Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-24 / 219. szám
e KUETiUjSJBi XV. ÉVF. 219. SZÁM. VOLT A „TRANSILVANIA“ RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG ■■ na SZÁSZ OOON R. T. Citai, Strada Universităţii (Egyetem y.) 3. Románia legnagyobb posztó, bélésáru és szabókellékek áruházának ©lesé elárnsitása issai siappal megkezdődött. óriási választék eredeti angol, valamint belföldi legjobb márkájú férfiruha, felöltő és télikabái szövetekben.^ — Külön figyelmet érdemelnek sötétkék és fekete férfiruha és kabát anyagaink, melyeknek minőségéért cégünk garantál. — Vételkötelezettség nmc3!! Saját érdekében tekintse meg' raktárainkat és győződjön naeg áraink olcsóságáról. Rehabilitálni készülnek egy rendőrt, akit Jogerősen tiz évi légy házra Ítéltek el Az igazi tettes a gyulafehérvári fogházban árulta e! mag It (Déva, szeptember 22.) Brád vidékén egy négytagú társaságot ismeretlen tettes kirabolt. Revolverlövéssel az egyiket meg is sebe- sitette. A megtámadottak a támadót felismerték Betea Zaharie brádi rendőrben s a golyó is az ő fegyveréből hiányzott. A dévai törvényszék annak rendje és módja szerint az ügyet le is tárgyalta s mivel kellő bizonyítékokat látott fennforogni, tagadása ellenére a rendőrt tiz évi fegyházra Ítélte s az ítélet a semmitőszéknél is jogerőre emelkedett. Betea Zaharie megkezdte büntetésének leülését a nagyenyedi fegyházban. Történt azonban, hogy a mult évben letartóztattak Gyulafehérváron több betöréses lopás gyanúja alatt egy Godea Vasile nevű egyént, aki a fogházban fogoly társainak sok mindennel eldicsekedett. Többek között elmondta azt is, hogy Brád vidékén rablótámadást követett el egy négytagú társaság ellen s helyette a rendőrt ítélték e8. Afogházőr, amikor ezt a vallomást meghallotta, azonnal jelentette az ügyésznek, aki hivatalosan is kihallgatta a betörőt. Godea megismételte ugyanazt. Erre hivatalos útra terelték az ügyet, áttették a dévai törvényszékhez, ahol az ártatlanul elitéit rendőr aktáit újból előszedték, ugyannyira, hogy Godea Vasilét az eljárás lefolytatása végett Dévára vitték s a dévai törvényszék emiatt Betea Zaharie rendőrt ideiglenesen szabadlábra helyezte. Tekintettel arra, hogy ezek szerint a rendőrt ártatlanul Ítélték el s igy hibáján ki vül veszítette el állását is, a dévai rendőr- kveşztor lépéseket tett a meghurcolt rendőr rehabilitálására, úgy, hogy mihelyt az ügy véglegesen eldől s Godea fogja elnyerni a méltó büntetést, úgy Betea Zahariét újból vissza fogják venni a rendőrség kötelékébe. A volt rendőr elitéltetéso alkalmával is hangoztatta, hogy arta'lar; s tanukat akart megnevezni, azonban tanúit nem hívták meg a. tárgyalásra. Giurgiu János ügyvéd harca a birákkai Már második esetban ítélték el a híré megsértéséért — Felefebesés- visszavonás a táblai tárgyaláson az amneszfíára*va!ő tekintet;el (Kolozsvár, szeptember 22.) A kolozsvári ügyvédek köziii kétségkívül dr. Giurgiu Jánosnak, a közismert védőügyvédnek akad a legtöbb baja a bírósággal, abban a tekintetben, hogy nem birja elviselni egyes bírók általa méltánytalannak tekintett döntését s ilyen esetekben nem titkolja el véleményét, ajni azután külömböző perekre ad alkalmat, amelyekben az ügyvéd, mint vádlott szerepel birósértés miatt. A leghíresebb ilyen esete Fiíipescu volt kolozsvári főügyésszel történt, akinek a szemébe vágta az emlékezetes Sehultze—Misnajevszky per tárgyalásán, hogy újságot olvas, alszik a kihallgatások közben s egyáltalában nem figyel a tárgyalás menetére. Ezért hosszú eljárás után valami minimális büntetést kapott dr. Giurgiu ános, ez azonban nem vette el kedvét attól, ógy máskor is meg ne mondja a magáét a vele szemben álló bíróknak. Most került napirendre újból Dănicel já- rásbiróval való esete, amely érdekességben nem all n essze a Fiíipescu dologtól. Valamilyen ügyben Dănicel biróval kelett tárgyalnia dr. Giurgiunak. Miután a biró átvette meghatalmazását, visszanyujtóttá az ügyvédnek azzal, hogy nem érvényes, mert nincs rajta a törvény által előirt bélyegmennyiség. A meghataimazáson huszonnégy lej bélyeg volt s a biró ötvenet követelt. Dr. Giurgiu ragaszkodott ahhoz, hogy csupán huszonnégy lejes bélyeg szükséges, de Dănicel biró sem engedett a maga álláspontjából. A bélyegvita az ügyvéd következő kijelentésével végződött: — Ön egy exotikus növény, mert nem ért a törvényekhez. Ezekért a szavaiért Dănicel biró hatósági Közeg megsértéséért feljelentést te+t az ügyész -égen dr. Giurgiu ellen. A vádat később sajtó utján elkövetett rágalmazással is kibővítette, mert az ügyvéd az egyik kolozsvári lapnak nyilatkozott a járásbirósági esetről s a nyilatkozatban foglaltak Dănicel biró szerint alaptalan állítások. A kolozsvári törvényszék, amely elsőfokon foglalkozott az üggyel, bebizonyitottnak látta a járásbiró vádjait s ezért dr. Giurgiut tizenöt napi elzárásra és ötezer lej pénzbüntetésre Ítélte. Az ítéletet az ügyvéd megfellebbezte a táblához, ahol csütörtökön tárgyalták az ügyet. Dr. Giurgiu a bizonyítás kiegészítését kérte abban az irányban, hogy a sértés megtörténte idején valóban huszonnégy lejes bélyeg kellett az ügyvédi meghatalmazásra. Kérte a kolozsvári ügyvédi kamara dékánjának kihallgatását. Ha be tudom bizonyítani, hogy igazam volt a bélyegkérdésben — mondotta — következésképpen meg lehet érteni azt is, hogy a rajtam esett sérelem erősebb kifejezéseket adott a számba. A tábla elvetette a bizonyítási inditvánjT, amire dr. Giurgiu kijelentette, hogy visszavonja fellebbezését s megnyugszik a törvény- széki Ítéletben. — Miért, talán bizik az amnesztiában? — kérdezte az elnök. — Én nem számítok amnesztiára — válaszolt dr. Giurgiu. Lehet, hogy nem is számit, de tény az, hogy ügye amnesztia alá esik s ezen az alapon mentesül az ítélet kitöltése alól Or. Lupu érdekss megáilapi- fásai a konverzióról és a külföldi szakértőkről (Déva, szept. 22.) A Lupu párt Costache Luput jelölte a hunyadmegyei pótválasztá- son. A tegnapi program beszédre Lupu egész vezérkara leérkezett. Munkatársunk intervjut kért dr. Lupu volt minisztertől, aki a feltett kérdésekre a következőket válaszolta: — Mi a véleménye miniszter urnák a külföldi szakértők munkájáról? — Ezek az urak megnézték a regisztereket s azokat a hivatalos dóig /kát, amiket a tisztviselők eléjük tettek. Ez felületességet jelent. Az ország dolgait és lelkét mi jobban ismerjük, mint a külföldi szakértők, de minket nem hallgatnak meg. Máskülönben a szakértőket azzal az illúzióval hozták, hogy kölcsönt kapjanak. Kölcsönt nem kaptak, mert a pénz fél és elbújik. De Romániának, mint Európa leggazdagabb országának, nincs is szüksége kölcsönre. Mi be tudnók ezt bizonyítani s hamar lábra lehetne állítani Romániát. Semmi szükség nincsen százalékok, óriási kamatok fizetésére és különösen nincsen szükségünk ennek a fizetésére csak azért, hogy kormányzati metódust sajátítsunk el a külföldtől. — S a konverzióról? — tesszük fel a második kérdést. — A kormánypárt többsége más véleményen van, mint a kormány, éppen ezért nem hiszem, hogy keresztülvihessék. Különben is furcsa, hogy egy magát demokratikusnak tituláló kormány nemhogy kiterjesztette volna a konverziót a városi elemekre is, de még a mezőgazdákra vonatkozólag is jobban megszorította. — Mi volna tehát a megoldás, miniszter ar? — Egyedüli lehető és helyes megoldás a restabilizáció, a lejnek limitált inflációja. A tejnek eredetileg és valóságban egy aranycentim értéke van s ehelyett 3.30-ra stabilizálták. ügy felfújták, mint ahogy a béka akarta magát felfújni, hogy elérje az ökör nagyságát. Igen ám, itt az a baj, hogy a lejt fújták fel s ha sokáig nem segítenek, nem a lej, hanem az ország fog szétpukkadni. 80—100 milliárd lejre van szükség, amiből 60% a kereskedelem és ipar céljaira szolgálna s a többi a más rétegeknek s azonnal megindulna a forgalom és volna kereseti lehetőség. — Tisztességes adminisztráció kell, tisztességes emberekkel. Egy év alatt rendbe lehetne hozni az országot. — S a kisebbségekkel kapcsolatosan? — tesszük fel az utolsó kérdést. — Románia összes osztályai és nemzetei meg kell, hogy gondolják, hogy a létfeltételeket kell elsőst iban biztosítani. Mielőtt valaki magyarul beszélne, előbb ennie és rnbázkod- nia kell. Baloldali gondolkozásii vagyok, sohasem voltam s nem vagyok soviniszta. Mindnyájunknak emberségesebb és civilizáltabb életre van szükségünk, ami egymásközt is megkönnyíti a lelki közeledést, itt benn az országban, de lényege a világbékének is. A legújabb f. évi Julius 14~Iki NYUGDÍJRENDELET pontos magyar ferdrása a táblázattal kapható Mandel Fordító Irodájában Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 20, vidékre 30 lej, mely postabélyegben is beküldhető
