Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-25 / 220. szám

2 KUiTlUjSXG XV. ÉVF. 220. SZÁM. arányban leszállításokat eszközölhessen az anyagi és személyi kiadások terén. A kormányt arra is felhatalmazza a törvény, hogy az elemi károkat szenvedett vidékek se­gélyét 50 százalékkal leszállíthassa. Az állami bevételek siralmas képet mutat­nak. Szeptember 21-éig a Nemzeti Bankon ké­résziül csak 911 millió rnedes bevétele volt az államnak. A Curentul szerint Mihalache bécsi útja elmarad. A lap szerint a nemzeti-párt nem jó szemmel nézi, hogy Mihalache Titulescuval tárgyaljon, mert a londoni követ és a párt között az utóbbi időben elhidegült a viszony. Kavarodás a kamarában Boila Romulus kerül A kamara péntek délelőtti ülésén Bratianu György javasolta, hogy a kamara üdvözölje a Konstáncába érkezett angol hajórajt. Az ango­lok látogatásának a mai zavaros időkben foko­zottabb jelentőséget kell tulajdonítani. Voicu Nitescu a kormány, Leonte Moldoveanu az ó-li­berálisok és Pop Cicio a kamara nevében hozzá­járulnak a javaslathoz. Popa Teodor bihari képviselő a határmenti területek gazdái részére vetőmagot kér. Voicu Nitescu földművelésügyi miniszter kijelenti, hogy a kormány elhatározta, hogy a : legmesszebbmenően gondoskodik a gazdák vető­maggal való ellátásáról. A nemesitett és a ren­des vetőmagvak, közötti árkülönbséget az állam fogja viselni. A gazdák nem kötelesek kész­pénzben fizetni a magvakat, hanem tengerit, zabot, árpát fognak cserébe adni, amit az állam a hadsereg céljaira fog felhasználni. Amennyi­ben a kormánynak sikerül megfelelő fedezetet találnia, úgy a visszafizetés a jövő évben is eszközölhető lesz. Arról azonban szó sem lehet, hogy a _ vetőmagvakat egyáltalán ne fizessék meg, mint ez az elmúlt évben történt. Dr. Fischer Józsefnek tegnapi felszólalására a ke­nyérbélyeg ügyében kijelenti a miniszter, hogy addig nem lehet megszüntetni a kenyérbélyeg- rendszert, mig a buzakiviteli jutalmakat teljes mértékben ki nem fizetik. Még 250 millió hátra­lék fizetendő kiviteli prémium elmén és amikor ez kiegyenlítést nyer, a kenyérbélyeg automa- tiknsan meg fog szűnni. Ezután a vagyonellenőrzési és becsületvédelmi törvényjavaslat került napirendre. Iuca liberális szólal fel elsőnek a törvény- javaslathoz és ismét felhozza a Boila Romulus elleni ismert vádakat. Azt állitja, Bocu Sever, amikor róla is különböző híreket terjesztettek, azt kérdezte tőle: ,.azt hiszed, én is olyanokat csináltam, mint Boila“? Popovici Mihály igazságügyminiszter a legélesebben védelmébe veszi Boila Romul'.;st, aki elien csúnya hajszát indítottak. Boila va­gyonának csak az aktiv oldalát közölték a rá­galmazók, a teheroldaláról nem akartak tudni, pedig passzívái rendkivül nagyok. Igaztalan és rosszhiszemű gyanúsítások ezek, amelynek a forrása ugyanaz, ahonnan Iuca is táplál­kozik. Iuca: Természetes, hogy önök védelmükbe veszik Boilát Popovici Mihály: Néhány nap múlva tör­vény lesz ebből a javaslatból, akkor módjuk­ban lesz vizsgálatot kérni Boila ellen. Do biz­tos vagyok abban, hogy a vizsgálat, úgy, mint az előző kormány alatt is, csak a legteljesebb elégtételt fogja hozni Boilának. Iuca: Lehet, de előre is kijelentem, hogy én jóhiszeműen fogok feljelentést tenni. A politi­kusok nevében azonban nem tartja helyesnek, ha minden feljelentéssel szemben erkölcsi bizo­nyítványt kell majd kérniök. A becsületvé­delmi rész módosítását kéri. Kijelenti végül, hogy a liberális párt a ja­vaslatot tökéletesnek találja és azt megsza­vazza. Hangsúlyozza azonban, hogyha pártja hatalomra fog kerülni, akkor nemcsak azokat fogja megbüntetni, akik az ország vagyonát maguknak gyűjtötték, hanem azokat is, akik eltékozolták az állam pénzét. Laapia Solomon! áldok!oraak, Solomon Lupul piitkabérlönek bélyegezte A kamara délutáni ülésén folytatták a va- gyonellenörzési törvényjavaslat vitáját. Hóiban kormánypárti a javaslatot jónak találja, de bírák is kellenek, hogy a törvény intencióit: érvényesítsék. Panaszkodik a bessz- arábiai bírák ellen, akik a liberálisok emberei. Inculeţ tiltakozik; Popovici Mihály igazságügyminiszter szín­én eilcne van az iiyen vádaknak, amelyek a bírói kar presztízsét sértik. Oiíuz cuzista a következő felszólaló, aki izerint nemcsak a köztisztviselők vagyonát, hanem , a magánosokét is ellenőrizni kell. Elsősorban a zsidó hadiszállítókról lenne szó. A román paraszt a legszegényebb, a román zsidó a leggazdagabb a földkerekségen. Foglal­kozik a törvényjavaslattal és kérdezi, ki fog merni feljelentést tenni, ha börtön fenyegeti a feljelentőt? Solomon Virgil: A felelőtlen rágalmazókat meg is kell büntetni. Mironescu pénzügyminiszter megszakítja a vitát és törvényjavaslatot nyújt be: 1. a de­vizakorlátozásokról; 2. a szenátus által módosí­tott pénzügyi intézkedésekről és 3. a költség- vetés redukciójáról. Utóbbi 1787 millióval^ kí­vánja a büdzsét redukálni, amiből 470 millió rendkívüli hitel gyanánt felhasználható lesz. Oituz folytatja beszédét és a feketeszeszről beszél. 160 bandita nevét közölte a cuzista párt lapja. Solomon: Hat-hét év alatt 10 milliárddal károsították meg a feketeszeszesek az országot. Lupu: Maga körül ülnek a tettesek. Mi van a parlamenti vizsgálat eredményével? Solomon: A Iorga-kormány alatt elült a vizsgálat. Most majd ismét a parlament elé Egyenlő elbánást követelnek a számosmegyei nyugdíjasok, akik egyesületet alakítottak Tiltakozna» a bonok rendszere clícs és elhatározták, hogy nagy* számmal jelennek meg a bukaresti kongresszuson (Pcs, szeptember 23.) A szamosmegyei nyugdíjasok, akik az áldozati adók nehézségei­vel küzdenek s több hónapja nem kapták meg illetményeiket, most megalakították a „Sza­mosmegyei Nyugdíjasok Segítő Egyesületiét, melynek célja, hogy egymást kölcsönösen tá- '-Baogassák súlyos betegségek, vagy halálesetek alkalmával. Ilyen esetekben az egyesület adna a családnak és hozzátartozóinak orvosságra, vagy temetésre költséget. Előleget adna az el­halálozott nyugdíjas temetkezési segélyére is Diivel ezeket az illetményeket az állam az «íóbbi időkben nem folyósította. Az egylet a napokban tartotta meg első közgyűlését, mely igen fontos nyugdíjas kérdésekkel foglalkozott. Ezen a gyűlésen, amelyen resztvettek a vármegye községeinek kiküldöttjei, komoly tárgyalás alá vették a nyugdíjasok hátralékos illetményeinek problé­máját és az 1932 március, április és május hó­napokra benmaradt illetmények kérdését. A pénzügyminisztériumnak azzal a szándékával szemben, hogy a hátralé­kos nyugdijakat állami kötvényekben fizessék ki, határozott állást foglaltak. Tiltakoztak a határozat ellen a következő szempontok felsorolásával: A nyugdíjasok egy része bizonyos protekciók utján megkapták összes illetményeiket pontos időben. Tehát ezek nem kapnának sem bonokat, sem állam- kötvényeket, ilyenformán mentesítve volná­nak az újabb áldozat alól. Egy másik része a nyugdíjasoknak, akik a legszegényebbek és egyszersmind legszánandóbbak, illetményeiket két, illetve bárom hónapra nem kapták meg 1931. évről és 1932. évi március, április és má­jus hónapokról. Hiába kapnának bonokat, azo­kat nem tudnák értékesíteni és igy kétszeresen szenvednének igazságtalanságot. Azért, hogy hónapokig nem kapták meg a. nyugdijukat, sokan éheztek és nyomorogtak s csak a meglévő holmiaik elzálogosításával tar­tották fenn magukat. így eladósodtak, mely adósságukat most már nyugdijaik helyett adott bonokkal nem tudnák fizetni és a pynííd’jagoknak ez a része a tél kü­szöbén a legnagyobb nélkülözéseknek és szenvedés *nek lenne kitéve, így kérik a tői. ény által szentesített jo­gaik figyelembevételét és illetményeiknek pénzben való kifizetését. Ha azonban az állam mégis abban a szomoru helyzetben volna, hogy nem tudná hivatalnokait és nyugdíjasait ki­fizetni, úgy azt az álláspontot* foglalják e’ nogy a hátralékban levő összegeket fizessék ki mindenkinek egyformán, mert csak igy érvényesülne az egyenlő módon való elbánás elve. Hogy pedig az áldozátban mindenki egyenlő részt vegyen, azt a tanácsot adják, hogy a folyó év október hónapját fizes­sék ki mindenki részére bonokkal, vagy állam kötvényekkel. Ezen folyamat által mindenki egyenlően viselné az áldozatot és nem keletkez­nének elégedetlenségek, melyek különben jo­gosultak lennének. Á gyűlés befejezése után az egész várme­gyéből összegyűlt nyugdíjasok egy végső ta­nácskozást tartottak és megtették a szükséges intézkedéseket a folyó év szeptember 26-án Bu karestben tartandó részvételük előkészítésére és bejelentették, hogy igen nagy számban fog nak résztvenni rajta. A nsmgdijas altisztek akik nem kapták meg az 1913. évben hozott törvényben biztosított jogaikat, el vannak ké­szülve arra, hogy alátámasztják ezt a nagy gyűlést és meghoznak minden áldozatot, hogy haláluk előtt tulajdonukba legyenek helyezve és rendezve legyen nyugdijuk a más nyugdijai; osztályokkal egyenlő arányban. hozzuk. Simionescn többségi: Lupu ur felelőtlenül azt állította, hogy Solomon körül ülnek a feke­teszesz élvezői. Ezt az állítást visszautasítja. Lupu: Nem akarok belekeveredni semmi­féle polémiába. Nem is fontos a százlejes tol­vajok ellen küzdeni, hanem sokkal fontosabb azoknak a körmére koppintani, akik kölcsönök után proví­ziókat kapnak és akik az állami szállí­tásoknál szednek közvetítési dijakat. Évszázados gyávaság akadályozza a tolvajok leleplezését. Solomon közbe akar szólni, mire Lupu igy inti le: Hozza ide az érettségi bizonyítványát és az orvosi diplomáját, mert bár több állami állást tölt be, mégis kételkedik abban, hogy orvos lenne. Lupu ezután kimegy a teremből. Simian elnök csodálkozik, hogy Lupu vá­dol, azután megszökik a bizonyítás elől. Solomon kijelenti, hogy nem is válaszolna Lupu gyanúsítására, de azért elhozza a bizo­nyítványait, hogy lássa Lupu orvos ur. hogy ő Levaditi professzor asszistense volt évekig. Lupura áll Cuzának a mondása: Az arca Mar- morosch, a zsebe blank. Egyébként Lupu mer vádaskodni, aki nem a kép­viselői fizetéséből él, hanem egy játék­barlang napi 2008 lejes tiszteletdijából. Majd Lupuval személyesen elintézi ezt az ügyet, amely nem is való a kamara elé. Oituz azzal fejezi he beszédét, hogy vegyék revízió alá az összes állampolgárok vagyonát 1914 óta. Liebeskomiiíiaodo A szezon legnagyobb ülmoperettjét kezdi játszani csütörtökön, szeptem­ber 29.-én a Színkör Mozgó. Címe: Kadétkisasszovy. írták: Fritz Grünbaum és Roda-Roda. Rendezte; Bolváry Géza. Zenéjét szerzetté: Robert Stolz. Játszák: Gustav Fröhlich, Dolly Haas, Halmay Tibor. Egész Erdélyben tomboló siker.

Next

/
Thumbnails
Contents