Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-25 / 220. szám
XV. ÉVF. 220. SZÁM. ^ KuetiUjs&g 3 wmamsa» Bethlen István miniszterelnökségét követeli az egységes párt Bethlen még nem nyilatkozott, hogy vállalfa-e a kormány megalakítását — ÉfSéluiání beszélgetés a volt és valószínűleg leendő magyar miniszterelnökkel SVÁBHEGYI BUDAPEST Dietás^yógyintézet. SZANATÓRIUM Legideálisabb őszi, téli klimatikus üdiillőhely. Már 6»*ati 1áO P -tál Tökéletes szanatori- war 81811 umi ellátást nyújt, orvosi felügyelettől, 5—6-szori étkezéssel, vizkurá- val, fűtéssel együtt. (Budapest, szeptember 23.) A magyar kormányválság ügye körülbelül ott áll most is, mint Károlyi Gyula gróf lemondásának pillanatában. Mindössze annyi haladás történt, hogy az egységes párt túlnyomó többsége Bethlen István személye mellett foglalt állást s el sem tud képzelni más megoldást, mint amelynek tengelye Bethlen István lenne. Bethlen István gróf kikapcsolódása esetén csak Klebelsberg kultuszminiszter számíthat az egységes párt zömének bizalmára, nemcsak azért, mert neve a külföld előtt nagy szerű márka, hanem főleg azért, mert művésze a párttaktikának. és a parlamenti vonal- vezetésnek egyaránt. Bethlent várja az egységes párt. Mindezek a kombinációk azonban arra az esetre születtek, lia Bethlen István gróf tényleg a háttérben kiván maradni. Sorra kérdezték egymástól, hol is van voltaképpen Bethlen István gróf! Szerdán este azt mondotta telefonon Pesthy Pál pártelnöknek, hogy a legközelebbi vonattal indul és reggel már a fővárosban lesz. tesse azt a Károlyi Gyula grófot, akinek — felfogásuk szerint — inaktiv politikájában látták annak a főokát, hogy az egységes párt vesztett presztízséből. Kombinációk az egyes tárcákra. A legújabb verzió az, hogy Hámori Biró Pál mellett Visnya Ernő dr. felsőházi tagnak, a pécsi takarékpénztár elnökének, továbbá Kállay Tibornak van komoly kilátása a pénzügyminiszterségre. Kállay Tibornak, mint mondották, azért, mert a külföldi tartozások kérdésében az utóbbi hónapok alatt lényegesen közel hozta felfogását az egységes párt álláspontjához. Az a hir is érkezett az egységes pártba, hogy Lamotte Károly fővárosi pénzügyi tanácsnokot is jelentős tényezők emlegetik pénzügyminiszternek. Borvendég Ferenc alpolgármesternek ugyancsak a városházáról eredő hir szerint reménye lehet a kereskedelmi miniszterségre. Mindez természetesen csak kombináció, mert senki sem tud bizonyosat. Éjfélutáni beszélgetés Bethlennek Éjjel háromnegyedtizenegyre járt az idő, amikor az Esterházy-palota előtt megállt Bethlen István gróf, aki taxin érkezett a pályaudvarról. A kérdések pergőtüze zudult rá, de a pártvezér igy tért ki minden érdemleges nyit latkozat elől: — Nem vagyok dezignált miniszterelnök, őt tessék megkérdezni. — Nem is leszí — vetette közbe az egyik hírlapíró. — Azt nem tudhatom — mondotta Bethi len István gróf. — Határozott-e már valamilyen irányban, kegyelmes uram — ostromolta további kérdésével az egyik hírlapíró. Bethlen röviden válaszolt: — Még semmilyen irányban nem határoztam. — Úgy értesültem, hogy holnap délután három órara vagyok hivatalos a kormányzóhoz. A reggel már régen elmúlt, sőt sötétség borult már a fővárosra, de a pártvezért senki sem látta. Érdeklődtek a volt miniszterelnök feleségénél, Bethlen Margit grófnőnél is, aki azonban szintén nem tudott felvilágosítást adni. Az esti órákba — amikor az egységespártiak együtt voltak a klubban — két változat forgott közszájon. Az egyik szerint Bethlen Lillafüredről nem Budapestre jön, hanem Vi- segrádra, ahol a kormányzó vadászaton vesz részt. A másik verzió szerint Bethlen csak az esti órákban indult el Jávorkutról, ahogy Kállay Tamás vendége volt. Az éjszakai órákban azután kiderült, hogy a második verzió felel meg a valóságnak. A volt miniszterelnök tényleg csak az esti órákban indult el és éjszaka tíz órakor érkezett Budapestre. Miután lerázta magáról az ut porát, éjjel tizenegy óra tájban ment át az egységes párt klubhelyiségébe, ahol akkorra mar természetesen csak azok voltak ott, akiét Bethlen értesített érkezéséről. Satszázhét erdélyi rokkant tiszt agyét tette szóvá a szenátusban a Magyar Párt Évente mindössze harminc milliót jelentene a probléma nyugvópontra juttatása — Évek hosszú sora éta sem jutott el a kamarában megszavazott javaslat a szenátusig (Bukarest, szeptember 23.) A szenátus ma délutáni ülésén végre tárgyalás alá került az erdélyi rokkant tisztek régóta húzódó nyugdíjügye. Mint ismeretes, az első nemzeti-paraszt- párti kormány erre vonatkozólag törvényjavaslatot nyújtott be, a kamara meg is szavazta, mielőtt azonban a szenátus is hozájárulhatott volna, a kormány megbukott s azóta egyetlen kormánynak sem feküdt lelkén a rokkant erdélyi tisztek ügye. Gyárfás Elemér tette szóvá a szenátus mai ülésén a kérdést, íoanitescu munkaügyi miniszterhez intézve felszólalását: Elmondta. Gyárfás, hogy mindössze hatszázhét ellátatlan erdélyi rokkant tiszt van, akiknek nyugdíjazása évi harmincmillió lejt igényel. Szomorú, hogy ez a kérdés az impé- rium változás óta eltelt másfél évtized alatt sem tudott nyugvópontra jutni. íoanitescu válaszában kijelentette, hogy a hadügyminiszterrel és pénzügyminiszterrel felveszi a tárgyalások fonalát, hogy végre elintézést nyerjen ez a valóban méltányos kérdés. Megnyílt a Népszövetség 88. ülésszaka Kik kaptak meghívást a kormányzóhoz? Eddig Bethlen István gróf, Wlassics Gyula báró, a felsőház elnöke, Almássy László, a képviselőház elnöke, Puky Endre és Czetiler Jenő alelnökök, továbbá az egységes párt vezetősége részéről rajta kívül Mayer János és Ráday Gedeon gróf, a keresztény párt képviseletében pedig Zichy János gróf kapott meghívást a kormányzóhoz. Ha Bethlen jön, a gazdakövetelések módosulnak. Valóban páratlan lelkesedés nyilvánult meg Bethlen István gróf személye iránt. Ezt kár volna letagadni. És ami nagyon lényeges, a sokat emlegetett gazdaprogram is lényeges módosításoknak néz elébe arra az esetre, ha a kormányzó választása esetleg Bethlen István grófra esnék. Kétségtelen ugyanis, hogy az egységes párt két irányú taktikából sorakoztatta fel a gazdaköveteléseit. Egyrészt a független kisgazdapárt letagadhatatlan előretörésének ellensúlyozására, másrészt azért, hogy visszavonulásra kész(Genf, szeptember 23.) De Valéra ir miniszterelnök elnökletével megnyílt a Népszövetség 68-ik ülésszaka. Eddig a nemzetek szövetsége nem sok tanujelét adta életképességének, de mégis csak fórum volt, ahol az emberiség közös problémái megvitatásra kerülhettek és megvolt a reménye annak, hogy ebből a hevenyészve összetákolt és egyelőre csak a győztes államok érdekeit szolgáló és védő szövetségből előbb-utóbb mégis az egész emberiség igazságos érdekeit védő és biztositó szolidaritás fejlődik ki. Most ez a reménység is kockán forog. A német fegyverkezési egyenjogúság kérdésének felvetése egymagában is elégséges lenne annak a látszólagos szolidaritásnak, amely eddig úgy, ahogy mégis csak összetartotta a szövetséget a felboritására. Van azonban a tárgysorozatnak egy másik, erkölcsi kötelezettséget jelentő kérdése, ameb'ben a Népszövetség önként kötelezte el magát, Mandzsúria kérdése és amint a jelekből megállapítható, ebben a kérdésben minden igazság és erkölcsi elkötelezettség dacára a fegyverek hatalmáé lesz a döntő szó. Egy évvel ezelőtt a Népszövetség garanciája mellett ürítették ki a kínaiak Mandzsúriát és kötelezték magukat arra, bogy Kina szuverenitását megvédik Mandzsúriában. Szakértőket küldtek ki a helyszínre a kérdés tanulmányozására, a bizottság még el sem készülhetett javaslataival, amikor már Japán befejezett tények elé állította a világot, elismerte az uj mandzsu köztársaságot, szerződést kötött vele, amelynek egyik legfontosabb pontja feljogosítja Japánt Mandzsúria katonai megszállására. A megszállás meg is történt, Mandzsúriában a Felkelő Nap Országa az ur és nem sokat törődik a — közben elkészült a népszövetségi bizottság jelentése is — népszövetségi szakértők jelentésével, mert nyilván arra számit, hogy az a kicsi erő, ami a Népszövetségben van, aligha tudja akarata keresztülvitelében megakadályozni. (Genf, szeptember 23.) A japán delegátusok a Népszövetség ülésén azt kérték, hogy mandzsu kérdés tanulmányozásával megbízott bizottság jelentésének tárgyalását csak hat hónap múlva tűzzék napirendre. Az évtized legnagyobb alkotása Zilahy: Két fogoly, prop. kiadás, 018 old. disz- vászonkötésben 90 — lei. A szökevény 88--— lei. Zilahy legújabb regénye: A lélek kialszik 68’— iei. Utánvéttel portóval, vagy beküldve portómentes LEPAGE-nál, Kolozsvár.
