terjedőben van. Persze ne­héz dolog mindebből egész bizonyossággal azt állapítani meg, hogy a felhős égboltozat kitisz­tulása tartós lesz és ami elsősorban érdekel bennünket, a hajnalhasadás a mi számunkra Is megnyílt. A reménység, bizakodás is valami azonban, mindenesetre több, mint belenyugvás a változhatatlanba, elmeriilés a vigasztalanság ecetes hangulatába. Sajnos, mi szorgalmasan elolvastuk a ked­vezőbb konstelláció híreit, megdicsértük ma­gunkba. i Papén urat, azonban mindezidei <>, hiába emeljük a szemünk fölé a tenyerünké:, hiába néíünk kutató tekintettel az oáziSThlan sivatagba, a mi számunkra még nem nyíltak ki a vidám fellélegzés derűs virágai. Sőt, ha őszinték akarunk lenni, nemcsak a válság el­vonulását nem üdvözölhetjük, hanem a kor­mány ténykedéseiben nyomát sem tudjuk fel­fedezni olyan intézkedéseknek, amelyekből a helyzet állandó, sőt átmeneti jobbulására kö­vetkeztethetnénk. Mit is főznek a belpolitika boszorkányüstjében? Mi az, amit a bölcs előre­látás és államférfim zsenialitás a mi vigasz­talásunkra, a bajok eliminálására kifundált? A konverzió módosítása, talán ez lesz a Ko­lumbus tojás, amely problémáinkat megoldja? Aligha ((hihetjük. Egyelőre csak azt látjuK, hogy az ország polgárságának jelentékeny ré­szét taszítja be ismét a hullámokba, ahonnan ■azt remélték, már-már kievickélnek. A köz- igazgatási törvény megtalpalása? Mi jót vár­hatunk ettől is? Az lesz talán a hathatós pana­cea, hogy az Argetoianu-kormáuy által fel­oszlatott nemzeti-parasztpárti tanácsokat vá­lasztás nélkül visszahelyezik? Való, hogy a vá­rosi lakosság egyik részét megóvják a válasz­tások izgalmaitól, attól azonban ez a terv sem szabadit meg, hogy a legközelebbi kormány is­mét megcsinálja a maga feloszlatási komédiá­ját és nyakunkra zúdítja az interimárok sisera- hadút. Odáig már nem megy el észszerüségö- ben a Vajda-kormány, hogy egyszer s minden­korra kizárja a feloszlatásokat s megszüntesse a pártkormányok gyámkodását a városok pol­gárai fölött. Itt azonban az a bökkenő, hogyha csakugyan a polgárok kezébe tennék le a váro­sok sorsának intézését, a kormányok terrorizá- lási és terméketlen beavatkozási joga meg­szűnne. Ez pedig épugy nem tetszik Vaidáék- nak, mint ahogy Argetoianunak sem tetszett. És végül mit ígérnek a nevezetes külföldi szakértők, akik tucatszámra érkeznek Buka­restbe s akik készséggel ajánlják fel szakértel­müket, de annak előrébocsájtása mellett, hogy kölcsönt azt nem adnak, illetve nem ajánlanak. Csoda-e, hogyha még mindig felettünk boron- ganak a pesszimizmus fekete felhői és a kor­mány működését i^Qg azoknak a viharágyuk­nak szerepéhez sem . tudjuk hasonlítani, ame­lyek nagyapáink tanúsága szerint könnyedén szét tudták szórni a közeledő viharfelhőket. Vájjon mikor sóhajthatunk fel mi Is, hogy vége-e a válságnak? Pop Ghiţa megelégelte azt, hogy rég nem volt magyarellenes kirohanás a parlamentben, tehát rendezett egyet. A szatmármegyei ma­gyar-svábok kérdésével kapcsolatban. Azt mon­dotta, hogy itt ma is tervszerű elmagyarosi- tási folyamat van. A vád a türelmesnek éppen nem mondható román állam uralma alatt ko­mikus. Be ugyanakkor Janus arcu is. mert Pop Ghita elfelejtett analógiát vonni a tökéle­tesen cinem: Ucu'* B t oldovai csángók eseté­vel. Pedig csak akkor lett volna joga itien kér­déseket felvetni, ha a moldovai csángók tragi­kus magyarságát is megvédte volna. így vált nemcsak komikussá, de kétszínűvé, demokrata bőrben túlzó sovinisztává a felszólalása. (Bukarest, szeptember 7.) A kamara szerdai ülésén Mayer Ebner zsidópárti interpellált Csernovie város érdekében. Bukovina fővárosa valamikor Románia legvirágzóbb városa volt, a krízis azonban teljesen tönkretette. Intézke­déseket kér, hogy ez a gabonakiviteli centrum a stagnálás mai állapotából újra felemelked­hessek. Cuza: Ne beszéljen annyit, menjen a zsina­gógába. Pop Cicio elnök figyelmezteti Cuzát, hogy Mayor Ebnernek joga van beszélni. Mayer Ebner ezután tiltakozik az ellen, hogy a diósznidikátusba be nem lépett expor­tőrök nem kapják meg a szindikátus tagjainak biztosított mentességet a 1S0.000 lejes kiviteli illeték alól. Köbeidet szóvá teszi, hogy a király kons­tancai látogatása alkalmából három- és félmil­liót utaltak ki az ottani nyugdíjasoknak, ne­hogy az uralkodó elégedetlen nyugdíjast talál­jon. Ebből az összegből azonban csak egymilliót fizettek ki. azt is politikai szempontok szerint. Vizsgálatot követel. Roseteanu avereseánus Ialomitamegye igaz­ságszolgáltatási viszonyait teszi szóvá és azt állitja, hogy a bíróságoknál politikai befolyá­sokat érvényesítenek. A Petestii Zacharia test­vérek ismert ügyéről beszél és kérdezi az igaz­ságügyminisztert, miért van szabadlábon a gyilkosság miatt 10 évre elitéit kisebbik Zac- liaria fiú, mig az idősebbik, a volt primár, még ma sem állt bíróság előtt. Ghiinbaşeanu lupisía kéri a hadiönkénte­sek, hadirokkantak és árvák földosztását. Pompiliu Ioanitesco parlamenti kezdemé­nyezésből törvényjavaslatokat nyújt be az es­küdtszék elnöki tisztségéről, továbbá a ható­sági túlkapás esetére szóló önvédelemről. Pancov bolgár képviselő előadja, hogy az Universul szeptember 5-i száma egy interpel­lációt ad a szájába, amit sohasem mondott el. A neki tulajdonított beszéd hazugság. Kije­lenti, hogy a Cadrilater lakosai becsületes, jó- érzésü emberek, akik semmiféle propagandával nem foglalkoznak. Rágalom, hogy Várnában irredenta tüntetésen vett részt. A bolgár ki­sebbség lojalitását hangsúlyozza. Cosíinescu liberális tiltakozik az Adeverul parlamenti tudósítása ellen, amely szerint Lan- daunak az újságírók nyugdíjintézetéről szóló interpellációja alatt ő azt a közbeszólást tette, hogy az államnak másra kell a pénz. Robu cuzista: Pedig igaza lett volna. Ne adjon az állam a zsidó újságíróknak nyugdijat. Ezptán a közigazgatási törvényjavaslat részle­tes vitájára tértek át. Leszavazták Heg^edíis!, aki a fellelbfeezés és a magyar nyelv fogát védte Hegedűs Nándor a közigazgatási törvényt modósitó javaslathoz, a Magyar Párt, valamint a többi kisebbségi pártok nevében az első sza­kaszhoz szól hozzá. Ez a szakasz kimondja, hogy a prefektus határozza meg a községek összevonását és beosztását, tekintetbevéve a megyei interim árbizottságok véleményét. A ha­tározatot tíz napig kifüggesztik és ellene a többség fellebbezhet. Hegedűs Nándor a ma­gyar és kisebbségi pártok nevében megváltoz­tatását kéri: hogy ne az interimárbizottságok, hanem a választott megyei tanácsok legyenek illetékesek a községek beosztására vonatkozó vélemény megadására. Önök visszaakarják he­lyezni jogaikba a régi választott megyei taná­csokat, várják meg tehát ezeknek a reintegrá- lását. Ezeknek a visszaállítandó választott me­gyei tanácsoknak önálló választmányuk van és az legjmn illetékes a vélemény megadására. Kérdést intéz Calinescn belügyi államtit­kárhoz: Mit éri a lakosság többsége alatt? Képtelenség és szokatlan a jogrendben, hogy a többség fellebbezzen valamely határozat el­len. A fellebbezés joga a kisebbséget illeti meg. Éppen ezért a magyar és a többi kisebbségi párt nevében kéri módosító javaslatának el­fogadását, hogy húsz százalék lakosság élhessen a prefektus döntése ellen fel­lebbezéssel. Kérdi, komolyan óhajtja-e a miniszter ur, hogy a fellebbezés útja hatályos és nyitott le­gyen? Calineseu: Igen. Hegedűs: Akkor a hirdetményt, amelyben a prefektus döntését és határozatát közlik a be­osztásról, kérem a kisebbségek nyelvén is kifüg­geszteni. A megélhetés gondjával küzdő lakosságnak fo­galma sincs arról, hogy mint döntöttek sorsa felett, mert őt meg sem kérdezték. Legalább

Next

/
Thumbnails
Contents